|
A Szent Korona fénybe vonja az országot Már csak utólag játszhatunk el a
gondolattal: mi minden történt volna másképp, ha nincs a Magyarországot
megnyomorító döntés, ha továbbra is összetartó erő marad a Szent
Korona-tan, az az eszme, amelyről ma már egyre
kevesebben tudnak, és amely jóval több mint a Szent Koronához
fűződő legenda. C.Tóth János Misterium Hungarorum című
munkájában így fogalmaz: "Az ember számára bár felfogható, ugyanakkor
felfoghatatlan, érthető és érthetetlen, megfejthető és örök titok
egyszerre. Ez a titok jelenti a Szent Korona misztériumát. Ennek mi magyarok
- tudva vagy nem tudva, akarva vagy nem akarva - valamennyien részesei
vagyunk. A Szent Korona-tan mai értelme címmel
1997-ben jelent meg a Püski Kiadónál Zétényi Zsolt könyve. A szerzőt Bunyevácz Zsuzsa kereste
fel
Bunyevácz
Zsuzsa: dr. Zétényi
Zsolt ügyvéd. Mi is pontosan az a Szentkorona- tan?  Dr.
Zétényi Zsolt: A Szentkorona-tan
a magyar történelem során a hatalom gyakorlásának helyességéről és
mikéntjéről kialakult nézetrendszer, amely természetesen a korai
évszázadokban nem rendszerbe foglalva, de jól felismerhetően jelent meg.
Sőt, még az ! 12112y2414m 7;sszerződésnek nevezett vérszerződésben is már meg
vannak a nyomai. S amely aztán a XIV. századtól kezdve egészen a XIII. század
végétől, a XIV. század elejétől egészen jól felismerhető
nézetek együttesét jelenti, amelyet Tripartitum
nevű szokásgyűjteményében Werbőczi István
országbírói ítélőmester foglalt össze. Azt fejezi ki, hogy a hatalom
megtestesítője, a legfőbb hatalom alanya a Szent Korona, amely
erejét, hatalmát a nemzettől kapja, és az uralkodó valójában a Szent Koronától kapja
azt a hatalmat, amelyet azután meg is oszt a nemzettel és megosztva
gyakorolja. Bunyevácz
Zsuzsa: Mondhatjuk-e azt,
hogy a magyar Szent Korona a világon
először testesíti meg a
néphatalom elvét? Más országok koronáihoz fűződnek-e hasonló
eszmék?
Dr. Zétényi Zsolt: A néphatalom, vagy
ahogy korunkban népszuverenitásnak nevezett felfogás ilyen kifejező
rendszerbe foglalva ismereteim szerint a Hármas könyvben (Tripartitum)
van meg legkifejtettebb, legragyogóbb módon. A magyar Szent Korona eszme
különlegessége a következőkben van. Először is abban, hogy ez a
különleges tisztelet és megbecsülés, aminek a lényege az, hogy a
főhatalom teljességét reprezentálja, képviseli maga a Szent Korona, kizárólag a Szent
István koronájának tulajdonított magyar Szent Korona testéhez kötődik.
Lényeges elem, hogy közös a hatalom gyakorlása: a király és a nemzet együtt
gyakorolhatja a hatalmat. A Szent Korona tagjai a nemzet és a Szent
Korona feje, caput regni a király.
Ez a közös törvényalkotás páratlan a Szent Korona jegyében, erre nem tudunk más külföldi példát.
A magyar alkotmányos küzdelem azt a nézetet és azt az alaptételt fejezte ki,
hogy csak közösen és hagyomány
által meghatározott módon szabad és
törvényes a hatalom
gyakorlása.
Bunyevácz Zsuzsa:Tanították-e valaha is a Szentkorona-tant? Ilyen szempontból legitim-e a mai magyar állam?
Dr. Zétényi Zsolt: A Szentkorona-tant,
mivel nem foglalták sohasem törvénybe, tehát szokásjogi tételrendszer,
ezért nem is hatálytalanították. Magyarországon 1946-ban kiáltották ki a
köztársaságot, ez némi szakítást jelentett a hagyományos jogrendszerrel, nem kifejezetten a Szentkorona-tannal
csak, hanem a korábbi jogrenddel. Napjainkban valójában számos tekintetben
felfedezhető a folyamatossága az 1944 előtt jogrenddel, hasonló
jogintézmények jönnek létre, sorolhatnánk ezeket, de a magyar állam nem
deklarálta azt a szándékát, döntését, amely szerint a mai magyar állami hatalom
szerves folytatása a megelőzőnek. Tehát annak, amely 1944. március
19-én az ország
idegen nagyhatalmi megszállásával megszűnt. Ez a
folyamatosság a történelmi magyar állammal deklaráció formájában expressis verbis, azaz
kimondottan nem történt meg. Ennek megfelelően a mai magyar jog a
meghozott törvények tételes szövege alapján áll, és mivel a Szentkorona-eszme
ebbe a tételbe és rendszerbe nem tartozik bele, ezért a Szentkorona-eszmét
nem tekinthetjük úgy, mint amely élne Magyarországon. Hatálytalanítva
sincsen, mert ahhoz olyan törvényhozási aktus kellett volna,
amely kifejezetten kimondja ezt, de ilyen döntés nem született. Ezért a
Szentkorona-eszme élő alkotmányos jelentősége elismerésre vár.
Bunyevácz Zsuzsa: Földrajzilag mi jelentette a Szent Korona testét? Hogyan módosult a
Szentkorona-eszme
a XX. században, hiszen közben volt
Trianon, átestünk egy kommunista diktatúrán, most pedig a globalizáció veszélyével kell számolnunk.
Dr. Zétényi Zsolt: A Szentkorona-eszme
minden önkényuralmi hatalomgyakorlást kizárt. Ha a
hatalom osztatlan, egyetlen tényező kezében összpontosul, legyen az
bármi, akkor az már nem felel meg a Szentkorona-eszmének, legyen az
kommunista párt, vagy egy olyan uralkodó, amely nem veszi igénybe az
alkotmányos intézményeket, így az országgyűlést. A Szent Koronának teste
is van és volt a múltban, ez a
test jelentette a nemzettagokat, a felsorolt nemeseket,
főpapokat, az ország valamennyi polgárát a XIX. században és az
uralkodót, de jelentette az egész ország területét is.
Fölvetheti valaki - erről feltétlenül beszélni kell -, hogy a
Szentkorona-eszme ezek szerint valamilyen vallásos és vizionista
eszme. A vallásos részre azt tudjuk válaszolni, hogy a hívő emberek számára
vallásos, mert egy isteni hatalomközvetítést is jelent. Azt kell mondjuk, hogy
a Szent Korona nem a
mindennapok elmélete. A Szent Korona nem arra buzdít,
hogy háborúkat kell indítani az előbb felsorolt területek
visszaszerzésére. Elsődleges szempont az, hogy a történelmi országok
területén létezhessen és virágozhassék a történelmi nemzettagság.
A Szentkorona-eszme - felfogásom szerint - nem feltétlenül a legkevésbé
megvalósítható változatot, azaz a történelmi Magyarország azonnali
helyreállítását fejezi ki, hanem azt, hogy a történelmi Magyarország történelmi és népi hagyományai,
tehát a magyar nyelv és kultúra, beleértve a politikai kultúrát is, az
életben maradjon és valóban létezhessen.
Bunyevácz Zsuzsa: A Szentkorona-tan csak a magyar nemzetiségűekre vonatkozott,
vagy minden
Kárpát-medencében élőre? Az európai csatlakozás küszöbén mit jelent számunkra a Szentkorona-tan?
Dr. Zétényi Zsolt: Ez három nagyon
lényeges időszerű üzenetet is hordoz. Az egyik üzenet az interetnikus együttélés
történelmi modelljeinek kétségtelen, tagadhatatlan létezése, ez az
egyik mai üzenet is, amely megfelel a nyugat-európai uniós régiós
elvárásoknak. A másik az emberi
jogok felfogásában mutatható ki, magyarán az a
sajátosság, hogy Magyarországon az emberi jogok isteni, természetjogi eredete
nem egyszerűen a papírra leírt szövegbőli
származtatása a jognak, - megvolt Verbőczi
idején és a korábbi időkben is -, tehát ehhez nem szükséges nekünk az
angolszász természethagyománynak az átvétele, ez a magyar felfogás szerint
soha nem így volt, mert mindig isteni természetjogi
elvekhez igazították a törvényalkotást. A
népszuverenitásnak az abszolutizálását kell elvetnünk, és arra kell
rámutatnunk, hogy az az elmélet, amely Rousseau-nál
jelenik meg Nyugaton a XVIII. században, hogy a hatalom gyakorlása a nép
által valósulhat meg, ez valójában a nemzetszuverenitás formájában
Magyarországon a XV-XVI. század fordulóján már kimutathatóan jelen volt.
Sőt, amennyiben a régebbi dokumentumokat, az említett vérszerződést
tekintjük, a szuverenitás forrását jelentő nemzetszuverenitás
Magyarországon több évszázaddal előbb volt meg, mint Rousseau-nál.
Bunyevácz Zsuzsa:Az elmondottak alapján úgy tűnik, hogy a Szentkorona-tan "eurokonform". Mi
kellene ahhoz, hogy hivatalosan is visszatérjünk ehhez a
jogrendszerhez?
Dr. Zétényi Zsolt: A Szentkorona-tan több is, mint eurokonform, ezzel pusztán azt
mondjuk, hogy ez a hagyomány lényegét illetően megfelel azoknak a
követelményeknek, igényeknek, amelyeket a nemzetközi közösség, különösen
Európai Unió támaszt. A Szentkorona-eszme
élővé tétele a magyar jogi hagyomány élővé
tételét követeli meg, tehát azt, hogy nemcsak a törvények
tartalma az irányadó, Ez feltétlenül olyan országgyűlési
aktust igényel, amely szerint az országgyűlés kijelentené, hogy a mai
magyar állam jogfolytonos utóda az 1944.
március 19-i idegen hatalmi megszállással megszűnt
államnak. Másfelől ki kellene jelentenie, hogy a magyar állam nem
jogfolytonos utóda a több évtizedes
önkényuralmi rendszernek, még akkor sem, hogyha
jogszabályainak egy részét, kisebb-nagyobb hányadát azért alkalmazza, mert
azok megfelelnek a célnak, azok technikailag alkalmasak.
Bunyevácz Zsuzsa:A történelmi tapasztalatok azt mutatják, hogy mindannyiszor, amikor a
nemzet eltávolodott a Szent Koronától, említhetném, mondjuk a
Tanácsköztársaságot, akkor valami nagy baj történt.
Dr. Zétényi Zsolt: Magyarország saját magához
találna vissza, hiszen ahogy Révai Péter koronaőr
írja az 1600-as években: Ahol
a korona, ott van Magyarország. A másik pedig a kézzel
fogható példák kora, amely példák azt bizonyítják, hogy a Szent Korona bármilyen megtagadása, elutasítása,
akár tévedésből, akár világnézeti alapon, mindig az országnak egy sötét, balszerencsés,
mondhatni tragikus korszakát jelentette. És feltűnően nagy
egybeesés fedezhető fel a Szent Korona
megtagadása és az ország tönkremenetele, az ország
lét-nemlét határára sodródása között. Ugyanakkor azt is elmondhatjuk, hogy a Szent
Korona rehabilitációja az mindig az ország felemelkedésével együtt járt. Ezek a
jelképes gesztusok a felvirágozás kezdetét jelentették, a magyar nemzet magára való találását,
illetve saját magával való szakítását fejezte ki. Pusztán annak a gesztusnak,
amely fölemeli a Szent Koronát, amely rangossá teszi, és amely fényt ad neki,
ápolja, védi, ennek a gesztusnak nemzetóvó szerepet kell tulajdonítanunk és ténylegesen
nemzeterősítő hatása van.
A Szent Korona-tant felfogni és megérteni egyet jelent a
beavatottsággal, ami eddig csak kevés földi halandónak adatott meg, de
nekünk, kései utódoknak arra kell törekednünk, hogy mindannyiunknak
megadattassék! - írja C.Tóth
János Misterium Hungarorum
című könyvében.
Forrás: https://www.netlap.hu/vasarnapiujsag/03bunyevacz010415.htm
|
