ALTE DOCUMENTE |
A jog általános fogalma
A jog norma, magatartásszabály, az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.
A jog követendő magatartási szabályt ír elő.
Erkölcs, vallás jog
Az állam a maga erőszakszervezetei (rendőrség, büntetés-végrehajtás stb.) útján kikényszerítheti a jogi normáknak megfelelő magatartásokat.
A jog az állam szervei által kikényszeríthető magatartásszabály.
A jog forrása: maga az állam.
A jog mint az állam akarata jelenik meg a különböző jogszabályokban.
A jog eredete, a jog forrásai, a jogforrási hierarchia
Szokás:
A jog egyik korai forrása.
Azáltal válik jogilag kötelezővé, hogy az állami szervek a kialakult szokásokat figyelembe veszik, s ezeket alkalmazva konkrét jogvitákat döntenek el érvényesülésüket állami kényszereszközökkel biztosítják.
Az így kialakult jog a szokásjog.
Napjainkban a szokás jogkeletkeztető hatása elenyésző.
A jog keletkezésének általános módja: az állami szervek jogalkotó tevékenysége.
Jogállami keretek között azt is jogszabályok határozzák meg, hogy mit tehet az állam a jogszabályok magát az államot is korlátozzák.
Az állami szervek egy csoportját jogalkotói hatalommal is felruházza az Alkotmány.
A különböző jogalkotó szervek által kiadott jogszabályok hierarchikus rendje igazodik a kibocsátó állami szerv hierarchiában elfoglalt helyéhez.
Alacsonyabb szintű jogszabály tartalmilag nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.
Törvény
A hierarchia csúcsán áll.
Kizárólag az Országgyűlés alkothatja.
A törvények közül kiemelkedő: az Alkotmány
Az állami berendezkedés, az állami szervek hatásköre, működése szempontjából alapvető szabályokat tartalmazza,
megfogalmazza az alapvető emberi és állampolgári jogokat és kötelezettségeket.
Bizonyos kiemelt kérdéskörök jogi szabályozása kizárólag törvényben történhet.
A társadalmi, gazdasági rendre, az állampolgárok alapvető jogaira vonatkozó legfontosabb szabá 313q166d lyozási tárgykörök.
Törvényerejű rendelet
A Népköztársaság Elnöki Tanácsa alkotta - 1989 előtt
Megszűnt mint jogforrás, viszont még számos törvényerejű rendelet hatályban van.
Kormányrendelet
A kormány általános hatáskörű államigazgatási szerv, valamennyi közigazgatási feladat irányítása, ellenőrzése a feladatkörébe tartozik.
Jogalkotási tevékenysége önálló.
Miniszteri rendelet
Minisztérium élén álló miniszter alkothat és bocsáthat ki.
A tárca nélküli miniszter jogszabályt nem alkothat.
Miniszter csak abban a tárgykörben alkothat rendeletet, amely az ügykörébe tartozik, vagy amelyre törvény/kormányrendelet felhatalmazást ad számára.
Korlátozott jellegű jogszabály.
Önkormányzati rendelet
Az önkormányzati képviseleti szerv bocsátja ki,
területi hatálya az adott önkormányzat működési területére korlátozott.
A jogrendszer működése szempontjából jelentősége van még:
nemzetközi egyezmények,
bírósági joggyakorlat,
az állami irányítás egyéb jogi eszközei
A jogrendszer tagozódása
Jogrendszer:
Egy adott időben és adott térben létező, hatályos jogi normák összessége.
Több-kevesebb önállósággal rendelkező alrendszerekre különíthető el.
Közjog
Szabályozási tárgya a közérdek, a közösség, a társadalmi rend, az állami szervezetrendszer, az egyes polgárok és az állam viszonya.
Az egyes polgárok alá vannak vetve az állam főhatalmának az állam jogi értelemben erőfölénnyel bír kikényszeríthet bizonyos magatartásokat, büntethet, jutalmazhat, számon
kérhet.
Az alá- és fölérendeltség nem lehet korlátlan (kivéve: diktatúra).
Az államhatalom végső forrása az állam lakossága: a lakosok demokratikus választásokon meghatározzák a törvényhozó testület összetételét meghatározzák az államhatalom gyakorlásának általános irányát. (népszuverenitás)
Magánjog
A szabad tulajdonosok autonóm cselekvési lehetőségeinek a jog által is körülhatárolt területe.
A magánjog által kijelölt mozgástérben a jogilag egyenrangú és akaratukban szabad tulajdonosok mellérendelt viszonyokra lépnek egymással, és érdekeiknek megfelelően szabadon alakítják kapcsolataik tartalmát.
Az ilyen viszonyokban az állam és a jog tipikusan nem tilt, hanem a mozgástér külső határait biztosítja.
Különbség a szabályozási módszerekben:
Az adott jogszabályi rendelkezés kötelező, azoktól eltérés nem lehetséges.
Tartalmilag többségben parancs, tilalom, utasítás.
Tipikus az alacsonyabb szintű jogszabályok magas száma.
Az érintettek az adott szabálytól eltérhetnek, és saját akaratuk szerint alakíthatják életviszonyaikat.
A diszpozitív szabályt csak akkor kell alkalmazni, ha a jogalanyok másként nem szabályozták az adott kérdésben a kapcsolatukat.
Végső soron hézagkitöltő szabály.
Általában magasabb szintű jogszabályokban jelennek meg.
Közjoghoz tartozó jogágak:
alkotmányjog,
közigazgatási jog,
pénzügyi jog,
nemzetközi jog,
büntetőjog.
Magánjoghoz tartozó jogágak:
polgári jog,
munkajog,
társasági jog,
családjog.
A jogági tagoltság
A tartalmilag hasonló társadalmi viszonyokat azonos módszerrel szabályozó jogi normák összességei.
A jogrendszer struktúráján belül elkülönült rész, a jogszabályok összefüggő csoportja.
A jogi normák olyan, többé-kevésbé összefüggő és relatíve elkülönülő összessége, amely a jogág sajátosságaival, önállóságával, elkülönültségével nem rendelkezik.
Jogterület képződhet egy-egy jogágon belül, de több jogágat részben átfedve is ( "keresztülfekvő jogágak", pl. sajtójog).
Az államhatalom gyakorlására vonatkozó alapvető jogi szabályokat foglalja egybe.
Foglalkozik a társadalmi berendezkedés alapvonásait meghatározó jogi normákkal,
szabályozza a hatalomgyakorlás, a gazdasági rend legáltalánosabb kérdéseit,
megszabja az állami berendezkedés legfontosabb szabályait.
Szabályozza az államigazgatási szervek szervezetét, hatáskörét, működését, az államigazgatási tevékenység során keletkező társadalmi viszonyokat.
Közjogi jellegű jogág.
Azoknak a jogszabályoknak az összessége, amelyek megállapítják a pénzügyi rendszer szervezeti formáit, és szabályozzák az abban létrejövő jogviszonyokat.
Szabályozza a nemzeti jövedelem elosztásának és újraelosztásának folyamatát (költségvetés, adózás, hitelrendszer stb.) és az ezek során keletkező társadalmi viszonyokat.
Közjogi jellegű jogág.
Büntetőjog
A társadalomra veszélyes emberi magatartások leírásával és a büntetőjogi felelősség alkalmazásának feltételeivel foglalkozó jogág.
A büntetőjog alanya csak természetes személy lehet, szervezet fogalmilag nem követhet el bűncselekményt.
Alaki jogág
Szabályozási tárgyköre a büntetőeljárásban részt vevő szervek (nyomozóhatóság, ügyész, bíróság) meghatározása, ezek jogkörének, a felelősségre vonás rendjének, az eljárási cselekményeknek, a jogvédelem módjának szabályozása.
Az államok és a nemzetközi szervezetek kölcsönös önkorlátozása alapján létrejött magatartási szabályok összessége.
Célja: a nemzetközi érintkezés szabályainak rendezése.
Arra vonatkozóan ad szabályozást, amennyiben különböző országok joga összeütközésbe kerül, akkor melyik nemzetközi jogrendszer szabályait kell alkalmazni a vita eldöntése során.
A jogrendszer egyik alapvető ága.
Azokat a vagyoni viszonyokat szabályozza, amelyek árucsereviszonyok, illetve olyan személyiségi viszonyokat rendez, amelyek szoros kapcsolatban állnak a vagyoni viszonyokkal.
Alaki jog.
A polgári peres és nem peres eljárásokat szabályozza.
Tárgykörébe tartozik: a munkaviszonnyal kapcsolatban keletkező jogosultságok és kötelezettségek szabályozása, a munkaügyi igazgatás és ellenőrzés rendszere stb.
A családi viszonyokat szabályozza.
Főbb területei: házasság, a szülő és gyermek kapcsolata, a házasság felbontása, a gyámság, a kiskorúaknál történő állami gondoskodás eszköztára.
A sajtójog helye a jogrendszerben
A tartalmilag hasonló társadalmi viszonyokat azonos módszerrel szabályozó jogi normák összességei.
A jogrendszer struktúráján belül elkülönült rész, a jogszabályok összefüggő csoportja.
A jogi normák olyan, többé-kevésbé összefüggő és relatíve elkülönülő összessége, amely a jogág sajátosságaival, önállóságával, elkülönültségével nem rendelkezik.
Jogterület képződhet egy-egy jogágon belül, de több jogágat részben átfedve is ( "keresztülfekvő jogágak", pl. sajtójog).
jogilag heterogén, komplex jogterületek,
pl.: környezetvédelmi jog, fogyasztóvédelmi jog, sajtójog.
Önálló sajtójog jogági értelemben nem létezik,
a sajtójognak nevezhető anyag heterogén, több jogág szerkezetében illeszkedő intézményrendszert foglal magába, amelyek egységes rendszerbe nem foglalhatók.
A sajtó és az alkotmányjog
A Magyar Köztársaság állami és társadalmi rendjére, kormányzati szerveire és államszervezetére, az állampolgári alapjogokra vonatkozó szabályok összessége.
Legfontosabb forrásai:
a) az Alkotmány,
b) az alkotmánytörvény végrehajtását közvetlenül biztosító szervezeti törvények,
c) a demokratikus szabadságjogokat szabályozó törvények.
"régi-új" alaptörvény,
formailag az 1949-es alkotmány szerkezetét követi,
tartalmilag teljesen új, a jogállami alkotmányosság követelményeinek mindenben megfelelő.
1989. október 23-án lépett hatályba az alkotmánymódosító törvény (1989: XXXI. tv.)
A törvény eredeti számozása nem változott (1949: XX. tv.)
A rendszerváltozás óta számos újabb alkotmánymódosításra került sor,
1995-ben megkezdődött az új alkotmány előkészítésének folyamata.
Alapjogok
Az alkotmányos alapjogok hagyományos csoportosítása:
az állampolgárok szabadságjogai,
gazdasági, szociális, kulturális jogok,
az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok,
az állampolgárok egyenjogúságát garantáló jogok.
A sajtójog szempontjából kiemelkedő fontosságú alapjogok:
Az állampolgári szabadságjogok (1. csoport)
A közhatalmat gyakorló állami szervek hatalma elé állítanak jogi korlátokat.
A biztosítékok döntően jogiak, a garanciák szerepét jogi intézmények látják el.
a) kollektív szabadságjogok,
b) személyi szabadságjogok.
A szólás- és sajtószabadság (az Alkotmányban és a sajtótörvényben)
A gondolatközlés vagy véleménynyilvánítás szabadsága.
A fejlett demokráciák jogállamok legfontosabb szabadságjoga.
A sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
A Magyar Alkotmány 61. §-a:
deklarálja mindenki jogát a szabad véleménynyilvánításra,
kijelenti, hogy a Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.
a) rendkívüli állapot,
b) szükségállapot,
c) veszélyhelyzet idején lehetséges.
A sajtószabadság értelmezése (az Alkotmány nem határozza meg):
a) az előzetes cenzúra tilalma,
b) sajtótermék elkobzására csak jogszabálysértés esetén és kizárólag bírósági határozat alapján kerülhet sor,
c) a sajtótermék terjesztése szabad, azt korlátozni csak törvény alapján lehet,
d) a sajtótermék szerzői, kiadói, előállítói és terjesztői ellen eljárást csak jogellenes cselekmény elkövetése miatt és csak bírói úton lehet folytatni.
Rendelkezik a szólás- és sajtószabadságról,
de leszögezi, hogy ezt a jogot csak a "szocializmus és a nép érdekeinek megfelelően" szabad gyakorolni.
1986: II. törvény
A második világháború után az első törvényi szintű sajtójogi szabályozás.
Többször módosították, elavult.
Keveset és elvontan szól a sajtószabadság jogáról,
inkább rövid sajtórendészeti szabályzatnak minősíthető.
Hatálya kiterjed:
a) a Magyar Köztársaság területén folytatott sajtótevékenységre,
b) a magyar állampolgárok és magyar szervezetek által külföldön folytatott sajtótevékenységre.
A sajtó fogalmába tartozik:
a) az időszaki lapok,
b) műsorszolgáltatók,
c) hírügynökségek.
A sajtótermék fogalmának meghatározása:
a) az időszaki lap egyes számai,
b) a rádió- és televízió műsor,
c) könyv,
d) röplap,
e) egyéb szöveges kiadvány (kivéve a bankjegy, értékpapír stb.).
A sajtó feladata:
a hiteles, pontos és gyors tájékoztatás.
A sajtószabadság határainak kijelölése:
a) A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást,
b) nem sértheti a közerkölcsöt,
c) nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével.
A tájékoztatás és a reklám kapcsolata:
A tájékoztatás nem szolgálhat burkolt reklámtevékenységet,
a reklámot a tájékoztatástól elkülönítve, e jellegét kifejezve kell közölni.
Az állami szervek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek kötelesek a sajtó rendelkezésére bocsátani a szükséges felvilágosításokat és adatokat.
A felvilágosítás akkor tagadható meg, ha az a sajtószabadság korlátaiba ütközne (bűncselekmény, közerkölcs, személyiségi jogok sérelme), vagy ha az állami, szolgálati üzleti vagy magántitkot sért.
A sajtó részére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni a törvény ennek megszegésére nem ír elő jogkövetkezményt!
A sajtó az érdekeltek hozzájárulása nélkül is tájékoztatást adhat az állami szerve, gazdálkodószervezetek, társadalmi szervezetek, egyesületek nyilvános üléseiről, továbbá a bíróságok nyilvános tárgyalásairól.
Időszaki lapot mindenki alapíthat, aki jogképességgel rendelkezik.
Az alapító legfontosabb jogai és kötelezettségei:
a) meghatározza a lap célját, jellegét, irányvonalát, és azt ellenőrzi,
b) gondoskodik a lap működésének feltételeiről,
c) dönt a szerkesztőség vezetőjének személyéről,
d) vagyoni felelősséggel tartozik a lap működéséért.
Az időszaki lap kiadója lehet:
a) az alapító,
b) olyan szervezet, amely lapkiadói jogosultsággal rendelkezik.
Az újságíró definíciója:
"a hivatásszerűen tájékoztatási tevékenységet végző személy".
Az újságíró jogai, kötelezettségei:
a) bármely szervezettől vagy magánszemélytől felvilágosítást kérhet,
b) a felvilágosítást adó személy nevét jogosult - annak kérelmére köteles - titokban tartani,
c) a kapott felvilágosítást, valamint megállapításait a valóságnak megfelelően köteles közzétételre előkészíteni, a tényeket, eseményeket a maguk teljességében köteles ismertetni,
d) köteles a nyilvános közlésre készített nyilatkozatot a nyilatkozatot adó személynek - kérelmére - bemutatni; azt nem közölheti, ha ehhez a nyilatkozatot adó személy nem járult hozzá,
e) köteles megtagadni az olyan közlés tartalmi kialakításában való közreműködést, amely ellentétben áll e törvény rendelkezéseivel.
Az MTI országos hír-, sajtó- és fotóügynökség, amely ellátja a belföldi hírszolgálat feladatait,
részt vesz a külföldre irányuló tájékoztatásban.
Mindenkinek joga van sajtóterméket előállítani és nyilvánosan közölni.
Időszaki lap előállítása és nyilvános közlése bejelentési kötelezettség alá esik (Művelődési és Közoktatási Minisztérium).
A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a lap címét és célját,
b) az alapító nevét és címét,
c) a szerkesztőség vezetőjének nevét és címét,
d) a szerkesztőség címét,
e) a kiadó nevét és címét.
A nyilvántartásba vétel előtt a lap nem terjeszthető.
A nyilvántartásba vételt meg kell tagadni, ha a sajtótermék tartalma bűncselekményt valósít meg vagy arra hív fel, illetve közerkölcsöt vagy mások személyhez fűződő jogait sérti.
A sokszorosító szerv vezetője a sajtótermék sokszorosításának megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a megrendelő a bejelentési kötelezettségének eleget tett-e.
A sokszorosítás megkezdéséhez a megrendelő/a szerkesztőség vezetője aláírása szükséges (imprimatúra).
Az imprimatúrát 6 hónapig meg kell őrizni.
A sajtótörvényben előírt kötelezettségek betartásáért a sokszorosító, a kiadó, a nyilvános közlést végző (a szerv vezetője), valamint a szerkesztő önálló felelősséggel tartozik.
Az újságíró ugyancsak önálló felelősséggel tartozik.
A rádiózás és televíziózás, a médiatörvény
A sajtó szinte önálló hatalmi ágként jelenik meg,
a tömegkommunikációs eszközök mint közvetítő intézmények az állam és a polgárok közé ékelődtek.
Rendeletetése:
az állampolgárokat tájékoztatja,
művelődésüket és szórakoztatásukat szolgálja.
Elvárás: kiegyensúlyozott és szakszerű tájékoztatás.
Szükség van a jogalkotás útján megkonstruált garanciákra.
Döntő szempont: a médiamonopóliumok kialakulásának lehetőség szerinti megakadályozása.
A verseny szabadságának indokolatlan korlátozása a véleménynyilvánítás szabadságát veszélyezteti.
1990: az Alkotmány 61.§-ának kiegészítése
"A közszolgálati rádió, televízió és hírügynökség felügyeletéről, . továbbá a kereskedelmi rádió és televízió engedélyezéséről, illetőleg a tájékoztatási monopóliumok megakadályozásáról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."
Ezzel egy időben a kormány a médiatörvény elfogadásáig frekvenciamoratóriumot rendelt el.
1996. A médiatörvény elfogadása
A műsorszolgáltatás a Magyar Köztársaságban szabadon gyakorolható jog,
az információk és a vélemények szabadon továbbíthatók,
a nyilvános vételre szánt hazai és külföldi műsorok szabadon vehetők.
Minden műsorszolgáltató köteles tiszteletben tartani az alkotmányos rendet,
nem sértheti az emberi jogokat,
tevékenysége nem lehet alkalmas gyűlöletkeltésre.
A közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről a tájékoztatásnak sokoldalúnak, tényszerűnek, tárgyilagosnak és kiegyensúlyozottnak kell lennie.
A műsorszámok nem állhatnak párt vagy politikai mozgalom szolgálatában.
A tájékoztató és hírműsorokban a politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot (kivéve a hírmagyarázatot) fűzni tilos.
Ilyeneket kizárólag a hírektől megkülönböztetve szabad közzétenni.
A vallási meggyőződést sértő, az erőszakos képi vagy hanghatások előtt a közönség figyelmét erre a körülményre fel kell hívni.
Vallási vagy világnézeti nevelésre szánt műsorszám ilyen jellegének feltüntetése kötelező.
Kiskorúaknak szánt műsorszámban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képeket és hangokat közzétenni tilos.
Nem megengedett a kiskorúak személyiségfejlődésére súlyosan ártalmas műsorok sugárzása.
Erőszakos vagy szexualitást öncélúan bemutató műsorszámokat csak 23-05 óra között lehet sugározni.
Arányszámok előírása
meghatározza, hogy az összes műsorszolgáltatáson belül milyen részt kell képviselniük a hazai gyártású műsoroknak, illetve
az országos és körzeti műsorszolgáltatóknak milyen arányban kell közszolgálati műsorszámokat szolgáltatniuk.
Reklámkorlátok és -tilalmak
A reklám tényállításaiért (a tudatos félrevezetés kivételével) a műsorszolgáltató nem felel.
Lelkiismereti és világnézeti meggyőződést reklám útján terjeszteni tilos.
A nemzeti ünnepek eseményeiről és egyházi szertartásokról készített műsorszámok előtt és után közvetlenül reklám nem közölhető.
A hírműsorokban rendszeresen szereplő munkatársak nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben.
Burkolt reklám nem közölhető.
Választási időszakon kívül politikai hirdetés csak a már elrendelt népszavazással kapcsolatban közölhető.
Külföldre irányuló műsorszolgáltatásban politikai hirdetés közzététele tilos.
Nem szabad közzétenni dohányárut, fegyvert, lőszert, robbanóanyagot, csak orvos által rendelhető gyógyszert vagy gyógymódot ismertető reklámot.
Alkoholtartalmú italok: részleges tilalom.
Főműsoridőben (18:30-21:30) csak alacsony alkoholtartalmú italok reklámozhatók,
gyermekműsorok előtt és után nem közölhető ilyen reklám.
A reklámnak el kell különülnie az egyéb műsoroktól.
A napi műsoridő reklámra fordítható részének maximálása.
A reklámbevételek 6%-át kötelező elkülöníteni hazai gyártású filmek támogatására.
A reklám műsorszerkezeten belüli elhelyezkedése
Reklámot csak műsorszámok között lehet közzétenni.
Olyan műsorszámok esetén, amelyekben szünetek vannak, reklám az egyes részek között közzétehető.
Nem lehet reklámmal megszakítani azt a műsorszámot, amely
a) hír vagy politikai tartalmú és nem hosszabb 30 percnél,
b) kiskorúakhoz szól és nem hosszabb 30 percnél,
c) nemzeti ünnepek eseményeiről tudósít,
d) vallási vagy egyházi tartalmú.
Két reklám között legalább 20 percnek kell eltelnie.
45 percnél hosszabb film esetén a szerzői jog jogosultjának engedélyével 45 percenként egyszer szakítható meg a film.
A műsor támogatóját a közzététel előtt és után egyaránt meg kell nevezni.
A támogatott műsorszám nem szolgálhat direkt reklámcélokat.
A műsorszámban nem jelenhet meg a támogató védjegye, jelszava.
Politikai hírműsor támogatása tilos.
Támogató nem lehet párt vagy politikai mozgalom.
Közszolgálati műsorszolgáltató az olyan műsorszolgáltató,
amelynek működését jóváhagyott közszolgálati műsorszolgálati szabályzat határozza meg,
feladata többségében közszolgálati műsor szolgáltatása,
fenntartása alapvetően közpénzekből történik,
társadalmi felügyelet alatt áll.
A közszolgálati műsorszolgáltató különös figyelmet köteles fordítani
az egyetemes és nemzeti kulturális örökség értékeinek ápolására, a kulturális sokszínűség érvényesülésére,
a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődését, érdeklődését szolgáló ismeretgazdagító műsorok bemutatására,
a vallási és egyházi, továbbá nemzeti, etnikai és más kisebbségi kultúrák értékeinek megjelenítésére,
a súlyosan hátrányos helyzetűek számára fontos információk elérhetővé tételére,
az ország különböző területeinek életét megjelenítő műsorszámok bemutatására.
A reklám időtartama egyetlen órában sem haladhatja meg a 6 percet, napi átlagban az 5 percet.
A műsorszámok reklám miatti megszakítása - a sportmérkőzés szünete kivételével - tilos.
Alkoholtartalmú italok nem reklámozhatók.
A rendszeresen szereplő munkatársak sem képben, sem hangban nem jelenhetnek meg reklámban és politikai hirdetésben.
Erőszakos és szexualitást öncélúan bemutató műsorszámot tilos közzétenni.
Támogatás csak vallási, egyházi, művészeti és kulturális, kisebbségi és fogyatékosok számára készített műsorszámok javára lehetséges.
a) Magyar Rádió,
b) Magyar Televízió,
c) Duna Televízió.
Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT)
létrehozásának célja:
a vallásszabadság védelme és előmozdítása,
a tájékoztatási monopóliumok lebontása és újak létrejöttének megakadályozása,
a műsorszolgáltatók függetlenségének biztosítása stb.
Tevékenységéről beszámol az Országgyűlésnek, annak felügyelete alatt áll.
Tagjait az Országgyűlés választja meg, minden képviselőcsoport egy-egy tagot jelölhet.
A testület elnökét a miniszterelnök és a köztársasági elnök együttesen jelöli.
Az ORTT feladata:
a műsorszolgáltatási jogosultság pályáztatása, a pályázatok elbírálása,
a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatok ellátása,
Panaszbizottság működtetése az eseti bejelentések kivizsgálására,
műsorfigyelő és -elemző szolgálat működtetése,
a megkötött műsorszolgáltatási szerződések ellenőrzése,
fogyasztóvédelmi és versenyjogi feladatok, eljárások kezdeményezése stb.
A Panaszbizottság
Tagjait a testület bízza meg 5 évre.
Tagjai függetlenek, csak a törvénynek vannak alávetve senki által nem utasíthatók.
Az egyes ügyekben háromtagú tanács jár el,
A tanács eljárására akkor kerül sor, ha a műsorszolgáltató egyoldalúan tájékoztat, vagy egyéb módon megsérti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét, s emiatt a sérelmet szenvedett kifogásával a műsorszolgáltatóhoz fordul.
A kifogást tevő 48 órán belül írásban kérheti a műsorszolgáltatótól álláspontjának ismertetését.
Ha a műsorszolgáltató a kifogást elutasítja, a kifogást tevő újabb 48 órán belül a Panaszbizottsághoz fordulhat.
Az ORTT határozatának felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni.
A műsorszolgáltatót elmarasztaló jogerős határozatot a Művelődési Közlönyben is közzé kell tenni.
Az Országgyűlés létrehozta
a Magyar Rádió Közalapítványt,
a Magyar Televízió Közalapítványt,
és átalakította a Hungária Televízió Közalapítványt.
Az Országgyűlés átadta nekik a Magyar Rádió és a Magyar Televízió vagyonát.
A közalapítványok élén kuratóriumok állnak, ők az alapítványok kezelői.
A kuratóriumok tevékenységének ellenőrzésére külön testületeket hoztak létre, 3-3 taggal.
A közérdekű adatok megismeréséhez való jog
Az Alkotmány 59. §-a kimondja:
"A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet. a személyes adatok védelméhez való jog."
Az Alkotmánybíróság értelmezése:
A személyes adatok védelme aktív, ún. információs önrendelkezési jog.
a) Egyik oldala: a személyes adatok védelme
b) Másik oldala: az aktív információs szabadságjog mindenki joga arra, hogy a közérdekű adatokat szabadon megismerje.
Adatvédelmi törvény (1992: LXIII. tv.)
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény.
Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.
A hatáskörök gyakorlóinak neve és beosztása bárki számára hozzáférhető, nyilvános adat.
Az érintett szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse (kivéve: állam- vagy szolgálati titok).
A belső használatra készült, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adat a keletkezését követő 30 éven belül nem nyilvános.
A közérdekű adat megismerésére irányuló kérelemnek az adatot kezelő szerv 15 napon belül köteles eleget tenni.
A kérelem megtagadásáról - indokaival együtt - 8 napon belül írásban kell értesíteni a kérelmezőt.
Az elutasított kérelmekről és indokaikról az adatvédelmi biztost (ombudsman) évente értesíteni kell.
Ha a közérdekű adatra vonatkozó kérést nem teljesítik, a kérelmező bírósághoz fordulhat.
Ha az adatvédelmi biztos eljárása során az adat minősítését indokolatlannak tartja (pl. államtitok), a minősítőt annak megváltoztatására szólíthatja fel.
Bárki az adatvédelmi biztoshoz fordulhat, ha véleménye szerint a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogainak gyakorlásával kapcsolatban jogsérelem érte.
Az az adat, amelynek az érvényességi idő lejárta előtti nyilvánosságra hozatala sérti vagy veszélyezteti a Magyar Köztársaság érdekeit.
Az államtitok érvényességi ideje maximum 90 év.
Olyan adat, amely, ha nyilvánosságra kerül, sérti az állami vagy közfeladatot ellátó szerv működési rendjét, akadályozza feladatkörének illetéktelen befolyástól mentes gyakorlását.
Érvényességi ideje: maximum 20 év.
A titokká minősítés alkalmával az államtitkot képező adat hordozóján "Szigorúan titkos!", a szolgálati titkot képező adat hordozóján "Titkos!" jelölést, az érvényességi időt, a minősítő nevét és beosztását fel kell tüntetni.
Aki jogosulatlanul jut minősített adatok birtokába, köteles azt a minősítőnek vagy a legközelebbi rendőri szervnek haladéktalanul átadni.
Államtitkot nyilvánosságra hozni kizárólag az adatot minősítő írásbeli engedélye alapján lehet.
A személyiségi jogok megsértésének polgári jogi következményei
A személyhez fűződő jogok védelme komplex jellegű.
Vannak esetek, amikor a polgári jog eszközrendszere kínálja a leghatékonyabb orvoslást a sérelemre (pl. sajtó-helyreigazítás), máskor nélkülözhetetlen a büntetőjogi beavatkozás (élet elleni cselekmények).
Egyszerre több, eltérő jellegű igény érvényesítésének sincs jogi akadálya.
A polgári jogi védelmi eszközök a személyiségi jogok terén megelőző és kiegyenlítő rendeltetésűek.
Objektív jellegűek: az elkövető szubjektív motívumait (szándékosság, gondatlanság) nem szükséges vizsgálni.
A személyiségi jog megsértésének objektív jogkövetkezményei:
A jogsértés bírósági megállapítása
A jogsértés abbahagyására való kötelezés, a jogsértő eltiltása a további jogsértéstől
Megfelelő elégtétel adása
A sérelmes helyzet megszüntetése, a megelőző állapot helyreállítása, megsemmisítés
Egy adott magatartást a bíróság jogerős ítéletével jogsértésnek minősít.
Ez lehet:
a) megelőző hatású,
b) helyreállítás,
c) elégtétel.
Számos esetben a leghatékonyabb szankció az eltiltás, különösen, ha a jogsértés folyamatos állapotként áll fent, vagy ha ismétlődésektől kell tartani.
Gyakori előfordulási terület: képmással vagy hangfelvétellel való visszaélés.
A legfontosabb helyreállító és jóvátételi igény: az erkölcsi elégtétel adására való kötelezés.
Feltétele, hogy a jogsértő elismeri cselekményének jogsértő jellegét.
Az elégtétel történhet szóban vagy írásban, a nyilvánosság előtt vagy zárt körben a bíróság dönti el.
Akkor hatékony az elégtétel, ha olyan nyilvánossághoz jut el, amilyen nyilvánosság előtt a jogsértés megvalósult.
A legszélesebb nyilvánosságot a sajtóközlés biztosítja.
Az elégtétel szövegét a bíróság ítéletében állapítja meg.
Akkor lehet szükséges, amikor a jogsértés eredményeként olyan helyzet/állapot következett be, amelynek léte sérelmes.
Ez a szankció csak akkor alkalmazható, ha egyáltalán lehetséges a jogsértést megelőző állapot helyreállítása.
Csak azzal szemben alkalmazható, aki a jogsértést ténylegesen elkövette. (Egy könyv eladott példányait nem lehet megsemmisíteni.)
Akit személyhez fűződő jogaiban megsértenek, az objektív alapú tényeken túl követelheti az őt ért kár megtérítését.
Aki másnak jogellenes kárt okoz, köteles azt megtéríteni, kivéve, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
A kártérítés vagyoni eszközökkel szolgálja a sérelmes helyzet megszüntetését, hátrányos következményeinek csökkentését, elhárítását.
Ez akkor lehetséges,
a) ha a személyiségi jogok megsértése vagyoni kárt is okoz,
b) ha az eszmei javakban esett sérelem vagyoni eszközökkel kiküszöbölhető, csökkenthető.
A kártérítés alkalmazásának feltételei:
a) jogellenes magatartás,
b) okozati összefüggés,
c) felróhatóság,
d) a bekövetkezett kár.
A polgári jogi kártérítési felelősség célja:
a) reparáció (vagyoni elégtétel),
b) prevenció (megelőzés).
A vagyoni kár egyes elemei
a) tényleges értékcsökkenés,
b) a kár jóvátételével járó költségek,
c) az elmaradt vagyoni előny.
A kártérítést egy összegben és járadék formájában is megítélheti a bíróság.
Szubjektív személyiségvédelmi eszköz, inkább büntetőjogi jellegű.
Kizárólag megelőzési, elrettentési célt szolgál.
A bírság kiszabására akkor kerülhet sor, ha a kártérítésként megítélhető összeg nem áll arányban a felróható magatartás súlyosságával.
A sajtójog polgári jogi összefüggései
Polgári jog
A vagyoni viszonyok rendezésére hivatott jogi normák összessége.
Rendeltetése az árucsereviszonyok és azok dinamikus elemeinek szabályozása.
A polgári jog egészének megkülönböztetett szerepe van.
A sajtószervek egyben gazdálkodószervezetek is üzletszerű gazdasági tevékenység keretében töltik be rendeltetésüket.
Az újságírói praxist szabályozó normarendszer legközvetlenebb meghatározója: a polgári jog személyiségvédelmi intézményrendszere.
A személyiségvédelem rendszere
A személyiségi jogok alanya: a jogképes személy
a) természetes személyek,
b) jogi személyek,
c) az állam.
A fogantatással kezdődik, a halállal szűnik meg.
Feltételes jogképessége ( személyiségi joga) már a magzatnak is van.
"A személyhez fűződő jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, e jogok a törvény védelme alatt állnak."
Generálklauzula - általános védelmi szabály
a) a jogok védelmét nem szűkíti le egyes személyiségi jogokra, hanem védelmet nyújt mindenfajta lehetséges esetére,
b) mindenkit terhel a személyhez fűződő jogok tiszteletben tartásának kötelezettsége, illetve mindenkit megillet az a jog, hogy ilyen értékeinek tiszteletben tartását követelje.
A jog jogellenesnek nyilvánítja más személyiségi jogainak megsértését.
a) jogos védelem,
b) szükséghelyzet,
c) a sértett hozzájárulása.
A Ptk. külön kiemel számos, ún. különös vagy nevesített személyiségi jogot (példálózó jellegű - csak a leggyakrabban előforduló jogsértések esetére).
a lelkiismereti szabadság,
a személyes szabadság,
az élet és testi épség védelméről való gondoskodás,
a becsület és az emberi méltóság védelme,
a jó hírnév.
14. A névviselés joga
A törvény mindenkinek megadja azt a jogot, hogy nevet viselhessen,
s a név viselőjének joga van arra, hogy neve tiszteletben tartását követelje.
A névviseléshez való jog kiterjed a jogszerűen felvett névre is.
A következő tevékenységeket lehet felvett névvel folytatni:
a) tudományos,
b) irodalmi,
c) művészi,
d) egyéb közszerepléssel járó tevékenység.
A felvett név szabad megválasztásának korlátja: a névválasztás ne sértse mások jogait vagy törvényes érdekeit.
Művészi tevékenység esetében a felvett név közös név is lehet több művész közös név alatt szerepel.
A saját név a jogi személy fogalmi eleme önálló név nélkül nincs önálló jogalanyiság.
A jogi személy nevének különböznie kell a hasonló működési területen már nyilvántartásba vet jogi személyek nevétől (kizárólagosság).
A névnek a valóságot hűen kell tükröznie (névvalódiság).
A névnek karakterisztikusnak, elhatárolónak kell lennie, és a nyelvhelyesség szabályait figyelembe kell vennie (névszabatosság).
Kötelezettség arra az esetre, ha valakinek a neve összetéveszthető a már korábban is hasonló tevékenységet folytató személy nevével
megkülönböztető toldás vagy elhagyás a pályatárs kérelmére (pl. Hegedűs D. Géza)
Az igény jogosságát csak az azonos vagy hasonló területen való működés alapozza meg.
15. A jó hírnév, a becsület és az emberi méltóság védelme
Általában a személy értékeléséhez alapul szolgáló tényállítások valódiságára vonatkozik.
Polgári jogi védelme emberre és jogi személyre egyaránt kiterjed.
A személy társadalmi értékelését, megbecsülését, egyéni értékeinek az elismerését jelenti.
A becsület védelmének alanya csak a természetes személy lehet.
A mindenkit megillető emberi rang.
Ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.
Megállapításának négy feltétele van:
a) a személyt érintő közlés,
b) tényállítás,
c) ennek objektív valótlansága,
d) a személy értékelésének hátrányos befolyásolása.
A közlés bármilyen formában történhet: szó, írás, jel, kép, rajz, mozdulat, gesztus stb.
A közlés lehet:
a) közvetlen
b) közvetett (mástól szerzett értesülés továbbadása híresztelés)
A hírnévrontó közlés megvalósulhat burkoltan is
A közlő fél rejtetten, kétértelműen céloz bizonyos tényekre, amelyeket azonban nem mond ki.
A jóhírnév megsértését passzív magatartással is el lehet követni elhallgatás
A valós tények ismertetése mellett olyan tényeket hallgatnak el, amelyek ismerete nélkül nincs lehetőség a valóság teljes megismerésére.
A jogsértés megállapításánál nincs jelentősége annak, hogy a közlést adó fél jóhiszeműen járt-e el a valóságot objektíve kell vizsgálni.
A hírnév tiszteletben tartását az követelheti, akire a hírnévrontó közlés vonatkozik.
Tilos valótlan tény állításával vagy híresztelésével, valamint valós tény hamis színben való feltüntetésével a versenytárs jóhírnevét vagy hitelképességét sérteni, illetve veszélyeztetni.
A személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti.
Megvalósulhat szóbeli vagy írásbeli közléssel vagy olyan magatartással, ami hátrányos értékelést fejez ki.
Becsületsértő lehet a közlés módja is.
Valótlan tényállást még burkoltan sem tartalmazó értékelés, bírálat is lehet becsületsértő (pl. bántó, lealázó, lekicsinylő, lealacsonyító stb.)
Minden embert - egyedi értékeitől vagy fogyatékosságaitól függetlenül - minden embert megillet.
Sajtó-helyreigazítás
Ha valakiről időszaki lap, rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetve való tényeket hamis színben tüntet fel, követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely állítása valótlan, illetve melyek a valós tények (helyreigazítás).
A törvény által biztosított egyéb igényeken felül lehet érvényesíteni.
Alternatív védelmi eszköz gyors, hatékony reagálás, a sérelem jellegéhez igazodó elégtétel.
A személyhez fűződő jogok közül csak a jóhírnév megsértésének esetére nyújt védelmet.
Sajtó-helyreigazítás követelésére az jogosult, akinek a jóhírnevét a sajtóközlemény megsértette.
Természetes és jogi személy egyaránt élhet vele.
A valótlan sajtóközleménnyel szemben a helyreigazítás objektív védelmet nyújt:
a helyreigazítási kötelezettség nem függ a sajtószerv vétkességétől, jó- vagy rosszhiszeműségétől.
A sajtó-helyreigazítás kötelezettje a sajtószerv:
a) időszaki lap,
b) műsorszolgáltató,
c) hírügynökség.
A sajtó-helyreigazítást a közlemény megjelenésétől számított 30 napon belül lehet írásban kérni a sajtótól.
Közlését csak akkor lehet megtagadni, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.
A 30 napos határidő elmulasztása a helyreigazítási jog elvesztésével jár.
A valóság hamis színben való feltüntetése:
a tények olyan célzatos kiválasztása és csoportosítása, esetenként egyes tények elhallgatása, amely a valóságtól eltérő látszat kialakulását eredményezi.
A sajtót a közlemény valóságáért objektív felelősség terheli nem mentheti ki magát vétlenségének bizonyításával.
Helyreigazításra a sajtó akkor is köteles, ha magából a közleményből kitűnik, hogy a tényállítás csak feltételezésen, következtetésen alapul.
Véleménynyilvánítás, értékelés, bírálat, valamint társadalmi, politikai, tudományos és művészeti vita nem lehet alapja sajtó-helyreigazításnak.
A helyreigazítást közlése:
a) napilap esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő 8 napon belül,
b) folyóirat és filmhíradó esetében a legközelebbi számban azonos módon,
c) rádió, televízió esetében nyolc napon belül, a sérelmes közléssel azonos napszakban kell közölni.
A sajtó-helyreigazítás történhet:
a) peren kívül,
b) bírósági határozat alapján.
A sértett írásba foglalt kérelmére a sajtószerv önkéntesen teljesíti a helyreigazítást.
A kérelemben meg kell adni a helyreigazítás igényelt szövegét.
A sajtószerv a szöveget nem módosíthatja, s nem veheti el helyreigazító jellegét.
Ha a sajtószerv nem teljesíti a kérést, a sértett bírósághoz fordulhat.
A bíróság a keresetet vagy elutasítja, vagy helyreigazításra kötelező ítéletet hoz.
Az ítéletben meg kell adni a közlemény szövegét, a közzététel módját és időpontját.
A képmás és a hangfelvétel védelme
A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti a más képmásával vagy hangfelvételével kapcsolatos bármiféle visszaélés.
A képmás fogalma:
Mindenféle ábrázolás beletartozik.
Festmény, rajz, szobor, fénykép, fénymásolat, film, videó stb.
Védelménél közömbös a hangrögzítés technikája.
hogy az érintett személy eldönthesse,
a) kívánja-e , hogy róla, illetve a hangjáról felvétel készüljön,
b) hozzájárul-e ahhoz, hogy a képmást vagy hangfelvételt nyilvánosságra hozzák.
A jogosult beleegyezése nélkül már a felvétel elkészítése önmagában is jogellenes.
A visszaélés megvalósulhat a jogszerűen készített felvétel eltérő rendeltetésű felhasználásával is.
A visszaélés sajátos esetei:
a) a felvétel jogosulatlan megváltoztatása, eltorzítása, megsemmisítése,
b) a kép és a hang egységének megbontása.
Tilos minden önkényes változtatás.
A lényeget nem érintő szerkesztés, vágás nem jogsértő, de a jogosult kikötheti, hogy a vetítéshez, sugárzáshoz, lejátszáshoz csak a vágás és szerkesztés ismeretében járul hozzá.
A felvétel nyilvánosságra hozatalához az érintett hozzájárulása szükséges.
A hozzájárulás megtörténhet írásban, szóban vagy akár ráutaló magatartással.
Ráutaló magatartás pl., ha valaki önként áll a kamerák elé és nyilatkozik.
A megadott hozzájárulás a nyilvánosságra hozatal előtt bármikor, indoklás nélkül visszavonható.
1977 óta közszereplés esetén az ábrázolt személy hozzájárulása képmásának és hangfelvételének nyilvánosságra hozatalához nem szükséges.
Tömegfelvétel meghatározása
Az emberek különböző csoportjai összességükben, tömegszerűen vannak ábrázolva különböző nyilvános társadalmi, kulturális, művészeti eseményeken.
Nem zárja ki a tömegfelvétel minősítés az sem, ha egyes szereplők személy szerint felismerhetők a sokaság részeként.
Lényeg: átlagos figyelem mellett a kép hatása tömegszerű legyen.
A tömegből történő képi kiemelés, egyéniesítés csak az általános szabályok szerinti engedéllyel lehetséges.
A hozzájárulás megadása történhet ráutaló magatartással.
Az eltűnt, valamint súlyos bűncselekmény miatt büntetőeljárás alatt álló személyről készült képmást (hangfelvételt) nyomós közérdekből vagy méltánylást érdemlő magánérdekből a hatóság engedélyével szabad felhasználni.
A személyes adatok védelme
1989 óta az Alkotmány az alkotmányos alapjogok között deklarálja a személyes adatok védelméhez való jogot.
Mindenki saját maga jogosult rendelkezni személyes adatainak feltárásáról és felhasználásáról.
Az adatvédelmi törvény (1992)
a) információs önrendelkezési jog érvényesülése,
b) a célhoz kötöttség elve (személyes adatot kezelni csak pontosan meghatározott és jogszerű cél érdekében szabad)
c) a törvényes adatminőség elve.
Az emberrel kapcsolatba hozható bármilyen információ mindaddig, amíg az érintett és az adat kapcsolata helyreállítható.
Különleges adat (érzékeny adat)
A faji eredetre, nemzeti, etnikai, nemzetiségi hovatartozásra, politikai véleményre, meggyőződésre, vallási, egészségi állapotra, káros szenvedélyre, szexuális életre, büntetett előéletre vonatkozó személyes adat.
Az érintettel az adat felvétele előtt közölni kell, hogy az adatszolgáltatás önkéntes vagy kötelező.
Ha kötelező, meg kell jelölni a jogszabályt is.
Az adatkezelő köteles gondoskodni az adatok biztonságáról,
védenie kell az adatokat a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, nyilvánosságra hozás, törlés, sérülés vagy megsemmisülés ellen.
Az érintett kérésére az adatkezelő köteles tájékoztatást adni az általa kezelt adatairól.
A valóságnak nem megfelelő adatot a kezelő helyesbíteni köteles.
a) kezelése jogellenes,
b) nem kötelező adatszolgáltatás esetében az érintett ezt kéri,
c) az adatkezelés célja megszűnt.
Az adatvédelmi biztos (ombudsman)
Az Országgyűlés választja a személyes adatok védelme érdekében.
Feladatai
a) Ellenőrzi a törvény érvényesülését,
b) kivizsgálja a hozzá érkezett bejelentéseket,
c) vezeti az adatvédelmi nyilvántartást.
Bárki az adatvédelmi biztoshoz fordulhat, ha véleménye szerint személyes adatainak kezelésével kapcsolatban jogsérelem érte.
19. A titokvédelem
Átfogó, egységes titokvédelmi jog nem létezik.
"A Magyar Köztársaságban mindenkit megillet a magántitokhoz való jog."
Személyhez fűződő jogot sért,
aki a levéltitkot megsérti,
aki magántitok, üzemi titok vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza, vagy egyéb módon visszaél vele.
A személyiségi jogokkal összefüggő titokvédelemmel kapcsolatos alapvető szabályokat a Ptk. tartalmazza.
Postatörvény (1992:XLV)
A szolgáltató a tudomására jutott levéltitkokat, magántitkokat, üzemi vagy üzleti titkot köteles megtartani, valamint a személyes adatok titokban maradásáról gondoskodni.
A postai szolgáltató (alkalmazott)
a zárt küldeményt nem bonthatja fel,
a nem zárt küldeményt csak a kézbesítéshez szükséges mértékben tanulmányozhatja,
adatokat csak az érintettekkel közölhet,
a küldeményt másnak át nem adhatja,
tájékoztatást csak az érintetteknek adhat.
Az üzleti titok védelmére vonatkozó részletesebb szabályokat tartalmazza.
Üzleti titok
A gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás és adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik.
Pl.: működési feltételek, a pénzügyi helyzet, a vevőkör, a műszaki dokumentáció, a gyártási eljárás stb.
Tilos az üzleti titkot tisztességtelen módon megszerezni vagy felhasználni, valamint mással közölni vagy nyilvánosságra hozni.
20. A kegyeleti jog
Meghalt személy emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó, valamint az a személy, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített.
Ha a meghalt személy (megszűnt jogi személy) jóhírnevét sértő magatartás közérdekbe ütközik, a személyhez fűződő jog érvényesítésére az ügyész is jogosult.
A kegyeleti jog a túlélőket megillető jog, a túlélők saját személyiségi joga nem a halott személyiségi jogainak továbbélése.
A kegyeleti jog alapján a jogosult mindenki mástól azt követelheti, hogy
a) tartózkodjanak a halott személy emlékének a megsértésétől, s
b) ne akadályozzák az elhunyt emlékének ápolását, érvényesülését.
A kegyeleti jogokat különösen sértheti
az elhunyt nevével kapcsolatos bármiféle visszaélés.
A védelem kiterjed
a magántitokra, levéltitokra,
személyes adatokra,
emberek képmására és hangfelvételére,
a hírnévre, a becsületre, az emberi méltóságra stb.
Az Alkotmányos alapjogok védelme
A legegyetemesebb szabályokat tartalmazza.
Először foglalta nemzetközi dokumentumba az alapvető emberi jogokat.
Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948)
Az alapvető emberi jogok pontos körülírása
Az ENSZ-közgyűlés 1966-ban fogadta el,
Magyarország az 1976. évi 8.tvr.-tel hirdette ki.
Belföldön tételes jogként nem alkalmazható,
a törvényhozást kötelezi arra, hogy a belföldi jogszabályokat hozza összhangba az emberi jogok védelmének nemzetközi követelményeivel.
1950. november 4., Róma
Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok védelméről
A Magyar Köztársaság az Európa Tanácsba történt felvételekor aláírta.
Széles körű eljárási lehetőségek a hatósági jogsértések megszüntetése és jóvátétele végett.
Két fórumot állított fel:
Az Emberi Jogok Európai Bizottsága
Természetes személyek, egyének csoportjai és nem kormányzati szervek fordulhatnak hozzá az Egyezményben meghatározott jogaik sérelme miatt.
A Bizottság, ha a jogsértést megállapíthatónak találja, és megegyezéses megoldásra nincsen mód, jelentést készít az EU Miniszteri Bizottságának, amely dönt a szükséges intézkedések felől.
Ha a Bizottság a békés megoldás meghiúsulását megállapította, az ügyet a Bíróság elé terjesztik.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága
Dönt a szükséges elégtételről.
komplex jellegű
Az Alkotmány 70/K §-a szerint: az alapjogok megsértése miatt keletkezett igények bíróság előtt érvényesíthetők.
A bíróság mellett kiemelt jelentősége van:
a) az állampolgári jogok országgyűlési biztosának (ombudsman),
b) az Alkotmánybíróságnak.
A sajtó és a büntetőjog
Feladata:
hogy a társadalmilag elvárt magatartásszabályokat elfogadtassa, kikényszerítse a büntetőjogi büntetés kilátásba helyezése útján.
Szabályozásának módszere:
A büntetőjogi büntetéssel való fenyegetés.
Tipikus tényállások, amelyek közvetlenül hatást gyakorolhatnak a sajtó és az újságíró működésére
A háborúra való nyílt felhívás, hírverés, háborús propaganda, hangulatkeltés.
Történhet szóban és írásban, sajtó, rádió, film stb. útján.
Büntetés: 2-8 év szabadságvesztés
Nagy nyilvánosság előtt: 5-15 év.
Az követi el, aki a foglalkozásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi.
Büntetés: pénzbüntetés
Jelentős érdeksérelem esetén a büntetés: 2 évig terjedő szabadságvesztés.
Az követi el, aki a másnak szánt küldeményt tartalmának megismerése végett felbontja, megszerzi vagy ilyen célból illetéktelen személynek átadja.
Büntetés: pénzbüntetés vagy szabadságvesztés.
Személyes adat jogosulatlan kezelése, nyilvánosságra hozása, meghamisítása, eltitkolása.
Büntetés: pénzbüntetés vagy egy évig terjedő szabadságvesztés.
Az érzékeny személyes adatok jogellenes nyilvánosságra hozása.
Büntetés: 3 évig terjedő szabadságvesztés.
Ha valaki valakiről más előtt a becsület csorbítására alkalmas tényt állít vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ.
Büntetés: egy évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka, pénzbüntetés.
Az követi el, aki a sértett munkakörével, közmegbízatásának teljesítésével, közérdekű tevékenységgel összefüggésben vagy nagy nyilvánosság előtt a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ.
Büntetés: két évig terjedő szabadságvesztés, közérdekű munka vagy pénzbüntetés.
Az követi el, aki a halott emlékét a rágalmazás vagy becsületsértés tényállása szerinti elkövetési magatartással meggyalázza.
A büntetési tétel azonos.
Az követi el, aki
a) engedély nélkül állít elő vagy terjeszt olyan sajtóterméket, amelynek előállításához vagy terjesztéséhez engedély szükséges, vagy
b) olyan sajtóterméket terjeszt, amelynek lefoglalását vagy elkobzását rendelték el.
Pénzbüntetés.
Az követi el, aki az államtitkot jogosulatlanul megszerzi, felhasználja vagy más számára hozzáférhetővé teszi.
Büntetés: 1-5 év
Különösen fontos államtitok vagy súlyos hátrány okozása: 2-8 év
Ha külföldi személy számára válik hozzáférhetővé: 5-15 év
Izgatás: mások akaratának közvetett befolyásolása.
Csak akkor bűncselekmény, ha nagy nyilvánosság (20-30 ember, sajtó) esetén valósul meg.
Az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet, valamely nemzetiség, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, illetve a gyűlölet keltésére alkalmas egyéb cselekményt követ el.
Büntetés: 3 évig terjedő szabadságvesztés
Elkövetője nagy nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaság himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő kifejezést használ.
1993 óta
Horogkereszt, SS-jelvény, nyilaskereszt, ötágú vörös csillag terjesztése, közszemlére tétele.
Nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tény állítása, amely alkalmas a köznyugalom megzavarására.
Szerzői jog és jogvédelem
Olyan alkotásokkal kapcsolatos jogviszonyok szabályozására, befolyásolására hivatott, amelyek a széles értelemben vett irodalom, tudomány és művészet terén keletkeztek.
A szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta (szerző).
Szerzői jogi védelem alatt áll más szerző művének átdolgozása, feldolgozása, fordítása is, ha annak egyéni, eredeti jellege van.
Az alkotásnak több szerzője is lehet szerzőtársak.
Szerzőtársak esetén több szerző közös műve önálló részekre nem választható szét.
A szerzői jog együttesen, egyenlő arányban illeti meg őket.
Az a szerző, aki olyan közös mű alkotásában vesz részt, amely önálló részekre szétválasztható. (pl. Szörényi - Bródy)
Az általa alkotott részre önálló szerzői jog illeti meg.
A közös mű egészéről a társszerzők csak együttesen rendelkezhetnek.
A szerző személyhez fűződő jogát sérti a mű minden jogosulatlan megváltoztatása.
A szerzőt megilleti a jog, hogy művén szerzőként feltüntessék.
A mű részletének átvétele, a mű idézése vagy ismertetése esetén a szerzőt meg kell jelölni.
A szerző határoz afelől, hogy műve nyilvánosságra hozható-e.
A szerző alapos okból visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, a már nyilvánosságra hozott mű további felhasználását megtilthatja, köteles azonban a felmerült kárt megtéríteni.
A visszavonásnak írásbeli formai feltételei vannak.
A szerző személyhez fűződő jogait sérti minden jogosulatlan felhasználás.
a) a mű bármilyen felhasználásához a szerző hozzájárulása szükséges,
b) a szerzőt vagy jogutódját a mű felhasználása ellenében díjazás illeti meg.
A felhasználáshoz adott hozzájárulás
Tipikus formája a felhasználási szerződésben megadott hozzájárulás.
E szerződés lényeges eleme a díjazásban való megállapodás.
A díjazásról a jogosult csak kifejezett nyilatkozattal mondhat le.
Ha a mű elkészítése a szerző munkaköri kötelessége
a mű átadása a nyilvánosságra hozatalhoz való hozzájárulásnak minősül.
A felhasználás joga átszáll a munkáltatóra.
A szerző a művet csak a munkáltató hozzájárulásával használhatja fel.
A munkáltató a neki átadott művön változtatásokat végezhet.
A szerző vagyoni jogait a szabad felhasználás törvényben meghatározott esetei korlátozhatják. Ezek:
Nyilvánosságra hozott mű részletét a forrás, valamint a szerző megnevezésével bárki idézheti.
Nyilvánosságra hozott mű részlete vagy kisebb terjedelmű önálló mű iskolai oktatási célra, valamint tudományos ismeretterjesztés céljára a forrás és a szerző megnevezésével átvehető.
Nyilvánosságra hozott műről bárki készíthet másolatot, ha az nem szolgálja jövedelemszerzés célját, és a szerző jogos érdekeit egyébként nem sérti.
Tény- és híranyagokat tartalmazó közlemények - a forrás megjelölésével - szabadon átvehetők.
Nyilvános tárgyalások és beszédek tartalma szabadon felhasználható, beszédek gyűjteményes kiadásához azonban a szerző hozzájárulása szükséges.
A televízió képzőművészeti, építészeti, iparművészeti alkotást, fényképet alkalomszerűen vagy díszletként szabadon felhasználhat, ilyenkor a szerző nevének feltüntetése sem kötelező.
Híradó keretében, valamint a rádió és a televízió időszerű műsoraiban egyes művek a napi eseményekkel kapcsolatban, az alkalom által indokolt mértékben közölhetők.
A már nyilvánosságra hozott mű iskolai ünnepélyeken és egyéb iskolai célokra előadható.
A sajtóban dolgozók munkajogi helyzete
A munkavégzésre irányuló jogviszonyok fajtái:
a) Megbízási jogviszony (a Polgári Törvénykönyv szabályozza)
b) Munkaviszony (a Munka Törvénykönyve szabályozza)
c) Közalkalmazotti jogviszony (a közalkalmazottakra vonatkozó törvény és a Munka Törvénykönyve az irányadó)
A megbízó (kiadó) megbízást ad a megbízottnak (újságíró) meghatározott munka elvégzésére.
A megbízottat eredménykötelem nem terheli, csak a munka kifogástalan végzése.
Megbízás alapján dolgoznak általában a hírlapok és az elektronikus szervezetek külsős munkatársai.
A munkatársat az elvégzett munka szerint számított díjazás illeti meg (honorárium).
A munkaadó és a munkavállaló szerződésével jön létre (munkaszerződés).
A dolgozó rendszeresen, naponta köteles a munkahelyén megjelenni, ott a rábízott munkát elvégezni.
A munka munkaszerződésben vagy munkaköri leírásban rögzítve van.
A munkavégzési kötelezettség nemcsak időpontok, hanem teljesítmény szerint is meghatározható.
A munkáltatónak utasítási jogai vannak.
A munkáltató köteles biztosítani a munkavégzés feltételeit, figyelemmel kell lennie a dolgozó biztonságára és egészségére.
A dolgozót szerződésben rögzített munkabér illeti meg.
Mindkét fél jogosult a munkaviszony felmondására.
A közszolgálati elektronikus hírközlő szervezeteknél áll még fenn (Magyar Rádió, Magyar Televízió).
Kedvezőbb a nagyobb védettség, a korlátozott felmondási lehetőség.
Hátrányosabb, hogy a dolgozók fegyelmi felelősséggel is tartoznak a munkáltatónak.
A közalkalmazott munkaviszonyának megszüntetése
a) alkalmatlanság esetén,
b) fegyelmi elbocsátással.
Az érintett mindkét esetben a munkaügyi bírósághoz fordulhat.
A közalkalmazott munkaviszonyának megszűnése esetén nagyobb összegű végkielégítésre tarthat igényt.
Médiatörvény folyamatban van a részvénytársasági átalakulás a közalkalmazotti státust felváltja a munkavállalói jogviszony.
|
