AZ IPARI FORRADALOM ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
Előzmény
Felfedezések világpiac, gyarmatok, árforradalom
Kapitalizmus kialakulása manufaktúrák:
mennyiségi termelés, munkamegosztás
tőkés vállalkozó + bérmunkás
eredeti tőkefelhalmozás = egyszerű árutermelés.
VIII. Henrik: hivatalszervezet + anglikán egyház
Erzsébet: gazdaság, hajózás támogatása rendeletekkel + keveset adóztat
szabad kapitalizálódás
a gazdag polgárság politikai hatalmat akar
angol polgári forradalom 1640-89
Oka: Stuart abszolutizmus tőkés gazdaság
királyi hadsereg veresége a parlament átveszi a hatalmat rövid parlament, hosszú parlament Cromwell és vasbordájú serege gy! 626w226g 7;z
a király kivégzése
polgári köztársaság, de a polgárság sokszínű polgárháború: Cromwell leveri Lord Protectorátus Nagy-Britannia + hajózási törvény
C. halála után Stuart restauráció (sikertelen)
1689 Orániai Vilmos dicsőséges forradalma alkotmányos monarchia.
Eredmény szabad versenyes kapitalizmus
a világ legfejlettebb gazdasága + spanyol gyarmatok megszerzése
vagyonhoz kötött választójog
I. Az ipari forradalom lényege
Oka:
A manufakturális kapitalizmusban a tőkés célja a profitgyűjtés (a bankban, hogy majd a tőkét növelhesse tőkekoncentráció: egyre nagyobb tőkék összpontosulása egyesek kezén a tőkefelhalmozás következtében. Szűkebb értelemben: ha az összpontosítás az adott tőke saját profitjának a tőkéhez való hozzácsatolása révén megy végbe.)
P-Á-P
A profitnövelés módjai: bércsökkentés
munkaidő növelése véges
nyersanyagcsökkentés
jobb eszközök találmány kell
gyarmati kizsákmányolás
Feltalálási igény: tudományos felfedezésekre van szükség az eszközfejlesztéshez
Feltalálási kedv: a tőkés megfizeti a feltalálót a korábban manufaktúrából, gyarmat kifosztásából felhalmozódott pénzből esély a gazdagodásra.
Eredmény
Találmányok: gőzenergia
feltalálása
gőzgép (szövő, fonó gépek tőkeigényesebb beruházás
gépgyártás
szabvány (hogy meghibásodás esetén lehessen cserélni)
a kézi szerszámot a termelékeny, de drága gépek váltják fel
az üzembeállításhoz 2-3 manufaktúra összefog, összeadják a pénzüket = tőkecentralizáció
Gyárak létrejötte
A gépgyártás maga után vonta a bányászat és a kohászat fejlődését, a vas és acélgyártás tömegessé válását
Tömegtermelés (gyárakban gépekkel): nő a termelékenység a munkamegosztás specializáció és a sorozatgyártás miatt.
A termelés módja: bővített tőkés árutermelés (a tőkés bővíti az indulótőkét).
II. Az ipari forradalom következményei
A lakosság növekedése: halálozás csökken + élve születés, életszínvonal nő az árak nem nőttek olyan mértékben, mint a bérek
Gyárak megjelenésével megindult a környezetszennyezés.
Mezőgazdaság gépesítése munkaerő felesleg: gyárakba - városokba (kikötőkbe, bányához) áramlanak vidékről az emberek = urbanizáció városi lakosság aránya nő.
új termelési mód: vetésforgó
Társadalom
burzsoázia = volt tőkés vállalkozó
(nagyobb befektetés, nagyobb
gyár haszon,
de óriási kockázat)
proletár = volt bérmunkás (kizsákmányolása fokozódik)
antagonisztikus ellentét az értéktöbblet két oldala miatt
a munkás által megtermelt érték és a munkaerejének értéke, ill. a munkabér formájában kapott bér közötti különbözet, amit a tőkés ellenérték nélkül elsajátít.
Az állam nem avatkozik a gazdaságba nem szed sok adót, nem szabja meg, hogy mit termeljenek = szabad versenyes kapitalizmus, amit a kereslet és a kínálat határoz meg.
Eredmény
Szaporodhatnak a gyárak több munkaalkalom, van munkaerő, mert a mezőgazdaság bizonytalan a gyárban biztos a bér, de kevesebb jobb megélhetés, de zsúfoltság a városban.
Növekvő kizsákmányolás (de még nem érzékelhető).
Több gép munkaerő felesleg munkásellenállás.
Ösztönös felkelések és gépromboló mozgalmak (nem megoldás)
Tudatos mozgalmak a megélhetési gondok miatt a tőkés gazdaság és a politikai hatalom megosztása érdekében
szerveződnek gazdasági célért szakszervezet (trade union): szakmai érdekképviseleti szervezet magasabb bérért, kevesebb munkaidőért, kisebb adóért, több szociális juttatásért, alacsonyabb árakért harcolnak (nem megoldás)
szerveződnek politikai célért chartista párt: általános választójogért és a burzsoázia leszavazásáért harcolnak.
Probléma:
a munkás és a tőkés termel munka tőke ellentéte
aránytalan elosztás a tulajdonos kapja a többletet
Megoldás: utópisták új elosztási ajánlatai
kapitalizmus helyett szocializmus: érték előállítással arányos elosztás, kisebb kizsákmányolás...
cél a szükséglet kielégítése (szükséglet szerinti elosztás)
Saint Simon: érték az új értéket előállító munka = a munka értékét az határozza meg, hogy mekkora hasznot hajt.
Fourier: az elosztás alapja a képesség legyen ne a hasznosság. (Boldogságot jelent-e nagy közösségben dolgozni, ha az egyéni kibontakozás nem biztosított? Madách: Az ember tragédiája / Falanszter
Owen: társadalmi különbség életkor és adottság szerint van, az emberek egyformák bérük is legyen egyforma.
szocialista társadalmat körvonalaztak
kispolgári szocialisták: kistulajdonosok ellentmondó szemlélete meg akarják változtatni a társadalmat, igazságosságot akarnak. A tőkekoncentráció kisebb - kispolgári tulajdon volt jellemző kistulajdonosi szemlélet: szeretne nagytulajdonos lenni szocialista munkáshatalmat és kapitalista társadalmat is akarnak.
Proudhon: mindenfajta tulajdon bűn, mert azt csak mások rovására lehet szerezni, a gépek elleni sztrájk is bűnös dolog, de támogatja a szabad versenyes kapitalizmust ellentmondás: a kapitalizmus jó a tulajdon bűn.
Louis Blanc: munkások szemszögéből nézve céljuk: a munka elvégzése - társadalmi műhelyekben a megvalósítás lehetetlen a magántulajdon miatt. Állami tulajdon túlsúlya érvényesülne = szoc. de nem olyan nagyfokú kizsákmányolás. + általános politikai választójog a munkásoknak.
Blanqui: teljes vagyoni és politikai egyenlőség megvalósítását tűzte ki célul (akár diktatúrával) + a kapitalista társadalom megváltoztatásához kis csoportokba kell szerveződni el lehet érni a célt.
Probléma: részmegoldásokat találnak, de a munkások összefogásának erejét nem ismerik fel (csak a munkás osztály összefogásával lehet a tőkések ellen támadni és a kapitalizmust megdönteni).
tudományos szocializmus megoldása:
a történelmet végigvizsgálva következtetéseket vonnak le, történelmi igazságokra mutatnak rá Marx és Engels (apja textilgyáros) a munkások oldaláról keresnek megoldást kispolgári családból származott
Vizsgálták a német filozófiát Hegel dialektikája: a világ a szellem fejlődése, de állandó változása, mozgása közben gazdagodóan fejlődik. idealista
Feuerbach materializmusa: a világon minden anyagból van, ezt az anyagot Isten hozta mozgásba.
dialektikus materialista elképzelés
Angol közgazdaságtan Smith, Ricardo munkaérték elméletet hoznak létre: a munka értéke a ráfordított munka mennyiségétől függ
lehet kisebb, vagy nagyobb mint a ráfordított munka mennyisége.
Marx és Engels vizsgálták az utópista szocializmus tételeit új gondolatok: termelés társadalmi a tőkés + munkás is szükséges hozzá, a tőke ugyanolyan fontos, mint a munka
munka szerint kellene részesülni a javakból.
Eredmény
Kommunista Kiáltvány: röpirat, melyben leírják, hogy mit kell tennie a munkásoknak a kapitalizmus megdöntéséhez. Címe utal arra, hogy nem minden munkás, csak a legjobbak képesek rá, hogy átvegyék a tőkéstől a hatalmat kommunista párt szükséges a hatalom átvételéhez.
Meghatározzák a társadalmi cselekvést a gazdaság határozza meg a társadalmat, a társadalom a politikát, és ez tükröződik vissza a műveltségben.
III. Forradalmak 1848-49-ben: A "népek tavasza"
Okai:
Polgárosodás Európában kapitalista, gyáripari fejlődés + nacionalizmus, liberalizmus a polgárság nem tűri az abszolút királyi hatalmat.
Franciaország küzdelme a szabadságért = példa
A k- és k-eu-i országok messze vannak a kapitalizmustól, de a nemesség szükségesnek érzi a változást (a biztosat nem adják azonnal - magyar reformkor)
Gazdasági életet nehezítik a feudális gazdasági maradványok.
Franciaország
1848 február kirobban a forradalom.
Alap a burzsoázia fellázad a politikai hatalomért
a munkásság több munkaalkalomért - jobb megélhetésért
két antagonisztikus osztály összefog a Bourbon abszolút királyi hatalom ellen
polgári demokratikus forradalom
Cél: választójog kiszélesítése
Menete: a király lemond létrejön a köztársaság polgári kormány 2 munkás miniszterrel általános választójog bevezetése + elismerték a munkához való jogot, munkanélküliek foglalkoztatására nemzeti műhelyeket hoztak létre.
Következmény: a Szent Szövetség ellentámadása (a proletárok harca sikertelen).
Közép- és Kelet-Európa
Habsburg Birodalom:
Bécs március 13: polgárok + munkások felkelése forradalom (Metternichet menesztették cenzúra eltörlése + Akadémiai Légió felállítása nemzetőrségből és diákokból)
október 6: ismét kitört a forradalom megölték Latour hadügyminisztert és megakadályozták, hogy csapatokat küldjenek Mo. ellen, de a magyar seregek a schwechati csatában vereséget szenvedtek (okt. 30) Windischgraetz csapatai elnyomták a bécsi felkelést.
Poroszország a polgári forradalom a feudális korlátok felszámolásáért a polgárság gyengesége miatt elbukott a központi hatalom erősödött.
Itália január : sikeres felkelés Szicíliában (Nápoly alkotmányos monarchia)
március: Milánó felszabadul
november: Rómából elűzték a pápát köztársaság
Radetzky osztrák csapatai azonban leverték a szabadságharcos csapatokat (oka: forradalmi erők megosztottsága + néptömegek mozgósításának hiányossága)
Habsburg uralom
Magyarország még folyik a szabadságharc
IV. Tudomány és művészet a XIX. század első felében
A tudomány fejlődésének oka: ipari forradalom, mert olyan szükségleteket teremtett, amiket csak a tudomány tudott kielégíteni
Következmény:
Elektromosságtan elektromágnesesség felfedezése vasútépítés forradalma; energia megmaradás elvének meghatározása; + kémia, matematika, biológia fejlődése rendszerezés (Linné), evolúció elvének megfogalmazása (Lamarck), első szerves vegyület előállítása és a sejt felfedezése (Schleiden, Schwann).
A képzés és a tudományos élet megszervezése oktató- és kutatóintézetek, a természettudományok is beépültek a képzésbe; tudományos folyóiratok jöttek létre; jelentős eredmények a filozófia és a társadalomtudományok területén.
Kelet nemzeti öntudatra ébred (magyar reformkor).
Művészet: új művészi magatartásmód kialakulása az alkotók politikai szerepet is vállaltak főleg az irodalom és a zene élte nagy korszakát, a népnyelvből és a népdalból merítettek hitet.
Stílusok:
Klasszicizmus Romantika Realizmus
antik művészet múlt felé fordulás valósághű
elemeinek forr. jövőjéről kiábrándul
felhasználása álmodik a forr.-ból
|
