A
LEGKÖZELEBBI BARNA TÖRPE
Írta: Kiss Csaba
|
Francia
csillagászok a DENIS (Deep Near-Infrared Survey) keretében, amely az égbolt
térképezéset tûzte ki célul a közeli infravörös hullámhosszakon egy fényes,
nagyon vörös objektumra bukkantak. A felmérés már eddig is jónéhány barna
törpét fedezett fel, ez az objektum azonban fényesebb volt, mint az
eddigiek (a barna törpék olyan csillagok, amelyeknek a tömege nem volt elég
nagy ahhoz, hogy bennük meginduljon a hidrogénfúzió). Megjelenése alapján
épp úgy lehetett egy közeli barna törpe 12312g611m , mint egy távoli vörös óriás.
|
1. ábra: képzeletbeli kép egy barna törpérõl és
sötét kísérõjérõl
|
|
2. ábra: A 2db 10 méteres KECK távcsõ a
Mauna Kea tetején (Hawaii)
|
Annak
eldöntésére, hogy valóban barna törpérõl van-e szó az egyik lehetséges
módszer az ún. lítium teszt. A lítium alacsonyabb hõmérsékeleten képes
fúzióra, mint a hidrogén, így a normális csillagok belsejében hamar elfogy.
Azokban a csillagokban azonban, amelyek tömege 60 jupiter-tömeg alatt van,
a csillag magjának hõmérséklete olyan alacsony, hogy a lítium megmaradhat.
Így ha egy csillag nem mutat lítium-vonalakat, az valószínûleg nem barna
törpe. A tesztet a 10m-es KECK távcsõvel végezték (l. a 2. ábrát) és nem
találtak lítium vonalat. Találtak viszont egy erõs cézium vonalat, ami nem
jellemzõ a vörös óriásokra. Ebbõl a kutatók arra következtettek, hogy mégis
egy barna törpével állunk szemben, amelynek a tömege azonban legalább 60
jupiter-tömeg.
|
|
3. ábra: A barna törpe jelölt
elmozdulása a környezõ csillagokhoz képest
|
|
4. ábra: Az ESO (European Southern Observatory) chilei észlelõbázisa
(La Silla)
|
Ha ez a barna
törpe (amelynek DENIS kódja egyébként: J104814.7-395606.1) valóban közeli
szomszédunk, akkor várhatóan viszonylag nagy sebességgel kell elmozdulnia
az évek során a csillagok hátteréhez képest. Az elmúlt 25 évben készített
képeken (l. a 3. ábrát) a barna törpe jól láthaóan elmozdult. Ennek alapján
megbecsülhetõ volt a távolsága, ami 13 fényévnek adódott (a legközelebbi
csillag, a Proxima Centauri, 4.3 fényévre van tõlünk). A halvány csillag
eddig könnyedén elkerülhette a csillagászok figyelmét, annál is inkább,
mivel a déli égbolton található, ami átlagosan még ma is kevésbé
tanulmányozott, mint az északi. Az ESO a múlt évben egy 1 méteres távövet
állított be La Silla-i észlelõbázisán (l. 4. ábra) egy programra, amely közeli,
kis tömegû csillagokat és barna törpéket keres.
|
További részletek olvashatók az alábbi helyeken:
Astronomy Magazine
a DENIS projekt
|
