AZ ANGOL POLGÁRI FORRADALOM ÉS A FELVILÁGOSULT ABSZOLUTIZMUS KÖZÉP-KELET-EURÓPÁBAN
(XVII.-XVIII. század)
Előzmény
A feudalizmus bomlása és a kapitalizmus kialakulása nyugaton XVI.-
A feudalizmus megmerevedése Közép-Kelet-Európában XVII. sz.
A felfedezések oka és következménye:
gazdasági világpiac
vallási gyarmatok
politikai árforradalom
A tőkés gazdaság kialakulása: céhes keretek felváltása manufaktúrákkal mennyiségi termelés, mun 24324h722y kamegosztás, tőkés vállalkozó + bérmunkás eredeti tőkefelhalmozás.
Anglia + Németalföld gazdagszik
Spanyolo. + Portugália tönkremegy
Peremterületek lemaradnak (monokultúrás nyersanyagszállítók + készáru felvevők)
II. jobbágyság
Reformáció és ellenreformáció:
az egyház elvilágiasodása miatt
Luther Münzer Kálvin Tridenti zsinat 1545-63
inkvizíció, index, barokk
Habsburg világbirodalmi tervek cél: spanyol + német ág egyesítése
II. Fülöp: hadsereg, abszolutizmus, ellenreformáció 1571 Lepanto győzelem a török felett, de Fro. erős ellenfele + Németalföld: 1566 felkelés 1609 függetlenedés (Hollandia) Spanyolo. hanyatlik.
Abszolutizmus: törvényhozó a király, végrehajtó az ő kormánya. Cél: feud. megmerevítése, mikor a gazd. tőkés, de a társad. és a pol. még feudális.
Anglia VIII. Henrik: hivatalszervezet + anglikán egyház
Erzsébet: gazdaság, hajózás támogatása rendeletekkel + keveset adóztat szabad kapitalizálódás gazdag polgárság politikai hatalmat akar polgári forradalom.
Franciaország vallásháborúk: hugenotta katolikus
gyarmat, hajózás, manufaktúra kevés
sok feud. nagybirtok kevés polgár
gyengébb kapitalizálódás
Harmincéves háború 1618-48 Európa Habsburg világhatalom
I-II-III. szakasz, Fro. is hadba lép, vesztfáliai béke 1648
Eredmény: spanyol hanyatlás, német széttagoltság, Svédo. megerősödött, Svájc és Hollandia függetlenségét elismerték.
Lengyelország: nemesi köztársaság
Oroszország: feud. konzerválódik, de nem igazi abszolutizmus.
I. Az angol polgári forradalom
(manufaktúra: bérmunkás + tőkés, bekerítés, VIII. Henrik + Erzsébet szabad kapitalizálódás, jelentős tőke gazd-i hatalom mellé pol.-i hatalom forr.)
oka összeütközésbe került
Stuart-házi, abszolutizmusban uralkodó király tőkés gazdaság képviselőivel
támogatói: királyi hivatalnokréteg
hadsereg vagyonos gentry (új nemes)
anglikán egyház jómódú feud. városi polgár
kálvini ref. hívei: puritánok
politikai hatalom a királyé
királyi hadsereg parlamenti, polgári hadsereg (polgárság pénzéből)
vereség 1640 átveszi a hatalmat: 1640-49 elvileg még nem az övék a hatalom, mert még működnek feud. hivatalok, de gyakorlatilag mégis ők birtokolják.
rövid parlament
hosszú parlament: 1653-ban a parlament feloszlik, a királyi tanácsadókat kivégzik.
A király seregeivel szemben a parlament győz, mert Cromwell Olivérnek sikerült rávennie a polgárságot, hogy fizessen adót egy korszerű hadsereg felszereléséhez "vasbordájú" sereg győzelme.
a parlament (polgárság) döntése király kivégzése minden feudális király támadja Angliát, a polgárság előbbre jut a király félreállításával, belpolitikailag jó, de külpol.: egész Európa hadsereget küldene a parlament ellen.
Stabil belpolitikai helyzet tette lehetővé ezt a lépést elvileg és gyakorlatilag is a polgárság kezében a hatalom = győz az angol polgári forradalom.
államforma: polgári köztársaság.
1. Köztársaság: a polgárság sokszínű
nagypolgárság = presbiteriánusok
középpolgárság = independensek
kispolgárság = levellerek
földnélküli szegények = diggerek
A polgárság kerül hatalomra, de annak nem minden csoportja, tényleges hatalma csak a nagypolgárságnak van.
polgárháború
az uralkodó osztály 4 csoportja harcol a politikai hatalomért.
Cromwell leverte a polgárháborút
a parlamentben csak a nagypolgárságot hagyja meg (= támogatói), akik ezért kiemelték maguk közül Lord Protectoratus (első polgár): diktatúra köztársasági formák között (egyszemélyi hatalom, de a parlament bízta meg).
létrehozta Nagy-Britanniát Anglia, Skócia, Wales és Írország egyesítésével (polgárságnak kedvez, mert így nagyobb piacon adhat el)
hajózási törvény: (kereskedő hajótársaságoknak = nagypolgárságnak kedvez) kimondja, hogy Angliába csak angol hajón, vagy az adott árut előállító ország hajóján lehet árut szállítani. Célja: angol hajózás, kereskedelem fellendítése holland bérfuvarozás.
Cromwell halála után a polgárság olyan erősnek érzi gazdasági hatalmát, hogy visszahívják a Stuart uralkodóházat.
2. Stuart restauráció: (régi királyi hatalom visszaállítása)
abszolút módon a feudális királyi hatalmat rendeznék vissza
+ a katolikus vallást az anglikánnal szemben
a parlament elzavarja őket
3. 1689 Orániai Vilmos dicsőséges forradalma: (alkotmányos monarchia)
Alkotmány: írásbeli megállapodást köt a hatalom tényleges birtokosa = a nép, a hatalmat gyakorló uralkodóval a hatalom megosztásáról.
államforma: alkotmányos monarchia: olyan királyság, ami alkotmányon alapszik, amelyben törvényhozó hatalom a parlament kezében van
végrehajtó hatalom a kormány kezében
A kormányt a parlament nevezi ki, és a kormány a parlamentnek felelős.
Orániai Vilmos meghívása + alkotmány = dicsőséges forradalom: harc nélküli hatalomátvétel.
Az angol parlament a törvényhozó hatalom
felső ház (lordok háza - arisztokraták)
alsó ház (földbirtokos újnemes tőkés)
Végrehajtó a parlamentnek felelős kormány + független igazságszolgáltatás.
Az állam hatalmi eszközei: hadsereg
hajópark hadi + kereskedelmi
Eredmény
Általánossá válik a kapitalizmus, kialakul a szabad verseny a tőkések között gazdagodásukat semmi nem akadályozza, az állam is támogatja őket, csak a piac szabhat határt gazdagodásuknak.
A gazdaság a világon a legfejlettebb, spanyol gyarmatok is az angolok kezében.
A képviselőválasztás vagyonhoz kötött.
II. Franciaország abszolutizmusa
Kapitalizmus nem jellemző, lényegesen erőteljesebb feudalizálódás, kevés a manufaktúra kiadási-bedolgozási rendszer.
XIV. Lajos
egyeduralkodó, abszolút hatalmát hivatalnokokkal erősíti meg
új közigazgatási felosztás a könnyebb irányításért = intendáns rendszer: a közigazgatási területek élén a királyhoz hű emberek álltak királyi vidéki képviselő
egyes tartományok és városok kiváltságokat szereztek maguknak
a hatalom fenntartásáért óriási adókat szednek szegény lázadások
parlament lázadása, mert a király nem enged beleszólást a politikába törvényhozó + végrehajtó hatalom is a kezében. Felismeri, hogy az adóztatás kevés az egyeduralom fenntartásához
2. Colbert (pénzügyminiszter) merkantilista gazdaságpolitikája:
az állam (= XIV. Lajos) nagy adókat szed a jobbágytól és a polgártól (céhes, kiadási-bedolgozási rendszer tőkés vállalkozója), majd kölcsön ad a céheseknek + kiadási-bedolg. rendszer vállalkozóinak, hogy manufaktúrákat hozzanak létre. A kölcsönt kamattal együtt kellett visszafizetni + az eladott áru után is adózni kellett duplán szedi vissza, de kialakultak a manufaktúrák, amiket a király tart kézben, mert ő ad kölcsönt annak létrehozására kialakulnak a tőkés vállalkozók, akik majd politikai hatalmat akarnak.
Gazdasági fellendülés nagy árumennyiség francia hazai ipar kialakulása megnő az export királyi rendelettel a behozatalt lehetetlenné teszi, a kivitelt segíti
aktív külkereskedelmi mérleg (pénz beáramlása kapitalista fejlődés, de csak amennyire a király engedi)
3. Eredmény:
Terjeszkedő külpolitika: a Habsburg nagyhatalmi politika véget ért, Fro. független célja: spanyol trón megszerzése (erre fordítja az adókat) bekapcsolódik a spanyol örökösödési háborúba (1701-14), meg is szerzi a Bourbon ház a spanyol trónt, de a béke értelmében a két országot nem lehet egyesíteni.
4. Gondok:
XIV. Lajos ("napkirály") állama gazdag nagy állami kiadások a fényűzés miatt csökkenő királyi bevételek királyi hatalom gyengül, társadalmi ellenállás nő.
mivel betiltotta a hugenották szabad vallásgyakorlatát felkelések sorozata
a nép + a merkantilista gazdaság politikában meggazdagodott polgárság is érdekelt a király félreállításában XV.-XVI. Lajossal szemben egyre jobban érvényesítik jogaikat, ideológiát találnak ki
magyarázat arra, hogy a gazdasági hatalom mellett a politikai hatalom is az övék kell hogy legyen
III. A felvilágosodás
= polgárság eszmei kifejezője, támadja az egyházat és a feudalizmust antiklerikális és antifeudális. polgárság eszköze: ésszerűség egyházé: hit
deista felfogás: a természet megfigyelésén kell mindennek alapulnia (mechanikus idealisták) Isten teremtette a világot (ő az első mozgató), majd magára hagyta és a természeti törvényekre bízta.
Meghatározó a racionális gondolkodás (Descartes: Cogito ergo sum), a természet megismerése fontos, a megismerés során az általánostól kell eljutni az egyeshez.
A felvilágosodás gondolkodóit foglalkoztatta, hogy melyik a legtökéletesebb államforma Locke: alkotmányos monarchia
Voltaire: alkotmányos monarchia
Montesquie: köztársaság
Rousseau: polgári köztársaság (szegények köztársasága, demokratikus)
IV. Közép-Kelet-Európa
1. Habsburg birodalom: elveszíti a harmincéves háborút (1648 vesztfáliai béke) nem sikerül a világbirodalom létrehozása, a XVII. századra mégis erősödik 1699 karlócai béke = a török kiűzése Magyarországról az egész országot birtokba veszik a habsburgok.
Cél: egy tagban megtartani a birodalmat, de nincs fiú utód törvény a leányági örökösödés elfogadására rendi gyűlést hívnak össze, a Mo-i rendek is jelen vannak, megszavazzák a leányági örökösödés elfogadását, mert hálásak a török kiűzéséért.
elfogadták, hogy Habsburg király áll Mo élén Mária Terézia és II. József mereven ragaszkodtak a feudalizmus fenntartásához, de abszolutizmusuk alatt a felvilágosodás már elterjedt uralkodásuk felvilágosult abszolutizmus.
K-K-Eu-ban jellemző, hogy a király meghatározza, hogy a földesúr mennyi adót szedhet a jobbágytól, azért , hogy a jobbágy megmaradjon állami adóalany. Mária Terézia: megvédte a jobbágyokat uruktól = úrbér rendelettel rendezi jobbágy és földesura viszonyát
merkantilista gazdaságpolitika munkamegosztás a Habsburg birodalomban: Csehország, Ausztria ipar
Magyarország mezg. fejlesztése
a birodalom egyes részei egymással kereskednek.
Iskolaügy: 1777 Ratio Educationis rendelet: a magyar történelem első oktatási törvénye, amely kimondja, hogy mindenkinek el kell végeznie az elemi iskola 4 osztályát (olvasás, írás, katekizmus). Ezzel az egyház szerepét mérsékelte + belátta, hogy csak tanult emberek tehetik naggyá a birodalmat.
II. József Türelmi rendelet: szabad vallásgyakorlat
Földmérés elrendelése, mert földarányosan, földnagyság alapján adóztatná a nemességet + népszámlálással megszámolt volna a jobbágyokat, mert a jobbágyok száma is befolyásolta volna az adó mértékét.
Halálos ágyán a nemesség rendeleteinek visszavonására kényszerítette.
2. Poroszország:
Ény német területen iparosodás + árforradalom hatására gyors fejlődés, mert a francia vallásháború idején a francia-német területek határára menekültek a hugenották, aki az ipar + kereskedelem fejlesztésében segítették az országot. II. Frigyes abszolút módon uralkodik, a feudalizmust akarja megmerevíteni, de ehhez vagy társadalmi bázis v. pénz kell + hadsereg Frigyes szerint.
Probléma: régi Habsburg új porosz ellentét, cél: a német fejedelemségek egyesítése (a poroszoknak sikerül).
3. Orosz birodalom:
A cárok is a feudalizmust akarják megmerevíteni, felvilágosult abszolutizmusban uralkodik Nagy Péter és II. Katalin is.
Nagy Péter A svédeket óriási hadsereggel legyőzi, a Balti-tengeri kereskedelem sokat lendít Oroszo. fejlődésén Hanza városok megszerzése
Az egyházat alárendeli az államnak, a görög-keleti papság fölé kerekedik (- caesaropapizmus)
Hadsereget szervez parasztokból (óriási létszám)
Állami manufaktúrákat hoz létre, sokat termel export, de jobbágyok dolgoznak a manufaktúrában, akik nem érdekeltek a termelésben.
Egységes nemesi osztály jön létre a bojárból és a pomescsikből a cár ellen.
II. Katalin az egységes birodalom előnyeit élvezte rendeleteivel fejlesztette a gazdaságot, de társadalmi ellenállás parasztfelkelések, mert helyi ügyekben a jobbágy kiszolgáltatott urának.
4. Lengyelország:
Gabonakivitele csökken bevétel is csökken ezt a jobbágyi adók növelésével pótolná + erősödő nemes jobbágy ellentét az állam hanyatlik Habsburg + orosz + porosz támadás Lo. elveszíti függetlenségét.
V. A barokk stílus szerepe
Az ellenreformáció kifejezője: nagy méret
rend (szabályos alaprajz)
távlat (kupola)
életszerűség
Az abszolutizmus kifejezője: városkép
nagy lépcsők
belső tere átlátható
díszterem
A polgár gazdagságának kifejezője: valósághű (tájkép, életkép, csendélet)
Mély mondanivalóját szimbólumok segítségével fejezik ki, ekkor alakul ki a műgyűjtés, műkereskedelem.
|
