ALTE DOCUMENTE |
|
A XVI. századot Mohács és következményei okán hajlamosak vagyunk nagyon pesszimistán szemlélni. Pedig ez a kor részben a nemzet végveszélybe jutása miatt a magyarság addig rengeteg szunnyadó energiáját szabadította fel. Miközben kilátástalannak tűnő harcot vívunk a törökkel, felvirágzik a magyar nyelvű irodalom. A két dolgot együtt kell látni. És ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy a tizenhatodik század második felében egészen a tizenötéves háborúig a gazdaság is virágzott, akkor még árnyaltabb képünk lesz a korszakról. Az újat a végveszély mellett két életérzés gerjesztette: a reneszánsz és a reformáció. Nálunk ez a kettő szinte kibogozhatatlanul össze is keveredett. Ebben az időben ugyanis még a tanulni vágyó protestáns ifjak is elsősorban a reneszánsz Itália szabadabb katolikus egyetemeit (például: Padova) látogatt 21221k1022v ák. Csak a század vége felé, illetve a következő században lettek számukra szinte kötelezőek a sokkal szürkébb német egyetemek. Az először Itáliában életre kelő reneszánsz óriási, addig lappangó vagy elnyomott életenergiákat szabadított fel. Valóban újjászületés volt. Titáni nagyságok serege él és tevékenykedik egyszerre, és nem csak a művészetek terén. A maga műfajában egy Cesare Borgia, X. Leó, Lodovico Sforza, Machiavelli éppen úgy óriás, mint Cellini vagy Botticelli stb. A magyar társadalom is e korban termeli ki az új típusú, összetett személyiségeket. Látványos érvényesülésük nálunk elsősorban a közéletben és a végvidékek csataterein zajlik. És sajnos talán ezért kapnak mindmáig sokkal kevesebb pozitív figyelmet. E kor igazi reprezentánsa az a báró Balassa Bálint, aki összetettségénél, sokoldalúságánál fogva sok kiemelkedő itáliai kortársán is túltett. És mintegy az előző gondolatot is megcáfolva, nemcsak az akkori közélet tipikus és ragyogó alakja, de igazi megteremtője a magyar költészetnek. Ő egyszerre hatalmaskodó és tékozló főúr, pártütő és olcsó zsoldos, hozományvadász, istenkereső, vérfertőző stb. Hihetetlen, mi fért bele negyven évébe. De ő csak az összegzés és egyben a csúcs, az egyszeri és megismételhetetlen. Mellette azonban még néhány kortárs és érdemes névrokonáról se feledkezzünk meg, mikor őt ünnepeljük. Időben első: enyingi Török Bálint. Nagyapja, Török Ambrus emelkedett ki a szegény köznemesek sorából. Apja, Imre már főispán és báró. Bálint 1521-ben, mint az egyik nándorfehérvári bán, felelős a vár elvesztéséért. Talán e vádnak a kivédése miatt vette el Habsburg Mária királyné egyik német udvarhölgyét, Pemfflinger Katalint, aki pedig rangban alatta állt. Török Bálinttal kapcsolatban felejtsük el Gárdonyi szép regényét és abban a róla szóló mondatokat. Talán a nándorfehérvári megfutamodást is feledtetve részt vett a mohácsi csatában, és egy bravúros huszárcsínnyel emlékezetessé is tette abban a nevét. II. Lajos halála után először Szapolyaihoz állt, majd fél év múlva Ferdinándhoz. Különösen Zrínyi Miklóssal a vránai perjelség birtokain való vitája miatt később újra János király pártjára állt, mivel Ferdinánd Zrínyit támogatta. Pártválasztásai és erőszakoskodásai révén vált kora legnagyobb birtokosává. Mikor 1541-ben a török elfogta, övé volt többek között az enyingi, szigligeti, csurgói, somogyvári, pápai, vajdahunyadi, somlyói, futaki, csörögi, szabadkai, debreceni, szigetvári, szerdahelyi, dobronyai, ozorai uradalom. Híresen bátor huszár, jó lovasvezér volt. Felesége révén egyike első protestánsainknak, és első számú támogatója volt Tinódi Lantos Sebestyénnek. Szabadulásának ára állítólag várai török kézre juttatása lett volna, de az állandóan változó viszonyok miatt, erre az évek múlásával egyre kisebb lehetősége lett. Rabságban pusztult el. Bakfark Bálint Erdélyben született. Pontos dátumot nem tudunk. Miként az is csak nagyon soká derült ki, hogy János nevű testvére is kiváló lantos volt. Egy időben egy személynek hitték kettőjüket. Szapolyai János budai udvarában lett kiváló lantművész. Majd a vár török kézre kerülése után fogott vándorbotot a kezébe. Művészetét megcsodálták Krakkóban, a kor egyik legfényesebb reneszánsz királyi udvarában. De bejárta a német, olasz, francia földeket is. János Zsigmond idején újra Erdélyben élt. Annak halála (1571) után Padovában telepedett le, és ott is halt meg. Lantátiratai 1554-ben Lyonban, 1564-ben pedig Krakkóban jelentek meg. Korának egyik legnagyobb és egyik legmegbecsültebb művésze volt. "Új Orfeusznak" is nevezték. A reneszánsz kiemelkedő költőjének, a lengyel Kochanowskinak egy vele kapcsolatos sora ("Bakfark után nyúlni a lanthoz") ma is a bátor emberekre vonatkozó lengyel mondás. Az előbbiekhez képest kevésbé ismert
Prépostváry Bálint főkapitány neve. Csengeri protestáns kisnemesi
családban született. Huszárként szolgált. Már 1561-ben vezetett önálló
lovascsapatot Moldvába. Később egyik vezetője volt annak a
Szatmárról elindult seregnek, mely Karácsony György vallási rajongó csapatát
szétverte Harmadikként, a születési időrendet kissé
megtörve, Homonnay-Drugeth Bálintról beszélünk. Az itáliai eredetű
család Károly Róbert idején jött Magyarországra. Beházasodtak a magyar
arisztokráciába. Ettől kezdve háromszáz éven át ott vannak az ország
legjelentősebb családjai között, mint vagyonilag, mint befolyásban.
Mikor a család férfi ágon kihalt (1691), akkor a fiúsított Drugeth Krisztina
a későbbi kuruc fővezérrel kötött házasságába mindenekelőtt a
hatalmas ungvári, homonnai, varannói, csejtei, terebesi uradalmakat vitte.
Bálint apja, Homonnay-Drugeth István híres törökverő volt. Fiát
elsősorban a költészet érdekelte, és csak a korabeli elviselhetetlen
viszonyok tették katonává, politikussá. A tizenöt éves háborúban kimerült
Habsburg-kincstárt többek között protestáns főurak elleni perekkel,
vagyonelkobzásokkal is fel próbálták töltögetni II. Rudolf és hivatalnokai.
Így került sor Bocskay, Illésházy stb. mellett Homonnay-Drugeth Bálintra is.
Természetes tehát, hogy szinte már a kezdetekkor csatlakozott Bocskayhoz, aki
a magyarországi csapatok főkapitányává tette. (Az erdélyieké Gyulaffy
László lett.) Gyanakodással figyelte a fejedelem törökbarát politikáját és a
"szófogadatlan, hitvány hajdúságot". Az Illésházy István vezette békülékenyebb
csoporthoz tartozott a "vad bolondok"-kal szemben, noha ő a
Habsburgoknak se hitt. Bocskay végrendeletében Homonnayt jelölte fejedelmi
utódául. Az 1607. február 8-19-ei erdélyi országgyűlésen apósa, Rákóczy
Zsigmond lett helyette megválasztva. Jellemző, hogy Rákóczyék még Balassa Bálint apja, Balassi János nevezetes pártoskodó, hatalmaskodó, korlátot nem ismerő és nagy birtokszerző volt. Ugyanakkor érzékenyen reagált kora vallási, irodalmi, művészeti újdonságaira. Nagy támogatója volt Bornemissza Péternek, akire fiai nevelését is rábízta. A törökön számtalan diadalt aratott. Egyik fia, Bálint is tőle örökölte természetét, annak kitartása, ravaszsága, előrelátó képessége nélkül. Ezért is lehetett szép folyamatosan kisemmizni nagy vagyonából. Ő az első költőnk, aki nemcsak hobbiból írt verseket, de a versírás szinte létformája volt. Tudatosan készült rá, képezte magát. Egyszerre volt poeta doctus és poeta natus. Mindenben szenvedélyei mozgatták. Óriási energia fűtötte, szinte egyszerre akart mindent: hatalmat, vagyont, dicsőséget, szerelmet. Életében azonban igazán csak az utóbbi adatott meg neki, de az számtalan formában. Személyesen vett részt Bekes Gáspár Báthory István elleni hadjáratában. Ott fogságba esett, és csak Báthory nagyvonalúságának köszönhető, hogy "apja bűnei miatt" nem adta át őt a töröknek, bár azok nagyon szerették volna. Viszont azt Báthory se tudta megakadályozni, hogy miközben "nála vendégeskedett Balassa Bálint", addig a török annak két várát (Dívény, Kékkő) foglalta el mintegy kárpótlásul. Később Egerben valószínűleg azért vállalt hadnagyságot, noha bárói rangja után várkapitányság illette volna meg, mert a közelben, ugrásra készen akart állni elvesztett váraihoz. Azok visszaszerzése azonban csak jóval később (1593) sikerült. Szerelmi lírája manapság nekünk egyértelműen tiszta, felhőtlen gyönyörűséget okoz, noha azokban a versekben érzések mellett bőven vannak számítások is. Vagyon- és hatalomszerzésnek a kor két lehetőséget adott egy nemes számára: kard és karikagyűrű. Balassa méltán híres végvári harcos volt, de privát életével (például mikor kikezdett egyik felettese feleségével) mindig megakadályozta saját érvényesülését. Házassági próbálkozásai (Krusith Ilona, Losonczy Anna, Dobó Krisztina) is rendre kudarccal végződtek. A szinte rátukmált lehetőségekkel (pl: a szép és gazdag Kerecsényi Judit) viszont nem élt. Halála méltó volt egy korabeli magyar főnemeshez, katonához. Az Esztergomot ostromló keresztény sereg német jegyzője, Gabelmann Balassáról halála kapcsán ezt írta: "Perierunt: Valentinus Balassi, Hungarus sed impius" (Meghaltak: Balassi Bálint, istentelen magyar.) Halála pillanata már a hanyatló reneszánsz és a manierizmus, illetve a barokk kezdete, egy új, sokkal komplikáltabb, álságosabb világ kezdete. Ennek kapcsán írta jogosan Klaniczay Tibor: Gabelman "akaratlanul is amellett tanuskodott, hogy Balassa azt jelentette, amit halála évében a kor már gonosznak, istentelennek tartott: a magyar reneszánsz erőszakban, hősiességben, vérben és magasztos eszményekben, szépségben és szerelemben tobzódó világát, egy fénnyel és árnnyal teli élet és egy szerelembe álmodott világ halhatatlan költőjét". |
( 1554 - 1594 )
A XVI. század halhatatlanul gazdag és eleven irodalmának legnagyobb alakja Balassi Bálint. Őt tekintjük a magyar irodalom első számú klasszikusának, világirodalmi szintű képviselőjének.
Élete:
Balassi Bálint (1554-1594) a magyar irodalom és a XVI. századi reneszánsz kiemelkedő alakja. Zólyom várában született arisztokrata, nyers földesúr volt és ugyanaz a gazdag mulatozó életet élte, mint a többi főnemes.Kitűnő nevelést kapott Bornemissza Pétertől. Balassi Bálint nevét régebben Balassa Bálintnak mondták ; voltak , akik úgy vélték , hogy tulajdonképpen Balázsinak kell kimondani ezt a régi családnevet ; ő maga különbözőképpen írta saját nevét ; a híres família külömböző tagjait is hol Balassiként , hol Balassaként említik a kortársak is , az utókor is. Lehetséges , hogy a kiejtés az idők folyamán módosult, de a család mindig ugyanaz volt:erőszakos, önző, köpönyegforgató nagyurak egymásra következő nemzedékei. Okosak voltak, szerették a műveltséget, életüket kockáztatták a harcolásért, várakat, birtokokat, asszonyokat gyűjtöttek, cseréltek, raboltak.
Az európai kultúrát a nürnbergi egyetemen sajátította el. 1569 - ben
apját letartóztatták, szülei vigasztalására írta első művét, a Beteg lelkeknek
való füves kertecskét, mely egy németből magyarra fordított vallásos
elmélkedés. 1574-75-ben Balassi beállt a Habsburg hadseregbe. 1575-ben
fogságba esett, Báthori István erdélyi fejedelem udvarába került. Itt vendégként
kezelték, Báthori barátjának tekintette Balassit. Mikor Báthorit 1576 - ban
lengyel királlyá választották, Balassi követte urát külföldre is. 1577 - ben
hazatért.1578 - ban meghódította Losonczi Annát, Ungnád Kristóf horvát
bán feleségét. 1579 - ben
Mindenből kifosztva Lengyelországba menekült Báthory István udvarába. 1591
- ben tér vissza a szeretett Magyarországra. Már nem sokáig élvezhette az
életet, Esztergom falainál ahol szinte kereste a pusztulást, hősi halált
halt. Zaklatott életű, szerencsétlen bujdosóvá lett. Élete utolsó
szakaszában,
Költészete: (A szerelem költője)
Balassi a reneszánsz ember öntudatával a szerelmet az emberi élet egyik
legfőbb értékének tekintette. Ezt bizonyítja nevezetes drámai műve:
Thirsisnek Angelicával, Sylvanusnak Galatheával való szerelmekrül szép magyar
comoedia. Ez a munkája 1589 - ben keletkezett, s a Júlia meghódítására
irányuló utolsó kísérletnek tekinthető. Benne egy egészen új műfajt
honosított meg: a reneszánsz szerelmi komédiát.
Fiatalkori udvarlói költeményei s az 1578 - ban keletkezett
boldog-boldogtalan Anna-versek még csupán a későbbi nagy későbbi nagy
költő szárnypróbálgatásai voltak. A reneszánsz szerelmi költés a
petrarkizmus sablonjai szerint született. Balassi "tudós" költő
Pályaképe:
Vérbő reneszánsz műveket alkotott.
3 fő témában alkot:
1. Szerelem.
Katonai élet dalai.
2. Istenes versek.
Balassi költészetére jellemző, hogy megteremti az ének verset, vagyis olyan műveket ír, melyet nem dallamra lantkísérettel kell játszani. Ő az első költő, aki magyar nyelven ír, és nyelvújító is és új szavakat talál ki ahhoz, hogy kifejezze magát.
Verseiben találunk: metaforát, hasonlatot, ismétléseket, és halmozásokat.
Külön strófaszerkezetet is alkot, ez a Balassi strófa, mely érdekes, speciális rímtechnikát tartalmaz. A versritmus nagyon fontos számára.
Megteremti az ütemhangsúlyos verselést, ami azt jelenti, hogy a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok szabályosa váltakoznak a sorokban.
Tipikus reneszánsz művész óriási műveltséggel rendelkezett (
poeta doctus ) és
1. Szerelmi témája
Azt mondja, hogy a szerelem az, mely az embert jobbá teszi. ( A restet frissé teszi; a tompa eszűt élénkíti ). Balassi azt mondta, hogy az élet legfőbb értéke a szerelem és ő a szerelmet Júliával azonosítja. Ő azt mondja, hogy a szerelem az egy hódítás, a szerelmes lovagnak meg kell hódítani szíve hölgyét. Verseit ciklusokban rendezi, ami azt jelenti, hogy azonos témájú verseit azonos helyen írja le a daloskönyvben. Ez a könyv 66 verset tartalmazott.
33 vers 1. Ciklus
33 vers 2. Ciklus
Balassi akart írni még egy ciklust, de ez már nem sikerült. Ismerte a számmisztikát.
Szerelmes verseinek egy része fordítás. Későbbi szerelmes verseiben Petrarca hatása mutatkozik meg. Ezekben a versekben fellelhető a Petrarcizmus, de Balassi nem írt szonetteket. Ez azért érdekes, mert Petrarca is daloskönyvbe írta verseit.
Júlia elérhetetlen számára, pedig az élet egyetlen értelme.
A Júlia versekben megjelenik a távolság, azután Júliát különböző élethelyzetekbe mutatja be, és harmadik, amikor Júlia szépségeit ábrázolja. Ezt a három ábrázolást: inventió poeticának nevezzük.
A Júlia verseket három időszakra lehet osztani:
1. Házassága előtti.
2. Házassága alatti.
3. Házassága utáni.
A Júlia verseket ő maga virágénekeknek nevezi, ilyet előtte a római irodalomban Catullus csinált, aki azt mondta a saját verseire, hogy " Bohóságok és játszadozások ezek a versek ".
Balassi lírájának óriási szépsége, hogy közvetlen élmények nem nagyon fűződnek Júliához, de saját érzéseit ki tudja fejezni.
Legismertebb Júlia vers:
Hogy Júliára talála: így köszöne neki
A daloskönyvben a 39. vers. Balassi legismertebb szerelmes verse, melyben a lovagi líra motívumai lelhetők fel. Megvannak benne a török költészet motívumai is. Igazából a magyar nyel eddigi szókincse és az akkori hagyományok is megtalálhatók a műben. Alapmotívuma, a Júliával való találkozás. A vers legfőbb motívumrendszere a bókok halmozása. Júliát istennők magaslatára emeli. A vers szerkezete számmisztikát tartalmaz.
A verset 3 részre lehet osztani, tehát 3 pillérű vers:
II. rész 2 - 5. versszak
III. rész 6. versszak
Felkiáltással kezdődik, a véletlen találkozás örömét fogalmazza meg. Érzéseit túlzással fejezi ki.
II. rész: ( 2 - 5 )
A vers ívelése a metaforák sorozatán keresztül. A metaforákban megjelennek a török művészet motívumai " Jó illatú piros rózsám ". Később ez a magyar képzőművészetben is megjelenik. A lovagi költészet motívumai is itt találhatók: bókok, térdhajtás. A megszólításokban a szerkezet felfelé ível a versnek tetőpontja van, Balassi legszebb és legkönnyebben érthető szerelmes verse.
III. rész: ( 6 )
Tartalmilag szorosan összefügg a 1 versszakkal. Idősíkban ez a tényleges jelen, míg a középső rész az elképzelt jövő.
A mű versformája ütemhangsúlyos, páros rímű sorokkal.
Balassi Istenes versei
Ő ezeket a verseket tartotta a legszebbnek. Ez a vallási érték nem szerepel a reneszánszban sehol, csak Balassinál. A legmélyebb lírai valót ezek a versek hordozták.
Teljesen eltérnek ezek a művek a régi bibliai felfogástól, mert nem csak Isten hatalmát hirdeti, hanem saját magáról is szól. Pl.: saját panaszát mondja el.
A versek nagy részében imádkozik Istenhez, de gyakran követeli, hogy tegyen már valami jót.
Ez a hangvétel páratlan a világirodalomban, mert mellérendelt viszonyba beszél Istennel.
Kéri, követeli sorsa jobbra fordítását. Verseiben őszintén
- bevallja bűneit
- elismeri, hogy vétkes
- bűnei megbocsátását kéri, de imádkozik, alkudozik Istennel.
- Műveiben megszólal a zsoltárok sajátos hangneme, kifejezései az Ószövettség szövegeivel rokoníthatók.
Istenes versei közül a legismertebb:
1. Kiben bűne bocsánatáért könyörgett
2. Agy már csendességet
Kiben bűne bocsánatáért könyörgett
Ifjú kori műveit zárja le a daloskönyvben. Ez a daloskönyv 33. verse, előtte a gyermekkoráról és a házasságáig tartó időszakáról vannak versek. Ez a mű életszakasz záró vers, bűnbánás, gyónás, a költő tisztán akar házasságot kötni. Isten bocsánatáért könyörög és az a célja, hogy Dobó Krisztinát elvegye.
A műben érvényesül a számmisztika. 15 versszakból áll, álló kompozícióba írt vers, és egy új Balassi strófát ismerhetünk meg benne. A sorok hosszúsága eltérő és rímkezelés AABA.
Szimmetrikus verselésű. 3 részre osztható, szerkezetében is tart.
II. rész: 6 - 10
III. rész: 11 - 15
Ez a három rész három különbféle érzelmi, hangulati lelkiállapotot szólaltat meg.
Lelki válság, önbánat kifejezése. Olyan mint egy gyónás bevallja bűneit azt is, hogy nem volt Isten hívő. Istent úgy ábrázolja, hogy haragszik az emberre. A rettegés bizonytalanságát fogalmazza meg, önvizsgálatot tart és kimondja, hogy bűneire nincs mentség. Érdekes, hogy nincs benne kiszolgáltatottság, az embert nem úgy ábrázolja, hogy kiszolgáltatott.
II. rész: 6 - 10. versszak
Könyörgés az Isteni megbocsátásért. Megköveteli istentől.
III. rész: 11 - 15. versszak
Saját lelkéhez is szól, lelke: boldog, Isten megkegyelmezett és ő hangsúlyozza Istenbe vetett bizalmát.
Az utolsó szakasz összefoglalja a versben kifejtett lelkiállapotot. A vers nagy hatással volt az életére.
Adj már csendességet
1591 tájékán írja. Lengyelországba tartózkodik, tisztán látja, hogy az - e világi harmóniát nem találta meg. A földi boldogság helyett, csak a békét igényli. Megszólal a halálvágy is. Ez is páratlan a reneszánszban. Ez a rövid vers is a tőle megszokott strófában tagolható.
II. rész: 3 - 6. versszak
III. rész: 7 - 8. Versszak
A mű a mondatformákkal éri el a hatást. Többségben vannak a kérdő mondatok a szónoki kérdés, és a felszólító mondatok. Új strófaszerkezetet használ: a kétütemű hatost. Belső rímeket használ és érzelmi feszültséget kelt, hogy a rím nem a szavak végén van.
Kemény felszólítás alkudozás Istennel, adjon már lelki békét a szenvedő embernek.
II. rész: 3 - 6. versszak
Belső vita, lényege az, hogy bűne nagy. Istennek meg kell bocsátania.
III. rész: 7 - 8. versszak
A harmadik részben felmerül a halálvágy motívum. A stílus eléggé igés szerkezetű ezek felszólítóak. Több a halálnév. Főbb stíluseszköz a halmozás és az ismétlés.
Balassi irodalmi jelentősége
A magyar reneszánsz legnagyobb alakja. Az első költő aki magyarul írt. Új témákat teremt irodalmunkban. Létrehozza szóverset. Önálló strófákat teremt. Megteremti az ütemhangsúlyos verselést, ő írt először a hazaszeretetről. Korának legműveltebb költői között tartják számon. Irodalmi utóélete óriási, költők nemzedékei tanultak tőle.
Műveit 1847- ben találták meg egy kódexben, kézzel írott formában. Ez a könyv egy alcímet viselte: "Az maga kezével írt könyv."
Európa fejlett országaiban a reneszánsz a modern polgárság kialakulásának az
időszaka. Nálunk fénykora a 15-16. században, Mátyás király uralkodása
alatt volt. Ekkor az udvar sok itáliai humanistát hívott; nagy építkezésekbe
kezdett (Visegrád, Bp.). Megalakult a Corvina könyvtár és 1470. Hess András
nyomdája. A király halála után egy új főnemesség játssza a vezető
szerepet a reneszánsz életszemlélet kialakításában. S mindez egybeesett a török
elleni harcokkal, az ország három részre hullásával, a feudális anarchia
tombolásával. A 16. század a magyar reneszánsz második nagy korszaka. Az
irodalmi műveltség magyar nyelven terjedt el. A magyar nyelvű
irodalom első klasszikus, neves, világirodalmi szintű költője
Balassi Bálint. Balassi poeta doctus, vagyis tudós költő volt. Ezt
igazolja, hogy megteremtette a szóverset az énekelt helyett, hogy a hangsúlyos
verselést alkalmazta és önálló strófát hozott létre. Balassi versei összegeznek,
korának
Balassi Bálint: Egy katonaének
Ez a vers 1589-ben keletkezett, Lengyelországba bujdosása előtt.
Sorszáma: 61, latin címének magyar fordítása: A végek dicsérete, mely alatt a
költő a végvárakat érti, amelyek nagyon fontos szerepet játszottak a három
részre szakadt Magyarországon a török ellen vívott harcokban, és a török
hódítás megállításában. Bár az Ó én édes hazám. c. verse is tartalmaz a vitézi
versekre jellemző vonásokat, mégis ez Balassi egyetlen katonaverse. A
mű alapjául a személyesen megélt események (
A vers felépítésében a harmónia és a szimmetria reneszánsz rendje,
törvényszerűsége érvényesül, s uralkodó szerkesztési elve a hármas szám.
Ez a számszerűen leírható, szigorú kompozíció az aranymetszés. A költemény
ún. Balassi-strófában íródott, azaz a hangsúlyos verselésű, 3 sorból
szerkesztett versszakok
Az 1. versszak a vitézek megszólításával, egy igenlő kérdéssel indul; a költő katonatársait szólítja meg. A természet is megjelenik, mint a szabadság kifejezője, és ezután dicséri a végvárak katonáinak életét, szemlélteti a vitézi élet nagyszerűségét. A 2-4. versszakban nyelvtani szempontból az igék dominálnak, ezért ez a rész mozgalmasságot fejez ki a sok cselekvő ige miatt. Ebben a szerkezeti egységben a költő a katonai, a vitézi élet jó és szép oldalát mutatja be (portya, stb.). A természetélmény harmóniát sugároz. A sereg felvonultatásával írja le a katonai felszereléseket (zászló, kopja, párduckápa, sisak, forgó), melyen át a katonai végvári életet fejezi ki. Éppen ilyen módon, a harc, a csata leírásával a kor embereszménye jelenik meg a hős, a vitéz katona személyében, aki küzd a hazáért, a tisztességért, és nem utolsósorban a hitért, a kereszténységért. A kereszténységért folytatott küzdelem ilyen történelmi helyzetben (a török hódítás veszélye) különösen fontos lehetett. ĺ gy jutunk el a második tartóoszlopig, ami a verstengely s, ahol Balassi a katonaéletet a kor legmagasabb eszményének rangjára emeli. Itt jelennek meg a 16. századi magyar humanista világnézetnek az értékei: vitézség, emberség, tisztesség. Ezeket a hazaszeretet alá rendeli: "Az jó hírért névért, s az szép tisztességért ők mindent hátra hadnak / Emberségről példát, vitézségről formát mindeneknek ők adnak''
A következő nagyobb szerkezeti egység (6-8.) három strófából áll. Az első pillérközzel párhuzamos szerkesztésű, de annak derűje helyett komor, a halál közelsége jellemzi. Ekkor kezdődik meg a valós katonaélet bemutatása, a harc kezdetének leírása: az igazi, komoly csatákban vér folyik. A természetben érzi otthon magát a hős vitéz, le kell, hogy mondjon a palotákról, a tanuló oskolásokról, a mulatságról - éppen ezért válik önfeláldozóvá, éppen ezért veszélyes, izgalmas és kockázatos a vitézi élet. A 7. versszak kezdő és utolsó sora között ellentétek bontakoznak ki: az első sorban fellelhető mező, liget, erdő szavak nyugodtságot, szépséget fejeznek ki, míg a harmadik sorban található éhség, szomjúság, fáradtság szavak a katonaélet rossz oldalát taglalják. A költő talán így akarta kifejezésre juttatni, hogy a vitézi élet nem gyerekjáték: itt az önfeláldozóké, a bátraké, a hősöké az érdem, az elismerés és a hírnév. A 8. strófa a vers legkomorabb része, a hangulati mélypont. Az itt lévő alliterációk ("viadalhelyeken véressen", "gyomra gyakran") nyomatékot adnak annak, hogy a csatatereken bizony a halál is megeshet, de ettől nem kell megijedni, hiszen "vitézül holtak" a katonák.
A 9. versszak a harmadik pillér, s egyben a verset záró strófa is. Itt ismét található egy megszólítás, akárcsak az első versszakban. Egy természeti hasonlattal kíván bajtársainak a mű végén áldást, szerencsét, zsákmányt, hiszen nem kicsi a tét: vagy a csatatéren elpusztulnak, vagy ha hősiességük, becsületük, tisztességük, önfeláldozó hazafiságuk, s a keresztény hit védelméért tett erőfeszítésük megmutatkozik bennük, övéké a hírnév, a vitézi cím, mely e korban nagy elismerést jelentett. A pillérekre a mű folyamán az emelkedett, patetikus hangnem, ami ódai sajátosság volt a jellemző, bár a verszárlatban himnikus.
A vers kulcsszavai: mező, vitéz, szép, úgy helyezkednek el, hogy azonos átlókkal és felezővonallal összekötve Jézus Krisztus nevének rövidítését adja. Ez a krisztus-ábra, ami tükrös szimmetriát ad. Verselése hangsúlyos, szótagszáma 6 6 7.
Balassi Bálint tulajdonképpen a 16. századi históriás énekek epikus anyagát olvasztja lírává. A korabeli európai humanista poézisban az effajta vitézi ének ismeretlen volt, csak a mi irodalmunkban lett és lehetett lírai témává a kereszténységért folytatott önfeláldozó harc.
- méltó kortársa Shakespeare-nek és Cervantes-nek, azonban helyzete -
velük szemben - meglehetősen hátrányos, életében egyetlen versét sem látta
nyomtatásban
- vívódó alkat - egyéniségében, csakúgy mint költészetében, a középkor
és a reneszánsz embere él együtt
- humanista műveltségű költő: poeta doctus (kilenc
nyelven beszél; tudatos költő; személyes hang; nagy műveltség - jól
ismeri és fordítja az újlatin műveket)
a. 1554. Zólyom várában született
- édesapja, B. János zólyomi várkapitány
- kiváló neveltetés: Bornemisza Péter a tanítója
b. 1569. apját felségsértés vádjával elfogják
- elkobozzák a család vagyonát, B.J.-t börtönbe zárják
- a család Lengyelországba menekül, az apa utánuk szökik
- tisztázzák magukat a Habsburgok előtt, de többé nem élvezhetik azok
bizalmát
- apja Habsburg-hűségét bizonyítandó, B.B. az Erdély ellen induló sereg
katonája lett
c. 1575. Gyulafehérváron Báthory István, erdélyi fejedelem fogságába
kerül
- Báthory fiaként kezeli
- Krakkóba mennek, mert Báthory lett a lengyel király
d. 1577. hazatér Magyarországra
- édesapja már halott
- gyámja, Balassi András (nógrádi főispán) kiforgatja maradék vagyonából
- élete mélypontja: lócsiszár lett
e. 1579. Egerben hadnagy - 50 katona parancsnoka
- összeférhetetlenség miatt küldik el
Érsekújvár - 100 katona hadnagya
- a kapitány kiutasítja, mert felesége beleszeretett
f. 1578. Júlia-szerelem kezdete
- Losonczy Anna máshoz megy feleségül
- 1584. elveszi unokatestvérét, Dobó Krisztinát
- vérfertőzés vádjával érvényteleníti a pápa házasságukat
- felségsértéssel vádolják, mert elfoglalja a Habsburg kézen lévő
sárospataki várat,
mondván, D.K. hozománya
- 1587. L. A. özvegy lett, de kérőjéről, B.B.-ről - rossz híre
miatt - hallani sem akar
g.1589. Lengyelország (Dembro vára)
- Wesselényi Ferenc vendége
- Célia-szerelem
h. 1591. hazatér Magyarországra - részt vesz a 15 éves háborúban
i. 1594. Esztergom
- régi hírnevét indul visszaszerezni
- térdlövést kap - belehal sérülésébe
- "Szárnyalt, mint a sas a többi apró madarak előtt." (Rimay János)
- versei szövegversek (dallam nélkül is szavalhatók, de gyakran még ad
nótajelzést)
- költészetének tematikája:
a. világi téma - szerelmes és vitézi versek
b. vallásos téma - istenes versek
Múzsái:
- Ungnád Kristófné Losonczy Anna (Anna- és Júlia-versek)
- Dobó Krisztina
- Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna (Célia-versek)
- Fulvia (?)
Gyökerei:
- lovagi költészet (trubadúrlíra) - a nő eszményítése, udvariasság,
távolságtartás
- virágénekek (virágmetaforák)
- középkori himnuszok - pátosz, emelkedettség, rajongás
- Petrarca hatása (petrarkizmus) - a női test szépsége - finom,
bujtatott erotika
Balassa-kódex:
- az első megszerkesztett magyar versgyűjtemény
- keletkezése:
A. Gerézdi Rabán szerint B.B. ismerte Dante Isteni színjátékát, és annak
hatására 100 versből álló gyűjteményt tervezett. Ebből 33 ún.
Anna-verset (L. A. házassága előtti időszak), 33 ún. Júlia-verset (
B. Varjas Béla és a legújabb kutatások szerint azonban a megírt és
ciklusba rendezett 66 vers (Nagyciklus) zárt egészet alkot. (Kisciklusként
a különálló Célia-verseket emlegetik)
- számmisztika (33, 66)
- Balassi-strófa (3 sor; 6,6,7 szótag; aab,ccb,ddb rímképlet)
Versek:
- Hogy Júliára talála, így köszöne neki
- Kiben az kesergő Céliáról ír
- Fulviáról
Helye: Nagyciklus - 61.vers
Keletkezési dátuma: 1589.
Műfaji előzménye: Cantio de militibus pulchra (Szép ének a
katonáról) - névtelen katonaének
Műfaja: óda
Téma: a végvári vitézek életének bemutatása
Szerkezete: arányos, hárompillérű kompozíció (1., 5. és 9.
verszakok alkotják a pilléreket), akár egy reneszánsz épület
1. versszak: KÉRDÉS - a természet derűs képei
2.-4. versszak: a vitézi élet örömei, vitézi erények (verbális stílus)
5. versszak: FELELET - az emberség és vitézség példái, erkölcsi eszmény
6.-8. versszak: a hősi halál képei (metaforasor)
9. versszak: LEZÁRÁS - áldás, dicséret, szerencsekívánat
- kontrasztos szerkesztés
Ábrázolásmódja: realista
Versforma: hangsúlyos, magyaros verselés (Balassi-strófa)
- Ady előtt ő a magyar irodalom legnagyobb vallásos
költője
- A középkorban mások előtt vallották meg hitüket az emberek, azonban -
lévén a reformáció korának embere - ő már közvetlen, személyes
kapcsolatban áll Istennel
- A bajok, személyes válságok idején fordul Isten felé, bár pályájának
szinte valamennyi szakaszában írt istenes verseket
- Költészetének legeredetibb része ez
- Vallásos magatartásában is jellegzetes, újszerű: könyörög,
fohászkodik, bűnbánóan szól; máskor vitázik, perlekedik, alkudozik
Istennel
Versek:
Adj már csendességet
Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott
Psalmus 42. (zsoltárfordítása)
|
