A JÓ a LEGJOBB legnagyobb ellensége!

A JÓ a LEGJOBB legnagyobb ellensége! Vágyak - Szükségek - Végzetes félreértések Emlékszik, az előző levelemben arról beszéltünk, hogy a sikereink egyik legnagyobb korlátozója MI MAGUNK vagyunk. Azt mondtuk, hogy ha ez így van, akkor az egyik legjobb befektetés az életben amit tehetünk, az az önmagunkba való befektetés. Önmagunk jobb megértésével, egy tudatosabb élet kialakítása feltétlenül célunk kell, hogy legyen. Egy olyan élet ahol a megértésünkkel lehetőséget kapunk arra, hogy sokkal pontosabban irányítsuk, vezessük a saját lelkünket. Hívhatnánk ezt "ProAktív Élet"-nek. Egy olyan életnek, amely nem csak 15315s187p sodródik önmaga tehetetlenségével, hanem felelős mérlegelés, döntések és meggyőződések révén valódi hatalommal bír. Most hogy véget ért a "Bevezetés a Proaktív Marketing titkaiba" c. 14 napos sorozatunk, úgy érzem hogy ezzel kell folytatnunk. Az elmúlt 14 nap anyaga talán nem is volt könnyű és semmiképpen sem felszabadító tanítás, hanem sokkal inkább egy kijózanító, súlyos iránymutatás. "HOGYAN?!?" - kérdezheti most tőlem - "Hogyan leszek én olyen ember, aki elébe megy annak, ami elől mindenki más menekül?" A kérdése jogos, és én végtelen megtiszteltetésnek tartanám, ha azzal a tudásommal, amit ezen a területen megszereztem, segíthetném Önt, hogy a személyes lehetőségeit a legvégső határukig kihasználhassa. Erről fog szólni az "Eredményes ÉLET" sorozat, amit jövő héten indítok. Velem tart? Hatalmas öröm volna... Most azonban lássunk egy kis ízelítőt... Azt mondtam, hogy a jó a legjobb legnagyobb ellensége. Ez ésszerű. Igaz? Amikor valami jó az életünkben, az megelégedettséget eredményez. Ha elégedettek vagyunk megelégszünk azzal ami van.

• Ha most NAGYJÁBÓL rendben van minden, az a legnagyobb gátja annak, hogy IGAZÁN rendben legyen minden.
• Ha most biztonságban érzi magát, a legnagyobb akadálya annak, hogy IGAZÁN biztonságban tudhassa magát.
• Ha most van pénze, az lehet hogy arra ítéli, hogy ne tegyen azért, hogy IGAZÁN legyen pénze.

Ne értsen félre. Nagyra értékelem az elégedettséget. Úgy gondolom hogy az embernek erénye, ha képes a körülményei közt elégedettnek lenni. Sőt úgy vélem ahhoz hogy örömmel élhessük az életünket meg kell tanulnunk elégedettnek lenni. Van amiért NEM érdemes futni, és van amiért pedig ÉRDEMES akár MINDENT megadni, mert az életünk teljességéhez nélkülözhetetlenek. Az elégedettség csak akkor csapda, ha valami olyasmiről mondok le miatta amiről nem lett volna szabad lemondani, sőt amiről nincs is meg a szabadságom lemondani. Tudom ezt ki kell fejtenem, meg is teszem, de most még annyit, hogy... ...nem akarom Önt belehajszolni semmibe amibe nem muszáj, de igenis bátorítani akarom mindarra, amiről ha lemarad az mély, sőt egzisztenciális veszteséget jelentene Önnek. Tudja mi az igazán nehéz? E között a kettő között különbséget tenni. Mi az amiről nyugodtan lemondhatok, hogy a felszabadult energiával mindazok felé a dolgok felé fordulhassak amikről pedig NEM szabad lemaradni? Hogyan döntöm el hogy mi megy és mi marad? Hogy ki "éljen" és ki "haljon meg"? Ön tudja mik az igazán fontos dolgok? Bizonyára igen, de... nem fordul elő néha, hogy elbizonytalanodik? Amikor NEM-et mondunk valamire, vagy valakire olyan könnyű elbizonytalanodni. Fordítva is igaz. Amikor évek óta MINDENT beleadunk valamibe, vagy valakibe, amikor a vérünket adjuk... néha ott a kétely is. Megéri? Biztos, hogy jó felé megyek?

Hogyan lehet aztán biztos a döntésében? Hogyan tehet egyáltalán különbséget fontos és lényegtelen között? Mi alapján döntsön? Segíteni akarok, hogy ezekre a kérdésekre a legjobb válaszokat találhassa.

Lássuk az első gondolatot.

Az előbb azt állítottam hogy vannak olyan dolgok az életben, amiről nincs szabadsága lemondani. Ezt meg kell, hogy magyarázzam. Ez a magyarázat egyben iránymutató is lesz Önnek abban, hogy egy szabadabb és bátrabb ember lehessen.

Mehet?

Vágyak, Szükségek és két végzetes félreértés Az első amit értenie kell az, hogy vágyak és szükségek között hatalmas különbség van.

Egy vágy az egy olyan, akár nagyon intenzív kérés, amely ha nem teljesül az egy bizonyos érzelmi fájdalommal, esetleg csalódottsággal jár. Természetesen mindannyian szeretnénk, ha a vágyaink teljesülnének, de rendkívül fontos érteni, hogy a vágyak teljesülése NEM FELTÉTELE egy beteljesedett életnek.

Most álljunk is meg egy pillanatra...

A modern ember ennek pont az ellenkezőjét hiszi. Mindent megtesz hogy a vágyi teljesüljenek, mert azoktól várja a teljességet, a boldogságot. Én azt állítom, hogy ez NEM igaz. Az ember igenis lehet teljes és boldog, még akkor is ha a vágyai nem teljesülnek.

Van ugyanis egy másik kategória: A szükségek!

A szükségek olyan igényei az embernek, amelyek nélkül NEM tud élni! Ezeknek feltétlenöl teljesülniük kell, hisz ha nem teljesülnek, abba az ember BELEHAL!

A fizikai síkon ezzel mindenki tisztában van. Ha nem kapok levegőt, néhány percen belül megfulladok. Muszáj lélegeznem, szükségem van az oxigénre akár egyetértek vele akár nem, akár tudatában vagyok akár nem. Nem én döntöm el, hogy kell e lélegeznem. Egyszerűen muszáj.

Így van az evéssel és az ivással is. Bármelyik nélkül hosszabb rövidebb idő után elgyengülök, megzavarodom és akár bele is halhatok. Éhen, szomjan halok. Megfulladok. Ezek a szükségek.

Amit kevesebben tudnak, hogy szükségek lelki síkon is léteznek. Így hívom őket: nélkülözhetetlen lelki szükségletek.

A szeretet iránti igényünk egy ilyen, amely többek között a fontosság és elismerés iránti vágyban nyilvánul meg, állandóság iránti igényünk egy ilyen, amely a biztonság iránti vágyban fejeződik ki. A cél és értelem egy további, amely arról szól, hogy az életünknek kell hogy legyen egy értelmes és kielégítő célja. Összesen hat ilyen szükséget tudtam meghatározni, ami nem jelenti azt hogy nincs több, csak azt hogy nem tudatosult bennem.

OK. Mi van ha ezek nem teljesülnek?

Hát akkor NAGY baj van.

Ez olyan, mint ha lelkileg éheznék, szomjaznák. Ha a lelki szükségleteim nincsenek betöltve az olyan, mint ha légszomjban élnék, mint ha fuldokolnék.

A szükségeink be nem töltöttsége nem jó motivációnak sem. A fuldokló ember habár NAGYON motivált, amit tesz azonban többnyire csak egy pánikreakció. Nagyon intenzív, de többnyire hiábavaló.

Egy fontos kérdés! Egy az éhhalál szélén álló ember az erősebb, képesebb, kitartóbb, megfontoltabb, vagy egy jóllakott? Ha fel kellene vennie egy vezetőt a cégéhez, akkor egy fuldoklót vagy egy normális embert venne fel?

A lelki szükségeink betöltöttsége NEM célja a sikernek, hanem FELTÉTELE. Ezt elmondom még egyszer: Ön nem azért dolgozik, hogy betöltse a lelki szükségeit, hanem fordítva. Be kell töltenie a lelki szükségeit ahhoz, hogy egyáltalán eredménnyel dolgozhasson.

Az első végzetes félreértés A legtöbb ember mindent megtesz azért hogy a vágyai teljesüljenek, de semmit sem tesz azért hogy a lelki szükségleteit betöltse, sőt sokszor nem is tud róluk.

Éhező, szomjazó, állandó légszomjban élő ember MINDENT megtesz azért hogy megvegye az új Mercédeszét. Aztán amikor megvan, azon csodálkozik, hogy az éhség semmit sem változott, ugyanolyan szomjas és még mindig csak alig kap levegőt. Habár a Mercédesz gyönyörű, de az élet nem lett tőle teljes. A Mercédesz csak ráadás kellene hogy legyen. Így csak egy groteszk díszlete egy ember haláltusájának.

Sőt ha keményen akarok fogalmazni, akkor azt mondom hogy szinte kizárt hogy fuldoklóként valaha is meg tudja szerezni azt a Mercédeszt.

Fordítva kell!

Nagyon nehéz egy sikeres életet élni, ha eleve csak alig élünk.

A második végzetes félreértés Nem ismerjük a szükségeink valódi természetét. Vagy ismerjük, de már cinikusak vagyunk velük.

Elfedjük őket vagy tagadjuk a létezésüket is.

Lássuk például a szeretetet: Önnek milyen szeretet kellene? Nekem feltétel nélküli. A szívem mélyén arra van szükségem, hogy valaki, aki mélyen, akár tökéletese ismer, a hibáim ellenére feltétel nélkül szeressen. Olyan szeretetre lenne szükségem, amit nem kell kiérdemelnem, és amit nem tudok eljátszani. Ön ismer ilyen szeretet?

A legtöbben nem ismernek ilyet, úgyhogy csalni kezdenek.

Két dolgot tesznek:

• Vagy helyettesítik az igazi szeretetet valamilyen pótlékkal, egy pótmegoldással, amely ugyan nem elégíti meg a szükséget, de legalább elfedi. Szeretném ha szeretnének, de mert nem szeretnek,egyik kapcsolatot hajszolom a másik után, vagy éppen görcsösen belekapaszkodok valakibe, vagy éppen kutyát tartok, vagy rengeteg csokit eszem... pótmegoldásokat alkalmazok, melyekkel csökkentem a fájdalmat, de valójában ugyanúgy fuldoklok.

• Vagy tagadni kezdem a szükséget. Azt mondom: "Ugyan már! Szeretet? Nincs is ilyen!" A tagadás sem segít. Nem mondhatok le egyetlen szükségemről sem.

Háát

Tudom, hogy erről még kellene beszélni, és fogok is. A hanganyag amit az "Eredményes ÉLET" sorozat elején odaadok Önnek erről szól! Sőt ennek a tisztázásával tovább megy egy megelégítő megoldást keresve.


Most összefoglalásként csak ennyit:

Nem baj, ha a jót elveszíti a legjobbért! Ne féljen a vágyai miatt, de harcoljon a szükségeiért. Ha azok rendben vannak akkor elég erős lesz ahhoz hogy tehessen a vágyaiért is. Sőt ha a szükségei rendben vannak egy olyan belső erővel fog élni, egy olyan belső teljességgel, hogy nem is fog olyan nagy problémát jelenteni, hogy ha egy két vágyának teljesülése még várat magára. Ugyanakkor ha a szükségeivel gond van, egyszerűen nem lesz elég ereje még ahhoz sem hogy megtegye amit kell.

Emlékszik még? A ProAktív Marketing lényege hogy Ön elébe megy a változásnak. Igen, de mert biztonságra van szükségünk félünk a változástól. Most képzelje el, hogy maradéktalanul biztonságban van. Merne változtatni? Hát persze, hisz nincs mitől félnie...

FONTOS! Ha érdekli ez a téma mindenképpen jelentkezzen "Az eredményes ÉLET alapelvei" Hírlevélre! Itt teheti meg: www.eredmenyeselet.hu