A vöröshagyma

A vöröshagyma

A vöröshagyma egyike legősibb termesztett növényeinknek. Az ókori Egyiptomban Ízisz szent növénye volt. Neve az egyiptomi hieroglifák között a növekedés, a termékenység szimbólumaként szerepel és a papiruszte 20420g619u kercseken írás emlékezik meg használatáról.

A középkor óta Wales jelképe, mivel a kelta walesiek csatát nyertek a segítségével. A legenda szerint Szent Dávid szerzetes csak kenyéren és hagymán élt, és ezt ajánlotta a harcba induló katonáknak is. A sikeres csata után került be a hagyma Wales címerébe.

Használata a 17.-18. század táján terjedt el, a híres makói vöröshagymát pedig a 18. századra már szinte egész Európa ismerte. A vöröshagyma számtalan legenda, vallásos hiedelem ihletője évszázadok óta és a történelem folyamán mindenható, univerzális gyógyszernek tekintették. A népi gyógyászatban használták hurutos állapotok, légúti megbetegedések, és vérhas ellen, de varázserejében bízva a pestissel szemben is bevetették. Alkalmazták emésztőrendszeri problémák, magas vérnyomás esetén, és afrodisztikus hatásáról is ismert volt. A hagyma jótékony hatását ma már tudományosan is bizonyították. A modern orvoslásban elsősorban érelmeszesedés megelőzésére, a folyamat lassítására, és a szívroham rizikóinak csökkentésére használják. Kísérletek szerint nyersen fogyasztva kedvezően hat a koleszterinszintre. A hagyma segíthet megelőzni a koszorúér-betegséget, a trombózist és egy sor a szélütéssel és a keringési elégtelenséggel összefüggő állapotot, mivel fokozott véralvadás esetén gátolja a vérrögképződést. Jótékonyan hat az emésztésre, mivel fokozza az emésztőnedvek termelődését - ezért persze kis mennyiségben étvágygerjesztő -, és enyhíti a bélgörcsöket. Egyik hatóanyaga serkenti az inzulin kiáramlását a hasnyálmirigyből. Baktériumellenes hatását már Pasteur leírta, és ezt a mai kutatások is megerősítették. Az ellenálló-képességet is növeli, érdemes tehát a tüdő és a légutak fertőzéses megbetegedésekor, de a szervezetben fellépő bármilyen gyulladás esetén is a szokásosnál több hagymát fogyasztanunk. A vöröshagyma enyhítheti a megfázás tüneteit, mivel csökkenti az orrdugulást. Asztmaellenes hatását mind laboratóriumi kísérletekben, mind élő szervezeten bizonyították. A kutatók vizsgálják a hagymának a rákkal szembeni védőhatását is, mivel úgy vélik, hogy kénvegyületei gátolhatják egyes növekedését, burjánzását, ártalmatlanná tesz egyes rákkeltő anyagokat, mások kiürülését pedig segítik. B1-, B2-, C-vitamin és nikotinsav, ezenkívül vas, jód, kálium, kalcium, foszfor, szelén, és cink található benne.

A hagyomány szerint ha nyitott sebekre, pattanásokra vagy gennykeltő baktériumok okozta kelésekre rakjuk, enyhül a fájdalom, és tisztító, érlelő hatása miatt hamarabbi a gyógyulás. A bőr alatti láthatatlan szálkák előbukkanásában is segít. Fogyasszunk tehát minél több főtt vagy sült hagymát, de ha lehetséges, akkor nyerset is.

Praktikák

A hagymaszagú lehelettől megszabadulhatunk, ha almaecetes vízbe fenyő, és eukaliptuszolajat keverünk, majd kiöblítjük vele a szánkat.

Ha a nyershagyma gyomorpanaszokat okozna, igyunk utána vízzel higított almaecet. (Dr. Bukovinszky Julianna: Ezer jó fű)

Elkerülhetjük a zsiradékban pirított (olajban, vajban is) hagyma okozta emésztési problémákat, ha párolással készítjük, de a legjobb, ha a már bő lében rotyogó ételhez adjuk hozzá. Saláta készítésekor a nyers hagymát áztassuk be pár percre egy kevés citromlébe vagy (alma)ecetbe, és lehetőleg levével együtt tegyük az ételbe, így nemcsak ízét tompíthatjuk, de hatóanyagai is megmaradnak. A hagymavágással járó kellemetlen könnyezést, égető érzést elkerülhetjük, ha ezalatt az idő alatt egy korty hideg vizet tartunk a szánkban.