15.tétel
A polgári forradalom és szabadságharc
A márciusi forradalom vivmányai
I. A párizsi forr. és a pozsonyi ogy.:
1, A párizsi februári forradalom híre márc. 1-én érkezett Pozsonyba. Ennek hatására Kossuth márc 3-án az alsótábla képviselőivel elfogadtata a királynak küldendő felirati javaslatot.
követelték:
- a kötelezző örökváltságot(állami kármentesítéssel)
- közteherviselést
- országos pénztárt
- hatalmat követel a helytartótanácsnak, amely az ogy.-nek felel
Ez valójában megegyezik Kossuth programjával.
Alkotmányos monarchiát akar. Birodalmon belül alkotmányosságot követel az összes tartomány számára.
2, István nádort Bécsbe hívják, hogy ne legyen aki összehívj a felső táblát.
3, Kossuth ekkor fordult a pesti radikális demokratákhoz, akik a sajtószabadsággal kiegészítve fogadták el a programot. Eldöntötték, hogy megalkotják a követeléseiket tartalmazó 12 pontot.
4, A bécsi forradalom hírére március 14-én a felsőtábla elfogadta a felirati javaslaot, amit másnap március 15-én parlamenti küldöttség vitt Bécsbe, a királyhoz szentesítésre.
II. A pesti forradalom:
1, Közben március 15-én kirobban a pesti forradalom, melyet a bécsi forradalom eredményei csak meggyorsítottak.
2, A márciusi ifjak - Petőfi, Vasvári, Jókai - márc. 14-én este a Pilvax kávéházban elhatározták, hogy a követeléseiknek másnap utcai tüntetéssel adnak nyomaték 11311i818l ot.(Petőfi elszavalja a Nemzeti dalt, Jókai felolvassa a 12 pontot, Táncsics kiszabadítása)
Következmény:
1, március 17-én V. Ferdinánd elfogadja a feliratit javaslatot, mert félt az újabb forradalomtól. Mivel a király elfogadta, lehet újabb törvényeket hozni.
2, Közben Magyarországon a nemesek a pesti forradalom hírére lemondanak az úrbéri terhekről, az egyház pedig a tizedről.
3, Az utolsó rendi ogy. (1847-48) lázas törvényalkotásba kezdett, és két hét alatt lerakta egy új Magyarország alapjait.
4, A király március 17. és április 11. között meggondolta magát, és nem akata szentesíteni a törvényeket, de mivel márius 17-én már aláírta a felirati javaslatot így nem tehetett mást, mint aláírja a törvényeket. (Ha nem ezt teszi, akkor Magyarországnak alkalma lett volna fegyvert fogni ellene.)
III. Az áprilisi törvények:
A törvénykönyv minden hiányossága ellenére befejezett polgári átalakulást tükröz.
A forradalom vívmányai az 1848 április 11-én szentesített törvények által váltak ismertté. A reformkor legnagyobb jelentősége abban van, hogy a nemzet előrehaladásának nagy kérdései felszínre kerültek, tudatosult a nemességben, hogy kiváltságaikhoz való ragaszkodásuk hazájukat és önmagukat is romlásba dötötték. Az áprilisi törvények megalkotásával a nemesség önmaga számolta fel létalapját, a feudális birtokot. Lemondott jobbágyi szolgátatásokról, és késznek mutatkozott, hogy a hatalmat megossza azokkal, akik ebből eddig nem nemesi származásuk miatt ki voltak zárva.
Tartalma:
1, Függetlenség:
- végrehajtó hatalom: a parlamentnek felelős kormány kezébe került. A király csak miniszteri ellenjegyzéssel rendelkezhetett. Tehát a rendeletet csak akkor lehetett végrehajtani, ha a miniszter aláírja azt, ezzel vállalva a felelősséget.
- törvényhozó hatalom: OGY. Bécstől független, felelős magyar minisztáriumok
- Népképviseleti alapon évenként összehívott ogy. Pesten. A kir.-nak joga van az üléseket berekeszeteni, kivéve, ha a következő évi költségvetést vitatják éppen. De ha mégis berekeszti, akkor is 3 hónapon belűl újra össze kell hívni. Az ogy.-ek pedig télen üléseztek. Az üléseket bárki látogathatta.
2, Népképviseleti választások:
A választójog igen alacsony cenzussal tette lehetővé a választást:
- nemes vagy
- 300 ezüsttel vagy
1/4 telekkel rendelkzetek
választójog még:
kézműves
kereskedő
értelmiségi
polgár
A választójog nem függött a vallástól, sem a nemzetiségtől. Választható az, aki 24. életévét betöltötte.
3. Közös teherviselés:
Nemes és nemtelen egyaránt adózzon. Magyarország, és a kapcsolt részek minden lakosa minden közterhet egyenlően és arányosan viselt. Az úrbériség (jobbágyi függés) és a papi tized megszüntetése, tehát a magyar parasztság terheinek eltörlése:
- robot
- dézsma
- pénzbeni fizetések
A földesurak kármentesítését az állam fizette.
4, Sajtótörvény:
- Az írások nyomtatás előtti cenzúrázásának eltörlése.
- Szólás és sajtószabadság, véleményformálás és vélemény közlésének szabadsága
- Újságot csak megfelelő feltételek mellett lehet indítani, minimum 10 000 Ft szükséges biztosítékként.
Hiányosságai:
- Az ogy. nem kezelte egyértelműen az Ausztriához fűződő kapcsolatunkat.
- Nem fejezte be a parasztság terheinek felszámolását (elvileg a jobbágy szabad, de csak 1 év múlva tud az állam kárpótolni)
- A nemzetiségi jogokat nem szabta meg.(pedig a népesség 50%-a nem magyar)
IV. A Batthány-kormány:
Az első független kormány Magyarországon, amely a népképviseleti alapon váasztott ogy.-nek volt felelős. 1848 április 7-én lakult meg. A minisztériumi kinevezéssel a márciusi forradalom egyik fő követelése vált valóra.
Elnöke: gróf Batthány Lajos
Tagjai: Szemere Bertalan (belügy), Kossuth Lajos (pénzügy), gróf Széchenyi István (közlekedés és közmunkaügy), Klauzál Gábor (földművelés-, ipar és kereskedelemügy), Eötvös József (vallás- és közoktatásügy), Deák Ferenc (igazságügy), Mészáros Lázár (hadügy) és Esterházy Pál herceg (király személye körüli miniszter).
A kormány prigramja a rend és a béke volt.
Rend és béke
I. Paraszt és nemeztiségi kérdés:
Az áprilisi törvénykönyv értelmében a parasztságnak csak 40%-a szabadul fel úrbéres telekkel együtt. 60%-uk zsellér állapotú maradt/azzá vált. Emiatt (úrbéri viszonyok megszűntetésének hiányosságai) parasztmozgalmak alakultak ki.
1, A magyarországi parasztság soknemzetiségű, azonban a mozgalomban nemzetiségre való tekintet nélkül részt vettek.
2, A nemzeti értelmiségiek is követelték az őket megillető jogokat, és egyre inkább Bécs felé fordultak. (követeléseiket összhangba hoták a parasztság sérelmeivel.)
II. Az udvar aknamunkája
1, 1848 júniusában megtartották a népképviseleti választásokat. A polgári átalakulás hívei (liberálisok) győzelmet arattak.
A népkéviseleti ogy.-ben az ellenzéki párt megosztottsága a parasztság sorsának kérdésében nehézségeket okoz.
Gondok:
1, A honvédelem kérdése: Nincs katona, mert az udvar külföldőrl nem küldte haza őket. Májusban fölálították -nemzetőrségnek álcázva- az első 10 honvédzászlóaljat.
200 000 újonc és az ennek fedezéséhez szükséges adó megszavazása
2, Külső veszély: Jellasics horvát bán vezetésével az udvar támadást készít elő a magyar forradalom vívmányai ellen.
3, A horvátok nemzetiségi jogot követeltek arra a területre, ahol élnek (autonómia=önrendelkezés) Követelik saját nyelvük használatát + iskolákat.
Magyarországon a liberális köznemes szerint csak egy politikai nemzet van.
4, Augusztus végén a király egyoldalúan felbontaja a megállapodást avval, hogy a magyar hadügy- és pénzügyminisztériumot beolvassza a bécsi minisztériumokba.
A 100 tagú küldöttség és a Batthány-kormány egyezségre hajlik, de az udvar elutasítóan viselkedik.
5, Szemere Bertalan hozzálát az újoncozás megszervezéséhez, Kossuth pedig szabadcsapatokat toboroz (irreguláris). A császári ezredek magyar katonái kezdenek hazatérni.
6, Azonban az újoncozáshoz pénz kell --> A nemzet védelmi szükségleteinek fedezésére megkezdték a magyar papírpénz, a Kossuth bankó kibocsátását.
( Mivel töménytelen mennyiségben kezdik gyártani, ezért nincs mögötte megfelelő mennyiségű áru és pénzfedezet, ezért infláció kezdődik.)
Következmények:
1, A Batthány-kormány válságba került, törvényesen már nem tud uralkodni, viszont törvénytelenül nem akar, ezért szept. 9-én lemondott.
2, Szept közepén az ideiglenes kormány mellé egy 6 tagú csoportot, a Honvédelmi Bizottmányt választották. Az OHB lett az új törvényhozó hatalom.
3, A forradalom balra tolódott, radikalizálódott és szabadságharcba ment át.
A Forradalom honvédő harcai
I. Jellasics támadása:
1, A Habsburg-ház a belső rend és a birodalom egységének helyreállítása céljából ellentámadást intézett népei ellen. A magyar eseményekbe való katonai beavatkozás avval vette kezdetét, hogy szept. 4-én jellasicsot kinevezték horvát bánná.
Célja: Magyarországtól való elszakadás és az önálló horvát állam létrehozása volt a monarchián belül.
2, Jellasics szept 11.-én csapataival átlépte a Drávát, csaknem elfglalta az egész dunántúlt. Célja Pest-Buda elfoglalása.
3, Szept. 29-én Pákozd mellett az újoncokból álló magyar sereg vereséget mért a kétszeres túlerőben lévő ellenségre.(Móga sikere) Jellasics fegyverszünetet kért és éjjel elmenekült Bécs felé. ( ebben is látszott, hogy a Habsburgok támogatták.)
4, Okt. 4-én V. Ferdiánd föloszlatta az ogy-t és Magyarország katonai biztosává Jellasicsot nevezte ki. A hadügyminiszter Latour lett, aki kiadta a parancsot, hogy minden császári csapat intézzen támadást (9 oldalról) a forradalom országa ellen.
Eközben okt. 6.-án kitört a II. bécsi forradalom, de ezt Jellasics és Windischgra¨z seregei leverik. A forradalmárok segítségére siető magyar seregeket (népfelkelők) az összpontosított császári csapataok Schwechatnál visszaverik.
II. A szabadságharc megszervezése:
A vereség után Kossuth Görgeit bízta meg azzal, hogy egy katonailag képzett, egységes haderőt szervezzen. Azonban a hadifelszereléseket (lőszer, fegyver) nehéz volt előállítani, az ipar fejletlensége miatt. Az OHB adókedvezmény ad annak, aki áttér a fegyvergyártásra. Ennek hátránya a pénzhiány lett. (Gábor Áron)
III. A katonai helyzet 1848/1849 telén:
A szabadságharc történetének újabb fordulata dec. 2-án következik be, amikor V. Ferdinándot lemondatták, helyébe pedig a 18 éves Ferenc József lépett, akit már nem kötött a magyar alkotmányra tett eskü.
Meg sem koronázták, így uralma önkényesnek tekinthető. emiatt a magyar ogy. nem ismerte el uralkodónak.
Az új uralkodó Jellasicsot Magyarország teljhatalmú katinai biztosává nevezi ki.
Decemberben koncentrált katonai támadás indult meg Magyarország ellen: A támadás 3 irányból jött:
- Északról: Schlick
- Nyugatról: Windischgra¨z
- Keletről: Puchner
A fősereg elől Görgei visszavonult, mivel tudta, hogy a túlerőben lévő ellenség megsemmisítő csapást mérhet rájuk. Föladta a fővárost. Perczel tábornok Mórnál dec 30-án csatát vállalt, de vesztett.
Következmény:
1, Szilveszter éjszakáján az ogy. + OHB Debrecenbe költözött
2, Jan 5-én Batthány és Deák békeküldöttséggel fölkeresi Windischgra¨zet. Céljuk: visszaállítani az 1847. évi állapotokat és letörölni a forradalom minden vívmányát.
Windischra¨z feltétlen megadást követelt, Batthányt börtönbe záratta. A megadásra pedig az ogy. nem volt hajlandó.
3, Görgei is visszautasította a föltétel nélküli fegyverszünetet. Sokban azonban azért álltak a szabadságharc zászlaja alá, mert az uralkodó leváltását törvénytelennek tartották, és V. Ferdinándra, a törvényesen megválasztott magyar királyra esküdtek fel.
4, Az ő megnyugatásukra adta ki jan. 5-én Görgei Vácott a proklamációt, hogy a 48-as alkottmányra tett esküjéhez hű marad.
5, Kossuth csalódott Görgeiben, s a magyar seregek fővezérségével Dembinski lengyel altábornagyot bízta meg. Dembinski azonban nem vált be a szerepben.
6, Görgei a Tiszánál egyesült Klapka seregéve s visszavonulásra késztette Schlicket.
7, Perczel jan 22-én kiverte Windischgra¨z elővédjét Szolnokról.
8, Erdélyben Bem tábornok karácsonykor bevonult Kolozsvárra.
Debrecenben az ogy. ismét működőképessé vált:
- föloszlatták a vésztörvényszékeket
- létrejött az egészségügyi és postaszolgálat
- működött a bankóprés
A szabadságharc tetőpontja
I. Az erdélyi hadjárat:
Erdélyben Bem tábornok ért el sikereket. Lengyel lévén Magyarország érdekeit védte románlakta területeken.
1849. márciusára megverte az osztrákokat és az először beavatkozó oroszokat.--> Erdély felszabadulása. Együttesen alkalmazta a reguláris hadsereget (gyalogság, tüzérség) és a népfelkelőket. A levert nemzetiségi felkelőknek közkegyelmet adott.
II. Kossuth és a békepárt=alkupárt:
kossuth a békepártot kompromisszumra kívánta késztetni, hogy támogassák a kormányt az önvédelmi harcokban.
A hadsereg egységét is fenn kellett tartani.
Probléma:
1, Kossuth Görgei helyett Dembinski henriket nevezi ki fővezérnek. Dembinski a rendelkezésre álló erőkkel február végén Kápolna térségében ellentámadást intézett. A csatát elvesztette, mert nem bíznak Dembinskiben.
Görgei és a tiszti kar megtagadta az engedelmességet. Kossuth ezt látva haditörvényszék elé akarta állítani Görgeit, de látva, hogy Dembinskit más is alkalmatlannak találja, ismét Görgeit bízza meg a fővezérséggel.
2, 1849 márc. 4-én az osztrákok kiadták az Olmützi "oktrojált" alkotmányt. (oktrojált=kényszerített) Az okmány egyoldalúan, osztrák rendelet formájában megszüntette Magyarország függetlenségét. Kimondták, hogy a magyar szabadságharcot leverték.(ti. Windischgra¨z győzelme)
III. A tavaszi hadjárat:
Az alkotmány hírére ellencsapásként 50 ezer honvéd lendült támadásba.
1, Egy hónap alatt a Tiszától Pozsonyig felszabadult az ország: Tiszafüred, Hatvan, Tápióbicske, Isaszeg, Vác, Nagysalló, Komárom.
Azonban megsemmisítő csapást nem tudtunk mérni az ellenségre.
2, Zalában és Somogyban önkétes parasztmozgalmak kezdődnek
3, Gerillák szabadították föl a bányavárosokat és a Szepességet.
IV. A Habsburg-ház trónfosztása:
A márciusi oktrojált alkotmányra válaszként április 14-én Kossuth a debreceni nagytemplomban kimondatta a Habsburg-ház trónfosztását és Magyarország függetlenségét.
Evvel Kossuth azt remélte, hogy mivel függetlenek lettünk, így esetleg kaphatunk küföldi segítséget.(ill. a harci kedvet is akarta vele növelni)
Azonnal államszervezetet kiépíteni és harcolni egyszerre nem lehetett.
A szabadságharc veresége
I. Az új kormány:
1, A trónfosztás alkalmával Kossuthot kormányzó-elnökké választják.
2, Kossuth és hívei, Szemere Bertalan vezetésével Debrecenben hozzáláttak az új kormány megalkotásához.
3, Kidolgozták a Függetlenségi Nyilatkozatot (amerikai mintára felsorolja a trónfosztás indokait). Azonban ez megosztotta az ogy.-t és a hadsereg tiszti karát. Kossuth azt tervezte, hogy az ogy.-t feloszlatja és alkotmányozó nemzetgyűlést hív össze, azt remélve, hogy az új törvényhozó hatalom mögötte sorakozik fel.
4, Elnöki rendelettel kívánja rendezni az úrbéres földe sorsát, a nemeségget kötelezi a birtokigazgatásra.
5, Kossuthnak, mint kormányzó-elnöknek, a hatalma csökken, mert ahogy egyre feljebb emelkedik ,egyre kevésbé vesz részt az eseményekben, így döntései nem mindíg célszerűek.
II. Az orosz beavatkozás:
Az osztrákok I. Miklós orosz cárhoz fordultak, aki május 9-én kiáltványban közli Európával, hogy beavatkozik a magyar szabadságharc leverésébe.
A beavatkozás valós oka, hogy hálából Habsburg semlegességet akar egy esetleges fekete-tengeri terjeszkedés esetén.
III. A vereség okai:
1, Június elején megindul a császári és cári hadsereg összehangolt támadása a forradalmi Magyarország ellen. hatalmas túlerővel találtuk szembe magunkat.
2, Az osztrák-orosz hadsereg főparancsnoka Haynau.
3, A kormány általános népfelkelést hirdet, az oroszok azonban a civil lakosságon torolják meg a népfelkelést.
4, Görgei nem vállalt nyílt ütközetet, az állandó visszavonulást választotta. A fővárost feladták, a kormány Szegedre, majd Aradra kényszerül.
5, Közben Bem vereséget szenved Erdélyben. (Temesvár)
6, Görgei magának követelte a legfőbb polgári és katonai hatalmat, Kossuth és a Szemere kormány aug. 11-én lemondott, s Kossuth külföldre utazot, hogy segítséget szerezzen. Magyarországon a szabadságharc utolsó napjaiban a parlamenti kormányzás megszűnt, helyét a katonai diktatúra foglalta el.
7, Görgei teljhatalommmal a birtokában augusztus 13-án Világosnál Paszkijevics előtt letette a fegyvert. (biztosíték nélkül)
8, Az elszánt utóvédharcok után sorozatosan tették le a tábornokok a fegyvert. Okt 2.-án klapka feladja a Komáromi várat.
IV.A bosszú:
Következmény:
1, Október 6-án Aradon kivágzik a 13 honvéd tábornokot
2, Pesten (a vérmezőn) kivégzik Batthány Lajost.
3, Ezen kívül kivégeztek több mint 100 honvéd tisztet és várfogságra ítéltek több mint 400 embert. (Kufstein)
Ezzel a szabadságharc elbukott.
|
