A regionális tudomány tartalma és célja
"A regionális tudomány, mint tudományterület, társadalmi problémákkal foglalkozik, feltáró és elemző vizsgálataiban a problémák súlypontja a régió, vagy olyan térbeli dimenziókkal rendelkező elemzési egység, amelyre értékelő eljárások, módszerek számos kombinációját alkalmazhatjuk." Az idézet Walter Isardtól (1975), a regionális tudomány megalkotójától származik.
Forrás: Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan
A regionális tudomány főbb alkotóelemei
Forrás: Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan
A regionális tudomány vizsgálati dimenziói
A regionális tudományban három régiótípus vált széles körben elfogadottá (Benko, 1999.27.p.; Malecki, 1997; Lengyel, 2001):
Tervezési, avagy programozási régió (planning or programming region): általában közigazgatási, területi tervezési és információgyűjtési (statisztikai) szempontokat helyez előtérbe, amelynek különböző részei ugyanattól a döntéshoz 17517l1120r ó (központi, avagy helyi kormányzati) szervtől függnek, elsősorban közigazgatási és intézményi elemzések alapegysége.
Csomóponti régió (nodal region): a tér mint erőtér fogalmával azonosítható, a gazdasági tevékenységek térbeli sűrűsödését veszi alapul, általában egy vagy több nagyvárost mint térbeli csomópontot és vonzáskörzetét tartalmazza, főleg gazdasági, településhálózati vizsgálatok nyomán alakult ki.
Homogén régió (homogeneous region): amelynek részei nagyon hasonló természeti, társadalmi vagy gazdasági jellemzőkkel bírnak, s ezek által is egységes arculatot, megjelenést is képviselnek.
Forrás: Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan
A magyar tervezési-statisztikai régiók néhány jellemzője, 2002.
|
Régió |
Terület (km2) |
Települések száma (db) |
A népesség száma (ezer fő) |
A GDP területi megoszlása (%) |
|
Közép-Magyarország | ||||
|
Közép-Dunántúl | ||||
|
Nyugat-Dunántúl | ||||
|
Dél-Dunántúl | ||||
|
Észak-Magyarország | ||||
|
Észak-Alföld | ||||
|
Dél-Alföld | ||||
|
Magyarország | ||||
|
ebből Budapest |
Forrás: Magyarország régiói, KSH 2002.; Területi Statisztika Évkönyv, 2002.
Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan
A Regionális Tudomány Vizsgálati Dimenzió I.
|
Szférák |
Jellegzetes térelemek |
|
|
A külső terekben |
A belső terekben |
|
|
Természet |
táj |
domborzat, vízrajzi elemek |
|
Társadalom |
település |
egyén, társadalmi csoport |
|
Gazdaság |
gazdasági körzetek |
gazdálkodási egységek |
|
Szolgáltatás |
vonzáskörzetek |
intézmények |
|
Kultúra |
kulturális régiók |
etnikai, nyelvi kulturális csoportok |
|
Politika |
választási körzetek |
pártok |
|
Épített környezet |
település |
épületek, műszaki létesítmények |
|
Közigazgatás |
közigazgatási területi egység |
közigazgatási szervek, intézmények |
|
Integrációk |
országcsoportok |
integrációs intézmények |
|
Regionális politika |
régiók |
partnerek, intézmények |
Forrás: Nemes Nagy, 1998. 87.p.
Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan
A Regionális Tudomány Vizsgálati Dimenzió II.
Térkategóriák a külső és belső terekben
|
Térkategóriák |
A társadalom |
|
|
külső |
belső |
|
|
tereinek jellemző fogalmai |
||
|
Hely |
Területegység |
Társadalmi objektum |
|
Helyzet |
Fekvés |
Helyzet |
|
Távolság |
Közeli |
Hasonló |
|
Szintek |
Magassági szintek |
Vertikumok, hierarchiák |
|
Térfelosztás |
Regionalizálás |
Tipizálás |
|
Periféria |
Peremhelyzet |
Függés, elmaradottság |
|
Mozgás |
Migráció |
Mobilitás |
|
Terjedés |
járványszerű |
hierarchikus |
Forrás: Nemes Nagy, 1998. 80. p.
Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan
A Regionális Tudomány Vizsgálati Dimenzió III.
A csomóponti régiók esetében a területrendszer létrejöttének és ezzel együtt működésének lépcsői a következők:
a térbeli mozgás (áramlás),
ezekből formálódó térbeli hálózatok (állandósult térpályák),
amelyekben a mozgások generálta hálózatok csomópontokban metszik egymást,
a hálózatok és a csomópontok hierarchikus rendszerekkel töltik ki a teret,
amik aztán egymás melletti és egymástól is elkülönült térségeket, régiókat határolnak el,
a régiókban aztán a csomópontok által is generált idő és térbeli terjedési folyamatok zajlanak.
Forrás: Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan
A Regionális Tudomány Vizsgálati Dimenzió IV.
A regionális kutatások egymástól jól elkülöníthető elemzési irányai:
térbeli áramlások, amiben az emberek mozgása (migráció) éppen úgy jelen lehet mint a tőke, a termékek, a szolgáltatások és az információk diffúziója,
a hálózatokkal a közlekedési és kommunikációs rendszerek írhatók le, amik a különféle infrastrukturális rendszerek elemzését ösztönzik,
a csomópontok a településhálózatra irányítják a figyelmet,
mindezek hierarchiája viszont a központok szerepköreinek és azok egymás közötti viszonyainak kutatását ösztönzi,
a régió az elemzések komplexitását jeleníti meg, egyben a regionális kutatások összetettségét, multidiszciplináris jellegét emeli ki,
s végül a terjedés az időbeli és térbeli kapcsolatok egymásra utaltságát, mint sajátos vizsgálati témát határoz meg.
Forrás: Lengyel I.-Rechnitzer J. (2004): Regionális gazdaságtan
|
