A Neptunusz
A Neptunusz a Naprendszer nyolcadik bolygója. Olyan távol van, hogy szabad szemmel nem látható, de még kisebb távcsővel nézve is csak parányi korongnak tűnik. A nagyobb távcsövekben a bolygó kékeszöld színű, és szinte semmilyen alakzat nem látható a felszínén.
Az első közeli képek 1989 augusztusában készültek, mikor a Voyager - 2 elrepült mellette, és felfedezte a legfeltűnőbb képződményét, a Nagy Sötét Foltot, a Jupiter Nagy Vörös Foltjához hasonló, hatalmas légköri örvényt. A bolygó légkörében ezenkívül kis f 16116o1414q ehér metánjég-felhők és még egy kisebb folt is láthatók. A Neptunusz légköre hidrogénből és héliumból van, alatta egy fagyott metánból, ammóniából és vízből álló réteg, majd legbelül a bolygó kőzetmagja helyezkedik el. Felületegysége 900-szor kevesebb hőt és fényt kap a Naptól, mint a Föld.
A Neptunuszt két tudós, az angol John Couch Adams (1819-1892) és a francia Urbain Leverrier (1811-1877) számításai alapján fedezték fel. A két tudós rendellenességeket tapasztalt az Uránusz mozgásában: a bolygó időnként felgyorsult, máskor pedig lelassult. Ebből arra következtettek, hogy egy másik bolygó tömegvonzása zavarja az Uránusz mozgását, és megpróbálták kiszámítani az ismeretlen égitest helyzetét. Végül külön-külön ugyanarra az eredményre jutottak. Leverrier elküldte számításait a berlini csillagdába, ahol Johann Galle (1812-1910) és Heinrich d'Arrest (1822-1875) német csillagászok 1846-ban meg is találták az új bolygót.
A bolygók holdjai: Hold, szatellita vagy trabant a neve a bolygók körül keringő égitestnek. Átmérőjük néhány km és néhány ezer km között váltakozik. Túlnyomó részük a bolygó egyenlítői síkja közelében direkt irányban kering. Retrográd a keringése a Jupiter 8, 9, 11, 12 számú, a Szaturnusz Phoebe és a Neptunusz Triton nevű holdjának. Légkört a Jupiter három nagyobb és a Szaturnusz Titan nevű holdja körül fedeztek fel.
A Neptunusznak nyolc ismert holdja van, négy gyűrűje, valamint mágneses tere. Az első holdat, a Tritont Lasell fedezte fel 1846-ban. Ez 3800km átmérőjével Naprendszerünk legnagyobb holdjai közé tartozik, s alig kisebb a Holdnál. A Tritonnak ritka légköre van, felszínét fagyott nitrogén és metán keveréke alkotja. Neptunusztól való távolsága 354 290 km. Retrográd irányban mozog és 5,877 nap alatt kerüli meg anyabolygóját. 1949-ben találta meg Kuiper a második holdat, a Nereidát. Ez csak 300km átmérőjű és 5 511 000 km közepes távolságra van a Neptunusztól. Keringési ideje 306,2 nap.
Naptávolság |
4498 millió km |
||||
Közepes pályasebesség |
5,4 km/s | ||||
|
|||||
Közepes sűrűség |
2,27 g/cm3 |
||||
Tengelyforgás ideje |
15h 40min | ||||
Nehézségi gyorsulás (Földé = 1) |
|