A FRANCIA FORRADALOM ÉS HATÁSA
(XVIII. sz.-1850)
I. Előzmény
Franciaország abszolutizmusa:
XIV. Lajos uralkodása (1643-1715)
hivatalnokok (intendáns rendszer)
tartományi és városi kiváltságokat ad
szegénylázadások az óriási adók miatt
parlament lázadása abszolutizmus miatt (király kezében a törvényhozó és a végrehajtó hatalom is)
Colbert merkantilista gazdaságpolitikája:
az állam nagy adókat szed kölcsönt ad manufaktúrák (a kölcsönt duplán szedi vissza) tőkés vállalkozók.
gazdasági fellendülés aktív külkereskedelmi mérleg
Eredmény: terjeszkedő külpolitika (spanyol örökösödési háború)
Gondok: apadó királyi jövedelmek fényűzés
betiltotta a hugenották szabad vallásgyakorlatát felkelések
A francia abszolutizmus ellentmondásai
XV. és XVI. Lajos uralkodása idején látszanak
nehéz gazdasági helyzet a javak felélése, a kincstár ürülése miatt
újra vallási ellentétek bontakoznak ki vallás üldözés
a királyok gyengék, de abszolút hatalmukat nem engedik át
kormányválság: a királynak nincs gazdasági ereje, a belső rendfenntartó erők nem engedelmeskednek, a hadsereg megkérdőjelezi a királyi hatalmat.
merkantilizmus
manufaktúra
A XVIII. század közepére a gazdaság és a társadalom kapitalizálódik, míg a politika feudális.
A polgárság gazdasági hatalma mellé politikai hatalmat akar szükségszerű a forradalom.
A felvilágosodás
A polgárság igazának bizonyítására használja a felvilágosodást
ésszerűség a tekintélyelv (egyház) ellen
szabadság a kapitalizmus érdekében (feudalizmus ellen)
gazdasági szabadság: az állam ne korlátozza a tőke gyűjtését
Társadalombírálata: Locke (alkotmányos monarchia)
Voltaire (alkotmányos monarchia)
Montesquieu (köztársaság) a forr. előkészítői
Rousseau (polgári köztársaság)
Enciklopédisták: Diderot, D'Alembert
I. Köztársaság É - Amerikában
- Az amerikai gyarmatok függetlenségi harca (polgári forradalom is):
a felvilágosodás gondolatainak megjelenése
A spanyolok amerikai gyarmatai angol kézbe kerültek (10 gyarmat). Az északiak földrajzilag, hajózási szempontból közelebb voltak Angliához mint a déliek az áru és a szakképzett munkaerő felesleg Angliából északra érkezett meg először.
Délen nagybirtokrendszer afrikai rabszolgákkal
a földet csak bérelni lehet, a tulajdonjog az angoloké
Északon szabad földtulajdon magántulajdonban lévő farmergazdaságok. A gyarmatokat Anglia irányította, rendeletek, törvények az angol parlamentben születtek meg akarták emelni a gyarmatok adóját a gyarmatok megtagadják a mezőgazdasági szállításokat (bostoni teadélután 1773), túl gazdagok a klasszikus gyarmatokhoz képest, társadalmi fejlődésükben arról a szintről indultak, amit Anglia eddig elért.
É és D között nagy a gazdasági különbség, de közös cél: a függetlenség kivívása.
1775-83 amerikai függetlenségi háború
Philadelphia, 1776. július 4. Függetlenségi Nyilatkozat
elfogadta a kongresszus megszületett az Amerikai Egyesült Államok
A harcok során katonai segítséget nyújtottak az amerikaiaknak a franciák és a hollandok is (1781 Yorktown melletti győzelem az angolok felett)
-ban a Versailles-ban megkötött békében Anglia kénytelen volt elismerni az Egyesült Államok függetlenségét.
A függetlenségi harc kivívta az egyéni szabadságjogokat, és elhárította az akadályokat a tőkés gazdaság zavartalan fejlődése elől polgári forradalom zajlott le.
Államforma polgári szövetségi köztársaság
kapitalista választott testület áll az
11 állam egyen- állam élén rangú szövetsége
Törvényhozó: kongresszus: két háza van
szenátus: minden állam gazdasági súlya képviselőházba: minden állam
szerint küld megfelelő számú képviselőt egyenlőszámú képviselőt küld
Végrehajtó hatalom az elnök kezében kormány.
Következmény: gyors kapitalizálódás amerikai utas: a farm magántulajdonban lévő föld, ahol monokultúrás a termelés piacra orientált. Jó termelőeszközökkel rendelkezik (később gépesít), termelőerő a család, néha idénymunkára felvesznek mezőgazdasági bérmunkásokat.
II. A francia klasszikus polgári forradalom menete
Kiváltó ok: a király a rendi országgyűlésen a polgárság adóját akarja emelni.
A társadalom szerkezeti összetétele: 25 millió lakos
4% nemesség, papság = I-II. rend
96% polgárság, városlakó (16%), parasztság (80%) = III. rend
A rendi gyűlésen rendenkénti szavazás I. rend 300
II. rend 300 képviselő 3
III. rend 600 külön épületben
Ennek megváltoztatását akarja a III. rend, mert Alkotmányozó Nemzetgyűléssé kíván alakulni 1200 képviselő együttesen ülésezik és fejeként szavaz.
A király átlátja a polgárság célját berekeszti a rendi gyűlést. Mirebau vezetésével a III. rend átvonultak a Labdaházba, hogy új alkotmányt hozzanak létre ( a király és a régi rendszer): Labdaházi eskü.
A király összegyűjti a hadsereget, felvonultatja a katonaságot. A III. rend nagy része, Párizs népe is szegény mielőtt a királyi csapatok támadnának lerombolják a Bastille-t, a királyi várbörtönt 1789 július 14-én, kifejezve azt, hogy nem tűrik az abszolút királyi hatalmat klasszikus polgári forradalom, mert a társadalom 96%-a hajtotta végre.
A katonaság átállt a nép mellé, a királynak engedélyeznie kellett a nemzetgyűlés további munkáját az új alkotmány elkészítését.
A forradalom Párizsban győzött a nép kapát, kaszát ragadott és uraik ellen fordultak a nemesek megijedtek ("a nagy félelem korszaka") és lemondtak nemesi kiváltságaikról.
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata olyan irat, amelyben a polgárság leírja az őt megillető jogokat az emberek jogokban egyenlőnek születnek
függetlenség (politikai szabadság)
vagyonhoz kötött választójog
vagyongyűjtés (gazdasági szabadság)
1791-es alkotmány kimondja a születési előjogok megszüntetését
korlátozza a király hatalmát (elvileg az övé a hatalom, de gyakorlatilag a polgárságé alkotmányos monarchia)
A nagypolgárság megvalósította a törvény előtti egyenlőséget, közteherviselést, sajtó- és szólásszabadságot.
A polgárság sokszínű nagypolgárság
középpolgárság nem részesednek eléggé
kispolgárság a politikai hatalomból
még nem fejezték be a forradalmat
A király szökési kísérlete sikertelen, elfogják a határnál.
A királypárti papság és nemesség ellenállást szervez a hatalom visszaszerzéséért ellenforradalom.
Európában katonai fellépés szerveződik a francia események hatására (megijednek, hogy a francia polgárság képes volt átvenni a hatalmat)
Habsburg császár + porosz Frigyes + orosz cár koalíciója, nehogy átterjedjen a forradalmi hullám.
A politikai események hatására rossz gazdasági helyzet.
A királypártiak és az európai koalíció a régi rendszert állítaná vissza (abszolutizmus), de a közép- és kispolgárság visszaveri a királypárti + külföldi támadás Valmy győzelem
1792 girondisták köztársasága: a középpolgárság magához ragadja a parlamentben a hatalmat, megszületik a köztársaság.
A kispolgárságot alkotó városi szegény, nincstelen paraszt = zsellér nem érzi magáénak a hatalmat jakobinusok folytatnák a forradalmat
vidéki parasztfelkelések
külföldi támadás szélesedik: csatlakozik a koalícióhoz Anglia + Hollandia, mert vetélytársa lehet Fro.
1793 jakobinus diktatúra (köztársaság)
Probléma: gazdasági hatalom nem a jakobinusoké hiába a politikai hatalom, ha nincs földjük, manufaktúrájuk
a hatalmat belső rendfenntartó erők tartják diktatúra, ami mindig ellenállást szül a társadalomban. királypárti, girondista felkelés veszélye
Létrehozzák: Közjóléti Bizottságot: erőszakkal begyűjtötték az élelmet, majd a bizottság feladata volt annak elosztása
Forradalmi Törvényszéket: rögtönítélő bíróság, elítélték azt, aki a fekete piacon árult, v. nem adta be amije volt = terror az ellenséggel szemben visszatetszés a társadalomban két nézet a helyzet megoldására
nem jó a túlzott diktatúra = mérsékeltek: Danton
csak erős kézzel lehet kormányozni = veszettek: Robespierre
Az egész francia társadalom megelégelte a káoszt + a veszettek uralmát (Robespierre elítélte Dantont)
tömegbázist veszítenek visszakerül a hatalom a nagypolgárság kezébe
1794 nagypolgári köztársaság
Törvényhozó: 2 kamarás ogy, végrehajtó: 5 tagú direktórium = konvent
Külső + belső ellenség francia hadseregre, katonákra, parancsnokokra van koalíció jakobinusok
royalisták
szükség 3 consul (katonai fővezér) közül kiemelkedik Napóleon.
Sikeres védekező harcok Eu-val szemben hatalma egyre nagyobb
1799 Napóleon diktatúrája: első consulként átveszi a hatalmat.
A nagypolgárság, akitől átvette a hatalmat piacot akar Itália elfoglalása
Polgári Törvénykönyv = Code Civil megalkotása
1804 Napóleon császársága
N = zsarnok + forradalmár: Eu népei kezdetben a szabadsághozót látták benne támogatják, de a megszállt terültetek trónjával családtagjait, kiemelkedő katonáit jutalmazta szembefordulnak vele.
Újjászervezte Fro. közigazgatási rendszerét, merkantilista gazdaságpolitikát folytatott értékálló pénzt hoztak forgalomba + Anglia ellen irányuló védővámokat léptettek életbe.
A trafalgari csatában (1805) Napóleon vereséget szenvedett át kellett engednie a tengert az angoloknak.
Az egyesült orosz-osztrák seregek felett az austerlitzi csatában (1805) ("három császár csatája") győzelmet aratott.
Jena + Auerstadt (1806) : kettős győzelem a porosz seregek felett, majd a kontinentális zárlat kihirdetése: Napóleon egész Eu-nak megtiltotta, hogy Angliával kereskedjen, de mégsem tudta Angliát térdre kényszeríteni.
A friedlandi csatában (1807) megsemmisítő vereséget mért az orosz seregekre tilsti béke.
A wagrami csatát (1809) elvesztette Ferenc császár kénytelen volt lányát, Mária Lujzát Napóleonhoz adni.
hadjárat Oroszo. ellen borogyinói csata Napóleon legyőzi Kutuzovot, de utánpótláshiány + tél + felperzselt föld taktikája (Kutuzov felgyújtja Moszkvát) + partizánmozgalom francia visszavonulás (sereg pusztulása).
A lipcsei csatában (1813) ("népek csatája") a francia hadsereg vereséget szenvedett az osztrák-porosz-orosz seregektől
Napóleon lemondott Elba szigetére száműzték (1814), XVIII. Lajos került a francia trónra Bourbon restauráció: üldözték a forradalmárokat, bonapartistákat elégedetlenség
Napóleon visszatér: visszaszerezve trónját (száznapos uralom) szabadságot és békét hirdetett XVIII. Lajos elmenekült
de a waterlooi csatában (1815) végleges vereséget szenvedett az angol-porosz-holland seregektől életét Szent Ilona szigetén fejezte be (1821).
II. Bourbon restauráció, de a kapitalizmus megállíthatatlan.
III. Szent Szövetség (1815)
orosz a
forradalmak megakadályozása
osztrák szövetség célja: a forradalmak leverése
porosz a feudalizmus megtartása
A tőkés viszonyok terjedtek, a feudális államok maguk is érdekeltek voltak a gazdasági fejlődésben.
A polgárság eszméi is tért hódítottak:
liberalizmus: politikai, gazdasági szabadság
törvényhozó a parlament, végrehajtók a miniszterek
a törvény előtt mindenki egyenlő + szólás és sajtószab.
nacionalizmus: nemzeti egység-, függetlenségigény eszméje
egy nemzetbe tartoznak azok, akik azonos nyelvet beszélnek, közös történelmi múlttal, gazdasági kapcsolatokkal rendelkeznek.
Következmény
1825 Itáliai karbonári mozgalom: a fennálló hatalom erőteljesen lépett fel a forradalom eszméivel szemben a polgárok szénégetőknek álcázták magukat, de Itália egyesítése érdekében nincs eredmény.
1825 Oroszország: dekabristák (fiatal tisztek) felkelése a cár ellen - sikertelen.
Kitört a görög szabadságharc a török fennhatóság ellen 1829 Görögország elnyeri függetlenségét.
júliusi forradalom Fro-ban: XVIII. Lajos utóda: X. Károly feloszlatta a parlamentet királypártiak veresége a munkásoktól + diákoktól X. Károly lemondása Lajos Fülöp a trónra Fro. bankárok + nagyvállalkozók alkotmányos királysága.
1830 szabadságharc Lo-ban: lengyel orosz háború lengyel vereség nagy történelmi jelentőséggel a reformkor idején megerősíti a magyar nemességet abban, hogy érdemes harcolni az elnyomás ellen.
A Szent Szövetség a forradalmak kitörését nem tudta megakadályozni, de leverte őket.
IV. Európa határain túl
Hollandia + Anglia + Fro. gyarmatai elnéptelenedtek nincs szabad munkaerő áramlás, nincs önálló fejlődés helyette: teljes kizsákmányolás.
Latin Amerika: a helyi uralkodó réteg = kreolok (ültetvényesek + kereskedők) között terjedtek a felvilágosodás eszméi függetlenségi harcok a katolikus abszolutizmus ellen katonaság támogatásával önálló köztársaságok lesznek.
Egyiptom: a brit kereskedelem leigázottja (Szuezi-csatorna megépítése).
India: brit gyarmat, gyapottermelő és angol árufelvevő.
Kína: nem gyarmat ópiumháború: stratégiai fontosság + felvevőpiac külföldi nagyhatalmak (Hollandia, Anglia, Fro.) a kínai kikötők kereskedelmét akarják megszerezni összetűzés a kínai császárral + a gazdagokkal kínai vereség 5 kínai kikötőt meg kellett nyitni az angol kereskedelem előtt.
Japán: a császár felismerése: gyarmati sorba süllyesztenék őket is, mint Kínát császári vagyonnal fejleszti a gazdaságot és engedi a kikötők használatát nem lett gyarmat + állandó technikai fejlődés.
|
