A HÁBORÚ OKAI, A HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS ÉS A HÁBORÚ LEFOLYÁSA 1914 ÉS 1916 KÖZÖTT A HÁBORÚ KÖVETKEZMÉNYEI MAGYARORSZÁGON. AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM

A HÁBORÚ OKAI, A HÁBORÚRA VALÓ FELKÉSZÜLÉS ÉS A HÁBORÚ LEFOLYÁSA 1914 ÉS 1916 KÖZÖTT A HÁBORÚ KÖVETKEZMÉNYEI MAGYARORSZÁGON. AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM

A háború okai, a háborúra való felkészülés

Európa országai az első világháború előtt

Anglia nagy gyarmatbirodalommal rendelkezik (India, Egyiptom, Szudán, Kenya, stb.). A pénzügyi és kereskedelmi világ vezetője. A világ legnagyobb hadiflottájával rendelkezik. Külpolitikájának célja az európai kontinentális egyensúly fenntartása Németország, Franciaország és Oroszország között, valamint gyarmatbirodalmának megtartása, illetve új birtokok megszerzése (Közép-Afrika, Ka 16116l1110q iró-fok város vonal).

Franciaország jelentős gyarmattartó (Indokína, Tunézia, Marokkó, Nyugat-Afrika). Gazdasága főleg a XIX. század végén dinamikusan fejlődik. Az 1870/71-es francia-porosz háborúban elveszítette kontinentális vezető szerepét Európában. Külpolitikájának célja gyarmatbirodalmainak megvédése és kiterjesztése, Európában kontinentális vezető szerepének visszaszerzése, revánspolitika Németországgal szemben, Elzász-Lotaringia visszaszerzése.

Oroszország területe óriási, lakossága rendkívül nagyszámú. Gazdasági, társadalmi viszonyai elmaradottak, feudális jellegűek. A krími háborúban elvesztette nagyhatalmi presztízsét. Terjeszkedni akar a cár személyes hatalmának növelése érdekében. A terjeszkedés iránya Közép-Ázsia, Szibéria, a Kaukázuson túli területek. Külpolitikájának célja a válságban lévő Törökország hatalmi helyének betöltése a Balkánon és Kis-Ázsiában, ezúton a feketetengeri szorosok megszerzése.

Németország 1871-ben egyesült ismét egységes politikai állammá. Gazdasága a legdinamikusabban fejlődik. Gyarmatbirodalma korlátozott kiterjedésű. Gyarmatait csak a többi nagyhatalom rovására tudná növelni. Külpolitikájának célja a teljes európai hegemónia megszerzése, terjeszkedés a Közel-Keleten, német befolyási övezet kiépítése Közép-Európában, Afrikában és a Csendes-óceánon gyarmatainak növelése.

Az Osztrák-Magyar Monarchia nagy területű, soknemzetiségű monarchia. Súlyos belpolitikai gondokkal küzd (gazdaság, nemzetiségi kérdés, társadalmi ellentétek). Külpolitikájának célja politikai befolyás szerzése a Balkánon, igazodás Németország közel-keleti terjeszkedéséhez.

Szövetségi rendszerek, a világháború kirobbanása

1879-ben Németország létrehozta a kettős szövetséget az OMM-val. 1882-ben Németország, az OMM és Olaszország között létrejött a hármas szövetség. Érvénytelen a szövetség, ha az Anglia elleni háborúhoz vezetne. 1893-ban létrejött egy francia-orosz katonai szerződés. 1904-ben Anglia és Franciaország megkötötte az Entente Cordiale-t, a szívélyes megegyezés elnevezésű szerződést (antant). 1907-ben angol-orosz katonai szerződést kötöttek. Létrejöttek az antanthatalmak. A szerződés lényege, hogy az egymás elleni konfliktusokat békés úton oldják meg, és háború esetén közösen lépnek fel ellenségeikkel szemben.

Erőviszonyok

A központi hatalmak összefüggő területtel rendelkezik, így könnyebben lehet a csapatokat mozgatni, élelmet, fegyvert szállítani. Viszont nincs elég nyersanyag felhalmozva egy elhúzódó háború esetére. Az antanthatalmak számára gyarmatbirodalmaik szinte kimeríthetetlen nyersanyagbázist jelent, viszont szárazföldi hadseregeik gyengébbek.

A háború menete 1914-1916 között

Haditervek

Schlieffen-terv (Németország terve): feltételezi Oroszország lassú mozgósítását. 1. lépés: Nmetország egyfrontos háborút vív Franciaországgal, az OMM pedig Szerbiával. Villámháborús győzelem. 2. lépés: Oroszország elleni háború.

Angol-francia haditerv: az első ökölcsapás kivédése.

Oroszország: lehetőleg azonnali támadás Németország és az OMM ellen.

Hadüzenetek

1914 júniusában a Monarchia hadserege Bosznia-Hercegovinában hadgyakorlatot tartott. Gavrilo Princip június 28-án lelőtte Ferenc Ferdinánd trónörököst. Július 23-án a Monarchia demarsot (erőteljes tiltakozást) küldött Szerbiának. Szerbia ezt visszautasította. Július 28-án az OMM hadat üzent Szerbiának.

A nagyhatalmak hadba lépése

augusztus 1-jén Németország hadüzenete Oroszországnak;

augusztus 3-án Németország hadüzenete Franciaországnak és Belgiumnak;

augusztus 4-én Anglia hadüzenete Németországnak;

augusztus 5-én az OMM hadüzenete Oroszországnak;

augusztus 12-én az OMM hadüzenete Angliának és Franciaországnak;

augusztus 23-án Japán hadüzenete Németországnak.

Az USA, Olaszország, Románia, Bulgária semlegességi nyilatkozatot tett.

Az 1914. évi hadműveletek

Nyugati front: A németek támadást indítanak Párizs ellen (augusztus 3). Az antantcsapatok ellentámadása és a németek megállítása. Állóháború alakult ki (szeptember 5-10).

Keleti front: Orosz támadás indult Galíciában és Kelet-Poroszországban (augusztus). Hindenburg tannenbergi győzelme, a 2. orosz hadtest megsemmisült (augusztus 17-19). Német győzelem a Mazuri tavaknál (szeptember 6-15). Az oroszok elfoglalják Kelet-Galíciát (augusztus vége).

Európán kívüli csaták

Japán elfoglalta Németország távol-keleti gyarmatait.

Törökország belépett a háborúba a központi hatalmak oldalán (október).

Mezopotámiában, a Dardanelláknál, Palesztinában és a Kaukázusban is megindultak a harcok.

A Boszporusznál és a Dardanelláknál elzárták Oroszországot szövetségeseitől. A német flotta kudarcot vallott Helgolandnál (november 1). Anglia tengeri blokád alá vonta Németországot (november 2).

Az 1915. évi hadműveletek

Olaszország belépett a háborúba az antant oldalán (május). A Monarchia az Isonzó folyónál megállította az olasz támadást. Németország fő erőit keletre irányította. Gorlicénél áttörték a frontot, jelentős területeket foglaltak el (május 2). Bulgária belépett a háborúba a központi hatalmak oldalán (szeptember). Bulgária és a Monarchia együttesen legyőzik Szerbiát (október). Ypernnél német gáztámadás, állóháború.

Az 1916. évi hadműveletek

Verdun erődjének véres ostroma (február). Az Isonzó folyónál a Monarchia sikereket ért el Olaszország ellen (május). Jütland partjainál német-angol tengeri csata (május-június). Bruszilov orosz tábornok támadását Galíciában a német-osztrák-magyar erők visszaverték (június). A román hadsereg betört Erdélybe (augusztus 17). A Monarchia német segítséggel visszaverték a románokat, majd elfoglalták Bukarestet is (december).

Az őszirózsás forradalom Magyarországon

A magyar politikai életben Károlyi Mihály gróf vált a békét akaró erők vezéralakjává. Mivel az uralkodó - IV. Károly - szükségesnek tartott bizonyos reformokat, Tisza István lemondott (1917). Megalakult a Választójogi Blokk, amely a parlamenti ellenzék mellett a parlamenten kívüli erőket is magába foglalta. A blokk belépett Esterházy Móric kormányába, Tisza azonban - immár ellenzékben - ellenállt a reformoknak, ezért Esterházy lemondott. Utódja Wekerle Sándor lett.

1918-ra a magyar társadalmat is áthatotta a békevágy és a változások iránti igény. Miután Tisza elismerte a háborús vereséget (a "háborút elvesztettük"), a Károlyi vezette Függetlenségi és 48-as Párt, a Jászi Oszkár vezette Polgári Radikális Párt és a Garami Ernő és Kunfi Zsigmond által irányított Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakította a Magyar Nemzeti Tanácsot, Károlyi Mihály elnökletével. Programjukkal vállalták az ellenkormány szerepét.

Wekerle lemondott, de a király nem akarta Károlyit miniszterelnökké kinevezni. Kormány nélkül maradt az ország, a Nemzeti Tanács helyzete erősödött. Miután mind a külpolitikai (az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása), mind a belpolitikai környezet (október 30-31-ének éjjele) a Nemzeti Tanácsnak kedvezett, József főherceg Károlyi Mihályt miniszterelnökké nevezi ki. Ezzel békés úton, alkotmányosan győzött a polgári demokratikus forradalom (1918. október 31.).

Károlyi kormányát a nemzeti összefogás ígérete támogatta: szervezetek, pártok, politikusok és közéleti személyiségek csatlakoztak a Nemzeti Tanácshoz, sőt Tisza is a kormány támogatására szólított fel. Súlyos ellentét forrásává vált a hadsereg kérdése: néhány hónap alatt Magyarország - történelmének egyik legsúlyosabb pillanatában - katonai erő nélkül maradt. A Belgrádban ránk kényszerített fegyverszüneti szerződés értelmében Erdély délkeleti részét a románok, Dél-Magyarországot pedig a szerbek vehették birtokba. A parlament szerepét ellátó kibővített Nemzeti Tanács 1918. november 16-án kikiáltotta az első magyar köztársaságot.

A fokozódó külső (fegyveres betörések) és belső nehézségek (késő földreform) közepette tehetetlenkedő kormányból egyre többen ábrándultak ki, s váltak az ígéreteikben nem fukarkodó magyarországi kommunisták támogatóivá. S amikor a kormány a Vix-jegyzék (a román-magyar demarkációs vonal eltolása) követelései miatt lemondott, az új kormány megalakításával megbízott szociáldemokraták titokban egyesültek a kommunistákkal, s létrejött a proletárdiktatúra, a Magyarországi Tanácsköztársaság.