A REGIONÁLIS TUDOMÁNY TARTALMA ÉS CÉLJA

A regionális tudomány tartalma és célja

"A regionális tudomány, mint tudományterület, társadalmi problémákkal foglalkozik, feltáró és elemző vizsgálataiban a problémák súlypontja a régió, vagy olyan térbeli dimenziókkal rendelkező elemzési egység, amelyre értékelő eljárások, módszerek számos kombinációját alkalmazhatjuk." Az idézet Walter Isardtól (1975), a regionális tudomány megalkotójától származik.

Forrás: Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan

A regionális tudomány főbb alkotóelemei

Forrás: Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan

A Regionális Tudomány Vizsgálati Dimenzió I.

Forrás: Nemes Nagy, 1998. 87.p.

Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan

A Regionális Tudomány Vizsgálati Dimenzió II.

Térkategóriák a külső és belső terekben

Forrás: Nemes Nagy, 1998. 80. p.

Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan

A Regionális Tudomány Vizsgálati Dimenzió III.

A csomóponti régiók esetében a területrendszer létrejöttének és ezzel együtt működésének lépcsői a következők:

a térbeli mozgás (áramlás),

ezekből formálódó térbeli hálózatok (állandósult térpályák),

amelyekben a mozgások generálta hálózatok csomópontokban metszik egymást,

a hálózatok és a csomópontok hierarchikus rendszerekkel töltik ki a teret,

amik aztán egymás melletti és egymástól is elkülönült térségeket, régiókat határolnak el,

a régiókban aztán a csomópontok által is generált idő és térbeli terjedési folyamatok zajlanak.

Forrás: Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan

A Regionális Tudomány Vizsgálati Dimenzió IV.

A regionális kutatások egymástól jól elkülöníthető elemzési irányai:

térbeli áramlások, amiben az emberek mozgása (migráció) éppen úgy jelen lehet mint a tőke, a termékek, a szolgáltatások és az információk diffúziója,

a hálózatokkal a közlekedési és kommunikációs rendszerek írhatók le, amik a különféle infrastrukturális rendszerek elemzését ösztönzik,

a csomópontok a településhálózatra irányítják a figyelmet,

mindezek hierarchiája viszont a központok szerepköreinek és azok egymás közötti viszonyainak kutatását ösztönzi,

a régió az elemzések komplexitását jeleníti meg, egyben a regionális kutatások összetettségét, multidiszciplináris jellegét emeli ki,

s végül a terjedés az időbeli és térbeli kapcsolatok egymásra utaltságát, mint sajátos vizsgálati témát határoz meg.

Forrás: Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan

A regionális tudomány vizsgálati dimenziói

A regionális tudományban három régiótípus vált széles körben elfogadottá (Benko, 1999.27.p.; Malecki, 1997; Lengyel, 2001):

Tervezési, avagy programozási régió (planning or programming region): általában közigazgatási, területi tervezési és információgyűjtési (statisztikai) szempontokat helyez előtérbe, amelynek különböző részei ugyanattól a döntéshozó (központi, avagy helyi kormányzati) szervtől függnek, elsősorban közigazgatási és intézményi elemzések alapegysége.

Csomóponti régió (nodal region): a tér mint erőtér fogalmával azonosítható, a gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödését veszi alapul, általában egy vagy több nagyvárost mint térbeli csomópontot és vonzáskörzetét tartalmazza, főleg gazdasági, településhálózati vizsgálatok nyomán alakult ki.

Homogén régió (homogeneous region): amelynek részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzőkkel bírnak, s ezek által is egységes arculatot, megjelenést is képviselnek.

Forrás: Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan

regionális gazdaságtan Definició

A regionális gazdaságtan a közgazdaság-tudománynak azon ága, amelyik a gazdasági tevékenységek térbeli eloszlásával és a gazdasági teljesítmény térbeli szintjének ingadozásával foglalkozik (Pearce, 1993).

Városgazdaságtan (urban economics) Definició

Az egyetlen városon belüli speciális közgazdasági kérdéseket vizsgálja (Arnott 1996; McCann, 2001):

a városi területhasználat, az optimális városnagyság, háztartások ingatlanválasztása, városi közlekedés, városi közszolgáltatások, önkormányzati gazdálkodás stb. A városgazdaságtan tárgya egyetlen település elemzése, amely felfogható egységes egészként, és amelynek adottak a szereplői (működését az önkormányzati intézmények koordinálják).

Forrás: Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan

A regionális tudomány regionális gazdaságtani kapcsolódásai

A gazdasági tevékenységek térbeli elhelyezkedése a termelési rendszer szervezete és térbeli elhelyezkedése, térbeli munkamegosztás, az agglomerálódás gazdaságossága, externáliák stb.

Térszervezés és társadalmi-gazdasági térszerkezet területhasználat, szállítási-közlekedési hálózatok, urbanizáció, térbeli társadalmi, politikai és gazdasági kapcsolatok stb.

Területi interakciók nemzetközi és régióközi kereskedelem, a személyek, tőke, információk és javak térbeli áramlása, migráció stb.

Regionális fejlődés: a térségek fejlődésének elmélete, területi egyenlőtlenségek, régiók gazdasági növekedése, területfejlesztés, regionális politika stb.

Forrás: Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan

A regionális gazdaságtan tárgya és részterületei  I.

A regionális gazdaságtan dedukciót alkalmaz, absztrakciókat bevezetve a közgazdaságtani gondolatok és modellek térbeliségét elemezve. Valamennyi tényezőt és szempontot a szokásos közgazdaságtani "nyelvre": árak, mennyiségek költségek, profit stb. vezetik vissza, bevezetve a távolságot és a térbeli elhelyezkedést is.

Ez a leegyszerűsítés teszi lehetővé, hogy szintetizálni lehessen a sokrétű valóságban megfigyelhető összetett folyamatokat.

Továbbá a mérhető és számszerűsíthető kategóriák segítségével az általános érvényű törvényszerűségek pontosabban, egzakt módon fogalmazhatók meg. Hátránya a dedukciónak, hogy több esetben a következtetéseknek csak áttételesen van köze az egyes konkrét gyakorlati esetekhez, mivel a kiinduló feltételek nem képesek a valóság összes vetületét pontosan kifejezni.

Forrás: Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan

A regionális gazdaságtan tárgya és részterületei  II.

A regionális gazdaságtan három alapvető elméleti vizsgálati témaköre

A térbeli elhelyezkedés törvényszerűségeinek vizsgálata a népesség, a gazdasági tevékenységek, az erőforrások térbeli elhelyezkedésének elemzése, általában elkülönülten, parciális egyensúlyi modellek alkalmazásával.

Általános térbeli egyensúlyelmélet megadása és elemzése: a térszerkezet vizsgálata a termelés, szolgáltatás és fogyasztás közötti térbeli összefüggések alapján, különös figyelemmel a településhálózatokra (a népesség, mint munkaerő, és mint fogyasztó térbeli elhelyezkedésére).

A régiók, mint gazdasági egységek elemzése: a tervezési régiók fejlődés, gazdasági növekedése, a regionális munkanélküliség alakulása, a régiók közötti input-output kapcsolatok vizsgálata.

Forrás: Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan

Globális-lokális paradoxon főbb jellemzői  I.

	Globális A piaci verseny a legtöbb ágazatban egyre inkább globálisság válik: a vállalatok globális stratégiákat kidolgozva versenyeznek egymással, a globális stratégiák átlépik a nemzeti és regionális határokat. A hagyományos termelési tényezők bármely vállalat részére elvileg korlátlanul elérhetők: a mobil tényezők tetszés szerinti helyre szállíthatók, az immobil tényezőkhöz részlegeket telepíthetnek.				Lokális A nemzetek régiók, városok gazdasági teljesítményében: Fennmaradnak a jelentős különbségek, Nem a fizikai javak és pénztőke, hanem főleg a "nem tárgyi javak" vállnak döntővé. Bármelyik üzletág vezető globális vállalatainak: "hazai bázisa" egyértelműen megadható, a tulajdonosok országa viszont nem mérvadó.

Forrás: A szerzők saját szerkesztése Porter 1998b 236-237.p. és Lengyel 2003 alapján

Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan

Globális-lokális paradoxon főbb jellemzői  II.

Forrás: A szerzők saját szerkesztése Porter 1998b 236-237.p. és Lengyel 2003 alapján

Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan