Agytorna a tanulás előtt

Agytorna a tanulás előtt

2003. március 13.

Jó lenne, ha volna olyan módszer, amivel könnyedén, gyorsan tanulhatnék - errõl álmodnak sokan a felvételik elõtt is. Arról, hogy kevés erõfeszítéssel, hatékonyan jegyezhesse meg az információkat, és biztosan sikerül 20220y2418u jön azok felidézése a vizsgákon. Nos, a helyzet nem reménytelen.

Az agykutatás legfrissebb fejleményeire alapozó Neurobics eljárás - az aerobicra hasonlító elnevezés talán az agytorna címmel jelezhetõ - új távlatokat nyit a tanulás számára. Az eddigi módszerektõl eltérõen, amelyek elsõsorban a logikai feladatok és memóriafejlesztõ gyakorlatok segítségével kívánt nagyobb hatásfokot elérni, a Neurobics az agy általános észlelési képességeit aknázza ki, felhasználva az öt alapérzékelési szintet az asszociációk kiépítésében. Nagyszerûsége abban rejlik, hogy egyszerûen beépíthetõ a mindennapokba, és a rendszeres gyakorlás meghozza gyümölcsét.

A Neurobics alapja az észlelési folyamatok hatékonyságának növelése. Egy egyszerû gyakorlat: kapcsolj ki az öt érzékszervbõl egyet-egyet a mindennapi tevékenység során. Például öltözz fel reggel behunyt szemmel, vagy nézz végig egy filmet kikapcsolt hang mellett. Esetleg próbálj ki egy étkezést néma csendben. Várhatóan a kikapcsolt érzékelési modalitások mellett a többi érzékszerv intenzívebb mûködését tapasztalod majd. Kifinomuló tapintás, a mozdulatokra élesedõ látás, az ízlelés differenciálódása várható.

E gyakorlatok számtalan változata lehetséges: például több érzékelési modalitás kombinációjára egy zenemû hallgatása, kombinálva egy festmény nézésével. Esetleg reggelire vanília-ital, a kávé helyett stb.

A gyakorlatok eredményeként a figyelem élesebbé válik, könnyebben reagál az agy a különféle információkra. Ezt segítheti minden, ami új, szokatlan, váratlan. Sokat segít például, ha idõrõl-idõre átrendezzünk munkaasztalunkat. Esetleg fejre állítjuk a család fotót az asztalon, vagy eddig szokatlan elrendezést alakítunk ki a könyveink között. Ezeknek az apró változtatásoknak a jelentõsége abban rejlik, hogy a hagyományos tanulás során általában csak bal agyféltekénket terheljük, amely a logikus, analitikus gondolkodás színtere. A változtatások azonban az összkép megragadásával foglalkozó jobb féltekénket is aktiválja, hiszen a zsibbasztó, megszokott és már-már unalmas környezetben hirtelen nem stimmel egy-egy részelem. A jobb félteke feladata lesz a megváltozott formák, színek és összefüggések interpretációja. A mindennapi rutintól való elszakadás erõfeszítést követel, de megéri. A gondolkodási készségek gyors fejlõdését hozza.

Ilyen egyszerû gyakorlatokkal képezhetõ agyunk: mint a szokásos iskolába vezetõ út helyett más útvonal kigondolása, új receptek kipróbálása, eddig még nem próbált tevékenységek, sportágak kóstolgatása, de hasonló hatású lehet egy új ülõhely is az osztályban, vagy a buszon, a nem domináns kéz használata a mindennapokban. A lényeg: a szokások meghaladása. Fontos, hogy megtanuljuk, milyen helyzetekben megy könnyen számunkra a tanulás, gondolkodás. A mozgatórendszer és az agy kapcsolata a legújabb kutatások szerint alapvetõen meghatározza az intellektuális funkciókat is. Ezért érdemes tudatosítanunk, hogy például állva, ülve, fekve sikerült-e legjobban memorizálnunk a tananyagot, esetleg volt-e olyan környezet, helyszín, ami kifejezetten kedvezõ volt számunkra (pl. a friss levegõn, az autó hátsó ülésén, vagy bizonyos helyiségekben), és miközben tanultunk, milyen testtájainknak voltunk hangsúlyozottan tudatában. Ezeknek az emlékeknek a felidézése támogatja az emlékezeti folyamatokat.

Zárásul egy egyszerû gyakorlat: ezt a szöveget kinyomtatva, a lapot fejtetõre állítva máris fokozott agymunkára ösztönözhetjük magunkat. Ha kezdetben némi fejfájással jár is a dolog, ez jelzés arra, hogy új agyterületeket kényszerítünk munkára. Ami a végén biztosan megéri.