|
|
|
|
A rovásírás szabályai
|
|
Az itt található szabályok Fűr Zoltán könyvéből származnak, a szerző hozzájárulásával. A "*" jelölés rovásírásjelet helyettesít (egyenlőre).
|
Az írás iránya |
|
A jeleket leggyakrabban négy oldalán sima botra rótták. A botot balkézben fogva a jobb végén kezdték a rovást jobbról balra haladva, így ez a rovásírás iránya. A jelek irányultsága is ezt mutatja, pl.: a, e, j, l, m, n, o, p. A sor végén nem tértek vissza a következő oldalon az elejére, hanem átfordították botot és az új oldalt az előző sor végénél kezdték, így az új oldalon a jelek az előző oldalhoz képest lefelé állnak és visszafelé töltődnek fel. Ez a botforgatás a magyarázata sok ókori felirat kígyózó bustrophedon (ökörszántás) sorvezetésére minden második sor mintha a bot oldalai síkban ki lennének terítve. |
A hangugratás,
jelkihagyás jelleg
|
A latin betűs átírásnál nagybetűkkel jelöljük a kiírt betűket, kisbetűkkel a kihagyottakat és aláhúzással a jelkötéseket. Magánhangzók 2. A betűk neve e-vel kezdődik (eb, ec, ed, stb.) így a mássalhangzó jelével az "e" magánhangzó jelölése is megtörténik, pl.*eGYeD - Egyed, *BeNeDeK - Benedek, ezért a leggyakoribb magyar magánhangzó, az "e" maradhat ki a legtöbbször. 3. A mássalhangzó kis megváltoztatásával a megelőző vagy a következő magánhangzó jelölhető, pl.: *BIRNAL - Birnál. Jól alkalmazható ez a * esetében. 4.(a) A magyar nyelv hangzóilleszkedés törvényére
támaszkodva elég a szó egyik szótagjában lévő
magánhangzót (ha ez az "e" akkor nem szükséges) jelölni, amely
jelzi a szó hangrendjét és könnyen kitalálhatóvá teszi a kihagyott betűket, pl.: *JÁNoS - János.
Az elhagyás az értelmezést nem zavarhatja! Leggyakrabban az első szótag magánhangzójával megegyező
magánhangzók esnek ki, pl.: *KOMoNDoR -
Komondor. 5. Ha nem használunk * és * jelet, a kiírt "e" vagy "a" olyan helyen ahol elhagyható lenne, az "é" és "á" betűt jelzi, pl.: *PEeTeR - Péter. Mássalhangzók A rovásírás erősen mássalhangzós írás, de bizonyos esetekben él a mássalhangzók kihagyásával is. 6. A mássalhangzók közül a sziszegő (pl.: sz, zs, cs, s) és a hangsúlyosakat mindenképpen jelezni kell, pl.: *BOldoGaSZoNY - Boldogasszony, a torlódó mássalhangzók közül a nem hangsúlyosakat (pl.: d, h, l, t, v) el lehet hagyni, pl.: *LÁSZlÓ - László. elhagyás az értelmezést nem zavarhatja! 7. A kettős mássalhangzót a rovásírás nem jelöli, mivel a két mássalhangzó közé magánhangzót kéne olvasni, kivéve a *-tt. 8. A szó eleji "h" elhagyható pl.: *hERODeS - Heródes, *hOGY - hogy. Az erősen kihagyásos rovásírásnál a nem hangsúlyos kezdőhangok is elhagyhatók, amennyiben az az értelmezést nem zavarja pl.: *nAGY - nagy. 9. A jelmegtakarítás céljából alkalmazható a fonetikus írásmód is pl.: *öcáz - ötszáz, *AGYoN - adjon.
|
Jelkötés (ligatúra, egybevonás)
|
10. A fára rovó törekszik a kevés jel használatára, ezért gyakran él a betűösszevonás lehetőségével ott, ahol a jelek szomszédos oldalakat alkotnak, pl.: *CSODASZaRVaS - csodaszarvas. A jelkötések minden alkalmas helyen alkalmazhatók, ezért több jel is egybeírható, sőt szavak is egybekapcsolódhatnak.
|
Egyéb szabályok
|
Helymegtakarítás céljából a szavakat a szavak közé tett pontokkal lehet elválasztani. A sorok végén az elválasztás nem feltétlenül követi a szótagolás szabályait. Kivételes jel a mélyhangrendű magánhangzók után használt "k" az *, kiejtve "ak", amely csak tévesen szóvégi "k", pl.: *JaKaB. Ide tartozik a ritkán fellelhető "mélyhangrendű s" az *, kiejtve "as", pl.: *MÁTYáS-Mátyás. Nagybetűk nincsenek, de a tulajdonnevek első betűi nagyobbak vagy vastagabbak lehetnek. |
|
||
Vissza a nyitólapra |
| |
|
|