XV. Az érzelmek fogalma, összetevői, fajtái. Érzelemelméletek. A stressz fogalma, biológiai alapjai. A stresszel való megküzdés lehetőségei.

I. ÉRZELMEK FOGALMA, ÖSSZETEVŐI, FAJTÁI.

Érzelem fogalma:

lat. emóció

a külvilághoz való viszonyulás, amely élmények formájában jelentkezik

az érzelmek a legkomplexebb pszichológiai jelenségek: sok összetevőjük van, , minden pszich 17417b113r ológiai szférát befolyásolnak, a szervezet egészét érintik.

értékelő, minősítő lelki jelenség

írányulhat:

tárgyra

cselekvésre

személyre

feladata: motiválni, segíteni értékelni, kialakítani életfelfogást, esztétikai- erkölcsi értékeket

az ún. 3. jelzőrendszer

a cselekvés az érzelemben tükröződik

Érzelmek összetevői:

belső testi válaszok, elsősorban a vegetatív idegrendszer reakciói

kognitív kiértékelés által létrejövő vélekedés, amelynek tartalma, hogy egy negatív vagy egy pozitív esemény megy végbe

arckifejezések

érzelmi reakciók

Érzelmek osztályozása

elsődleges ( primer ) érzelmek

arra indítanak,hogy kellemes állapotot megfelelő viselkedéssel minél tovább fenntartsuk illetve a kellemetlent megszűntessük

pl.: öröm- rajongás; félelem- fájdalom- düh

másodlagos ( magasabb rendű ) érzelmek

tanult érzelmek ezek, amiket a szocializáció során sajátítunk el

pl.: empátia, részvét

szenvedélyek

tárgyhoz kötött, nagy intenzitású és tartós vágyat kifejező érzelmi állapot

befolyásolja az egyén egész emocionális lényét

pl.: hogy függő személy

keletkezésében: kompenzáló, pótló jelleg a domináns

Érzelmek fajtái: ( kiváltó ok jellege szerint )

intellektuális érzelmek: " aha- élmény" ( rájöttem, felfedeztem )

esztétikai érzelmek: katarzis élmény

szociális érzelmek: aszocializáció során létrejövő érzelmek

erotikus érzelmek

Érzelem fejlődése:

Csecsemőkor

• primitív emóciok jellemzik, amelyek kapcsolatban vannak a külvilággal
• érzelmi érzékelés: tapasztalatokat szerez
• emberi arc- szociális mosoly
• 1 hónapos korban az ételeknek is emóciós hatásuk van

Óvodáskor

• magas fokú emocionalitás
• gyorsak, változékonyak az érzelmek
• düh
• értelmi fejlődés előrehaladtával növekedik a félelem
• öröm: vadul tudnak örülni
• új érzelem: rokonszenv, szégyenérzet ( nem szeret mások előtt öltözködni)

Iskoláskor

• nyitottak az érzései
• belsővé kell tenni az érzelmeket
• 9- 10 évesen: különösen érzékenyek a testi fájdalomra
• kezd kialakuni a közösségi élmény
• barátságai felszínesek
• intellektuális érzelmei: azokhoz a tárgyakhoz kapcsolódnak, amelyekben sikeres lehet
• esztétikai érzelmek: még fejletlenek

Serdülőkor

• labilisak, hamar kibillenthetők érzelmi- lelki egyensúlyukból
• növekszik az önérzet, de a konfliktusok is
• intenzív érdeklődés a másik nem iránt
• összetartás, egymás megvédése
• intellektuális és esztétikai érzelmek ellentmondásosak

Ifjúkor

• kiegyensúlyozottak
• érzelmek már nem szélsőségesek
• rendkívüli érzékenység

Felnőttkor

• a nyílt vagy rejtett érzelem függ:

a neveltetéstől

a környezetétől

a kapcsolataitól

• az önuralonak nagy jelentősége van

II. ÉRZELEMELMÉLETEK

1. James- Lange elmélet ( 1890 )
• Az érzelem a testi változások észlelése
• " Azért félünk, mert elfutunk"
• " Azért vagyunk szomorúak, mert sírunk"
• mivel a különböző érzelmeket különbözőnek érezzük, midegyik érzelemhez kell, hogy legyen egy külö aktivitási mintázat
• cáfolatai

Cannon ( 1927 )

Mivel a belső szervek viszonylag érzéketlenek, és beidegződésük gyenge, a belső változások túl lassúak ahhoz, hogy az érzelem átélésének forrásai legyenek

Érezelemmel együttjáró testi változások mesterséges előállítása- pl.: adrenalin beadása- nem vált ki igazi emocionális élményt

Az egyik érzelmi állapot vegetatív aoruseljének nem sokban különbözik a többiétől, pl.: a harag gyorsabb működésre készteti a szívet, de ugyanezt váltja ki a szerelmünk megpillantása is

2. Cannon. Bard elmélet

Az érzelmek központja a kérag alatt, a thalamusban van

Innen két írányból halad az információ, és egyszerre, de függetlenül jön létre az érzelem élménye az agykéregben, és az érzelmeket kísérő testi változások a periférián.

3. Schachter- Singer elmélet

Az érzelmek kétfaktoros elmélete

Kognitív- fiziológiai elmélet

K1. kísérlet adrenalin injekciót adtak be a kísérleti személyeknek

ezek után a felét helyesen informálták arról, hogy mi fog történni velük ( fokozott izgalmi állapot, szívritmus gyorsulás stb.)

a másik felének hamis információkat adtak ( zsibbadás )

egy beavatott embert megkértek arrra, hogy két érzelmet "közöljön" a szobában lévő kísérleti alanyokkal- öröm ( jókedv, nevetés strb.), és haragot ( nyugtalanság, kísérlettel szembeni agresszió )

azok akiket a jókedvű hatás ért jókedvűek voltak, akiket a harag dühösek voltak

az érzelmeket tehát a kísérleti személyről levont értékelés határozta meg

habár a vegetatív aorusal ( gyors szívverés, izommozgás ) azonos volt az érzelmek nem

az érzelem intenzitásáért az aorusal, az érzelem minőségéért a helyzet ( kogníció ) a felelős

a két tényező között szoros a viszony

III. A STRESSZ FOGALMA, BIOLÓGIAI ALAPJAI. A STRESSZEL VALÓ MEGKÜZDÉS LEHETŐSÉGEI.

stressz fogalma: a szervezet nem specifikus válasza valamely igénybevételre. Az emberek

pszichológiai vagy fizikai jóllétüket veszélyezetető eseménnyel szembe-

sülnek. Ezek az események a stresszorok, és az embereknek erre adott válasza

a stresszreakció.

stresszor: stresszt kiváltó ingerek neve. Az ingerek lehetnek kellemesek és kellemetlenek.

stresszkeltő események

• a szokásos emberi tapasztalatok terjedelmén túl traumát okozhatnak
• azok az események, amelyek befolyásolhatatlannak, bejósolhatatlannak tűnnek
• próbára teszik képességeinket
• megkérdőjelezik énképünket
• versengő céljaink között belső konfliktust okozhatnak

stresszreakciók :

1. pszichológiai

• szorongás
• harag
• agresszió
• fásultság
• depresszó
• kognitív károsodások ( összpontosítás nehézsége, teljesítménycsökkenés )

2. fiziológiai

• a stresszor az egész szervezetre hat, míg az inger csak egy szervre
• a hipotalamuszt éri a stresszor hatása, két következménye lehet

a)    szimpatikus idegrendszerben

aktiválja a vezérlése alatt álló különböző belső szerveket és simaizmokat ( szív, gyomor, erek, mirigyek)

gyorsítja a szívritmust, kitágítja a pupillát

jelzést küld a mellékvese velőállományának is- adrenalin és noradrenalin véráramba való bocsátása

szimpatikus hatás: zsír, fehérje- cukorrá alakul- megnő a vérnyomás, légzésszám, szívritmus, vércukorszint = alarm reakció

b)    agyalapi mirigy hipofízis

ACTH- hormont választ ki, mely a vérárammal eljut a mellékvese kéregállományába

olyan hormonok kibocsátását serkenti, amelyek a vér cukorszíntjét szabályozzák

paraszimpatikus hatás: emésztés, nyáltermelés csökken

felületi vérerek összehúzódnak

endorfin, fehérvérsejt termelődik

fájdalomcsillapító anyag termelése fokozódik

strsszel való megküzdés lehetőségei:

COPI- megküzdő stratégia ( problémamegküzdési módok )

• feladatorientált- a problémát lépésekre bontom , és megtervezem a lépéseket
• érzelemközpontú- többet kell változtatni a saját belső helyzetemen
• katartikus helyzetek segítik elő a feszültség oldását
• elterelő stratégia pl.. sport- elősegíti a szervezetet, hogy megküzdjön a helyzetttel
• időhúzó taktika
• szociális támogatás- társak felé való nyitódás
• gyógyszerek segítségével próbálják csökkenteni a stresszt
• alkohol, kábítószer

Elhárító mechanizmusok

• elfojtás: a személy a számára túlságosan félelmetes vagy fájdalmas memóriatartalmakat kiszorítja a tudatából
• racionalizáció: a probléma megoldásaként olyan  logikailag vagy társadalmilag kívánatos motívumok segítségét használja fel cselekedeteihez, mintha ténylegesen racionálisan cselekedett volna
• projekció: a személy valamely nemkívánatos tulajdonságát, túlzott formában másoknak tulajdonítja
• intellektualizáció:a személy oly módon próbál meg elhatárolódni a stresszhelyzettől, hogy absztrakt, intellektuális fogalmakban kezeli azt.
• tagadás:amikor túlságosan kellemetlen lenne szembenézni a külső valósággal, akkor letagadja annak létezését
• áttolás: a személy részlegesen kiéli az elfogadhatatlan késztetését ( szorongáscsökkenés )

Viselkedéses eljárások

biofeedback: az emberek információt kapnak fiziológiai állapotuk valamely vonatkozásáról, és aztán megkísérlik azt megváltoztatni

relaxációs tréning

testmozgás