Csatlós Judit: Világ népei II. - Európa

Csatlós Judit:

Világ népei II. - Európa

K.V.A.T., 2003.

Etnikai, néprajzi, etnokulturális csoportok,

határok, kontaktzónák, történeti régiók

Európa határának történeti változásai.

Szárazföldi határok Európa és Ázsia közt:

• Ókor, középkor: Hellészpontosztól a Donig

• 1730: Sthralenberg orosz zsoldos, svéd katonatiszt: határ az Urál hegység - oka: az Orosz birodalom emelkedése.

Földrajzi és kulturális meghatározás

• Politikai tartalom
• Európa eszmények; Európa, mint kulturális közösség
• Közös örökség:
• nyugat-európai, észak-európai, transz-atlanti kör
• Skandináv, kelta, angolszász kör
• Római, Karoling, gall kör
• Görög-bizánci, ortodox kör
• Ibériai, iszlám, észak-afrikai kör metszéspontja

• Közös tapasztalatok:
• klasszikus és barbár civilizáció összeolvadása
• Római, görög, zsidó gyökerek
• Kereszténység
• Felvilágosodás, modernizáció, romantika, nacionalizmus, liberalizmus, imperializmus, totalitarizmus

Oroszország: Elmaradt gazdaság 10. századtól keresztény, tagja a diplomáciai hálózatnak

• 19. századi orosz értelmiség:
• nyugatosok
• szlavofilek: félúton Európa és Ázsia közt
• vosztocsnyikok: Oroszországot nem tartja európainak

• bolsevikokat barbárnak tartja
• bolsevik vezetés, Lenin: azonosul Európával
• eurázsiai társaság: Ázsiai elemet hangsúlyozza

Anglia: Határozottan európaiak Európán kívüli érdekek

Pán-Európa mozgalom: nem számított Angliára és Oroszországra.

Alrégiók

• Kultúrfilozófiai irányzat (Herder, Spengler, Toynbee):
• a nyugati és keleti kereszténység mentén osztotta ketté Európát
• 19. századi történészek (Ranke, Friedrich Neumann, Jászi): Közép-Európa nyugati része. Határ: a Német Birodalom és OMM keleti és déli határa. Az e vonaltól keletre eső terület Kelet-Európa.
• I. VH: újrafelosztás
• Zwischeneuropa: német és orosz nyelvterületek közötti térség.
• Lengyel történészek: Szovjetunió kizárása Európából (kelet).
• 1936, Bauer: Zentraleuropa: Danzig - Trieszt - Valona - Konstantinnápoly - Odessza - Königsberg
• Hidegháború: Európa kettéosztása szimbóluma Németország. A szakadás kezdete
• a bolsevizmustól a nyugat elzárkózik. Kettéosztás: Churchill Fulton-i beszéde
• Szczecintől Triesztig "vasfüggöny"
• a Szovjetunió visszautasítja a Marshall-segélyt (USA). nyugaton megalakul az Európai Gazdasági Együttműködési Tanács, a Szovjetunióban pedig a Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtási Tanács
• NATO
• 1950: Oscar Halecki: Oroszország nem Európa része.
• Nyugat-Európa: Rajnától nyugatra, délre, északra, Itália, Skandinávia
• Nyugat-Közép-Európa: német nyelvterület
• Kelet-Közép-Európa: Baltikum, Cseh, Lengyel, Magyarország
• Közép-Európa: lengyel-litván szövetség délkeleti pereme

• Niederhauser, Arató: Kelet-Európa: Elbától Urálig sajátos fejlődés: a 6-10. századig szláv túlsúly, nyugati és keleti kereszténység párhuzamos jelenléte, 16-18 században soknemzetiségű birodalmak.

• Stein Rokkan kora újkori állam és nemzetfejlődés alapján:
• nyugatias Európa keleti határa: a Tallin-Dubrovnik vonal
• keleti periféria, de még nyugat: Balti államok, történeti Lengyelország és Magyarország, Csehország
• as évek: "Közép-Európa", mint geopolitikai fogalom
• 1981 Szűcs Jenő Közép-Kelet-Európa "hibrid módon kettős arculatú" régió
• Közép-Kelet-Európa határai:
• keleten: a római és bizánci kereszténység határvonala
• nyugaton: mozgékony (pl. Rajna - vidék, vasfüggöny)
• Kundera Közép-Eu: kis nemzetek zónája. Szovjetunió leigázta, de kulturális értelemben a nyugat része
• Hanák P. 1986: Szűcs Közép-Kelet-Európa régióját Kelet-Közép-Európának definiálja. Emellett Közép-Európa még Ausztria is
• Huntington: Kettéosztás újrafogalmazása vallási-kulturális törésvonal

Történeti régiók - Szűcs Jenő

• A Nyugat fogalma létrejön
• Választóvonal: Elba-Saale alsó folyásától délre, a Lajta és Pannónia nyugati pereme mentén; 800 körül ez a Karoling birodalom határa
• Nyugat: késő antik és barbár elemek szimbiózisa
• Kelet: Mediterraniumot körülvevő régi világ az ORBIS LATINUS k-i örököse
• Bizánc + Iszlám
• 800 körül arab hódítás súlypontot északra tolódik

• Nyugat első expanziója
• . Közép- és Észak-Európa az európai Occedens része lesz
• Nagy Károlyi Birodalom Bizánc
• 1054 után: római görög kereszténység

• Nyugat második expanziója Amerika, Skandinávia
• Demarkációs vonal alakul ki 1500 után a Lajtánál
• Kelet: második jobbágyság
• NYugat: modern
• Oroszország az újkorig nem Európa: az eurázsiai sztyeppe Európába behatoló nyúlványa
• Oszmán Birodalom miatt "határvidék szerep" - lényeges régióformáló
• A Ny-i modell: demokratikus társadalomszerveződés, társadalom és állam szétválasztása, autonóm állam létrejötte, várossűrűség, szabadságok fejlődés alapja: kumulatív változás struktúraváltozással járt
• A K-i modell: funkcionális kapcsolatok felülről lefelé

• Újkor régiók végleges kikristályosodása a feudalizmus vá 10210m1224k lságára adott választípusok szerint
• Krízis: növekedés beleütközött a struktúrák határaiba
• Megoldások:
• Kapitaliznus: súly a városokra, kereskedelemre, piacra
• másodok jobbágyság: súly a termőföldek és jobbágyi függőségek
• Közép-Európa: teher parasztságra hárul
• keleti határ halványul, nyugati erősödik
• Abszolutizmus: feudalizmus elemeit átmenti, kapitalizmus előkészítése
• Abszolút állam:

• Fordulópont:
• Spanyol örökösödési háború: vesztes: Franciaország, az abszolutizmus mintaállama
• Nagy Péter reformjai felvilágosodás állami ügy alattvalók alárendelt helyzete marad
• Közép-Kelet-Európa: többféle modellvariáns
• Északi régió: legkorábban illeszkedik be a világgazdaságba 2. Jobbágyság
• Haszonélvező: lengyel-litván királyság nemesség nemesi respublica
• Brandenburgi választófejedelemség mintaabszolutizmus Poroszország megerősödése
• OMM: kelettel rokon a "birodalmi" jelleg
• Nyugattal rokon: a centralizáció nem valósul meg
• 1648: Vesztfáliai béke a Habsburgok kiszorultak nyugatról

• Kulturális határok (Kustaa Vilkuna): nincsenek
• természeti viszonyok
• felekezeti, vallási közigazgatási határok, ha hosszabb időn át fennmaradnak
• elterjedt kulturális innováció, technikai találmány centrumok, keveredési zónák
• nyelvhatár egy a kulturális határok közül nyelvszigetek
• Politikai határok: nemzet, etnikum és kapcsolataik

• Nemzet:
• Középkor: tartományi nemzet, rendi nemzet
• Ma: történelmileg kialakult tartós emberi közösség
• Két típus:
• Nemzetiség elsősorban állampolgárságot jelent: Nyugat-Európa
• Nemzet és állam közt különbséget tesznek: Közép és Kelet- Európa
• Két altípus (Friedrich Meinecke 1907)
• politikai nemzet: közös területhez, államhoz tartozás
• kultúrnemzet: nyelv és kulturális azonossága + közös származás mítosza

• Nacionalizmus
• Átfogó értelemben: nemzetek kialakulása, nemzethez tartozás érzése
• Monserat Guibernan: érzelmi jelenség
• Hobsbawn: politkai tan az állam és etnikai határoknak egybe kell esni

• Etnikum:
• közös kulturális hagyománnyal és azonosságtudattal rendelkező emberek, akik egy nagyobb társadalom alcsoportját alkotják
• területileg, biológiailag, kulturálisan elkülönülő csoport, amely a nemzet ismérveivel még nem rendelkezik, csak a lehetőségével. Nem szükségszerűen kisebbség.
• Etnikumot és nemzetet a közösséggé válás folyamatában elért szint különbözteti meg

• Nemzeti közösségek
• Nyugat-Európában ált. több etnikum összeolvadásából
• Kelet-Európában egy-egy etnikum vált kulturálisan integrált, politikailag tudatos nemzetté

• etnikai csoport:
• kultúrahordozó egység
• társadalmi-csoportstátus
• kontaktzónák

• Kisebbségek:
• etnikai kisebbség: nincs saját állami szervezet
• nemzeti: valamely önálló államiságú nemzet más országban élő része
• kisebbségek objektív meghatározói:
• mennyiség
• minőség: állandó nyelvi, etnikai, vallási tulajdonságok kombinált alkalmazás
• hatalmi viszony: nem uralkodó csoport
• Kisebbség meghatározásának szubjektív tényezői:
• kisebbségi öntudat

• Néprajzi csoport: egy etnikumon belül sajátos kulturális jellemzőkkel bíró csoport, de etnikai, nemzeti összetartozás-tudata nincs: bajorok, szicíliaiak, normannok.

• Földrajzi megközelítések
• Régió: (latin 1. Irány, vonal, 2. Határ, határvonal, 3. Környék, vidék) három nagy földrajzi gondolatrendszer keretében értelmeződik.
• 1. tájelmélet: 18. sz. Humbold, Teleki Pál, Cholnoky Jenő. Természeti határoknak tulajdonít szerepet. Ember is tájalkotó tényező.
• 2. gazdasági körzetelmélet rajon elmélet. 19. sz. Franciaország, majd Szovjetunió. Rendező elv a társadalom gazdasági aktivitása, területi munkamegosztás mai területfejlesztési régiók
• 3. központi hely elmélete: településhálózat rendszerét, hierarchiáját vizsgálja.

• Az Európáról való gondolkodás története, az egységgondolat
• Európa:
• geopolitikai reprezentáció, egy megkonstruált hagyomány
• szüntelen újraértelmezések
• Európai egységgondolat a 14. századtól
• 14-17. századig: európai keresztény
• 17. sz. u. európai a humán lojalitás szimbóluma

2. 1. Az egységgondolat antik és középkori gyökerei

• Alapító legenda: Europé elrablása
• Az európai kultúra "felvállalt hagyománya": a görög, római, keresztény ötvözete

• Hérodotosz: Európa földrajzi fogalom, az Égei-tenger nyugati partjánál található területek perzsa háborúk idején politikai tartalom: athéni demokrácia perzsa abszolutizmus

• Arisztotelész: minden egy célnak van alárendelve
• pánhellén eszmék polisz egyesítése mellett:
• egy uralom, egy király békéhez, jóléthez vezet
• állam
• (+) monarchia, arisztokrácia, politeia (mérsékelt demokrácia)
• (-) türannisz, oligarchia, elfogult demokrácia

• Nagy Sándor: világbirodalmi eszme, univerzalizmus
• harmóniában akarta egyesíteni a népeket, jogi egyenjogúsítással központosító, hierarchikus viszonyok
• egységes világ egész eszménye áthagyományozódik a római, keresztény felfogásba

• Római Birodalom: központosító hatalmi tendenciák, államérdek eltávolodik az egyéntől
• alapeszmény a kozmopolitizmus
• megfért a kereszténységgel

• Szt. Ágoston földi isteni állam
• állami, vallási dolgok egymástól függetlenek
• Isten állama a nyugati kereskedelem szimbóluma lett háborúellenes elem

• Nagy Károly: egység szimbolikus alakja Birodalma az antik államszervezés konklúziója
• nem egy európai birodalom alapítója
• nem használta a császári címet
• nem törekedett világuralomra
• címét nem örökítette át, birodalmát felosztotta fiai közt.
• Érdeme: azonos rendezőelvek, intézmények, feudalizmus frank szabályai elterjedtek

• Nagy Károly után
• keresztény "egység a sokféleségben"
• egyes népek autonóm egységek
• egyetemek európai szintű intézmények közös tudás
• mesterek, műhelyek vándorlása közös stílusok, technika
• pápaság: koherencia, öntudat
• egyház nemzetek feletti intézmény

• Német Császárság: központosító politika, mely a népek autonómiáját veszélyeztette

• Keresztes Hadjáratok: hozzátartoztak az egységgondolathoz
• keresztény és nem-keresztény népek közti ellentétet kiélezte
• civilizált Nyugat barbár Kelet
• Pápaság - császárság politikai küzdelme: egyház és állam viszonyának meghatározása
• RESPUBLICA CHRISTIANA: középkori európaiak politikai közösségnek tekintik magukat:
• Keresztény, latin kultúra, római jog köti össze
• Keresztény, európai egységtudatot: a királyhoz, kultúrához, etnikai csoporthoz fűződő identitás társul az egyházhoz való hűséggel
• Kettős központ képzete (földrajzi felfedezésekkel felerősödik):
• TRANSLATIO IMPERII "birodalmi áttevődés": Róma Bizánc Német-római Császárság
• TRANSLATIO STUDII "tudományos áttevődés": athéni akadémia Róma Párizs

• Aquinói Szt. Tamás (1225-1274): Arisztotelész és Szentírás egyeztetése újra felfedezte a világi állam életének fontosságát. A nyugati keresztény államok fejlődését az egyház határozta meg, és a német állam és birodalmi felfogás. Az egyház közvetítette a római közigazgatási rendszert, igyekezett áthidalni a politikai ellentéteket.

• Dante (1256-1321): univerzális monarchiára minden uralkodó megőrzi szokásait, jogait, közös dolgokat monarchia intézi
• egységes békepolitika
• A föderalizmus klasszikus modellje
• Feszültség: az univerzális és állami érdekek között

2. 2. Európai egységgondolat a 14-18. századig

• Az államszervezés kezdetei
• 1337-1453: 100 éves háború nemzeti monarchiák kialakulása "Dinasztikus nacionalizmus": közösség az uralkodó legitim voltát elfogadja
• Anglia, Franciaország soknyelvű egyesítő nemzeti monarchia
• Svájc, Hollandia, Németország föderatív irány Svájci kantonok 13. századtól
• Német fejedelemségek önállóságát vesztfáliai béke megerősíti; Utrecht-i unió: hét németalföldi tartomány védelmi uniója szövetséggé válik

• Tervezetek az európai egységre
• Alkotói: vallásos keresztények, jogász végzettséggel, föderalisták, békepártiak európai expanzió támogatói közös vonások:
• védekezés a barbárok ellen oroszok, iszlám
• vallásos érv eltűnésével ellenfél meghatározása jogállamisághoz, liberális kormányzathoz kötődik
• civilizáció terjesztése egységet konföderációval képzelték: szuverén államok közt szövetségi szerződéssel (föderáció: több állam létrehozta új állam, benne a tagok jogállamisága megszűnik)
• keresztény Európa egy nagy köztársaság: Voltaire, Sully, Penn,
• "világállam", nemzetközi bíróság: Dante, Crucé, Comenius, Kant
• csak Európára orientálódtak: Saint-Pierre, Saint-Simon

• Reneszánsz és kora újkori tervezetek
• Pierre Dubois (1250-1320): konföderáció "keresztény köztársaság" élén uralkodói tanács, európai bíróság - csak Európára koncentrál!
• Pogyebrád György
• Keresztény uralkodók szövetsége az oszmán birodalom ellen
• Új: tevékenységhez szükséges intézmény és jogrendszer, többségi szavazás felvázolása
• Erasmus (1469-1536) "A béke panasza": bajok oka a fejedelmek dicsőségvágya béke egyének civilizáltsági fokának függvénye megoldás: jogállami szervezés hitt a kereszténység egységében

• A területi szétforgácsolódás és a háború ellenzéke
• földrajzi felfedezések, reformáció, nemzetállamok kifejlődése, 30 éves háború, intolerancia erősödése
• Emeric Crucé (fr. szerzetes) 1623: vallást szétválasztja a politikától Monarchiák isten teremtményei status quo fenntartása
• az oszmán birodalmat is fel kell venni a föderációba
• minden vallás egyenlő
• koncentráljanak a képzésre, egységes súly és mértékrendszer, közös valuta, vámok törlése
• Sully (1559-1641): IV. Henrik első minisztere Konkrét politikai helyzetből indul ki terv Európa újrarendezésére: formáljanak 15 új államot a nemzeti elv alapján hatalmi egyensúlyra törekvés Konföderáció: erős központi hatalom, ugyanakkor regionális formában kezelné a részkérdéseket Korlátja: francia hegemóniával képzelte
• Comenius (1592-1670) A világföderáció előfutára: minden ember, nép, szekta szabadsága sérthetetlen. Az államok fölé hozzanak létre egy tanácsot: tudósokból, egyháziakból, politikusokból. Célja a társadalom megjavítása önmagunkon kell kezdeni
• Locke (1632-1704) Vallás és állam szétválasztása, polgári kormányzat és vallási tolerancia Megteremti a polgári állam alapelveit törvényhozás kollektív testület Törvényhozó, végrehajtó, föderatív hatalmat szét kell választani. Államok közti föderatív kapcsolat megteremtése
• William Penn (1644-1718): Pennsylvania alapítója, kormányzója. Az európai egységgondolatot békemozgalom kereteibe helyezi; az európai szövetségi állam alapfeltétele a jog és igazságosság uralma. Intézményeit uralkodók tanácsa hozza létre (Európai Gyűlés, Parlament, Bíróság) Megfogalmazza a kisebbségek képviseletét biztosító választási rendszert. Belpolitikai szuverenitás + külpolitika nemzetközi jog alapján
• A felvilágosodás Új hat.-i legitimizációs elm. a népszuverenitás elve társ-i rend megállapodáson (Roussseau) Társ. alakítható feladat "állampolgári vallás" kialakítása
• Saint-Pierre (1658-1743) francia apát. A béke egyetlen útja a föderáció, nemzetközi jog alkotása kidolgozza a tennivalókat
• az első kongresszus (Hágában) elfogadja a működési alapelveket (alap- és fontos cikkelyek)
• Szövetség ügyeit Szövetségi Tanács intézze: állandó képviselők, államonként 1-1 szavazat
• Tagállamok belügyeibe ne avatkozzanak
• Gazdaságunió: szabad kereskedelem törvények, bíróságok
• Közös költségeket az államok teherbírása szerint
• Székhelyként Utrecht-et jelöli meg
• Általa javasolt alapszerződés későbbi alkotmányok mintája lett

• Rousseau Társadalmi szerződés
• Népszuverenitás, politikai demokrácia elve
• Demokratikus nacionalizmus: minden népnek legyen nemzeti kormányzata
• Egyetért a konföderatív kormány szükségességében
• Hitt az európai keresztény közösségben, mely alapja a közös vallás, szokás, jog
• Európában a béke csak erőszakosan, a konföderáció csak forradalommal valósítható meg
• Montesquieu
• Nincs szükség univerzális uralkodóra
• Érdek az egymásrautaltság, közepes nemzeteket Európában összeköti a kereszténység
• Anglia belső alkotmányos fejlődését tekinti példának
• A francia forradalom és a nemzetállam győzelme ideológiai háttér a felvilágosodás
• 1789-93: jogok deklarálása alkotmányozó nemzetgyűlésen definiálni kellett a nemzetet: francia nép örök, államforma változó
• Jakobinus kor: Franciaország egyesítő nemzetállam lett Új nemzet jött létre, pluralizmust felszámolták. Politikai, és kulturális nemzetfogalmat egyesítették
• Napoleon: Európából egy nép közös hazáját akarta formálni birodalmi törekvésekkel, haderővel

• Anglia
• Jeremy Bentham (1748-1832) egyéni boldogulást hirdeti
• Nemzetállamok támogatása, nemzetközi jog
• Megalkotta az internacionalizmus szót

• Tervezetek az államszervezés megjavítására
• Kant föderális unió független államok közt. Hitt a demokratikus állam missziójában: csak azonos politikai, gazdasági berendezkedésű jogállamok képesek az együttműködésre. A nemzet szerepét a kulturális területre szorítja vissza, elzárkózik az összeolvadástól
• Herder (1744-1803): A kulturális nemzeti elv. Megalkotta a kulturális nemzet fogalmát a nemzetet nyelve, kultúrája jeleníti meg. Államforma változó, a nép kulturális nemzetként állandó. Összes nemzeti kultúra ápolását szorgalmazta, tiltakozott a kis népek elnyomása ellen
• Fichte (1762-1814): Az elképzelt nemzet. A német nacionalizmus alapítója; szélsőséges szubjektivizmus kiterjesztése minden népre. Elsőként patriótának kell lenni, aztán kozmopolitának izoláció, befelé fordulás hirdetése

• A föderáció esélyei a 19. században
• Szt. Szövetség 1815 "Respublica Christiana" eszméjét valósítja meg
• Svájc: 1848-as alkotmány szövetségi állammá nyilvánította. Szövetségi hatáskör: hadügy, államszerződés, vámügy, pénzverés, szabad kereskedelem
• Németo. föderalizmus szövetségi állameszme, fejedelemségek függetlenek maradtak Bismarck: egyesítő nacionalizmus megerősödése. Célja a birodalom újjáépítése

• Nacionalisták és föderalisták eszméi: az európai eszme a diplomácia, a kereskedelem és a háborút szabályozó jog megalkotására szorítkozik
• Giuseppe Mazzini egyesítő nemzetállami eszme
• Cél: nacionalisták testvérisége
• Olasz egységért küzd erőszakos eszközök
• Egyéni szabadságot fel kell áldozni a köz javára
• Emerich Edward Acton (1834-1902) Az egyéni szabadság megőrzése fontos: sokféleség szabadság záloga. Decentralizált, önkormányzati jogállam

• 1848-1914: az európai eszme expanzióval kapcsolódik össze anyagi, faji fensőbbségét hirdeti
• A Népszövetség alkotmányát 1919-ben Versailles-ban hagyják jóvá; a székhelye Genf. Intézményei:
• Közgyűlés (vétójog),
• Tanács,
• Állandó Bíróság Hágában
• Kimaradt: USA, Szovjetunió csak 1934-39, Németország csak 1926-33
• nem voltak eszközeik a határozatok betartására, a nagyhatalmak semmibe veszik

• Föderalizmus a két világháború közt
• Nemzetközi Acélegyezmény: 1926 (Németország, Franciaország, Belgium, Luxemburg, Saar-vidék)
• Pán-Európa mozgalom: alapítója Kudenhoff-Kalergi gr.
• Eu. föderáció egység a sokféleségben
• Külső ellenség: Szovjetunió és az USA, belső ellenség a nacionalizmus
• Nemzetek a népek szabad társulásai lesznek kettős identitás
• Népszövetségen belül képzelték el
• 1926-ban nemzetközi konferencia összehívása
• Első lépés az együttműködés megteremtése funkcionális alapon gazdasági
• Briand-terv: Aristide Briand kezdeményezte a Népszövetségen belül egy pán-európai regionális unió létrehozását 1929-ben az európai egység ügyét hivatalos rangra emelte
• 1939 Diktatúrák Sztálin, Mussolini, Hitler, Franco, Metaxas (Görögország), II. Borisz (Bulgária), II. Károly (Románia)
• A demokratikus Európa gondolata
• Ortega y Gasset
• Kudenhoff-Kalergi
• 1930 európaii Vámunió
• 1933 Hitler elleni európai unió
• 1938 Föderalista Unió

• A 2. világháború utáni döntések Kettéosztott Európa. A megélt "Európától", az elgondolt "Európától" felé; az egységgondolat újjáéled
• San Francisco-ban aláírták az ENSZ alapokmányát
• Churchill felhívására megalakul az Európai Föderalisták Szövetségét az ENSZ-en belül
• Hágai Kongresszus Európai Mozgalom létrejöntte: nemzeti tanácsokból áll -  két irányzata: unionisták (antiföderalisták) és föderalisták. Megkezdődik a gazdasági együttműködés kiépítése

• Európa Tanács: közös alapszabály.
• Célja a béke megőrzése, nacionalizmus és rasszizmus elleni küzdelem. A tagállamok szerint van közös európai örökség., mely a közös európai identitás alapja. A tagok elfogadják: az individuális és a politikai szabadságjogokat, a jog uralmát.
• Irányító szervei: Miniszterek Bizottsága, Tanácskozó közgyűlés, Titkárság.
• Rómában aláírják az Európa Tanács alapokmányát, Az emberi jogok európai deklarációját. Létrehozták az
• Emberi Jogok Európai Bizottságát
• Emberi Jogok Európai Bíróságát.
• a védelmi feladatoktól elhatárolta magát a szervezet
• 1949, NATO: Védelmi szövetség az USA-val és a Szovjetunióval szemben.
• Európai Szén és Acélközösség: francia-német ellentétet orvosolja
• Európai Gazdasági Közösség: Hatok által aláírt Római egyezmény (Nyugat-Németország, Franciaország, Olaszország, Benelux államok)
• Létrejön az Európai Atomenergia Közösség
• mindezek egyesítése az Európa Tanács Luxemburgban elfogadta az Egységes Európai Okmányt
• vissza "Európához" Európa nem oszlik többé ellenséges nemzetekre. Megkérdőjeleződik a nemzet elsőbbsége a gazdasági, politikai, kulturális élet keretében Ugyanakkor a nemzet az európai geopolitika középpontja marad több, mint 20 új állam. Tartós tendencia: zárt társadalomtól (barát-ellenség) eljutott Európa a nyílt társadalomig, melyre az államok kölcsönös függése és a több szinten zajló hatalmi játszmák.
• Politikai egyesülés is bekerül a Hágai szerződésbe, a gazdasági mellé

• A mediterráneum és az antik civilizációk (föníciai, görög, római)
• Társadalomtörténeti megközelítés:
• termelési mód, elosztás, fogyasztás
• társadalmi rétegződés, rétegeket alkotó csoportok
• intézmények: csoportok szerveződési, viselkedési szabályozása
• normák, értékek
• Társadalomtörténeti elméletek:
• modernizációs folyamat
• Barrington Moore: a társadalmi csoportok együttműködése dinamizmust kölcsönöz a társadalomnak
• racionalizálódás: Max Weber: "varázstalanítás"
• civilizációs folyamat: Elias

• Gazdaság és társadalomtörténet fő szakaszai: rurális ipari társadalom gondoskodó állam
• Eu-i kult alapja: antik kultúra és a népvándorlás kori kultúra.
• Szellem: görög
• irodalom
• filozófia
• képzőművészet
• római
• birodalomszervezés
• közigazgatás
• Európa a klasszikus korban (i.e. 5. század):
• Itáliában, Szicíliában görög gyarmatok Róma: kis városok latinok Rómától északra etruszk városok szövetsége
• Alpoktól északra: kelták = La Tene kultúra Közép-Európában. Benyomultak Nyugat-Európába, Pireneusi félszigetre, Brit szigetre. A keltáktól északra: bronzkori műveltség
• Baltikum, Skandinávia, Brit-szigetek északi része: új-kőkori műveltség
• Sarkköri térségben: késő őskőkori kultúrák

• Területi államok:
• Főnícia: Levante tengerparti városaiból származó hajósnép. Első kolónia Karthágó; gyarmatvárosaik: Mediterráneum nyugati medencéjében, Szicíliában, Ibériai félszigeten, Baleárok, Málta, Szardínia, Gibraltár. Göröghöz hasonló városok, eltérő kultúra kereskedővárosok. A hatalom gazdag kereskedő családok, ültetvénytulajdonosok kezében. Az állam élén két főhivatalnok, vének tanácsa, központi bíróság
• Etruszk: Közép-Itália, Közép-Toszkána, É-D-i irányban Lombardiától Nápolyig, körülzárta a Rómaiakat. Nyelvük ázsiai eredetű, különbözött az itáliai nyelvektől Műveltségük Itáliában bontakozott ki. Városaik laza szövetséget alkottak belviszályok
• Latinok: Italicus nép: Róma lakói. Róma nem különbözött az etruszk városoktól. Állandó háború más italicus törzsekkel

• Törzsi államok:
• Kelták: több 100 fős közösségek, élükön vezetővel. Törzsi területek, a központban erődítmény. Folyamatosan költöztek Ny és D felé. Társadalmi rétegződés elkezdődött: harcos elit/alávetett, adófizető paraszt
• Germánok: egyszerű vaskori k., állandó mozgásban

• Nem alkotnak államot:
• Szlávok: 5. században kezdenek különálló népként feltűnni. Őshaza a mai Lengyelország délkeleti és Ukrajna nyugati része innen sztyeppe felé. Letelepedett földművelők. Sztyeppe lovas nomádja fenyegeti őket
• Baltiak: földművelők
• Finnugorok: vadászok
• Görögök: hellén törzsek vándorlása i.e. 9. századra befejeződött
• Krétai kor
• Akháj-Mükénéi kor
• Klasszikus kor: hellén törzsek
• Hellenizmus (Nagy Sándor i.e. 336-393)
• Virágkor i.e. 5. század
• Gyarmatok: Szícilia, D-Itália
• Itáliai szomszédjaik: etruszkok nyugati szicíliai punok (föníciaiak) Tiberis melletti dombokon latinok
• Gyarmatok: teljes függetlenség. Kevesebb polisz, mint Peloponészoszon, de nagyobb területtel rendelkeznek
• Nincs éles határ a görög, trákok, kelták, és a germánok-kelták közt. Számos nyelvjárás törés nélkül mennek át "barbár" nyelvekbe
• Új kulturális minta: városállam területi központ. Déloszi szövetség: 343
• Népesség: Athén lakossága 1,5 millió. Gabonát importál
• Településszerkezet:
• Város: i.e. 5. századi városi forradalom
• Falutól eltérő funkciók Városközpontban: kézművesek, kormányzati szervek, szórakozási lehetőségek.
• Görög, etruszk (Ovietto, Perugia), római: általában tengerparton, magaslaton, sok kikötő
• Agora: városháza, templom, emlékmű, csarnok, szökőkút, tornaterem, színház

Pun város: tengerpart,

Sok város 1-1 szigeten állt Motüé, Ny-Szicilia

Ellenséges hátországok

Ibér, kelta települések: mai Fro., Britannia D-i része, Ibériai fsz

Sok városias méretű, de hiányoztak a központok, a városi funkciók, és szerk.

Kevés állandó lakó

Erődítményszerűek

Mezőgazd.: Önellátás

Kereskedelem csak a görögöknél

Görög hegyvidéken teraszok

Kenyérgabona, árpa, bab, köles, kecsketej, olíva

Földet 2 részre osztották, felváltva művelték,

Könnyűeke

Róma, Etrúria: Kedvezőbb lehetőségek: árpa helyett búza

É-Eu: laza szerkezetű, jól szántható talajok

Skand., Alpok: transzhumáló (legelőváltó) gazd,

D-Orosz sztyeppék: földművelést a szkíták kiszorították

Ipar:

Görög városban szakmánként eltérő városrészek

Nagyvárosok szakosodnak

Technikai színvonal alacsony

Magna Greca: minden város jeleskedett 1-1 iparban

Vasmű kp.: Etrúria

Kelták: ipar, ércfeldolg, ua. mint görög

Bányászat: Athéni állam bérlőknek adja ki

Ker

Távolsági szűk körű

Görögök gabonát importálnak: Szicília, Thesszália, Makedónia, Fekete-t. vidékéről

Kert É-n szkíták ellenőrizték

Tengeri ker. közp. Athén idővel punok kiszorítják

Létrejön szárazföldi útvonal

Társadalom

Spárta Teljes jogú polgár: Spártai, katonák

Helóták = őslakosok: földet művelnek

Perioikoszok = körüllakók: személyük szabad, rendelkezhettek földdel,

Bányászattal, ércfeldolgozással, iparral foglalkoztak

Fennmaradt a királyság: 2 király

felügyelők testülete: ők gyakorolják a tényleges hatalmat

vének tanácsa: népgyűlés választja. Tagja 2 király, 28 vén.

népgyűlés: 30 feletti spártai ffi, havi egyszer. Nem kezdeményezhetett!

Athén: → örökletes királyság

Állam élén 9 arkhón

Arieoszpagosz: volt-arkhónok tanácsa

→ arisztokratikus köztársaság

ie. 8. sz. föllendült a gazdaság → parasztok bekapcsolódnak a ker-be → eladósodott → adósrabszolgaság

parasztság szövetségese a megerősödött iparos és ker. réteg lett = démosz

→démosz harca

ie. 621. Drakón törvényei

ie. 594. Szolón: eltörli az adósrabszolgaságot, lakosságot 4 osztályba sorolta

ie. 6. sz. Peiszisztratosz egyeduralmat alakított ki: türannisz

ie. 510. türanniszok elűzése

ie. 508. Kleisztenész reformjai→demokrácia

társadalom alkotói: szabadok és rabszolgák

→teljes joggal rendelkező szabadok

→polgárjoggal nem rendelkező idegenek=metiokoszok

→demokrácia

9 arkhón: formális hatalom

10 sztratégosz: külügy, hadügy, ehhez kapcsolódó pénzügy

népgyűlés (eklészia): legfőbb hatalmi szerv. Átl. 8-10 naponként ülésezett.

Törvényt hoz, dönt háború kérdésében, tisztségviselőket választ

10 phülé: területi alapon→50-50 tagot küld az 500-ak tanácsába

500-ak tanácsa = bulé: államügyeket intézi

esküdtszék: 6000 tagú, választása sorshúzással, napidíj, bírói jogkör

Róma

Ie. 2. évezred: italicus népek letelepedése, É-ra etruszkok

Bir.: Britanniában Hadrianus sáncig, Duna-Rajna vonala, Dácia

Provinciák: kp. Civitas-ok=római szabad városok, körülötte villák

Törzsek nem olvadnak be teljesen

Anyagi kult.-ban nincs jelentős változás

Földműv. kiterjedtebb lett, de technika, módszer maradt

Bir. népei: vándorlás, asszimiláció folyamatos

Pax Romana

Kult-s változás szigetekben, provinciák többnyelvűek maradtak

Limes: kereskedelmi határ, életmód eltérő

Limesen kívül: Kelta ter-t germánok elözönlötték

Népesség: korábbinál jóval nagyobb (Legközelebb középkor végén ugyanekkora)

Település

Város elterjed Rajna, Duna mentén

Római város: csak civilizáló feladata volt

Tartomány: bir. szerkezeti alapeleme törzsi területek alapján

Katonai város, Polgári v.

Épületek: fórum, bazilika, templom, fürdő, amfiteátrum, sportcsarnok, vízvezeték

Róma: tervezett: szabálytalan isz. 64. leég

újjáépítés: széles utcák, tégla és kő bérpaloták, raktárházak

Vidék: falvak közt villák

Villa: romanizálás eszköze

Mezőgazd.: fő gabona: gabona, hüvelyesek

Itáliában búza, Alp-tól É-ra, Balkán: árpa

Szőlőművelés terjesztése

Itáliai nagybirtok létrejötte a szántó zsugorodását eredményezi

Könnyű eke (aratrum), mocsárlecsapolás

Társadalom: etruszk királyok alatt fejlődik Róma várossá

→ ie. 509.-től arisztokratikus köztársaság

patríciusok: politikai jogokat gyakorolják

cliensek: patríciusokból lesüllyedtek

plebejusok: politikai jogokból ki vannak rekesztve

→plebejusok harca jogokért (200 év)

nobilitas: patríciusokból + gazdag plebejusokból kialakult új vezető réteg

ie. 494. néptribunusi intézmény

ie. 451-450: XII táblás törvények

ie. 445. érvényes házasság plebejus + patrícius között

ie. 443. cenzori intézmény

ie. 367Licinius féle földtörvény

ie. 366. egyik consul plebejus. Preatorok.

Ie. 326. Adósrabszolgaság eltörlése

Ie. 287. eltörlik a népgyűlési határozatok senatusi jóváhagyását

Népgyűlés: lakókörzetenként szervezett

Magistrátusok: törvények végrehajtásáról gondoskodtak

Senatus: legfelsőbb államtanács, kezdetben 300 fő, 1 éves megbízatás

Consulok: legfőbb polgári hatalom, háborúban ők vezetik a hadsereget

Praetorok: consul helyettesei, polgári és büntetőügyekben ítélkeztek

Questorok: pénzügyek

Néptribunusok: a köznép érdekeinek védelme, élhettek vétójoggal

Censorok: vagyonbecslést a népszámlálást végezték, adókat kivetik

Dictator: csak háborúban

Hódítások: köztársasági rend kialakulásával párhuzamosan történt

Haszonélvezői:

1. senátori rend → hadvezérek → belőlük lettek a provinciák helytartói

Zárt testületté alakultak→ optimák

Lovagok: vállalkozásokkal foglalkoztak: a tengeri kereskedelem

Köv.:

Kisbirtokosok tönkrementek → birtokaikat felvásárolták, elfoglalták a nagybirtokosok

Latifundiumon való gazdálkodás elterjed

Köztársaság válsága

Megoldási kísérletek kudarcai

1. Gracchus fivérek ref.: kisbirtok visszaállítása↔fejlődés a nagybirtok irányába

2. Zsoldoshadsereg felállítása: nincstelen tömegeket felszívja

Néppárt (Gracchusok politikáját követték): javaslat a szövetségesek római polgárjogának megadására → háború a senátusi renddel → minden itáliai polgárjogot kap

Rabszolgafelkelések

→ harc az uralkodó osztályon belül a hatalomért

Sulla diktátor (ie. 82-79) kinevezése: központosítás

Ie. 60. Julius Ceasar megszervezi az első triumvirátust

Cél: senátus kiszorítása a hatalomból

Ie. 44. megölik Ceasart

→ utódja Augustus: köztársasági alkotmány névleges megtartása mellett egyeduralmat teremt

Római Birodalom felbomlása

Diocletianus: társ-, és alcsászári rendszer bevezetése

Birodalmat 4 részre (prefektus) osztja

Hatalmat hadseregre alapozta → birodalom belsejében táboroztak

isz. 313. Milánói Edictum: Constantinus vallásszabadsága

gazdasági súlypont K-re helyeződik át: iparosodik, virágzott a ker.

Ny-n mezőgazdasági jelleg → rabszolga-utánpótlás megszűnik → colonus rendszer kialakul: colonus bérelt földért cserébe terményt ad

népvándorlás

395. Kelet-Római Birodalom megalakulása

Európa benépesülése: A népvándorlás korának népei. A szláv népek megjelenése.

Európa benépesülése 330-800k

1.1. Vándorlások

3 fő népességtípus vándorol: 1. Letelepedett földművelők

2. kezdetleges földművelő v. kezdetleges barbárok

3. igazi nomádok

Akadályok: hegyek minden törzs, aki nem fordult közvetlen D-re a Fekete-t. partján, az eu-i síkság csatornáján É-ra ment

Ezután 2 lehetőség: 1. D felé: Morva, Bajor kapun át (itt császári csapatok)

2. É felé: erre kisebb ellenállás

Más törzsek: keveredések, átfedések letelepedés után kezdtek családfákat alkotni

Hatások: Ny-n romanizálás, K-n hellenizálás

Ázsiai nomádok: több hullámban érkeznek

5. sz. hunok: (szkíta, szarmata népek nyomába lépnek)

hunok után: avarok, magyarok, mongolok

török bolgárok: egyik ág Volga középső folyásának

másik ág Duna torkolat

török bolgárok után kazárok: É-Kaukázustól a Dnyeszterig

besenyők a Balkánon

hunok a Fekete-t.-nél

romák: 11. sz.

törökök

Nem indoeu-i népeknek kevés nyoma maradt: baszkok, máltaiak, zsidók, finnek, észtek, lappok, magyarok, romák, törökök

Kelták: indoeurópaiak előőrse meghódították Ny- és Közép-Eu. nagy részét.

Germánok visszaszorították őket → Erődítményeik: Íro., Ny-Skócia, Wales, Cornwall

5.sz-ban angolszász nyomásra Cornwall-ból átkeltek Bretagne-ba.

Germánok: i.e. 4. sz. D-Skandináviában élnek innen D-re mai Lengyelo. Dácia Ny-Ukrajna, itt ketté válnak: vizigótok

osztrogótok

Ny-n keltákkal keveredte kimberek, teutonok

K-n szlávokkal: vendek

3.csop.:1. Skandináv ág: dán, svéd, norvég, izlandiak

2. Ny-i ág: batáv, fríz, frank, aleman, jüt, angol, szász ők a későbbi hollandok, flamandok, angolok, alföldi skótok, és részben a franciák ősei

3. Elbától K-re: svábok, longobárdok, burgundiak, vandálok, gepidák, gótok

Átvették a rómaiaktól a földművelést, szőlőm-t, klánr.-t

Császárság idején végig mozgásban voltak

Gót törzs-szövetség 2.sz-ban elindult a Visztula alsó folyásától Dk felé

Vizigótok 382: királyuk Alarich illír katonai parancsnoki rangot kap Rómától

feldúlja Rómát

Alpokon át Gallia Afrikába akart menni

Aquitániában letelepedtek Alarich halála után: kp. Toulouse

Pireneusokon át Hispánia 507

Osztrogótok →100 évvel később indultak Dácia magyar Alföld Pannonia Itália

→376: osztogótok egy része letelepedési engedélyt kap Rómától

→378: gót - szarmata - alán törzsszövetség legyőzte a Római-b-t.

Itáliában megtelepedtek (Theodorik) és beolvadtak a helyiek közé

Gepidák: m. Alföldön maradtak

Vizigót dúlás 3 inváziót indított el:

1. Alarich támadása miatt visszavonták a római légiókat a rajnai védvonaltól

→a burgundok bevonultak a Rajna-Majna-völgybe

30 év u. kiűzik őket 443-ban visszatértek és Lyonnál telepedtek le

→létrehozták a burgundi királyságot a Rhone-Saone völgyben

2. 406: vandálok, szvévek, dánok átkelnek a Rajnán és beözönlenek Galliába

→vandálok: 409 a Pireneusokon át

429: Gibraltáron át

439: Karthágóba

elfoglalják Baleárt, Szardíniát, Ibériai fsz-n összefogtak a szvévekkel, alánokkal

→szvévek: Galíciában királyságot hoztak létre

→alánok: Tagus völgyét foglalták el

2/a. →410 Britániából légiók távoztak

utánuk angolszász telepesek

→457. Kentet elfoglalják a jütök (dániai Jutlandból érk.)

K-i partot angolok

Di p-t szászok: d-i szász királyság: Sussex

Középső és k-i szászok Temze-völgyben É-ra indulnak

3. hunok megjelenése Pannóniában Attila halála után szétszóródtak

gepidák, osztrogótok maradtak Pannóniában

Száli frankok királya Klodvig: (466-511)

→kihasználta a római foederatus statusát:

alávetette a mai Frankföldi frankokat, alemannokat, burgundokat, Aquitánia vizigótjait, legyőzte Gallia helytartóját

→ker. nőt vesz feleségül,

→496-ban megkeresztelkedik

→Meroving bir: Pireneusoktól Frankföldig

6. sz.: barbár hódítások konszolidálódtak.

Vizigót kr. Hispániában→főváros Toledo, alávetik a szvéveket

Osztrogót kir. Dunai-prov., Itália longobárdok elfoglalják

Longobárdok: mai Németo. K-i részén Bardengauban őshonos k-i germán törzs

→hunok eltűnése után 100 évig a Dunától k-re éltek

568-ban elindulnak

Páviában bir-t alapítottak, beolvadtak a helyiek közé

Itáliai fsz.: É-n longobárdok, D-n bizánciak, frankok

Frankok: eredetileg a Rajna jobb partján éltek.

→Kiszorították É- Galliából a szászokat

→K-n szász és türingiai telepeket elnyomják

→Bajor kapunál feltartóztatták az avarokat,

→germán telepeseket küldtek Ausztriába

Szlávok: germánokat követték

Őshazájuk: Kárpátok, Al-Duna, Dnyeper, Visztula határolta ter.

hunok utódjaival, az avarokkal létrehoztak egy szövetséget sokuk innen származik.

Szláv előrenyomulás az avar bir. bukása után:

NY szlávok: 7.sz.-ban elfoglalják a korábban germánok lakta ter.-t

síkságon át Elbától Dunáig

→törzseik: cseh, morva, lengyel (polánok és pomeránok)

Nagy-Morva bir.: 1. Ny-i szláv állam. Kp. a Morva folyó völgyében

830k. Mojmir szervezte meg

Ciril + Metód megalkotja a szláv hangrendszernek megfelelő írást: a glagolicát

→9. sz. vége: magyar+k-frank csapatok együtt legyőzik

→a terület egy részét elfoglalják a mgyarok

→Morva Bir.-ból kiválik: Cseh Királyság → Premysl-din. megkeresztelkedik

→929. Vencel behódol I. Henrik német kir-nak → német fennhatóság

→ Lengyelek: 1-nek Wartánál elfogl. Visztula med-t.

Lengyel államszervezés: két központ körül → Nagy és Kis-Lengyelország

→966. I. Mieszko (Piast-din.) felveszi a keresztséget: Nagy-Lengyelo.

→1025. I. Vitéz Boleszlávot megkoronázzák

utódaik Lausitzi.(Oderától Ny-ra) szorbok (=vendek), Pomeránia kasubjai

→szlovákok Kárpátok d-i ejtőit elfoglalják

K-i szlávok

Dnyepertől É-ra, és K-ről balti és finn ter-re, és a Felső-Volgához mennek

Később ruténok és oroszok elkülönülnek

→862. a varég (skandináv vikingek) Rurik hatalomra jutása Novgorodban→orosz É ura lett

→882. Oleg (Rurik fia) elfoglalja Kijevet → létrejön a Kijevi Rusz állam

988. Nagy Vladimir felvette a bizánci ker.-t

Állam élén a kijevi nagyfej. → tőle függenek a bojárok (saját ter. önállóak)

D-szlávok: 6. sz-ban árasztják el a császárságot

Elszlávosítják Isztriát, Bulgáriát, Macedóniát, szárazföldi Görögo. nagy részét.

Horvátok elfogl. Száva felső folyását, Dalmát tengert

→államalkotás 11. sz., magyar fennhatóság 1918-ig

Szlovénok Dráva felső folyását

Szerbek Dráva - Száva - Duna háromszögét: előbb bolgár, majd bizánci befolyás

→12. sz. önálló szerb állam létrejötte

Türk népek:

Hunok: i.e. 36-35: Kínaiak megdöntik bir-t Turkesztán

2. sz. fő szállásuk: Kaszpi tengertől É-ra

4. sz. Ukrajna: itt találkoznak az osztrogótokkal Magyar-Alföld: innen Ny-i hadjáratok feldúlják Itáliát, Pó síkságot, Aquileiát vissza az Alföldre

Avarok: Alsó-Volga vidékéről Duna völgyéből kiűzik a longobárdokat. Innen támadások

É-Itália, Balkán ellen. Alföldön maradtak.

791-796: Nagy Károly fékezi meg őket.

Bolgár-törökök: avarok volt szomszédai.

→7. sz. bolgár-törökök elfogl. É-bulgáriai síkságot→meghódítják az itt élő szlávokat

→ter.: Kárpátoktól a Balkán hegyekig. Kp. Bolgár táblán Pliska

→beleolvadtak az itt élő szlávokba, nyelvvesztés, bizánci ker. felvétele

→681. Bizánc elismeri az 1. bolgár államot

→11. sz. elején Bizánc elfoglalja, elveszti függetlenségét

Köv: népesség etnikai arányai megváltoztak

Asszimiláció, összeolvadások

Eredeti lakosság elvándorlása

keltákat Galliában szétszórták, Britanniában bekerítették, egyedül az írek voltak biztonságban

Skótok (Íro-i kelta törzs) Caledóniába vándoroltak, kelta Skócia létrejön

Cornvalli kelták kivándoroltak kelta Bretagne létrejön

Brit keltákat angolszászok Walesbe szorítják

Duna mentén 300 évig zűrzavar magyarokkal zárul

K-n kazárok jutnak uralomra 7. Sz-ban é-kaukázusi törökök leigázzák

Szláv túlsúly csak a 9. Sz-tól kijevi állam

Etnikai összetétel

Hispániában romanizált kelta-ibérek, germánok, mórok, zsidók

Galliában: kelta-rómaiakra germánok települtek

Itáliában latinizált kelták+germán keveredés

Britanniában romano-brit népesség asszimilálódik v. kitelepítettek

2 elkülönülő egység maradt: kelták Ny-n, germánok k-n, d-n

Caledóniát (Skócia) felosztották: germán alföldiek / kelta hegyiek

Germánia: Ny és K germánok keletiek többsége el

Szláv népek: É-Eu síkságain, Balkánon

8. Sz.-ra tartós alakot öltött bár még 5 nagyobb betelepülés:

viking, magyar, mongol (=tatár), mór, török

A birodalom Rómától Bizáncig 330-867-ig

Bizánci CS. rómainak tartja magát

330-tól latin elem csökken

császárság középpontja Balkánra, Kis-Ázsiába kerül

4-5- sz-ban Ny-n megszűnt a császári kormányzás

6.sz-ban bulgárok, szlávok beözönlésével szétolvadt a maradék latin nyelvű lakosság

7. sz-ban k-i részeket arabok elfogl.

császárság stratégiája: barbároktól adót kérnek, letelepítik őket, ahol kérik, besorozzák őket

8.sz.: bolgárok balkáni nagyhatalom lesznek, leigázták a 7 helyi szláv törzset, átvették nyelvüket

9.sz. bizánci civilizáció kialakult:

állam-egyház egysége

császári udvar központosított közigazgatás központja, hatalmas hivatalnoksereg, tengeri hatalom

paternalista állam( ker-t állam ellenőrizte, termelést szabályozta)

sok egyházi iskola, állami egyetemek, nők tanulhattak

többnemzetiségi állam: kazárok, ruszok, frankok, balkánon szláv-görög lakosság,

Ázsiai ter-n poszthellén, örmény

Iszlám

Iszlám egyesíti az arabokat

7. sz-ban Palesztina, Perzsia, Egyiptom, meghódítása

Földközi tenger, Jeruzsálem elfogl. 638.

kereszténység középpontja Ny-ra tolódik

→711. Hispánia elfogl.

Önálló iszlám államok jöttek létre: cordobai emirátus

Iszlám jelenlét állandósult: 1-nek DNY-n, majd DK-n balkánon és Fekete t.-nél

Iszlám hatása:

kereszténység középpontja Ny-ra tolódik

Iszlám sorompó magába fordítja a fsz-t.

Görög, római posztklasszikus kultúra eltűnik

Politikai súlypont a Mediterráneumból É-ra kerül

Iszläm kulturälis erődítményként kezdett funkcionálni, mellyel szemben meg lehetett határozni az eu-i identitást

Eu. 3. Övezete különül el

1. k-i császárság = Bizánci bir. = 2. Róma: ekkor Kis-Ázsia, Görögo., D-Balkán, Földközi-t. sz., É-Afr., Itália

2. a Római provinciák rendszerébe illesztett barbár királyok. A római császár utódának tekintették magukat. Nagy Károly

3.bir. egykori határain kívüli ter.: Közép-Kelet-Eu.

Eu. legfejletlenebb részei, törzsi szervezet érvényesült.

A középkori civilizáció létrejötte és fénykora: 9-14. sz.

1. A népvándorlás új hulláma:

Tengeri rablók Skandináviából

Brit. szg-re, Karoling-birodalombaba., orosz partokra: innen Fekete-tengerig.

Vikingek: portyák kora nyártól.

→Szálláshelyek Ny-Eu-ban, Britániában

Később állandó települések: É-Británia, Skócia, Íro., Izland, Grönland, Balti-t.nél

Normannok: 910-ben telepedtek le a Szajna alsó folyásánál (Normandia)

k. 1000: Anglia, Szicília, D-Itália

1066 Anglia Wales, Ír

2. Kereszténység exportja:

Gallia frank meghódítása vallási felosztás szerint

5. sz.-ra kelta-római népesség már latin ker.

vízigótok, burgundok, alemannok ariánusok (akik 1.-nek leigázták őket)

frankok É-n pogányok Klodvig 476-ban ker. szövetség a kelta-római lakossággal

Közép-németországi terjedése stratégiai váltás kezdete

ker. csak a Római Császárság ter. korlátozódott

Térítés szakaszai:

1. Bir. megker. 400 év

2. provinciák 400 év

3. szűz pogányság 600 év: utolsó térítés 1417 (Skandinávia. Balkán)

K és NY közti szakadás állami síkról egyházira került át

Eu-t a Konstantint követő 400 év hozza létre

Pol. alku (751/768): Róma legitimitást ad Kis Pippinnek

cserébe fegyveres erőt kap

Római pátriárka formálisan a császár alattvalója lett

3. Rurális társadalom fő jellemzői:

a mezőgazdaság, szakosodás kezdetleges

mezőgazdaság hozama kicsi, kevés felesleg, kézműipari termékek kereslete kicsi és stabil

szoros közösségi kapcsolatok, önellátás, lakosság kis hányada él városban, város nagyfokú autonómiával rendelkezik

társadalmi, politikai hat. feudális, politikai hat. személyi függőség alapján

tradicionális típusú hatalom (Weber)

alacsony az írni-olvasni tudók aránya

Társ. 3 fő eltérése az ókoritól:

1. Hűbériség szolgálat-pártfogó védelem kölcsönössége

2. földhöz való viszony

3. gyönge központi hatalom

Meghatározott művelési rendszerek állandósulnak Merev földrajzi struktúra

Társadalomszerkezet

Organizáció alapja a személyes engedelmesség

családi, szolgai, harci csop. Karoling törvényhozás intézményesíti

10.sz. legfejlettebb ter-n (Gallia, Lombardia) elsorvad a kir. tekintélye

nagybirtok jelentősége nő földesúri hatalom nő

Egyház földesúrivá válik: paraszt/földesúr két valódi osztály

Társ. alapja a 3 rend: imádkozók, harcosok, parasztok

Uralomhoz tartozó 3 féle szemléletmód:

1. gazd-i: földesuraké a dolgozók felett

2. pol-i: katonáké a fegyvertelenek felett

3. spirituális: egyházé a laikusok felett

12. sz. urbanizáció, gazdasági vált. bomlasztotta a relációk rendszerét

anyagi haladás a társ-i rétegződést fokozta

társ-i viszonyok korábban főleg vertikálisan

12. sz.-tól horizontális str. átvágják a hierarchiát önkéntes társ., kommunák, céhek

Lovagság: 13. sz.-i társ. középpontjában

Vazallus, hűbéres, nemes származásra utal, később személyes cím

1075k beépül az egyén nevébe

12. sz.: arisztokrácia rétegei egyesülnek a címben koherens csoport

családi és örökletes kvalitás körül csoportosul, világi arisztokráciával azonosul

Karoling korban: ifjú arisztokrata, aki a királyi házban tölti tanulóéveit

Karoling kor után: megkülönböztetik a nemeseket a lovagok tömegétől

Város elszigetelődik paraszti környezetétől, kivétel Itália

városok vonala: DK-Anglia-Németalf.-Rajna-vidék-É-Itália vonala

16. sz. kiszélesedik Németo., Cseho., Alpok

II-IX. sz.

Római Bir. kettéosztása Diocletianus (284-305) alatt

NY: gyérebben lakott, gazdaságilag kevésbé fejlett, germán támadások

közp. Róma, 4. Sz.-tól Milánó, 402-től Ravenna

lakosság folyamatosan csökkent betelepítések

nagybirtok tovább nőtt kisbirtok tönkre földek elhagyása röghöz kötés

városoknak nincs alapipara

K: természetes határok, parthus veszély,

Constantinus fővárossá teszi Bizáncot gyors fejlődés

Népvándorlás kis létszámú törzsi csoportok: csak 1-1 termőidényre telepedtek le

törzsi államok határai képlékenyek: nincs intézményi háttér és hagyomány

burgundok, K-i, Ny-i gótok, szvévek, longobardok a Római B.-n belül alkottak

államot

Británniában 7 angolszász királyság

Ny-Római B. hat. kívül: Germánia, K-i, DK-i szlávok ter., Duna völgye törzsi kp.

Frank B.: Chlodvig (meroving) 4 fia közt felosztják egység Nagy Károlynál

Településszerk.: Település típusok: kora középkorban kialakultak

Falvak: 1. Halmaz

2. egyutcás szalagtelkek=írtásfalvak

3. körfalu=rundling

Városok: jól védett fal, piactér

Szerzetesi rendházak falakon kívül

Alacsony népesség

1. városi élet csak Itália éa D-Hispánia ter-n folytatódott

barbárok romanizálódtak: Róma, Ravenna, Pávia, Milánó, közig. központok maradtak

ker. városi vallás: minden város püspöki székhely, ter.-e egyházmegye

mai É-Fr. ter. városai falvakká alakultak: Párizs, Lyon, Toulouse marad

Hispánia: vízigót székhely Toledo

Római B. É-i városai, Balkán: eredetileg katonai funkció elnéptelenedtek

2. vidéki élet: legtöretlenebb Itáliában

erődített, védhető magaslatokra költ.

földter. Nagyobb részén a lakosság és a településszerk. Folytonos volt

Kult. köv

K.Eu-ban Dunától É-ra: germán nyelveket felváltja a szláv

D-re: trák nyelveket felváltja a szláv

Balkánon romanizált trákok megőrizték nyelvüket

NY-Eu. germán nyelvek É-Fro-tól Belgiumon, Luxemburgon, Svájcon át Alpokig

vízigótok, burgundok, frankok, beolvadtak a helyi kelta-római népességbe

Mezőgazd: D-Eu-ban töretlen átmenet

Új eke: nehéz (fából, keréken, megvasalták, csoroszlya)

Terményszerk.: marad 2 nyomásos: főleg búza, rozs

Germánok É-ra tolták a rozstermelő határt

Jelentős állatállomány

Karoling-kor

Pol-i földrajz: 2 nagy meghatározó alakulat: 1. Nagy Károlyi B., 2. K-i császárság

Közéjük ékelődnek a germánok, az Alföld avarjai, és a balkáni szlávok

Karoling-frank B. alapja: az 5. Sz.-ban meghódított ter-k a Pireneusoktól a Rajnáig

Kp. Rajna-vid.: itt a legsűrűbb a frank településszerk.

Bretagne soha nem ismerte el Nagy Károly uralmát

N. K. grófságokat jelölt ki élén a kir. Képviselői a grófok

"pireneusi march": védelemre létesített tartomány

Bizánc: zsugorodott

Különböző eredetű népeket fogadott be bir. területén belül tologatta őket

Hatékony bürökrácia: görög nyelvű

Lakosság őrzi saját nyelvét

Egység: vallási ortodoxia bir.-i nacionalizmus

Británia, Skandinávia, szláv ter.:

Angolszászok+jütök a Ny-i és É-i hegyek kivételével szilárd hatalommal

Skandinávia: germán népek törzsi egységekben

Viking rabló hadjáratok még nem kezdődtek meg

Szlávok: Baltikumtól Balkánig törzsi szerv.

Tőlük É-ra: finnek, lappok nomád ősei

D-re urál-altaji népek: kazárok, besenyők, úzok, kunok

Hispánia: Kantábriai hegyekben Asturia és Leon Kir.

É-ra frank határgr.

Többi ter.-n Cordobai emirátus

Népesség

Népesség: gyors növekedés, városfejlődés,

Ok: pestis még nincs Eu-ban,

kicsi mobilitás

szűzföldek bősége

Települések: Püspöki székhelyek és bencés kolostorok a római városokban

Itália, Ibériai fsz. városai: kevésbé esik vissza a városi élet

Környező vidék népességével töltődik fel.

Túlsúlyba kerültek a földművelők

Mór v.: ker. és ipari szerepet őrzik

Nem akadályozzák az utcák beépítését

Róma: nagyobb volt indokolt szerepénél

Palatinus, Capitolium, Fórum elnéptelenedett

Lakosság a régi kp.-ból a lapályos vid. Telepedett

Nagy templomokat az elnéptelenedett részeken építik

Bizánc: EU. legvirágzóbb v.

Theodosius fala, Hippodrom, Haggia Sophia

Thesszaloniki, Athén, Korinthosz: fontosak maradnak, nagy ker. forg.

Vidék: elszigetelt falvak elnéptelenednek

Lakosság erődített falvakba kunyhók terv nélküli halmaza

Germánok nem erődítették a falvakat, szlávok igen

Skand. Földvárak

Mezőgazd.: hűbériség

Kisbirtok könnyen beleolvad a nagyobbakba tulaj felajánlja védelmét

Birtokokat adóegységekbe csoportosítják

Ált 2 rész: allódium (uradalom), paraszt által művelt

3 nyomásos gazd. nehézeke, új állati erőforrások nagyobb termelékenység

új irtások,

földbérletek feldarabolódnak

több háztartás

robotmunka csökken

Szerzetesség és mezei gazdálkodás

ellentét a világi és szerzetesi nagybirtok közt

világi: term. vegetációt használja, állatteny., erdők védelme, fő tápl.: hús, sajt

szerzetesi: fő tápl. gabona, hús

-ig ált. benedeki regula minden kolostor birtokolt földet feltörés

vezérelv: rendház helyét a közösségi szükségletek határozzák meg

tiltja a 4 lábúak fogyasztását, szabályozzák a föld ter. fogyasztását

csökkentette a pásztorkodást, serkenti a szőlőt, kertet, gyümölcsöst, gabonát

bencések: földesurakként élnek, földek kolostortól messze

föld bérbeadásához vezet

nem utaztak + szállítás drága ösztönözte a pénzforgalmat

1075-1150 szerzetesi reform Fro.-ban

1. remetemozg.: újfajta beilleszkedés a mezei életbe

művelés a laikus testvérek feladata

szűzföldek feltörése, kirekeszti a szőlőt, kertészet nő

arisztokratikus morál megmerevedése: kétkezi munka lenézése

2. ciszterciták: nem támadta a földbirtokot és pénzkezelést

aszketizmus, szűzföldfeltörés, közvetlen földhasznosítás, kétkezi munka

pásztorkodó-erdőből élő művelési rendszer

Bencés Ciszterci gazd. rendszer

Cluny 1120: jövedelmek stagnálása, majd visszaesése megszorítások

Cisztercik 1120 u.: csak a föld gyarapodhat

14-16.sz.

Államalkotás

Kora középkorban (800k): mozdulatlan  társadalmi berendezkedés

Társadalmi helyzetet föld hat. meg. A születés meghat. A társadalmi állást.

Fejedelmeknek kis hatalmuk volt. vazallusoknak köteles volt földet adni szolgálataikért. Katonai hatalom nagy földbirtokkal járt együtt.

Ez a rendszer a hatalom növekvő szétosztásával járt.

Fejedelmek megerősödésnek: adó és katonai monopóliumok megszerzésével.

Népesség: Visszaesés

Pestis: 1347-50 lakosság 1/4-ét elvitte, kiv.: Lengyelo.

Később szórványosan, Utolsó Ny-Eu-ban: 1720

Éhínség: 1315-17

Köv.: ker-kínálat aránya eltolódott

munkaerőhiány birtokok bérlő nélkül

paraszti szolgálatok iránt kereslet megnőttek az árak vásárlóerő

szegények száma nő parasztlázadások

silány földek művelését abbahagyják, falvak elnéptelenednek, telkek nagyobbodnak

elvándorlás a városokba az agrárter. szélső zónáiból központokba tömörülés

jó talajokon nem jelentős a lakosságcsökkenés

elnéptelenedés kapcsolódik a termelési reformmozgalmakhoz

földesúri önkény hirtelen hajtja végre

parasztközösség önként, lassan

Népességnövekedés 15. Sz. végétől

Túlnépesedés: Németalf-n K-Ny-i irányban, É-Itáliában, É-Fro biz. részein

Városok: növekedés, többrétű funkciók, jelentős alapítások a 12. Sz.-ban

Város falai közt: szabad polgár, önkormányzat, kiváltságlevelek

Óriásvárosok: Milánó, Velence, Genova, Firenze, Párizs, Gent, Cordoba

Eu. a 16. sz. végén

Nyelvek: kisebbségek asszimilálódása

nyelvi határok élesebbé válnak, ua. államon belül egységesülés

Fro.: fr. elterjed, kivéve Bretagne (kelta) és a Langedouce (okszitán)

helyi nyelvjárások megmaradnak

Németalf.: flamand kezdi kiszorítani a helyi dialektusokat

Németo.: 16.sz.-ig élnek a helyi nyelvjárások

német nyelvhatárt telepesek K felé tolják

Itália: toszkán nyelvjárás előtérbe kerül

Ibériai fsz.: Mezeta É-i részén kialakull a kasztíliai sp.

nem tudja kiszorítani a periférikus újlatin nyelveket: katalán, galíciai, portugál, andalúz, baszk, d-valenciai nyelvet

Szláv: Elbától Volgáig

Balti tengertől Macedóniáig

magyar: rátelepül a korábbi szlávra

Bizánci B.: görög

É-n megmarad a trák ebből lesz az albán

K-Eu szláv nyelveiből 10 ter-i nyelv marad meg: K-német szorbot, kasubot mai is

É-n baltiak: porosz ebből fejlődik ki a litván, lett

Skandinávia: germánok élnek közép-eu-i német nyelv eredete

2 vezető: dán, svéd

angol: angolszász és a jüt 14. sz.-ban összeolvad a normannal és okszitánnal

Mezőgazdaság:

3 művelési rendszer elterjedt

1. faluközösség: ÉNY és Közép-Eu

nagy táblák felparcellázva közös terv szerint művelik

2. kerített határok: Ny-Eu., brit magasföld, részben Közép és D-Eu

1 bekerített rész 1 család birtoka független művelés: apró település, tanyák

könnyűeke

3. irtástelkek (sorfalu): K-Eu., Skand., Finno., Oroszo.,ó

szabad paraszté, úrdolga

+ vadász-halász tevékenység

Táplálkozás társ.-i hovatartozás függvénye: 1. Gazdag: búza, rozs, 2. Szegény: zab, árpa

Hagyma ízesítő, olívaolaj háttérbe szorul, állattenyésztés jelentősége nő

Erdőter. megcsappan sertés visszaszorul

Ker.:

Vásárok: jelentősége csökken városi tevékenység élénkül

Városközi ker. nő

Kontinentális ker.: firenzei, longobárd, ker. kezében

Mediterrán: Genova, Velence

É-Eu: Hanza Gotlandon érdekeltek: Ny és É-Eu. közt közvetít

Tenger ker. csomópontja Flandria mediterrán, Hanza, Rajnai utak találkoznak

16. Sz. vége: Háborúk, reneszánsz kezdete, pestis

A kora újkori Európa: társadalomföldrajz, gazdaság, demográfia

Ang., Fro., Németo., Németalf.: A középkor végétől a világ gazdasági központja

Keresztény szellemiség egyik fő ismérve a racionalitás

Római jog alapú jogállamiság

Rurális korban végbement az államalkotás és centralizáció csökkentek a regionális különbségek

Ipari társadalom:

lakosság iparban

mezőgazd. Termelékenysége nagy, sok új termék

emberi kapcsolatok hivatalossá váltak, városiasodás, országos és nemzetközi piac

társadalmi és politikai berendezkedés az állampolgár törvény előtti egyenlőségén és a nép szuverenitásán alapul, jogrend jogállam

kormányzati hat. racionális alapú, bürokrácia biztosítja a működését

csaknem mindenki ír-olvas

Gondoskodó állam

lakosság több, mint fele a szolgáltató szektorban él, legfőbb munkaadó a kormányzat, magasan képzett munkaerő

termelés gépesített, iparosodott, bio-termelés, kertészet, banki és biztosítási szolgáltatás

vidék elveszti lakosságának jó részét

állampolgároknak járandóságok

erősödik az állampolgárok feletti ellenőrzés visszaélések megakadályozása

nagykorú állampolgárok nevelése, nagy infoáramlás

Kapitalizmus 3 szakasza: termelés vállalkozói alapon, saját felelősség, cél: a haszon

1. korai: középkori távolsági kereskedők. Szabad piacot korlátozta: céh, merkantilizmus

2. érett: 19. Sz.-i ipari

3. kései (=gondoskodó á.): nő a kormányzati beavatkozás

Ny-Eu. demográfiai fejlődése 15-18. sz.-ig

Ang, Fro., Németalf.

Preindusztriális társ-ban nagy népesség=hatalom

háború

gyarmatosítás: ekkor kereskedelmi lerakatok,

termelés növelésének eszköze többlet módot adott a városi társ. Kialakulására

Túlnépesedés veszélye fékek: éhínség, járvány, háború (18. Sz. közepéig jellemző)

Termelés fokozása korlátozott

1500-1750: népesség nő népsűrűség

Holland tartomány (mai Hollandia ny-i része, Amsterdam):

Városiasodás kiemelkedő, minden falu város vonzáskörzete,

Bevándorlás: többség más tartományokból be kellett illeszteni őket a társ-ba

Gazdasági szükség Társadalmi tolerancia

"Kerület felügyelők"

Demográfiai mutatók:

Halandóság: városban nagyobb élelmezési válság. Ok: növő árak, gabonahiány

Élelemkrízis idején csökken a születés

Halálozási ráta: rövid távon ingadozik, hosszú távon kiegyensúlyozottabb

Gyermekhalandóság: endogén (1 éves korig): vidéken magasabb, exogén: városban magasabb

Házasság: szabályozza a termelékenységet

NY-Eu-i modell: magas házasodási kor, sok egyedüllálló, vidéken idősebben kötik

Házasodási életkor állandó: hosszú távú fejlődést befolyásolja

Születési arányszám=fertilitás:

Vallás, mint "frontmentalitás": vallási kisebbségek nagyobb termelékenységgel kísérelt meg szám szerint jobb pozicióba kerülni

Migráció: vidékről magas rövid a megtett távolság

Családmodell

Németalf., Ang.: nukleáris család

Dny-Fro., Német Kir.: kevesebb nukleáris család

Nemi szerepek: Németalf., Ang.: ffi-nő bizonyos mértékű egyenjogúsága

Ny-Eu. 2 régió:

Ény-Eu (Anglia, Egyesült Tartományok ny-i része): agrártermelés és elosztás jobb szervezettségű magasabb fokú urbanizáció: fejlettebb szakosodás magas a városi halandóság+negatív természetes szaporulat Migráció ösztönzője

kontinentális hatalmak (Fro., Németo.): Fő halálozási ok a gyakori járványok, éhínségek a kevés, rossz minőségű élelmiszer. Inkább vidékies jelleg, kevésbé szakosodott, gyakoribb a nagyobb háztartás, erősebb a családon belüli hierarchia

Társadalmi, gazdasági str. változásai 15-18. sz.-ig

Termelékenység növelése a gazdasági, társadalmi szerkezettől függött

Hagyományos faluközösségek 1450k

Agrártermelés többnyire faluközösségekben különböző típusú földek:

1. késő középkorban sok allodiális föld a parasztokhoz került bérmunkába

2. paraszt háza mellett kert zöldségterm. És intenzív állattartás eredete

3. falu központjától távolabb szántók

4. közös használatban legelők, erdők, parlagföldek

Faluközösségek változása

Anglia: 15-18. sz. bekerítések

Hollandban faluközösségek eltűnnek

Németo. refeudalizáció

Fro., Ny-Németo., K-Németalföld faluközössségek megmaradnak

2. jobbágyság: Elbától K-re Baltikum Eu. gabonatára lett

Tulajdon-Bérleti viszony választóvonala az Elba.

Növekvő polarizáció, és a hagyományos faluközösségek bomlása

Vidéki munka egyre kevésbé zajlott a hagyományos faluközösségekben szabályok, normák jelentősége csökkent

Tradicionális faluközösség önmagát stabilizáló rendszer.

3 fejlődési típus:

1. Paraszti modell: Elbától K-re

A faluközösségek soha nem alkottak tartós egységet a földesúrral szemben,

jogilag gyenge helyzetben, elhanyagolható központi kormányzat szerepe.

Földesúri hat. kiterjesztése jobbágy függő helyzetbe kerül, közvetve kapcsolódik be a piaci termelésbe, nem szakosodik termelékenység nem nő

Népességnövekedés terhek miatt elszegényedés

Földművesek tömegei kicsi és szakosodott gazdaságokban, önellátásra törekvés

Elszegényedett részen háziipar

Fr. kisparaszti modell: Fro., Ny-Németo., K és D- Németalföld

Fr. király és a német fejedelmek a parasztság védelmezőiként léptek fel. A szegényebb gazdák megőrízték pozícióikat, sokszor megmaradt a faluközösség.

nemesség, egyház, hivatalnok adómentes királynak a paraszt a legfőbb bevételi forrás parasztoknál tőkehiány alakul ki, kevés lehetőség újítások bevezetésére

konzerválódás: birtokok aprózódása, termelékenység stagnál, bérelt földek kis parcellákban, allodium kicsi,

faluközösség jól szervezett, paraszti tulajdon rögzítve és a király védelmezte

3. Szakosodási modell Anglia, Holland, É-Fro. tőkés viszonyok előretörése

céltudatos piacra termeés, gazd. Racionalizálódik, foglalkozási szerkezet szakmán belül differenciálódik

növelszik a földműves vásárlóereeje, fölös munkaerő iparba áramlik, föld nem aprózódott tovább, vidék+város egymást kiegészíti

3.1. Anglia tőkés viszonyok korai megjelenése

a gentry, a yeomen, és a polgárság újjáalakítja a hagyományos termelési módot.

1536-52: Egyházi földeket az udvar kisajátítja eladja

Bekerítések.

Bérleti viszony üzleti alapon megindítja a földbirtok koncentrációját jobb üzemszervezés földet tőkeerős bérlők műveltetik bérmunkásokkal

A földnélküliek agrárproletáriátust alkottak manufaktúra, háziipar, napszámos

termelékenység növekedett, szakmai differenciálódás

megszűnt a feudális arisztokrácia, és a tőle függő parasztság

nemesség kereskedelmi beállítottságúvá vált, érdekük közel állt a polgáréhoz

3.2. Holland:

Alap a Baltikumi gabona, Vezető szerepben a kereskedelem

Át lehetett állni más termékekre, gazdák piacra termelnek

Föld spekuláció tárgya, polgárok befektetnek, bérbeadás üzleti alapon, földek fele földművesé

régió foglalkoztatási rendszere diferenciált:

Lakosság 70%-a mezőgazdaságon kívül dolgozik, zsellér

Vidéki háziipar eltűntek

A kereskedelmi kapitalizmus:

Rurális t.: Termelékenység növelhető a szakosodás fokozásával, a piac bővítésével

A vállalkozók a céhrendszeren kívül szervezték meg a nagyléptékű termelést

Manufaktúra, háziipar: erősödése 15. sz. nagyléptékű termelés

Városok: kormányzati, kereskedelmi, kézművés és szolgáltató kp.

Valódi tömegtermelés háziiparban, sokszor a manufaktúra mellett

A kereskedő, mint központi figura: koordinátor

Nemzetközi ker. jelentősége: összességében elenyésző, egyes városok szempontjából döntő

Szoros kapcs. a szakosodás, az ipar nagysága, jellege és a ker. közt

Ang+Egyesült Tartományok: nemzetközi ker. hálózatban, magas a mezőgazd termelékenysége alacsony ár kedvező a tömegtermelés számára

Alapanyagokat szállítottak

nagy pénzvagyon felhalmozására ad lehetőséget hozzájárult a munkamegosztás kialakulásához szállítás, közl. fejlődött bővítette a felvevőpiacot bankszféra fejlődése

A termelés vidékre települése kiadási rendszer

Szakosodás+piac bővülése+tömegtermelés árcsökkenés

A gyártást vidékre: fontos az elérhető energiaforrás, céh hatalma elenyésző, vidéki dolgozók szervezetlenek (alacsonyabb bérek), bizonyos esetekben az alapanyag is a paraaszté volt

Hátrány: biz. Ponton túl nem lehetett több dolgozót bevonni zsákutca

Köv.: vidék függetlensége nőtt, gyorsabban nőtt a lakosság, piactól váltak függővé

A merkantilizmus: kormányzati politika 1550-1750

pozitív mérleg

protekcionista pol.

Egyesült T. ettől eltér

Fr.: kormány saját manufaktúrákat hoz létre

Anglia: céhek államosítása, központi normák

A társadalmi struktúra általános jellemzői

Hagyományos rendi társadalom: papok, harcosok, dolgozók. A korai 16. sz. nem sokban különbözött.

Nem volt jogegyenlőség, kicsi a mobilitás.

Arisztokraták: középkorban állandó fenyegetést jelentettek az uralkodó számára.

16. Sz-ban egyre több uralkodónak sikerült hatalmát kiterjeszteni. 

Nemesek: helyzete veszélyeztetetté vált. Áremelkedések gazdasági romlást jelentettek.

Arisztokrácia és nemesség hatalommegőrzési kísérletei

1. Törekedhettek a föld hatékonyabb megművelésére, azaz a modernizációra.

2. Megerősíthették feudális jogaikat: kiterjeszthették az úrdolgát, kötelezővé tehették biz. eszközök (malom) használatát.

3. Számíthattak a központi kormányzat segítségére

Polgárság: középkori városok kivívták függetlenségüket. A kereskedő polgárok a

legdinamikusabb csoporttá váltak. A társadalmi változások hordozójává váltak.

"Polgárság árulása": földvásárlás föld jó befektetés

Kézművesek: céhekbe szerveződve nagy hatalommal rendelkeztek

az új vállalkozók és a vidéki háziipar és az állam aláásta pozíciójukat.

Parasztok: hagyományos életmód fenyegetettsége

sok parasztfelkelés: társadalmilag akkor veszélyes, ha más csoportok is csatlakoznak.

Szegények: sok. Tömegként fenyegethették a társadalmi stabilitást.

Papság: protestáns területeken a földek újrafelosztása ösztönözte a társadalmi mobilitást

katolikus országokban a főpapság hatalma összefonódott az arisztokráciával.

Államalkotás:

15. sz.-tól központi hatalom növekedése:

Az uralkodó kijátszhatta egymás ellen a polgárságot és nemességet

központi kormányzat, bíráskodás, adózás szabályozása,

egységes pénz, súly, mértékrendszerek bevezetése, belső vámok eltörlése

15-18. sz.: Az állam fő feladata az élelemelosztás (élelemhiány felkeléshez vezethetett)

Társadalmi rétegződés és mobilitás:

Anglia: középkortól virágzó gyapjúker. És juhtenyésztés infrastruktúra kiépülése

Gyapjúkereskedők városokban politikai hatalmat szereznek

Nemesség juhtenyésztéssel növelhette bevételeit föld bevételi forrás lett befektetés

Föld megváltozott funkciójával eltűntek a személyes mentességek: bérmunkások, vállalkozók

Angol polgárháború 1642-46

Parlamenti többség megakadályozta a hatalomkoncentrációt.

Nagy mobilitás: nem szokatlan a felfelé irányuló mozgás.

Folyamatos migráció

Megnőtt az iskolázás szerepe

Nagyarányú mobilitás 1640 után alábbhagyott. Sok területen (hivatal) visszatért az öröklési rend.

Franciao:

Nemesség nem érdekelt közvetlen a termelés növelésében, városból sincs ösztönzés.

Király egyre jobban korlátozta a nemességet(ellenállás 1642-46: Fronde mozgalom). A nemességet XIV. Lajos az udvarhoz kötötte.

Kialakult bürokrácia: a polgárság kezében volt hivatalnok függött az uralkodótól.→Taláros nemesség.

népesség nagy része függő helyzetű

felemelkedés királytól függ

polgárság és nemesség nem nyitott egymás felé

bürokrácia (új) rendként működött régi és új elit egymás versenytársai érdekütköztettés elit vidéken végül visszafoglalta hatalmi pozícióit.

Az Egyesült Tartományok: provinciák laza szövetsége, centralizáció elmaradt, fontos a

város szerepe. Okok:

II. Fülöp központosítási törekvései, vallási érdekekkel egybekötve polgárság szembeszegült, gyenge a nemesség befolyása

Polgárság: szűk köre a régensek a tartomány irányítói, helyi és országos szinten

Első nemzedékük még nyitott 17. Század folyamán helyi szinten monopolizálták a tisztségeket, arisztokratizálódás, földvásárlás

patrícius réteg alakul ki a polgárságból

Németország: széttagoltság központosítás kudarc

Arisztokrácia helyi szinten központosít

16. sz-ban: vallás, császári hatalomnak ellenszegülő arisztokrácia, köznemesség jövedelmének apadása, jelentős városok nagy száma, kereskedelmi viszonyok terjedése

1648 u.: belső vámok maradtak, egységesült a jogi, pénzügyi és mértékrendszer, céhek erősek maradtak

Poroszország

mezőgazdaság kereskedelmi jellegűvé vált gabonatermesztés kommercializálodott

földművesek alávetése, kevés erős város, friss telepítések faluközösség

junkerek (nagybirtokos) ellenére erős nemzeti állam jött létre erős hierarchia

Városok

16. sz-tól: különböző típusú városok: főváros, kikötő,

hanyatlásnak indulnak: régi iparvárosok, régi egyházi és irányíási kp, szárazföld belsejében fekvő települések

megváltozott társadalombeli helyzetük: autonómia megnyírbálása, megnőtt a város befolyása környezete fölött

Társadalmi szerk.: differenciáltabb a vidéknél

Társadalmi helyzetet elsősorban a pénz határozta meg: város elit =kalmárok

középrétegek: szatócsok, kézművesek kézműveslegények, szabad iskolázatlan munkások szegények

elterjedtek az osztályokat átfogó politikai csoportosulások. Vallási, poiltikai

frakciók

18. Sz. végéig elit egyre jobban kisajátította a hatalmat. csökkent a mobilitás

Faluközösségek

Kezdik elveszíteni autonómiájukat.

Angliában: növekvő társadalmi megosztotság bekerítők, bérmunkások

Fro: földbirtokos és köznép ellentéte, faluközössében szolidatitás

Holland: földművesek gazdaságilag, politikailag függetlenek voltak

Poroszország: személyükben függő jobbágyok megjelenése

Szegénység

16. sz.-tól szociálpolitika kezdete: kormányzat cselekvő módon avatkozik be

csavargást, koldulást tiltották

Anglia: 1563: Kézművesek Statutuma: szakmák követelményeit tartalmazza ez alapján mindenki beosztható (foglalkozás nélküliek=napszámosok)

1598: törvény a szegénygondozásért felelős személyek feladatairól

Polgárság adóztatása ebből munkahelyeket teremtenek

Franciao:: kormányzat kötelessége a gabona elosztása helyi érdekenél magasabb érdekek hadsereg és Párizs elsőbbsége

Népi adóztatás

Uralmi szerkezet legitimizációja

1. Társ = emberi test

2. Jogállam kezdetei: parasztok féltették a szokásjogon alapuló jogbiztonságot

racionalizálódás

Mentalitás változása: racionalizálósás és individualizáció

elsőnek a polgárságnál

Reformáció

protestanizmus és nacionalizmus együttes megjelenése erősíti egymást

ír angol

lengyel lutheránus porosz, ortodox orosz

németalföld sp.

Reformáció Eu-t 3 részre osztotta:

1. D-i rész: Itália, Ibériai fsz., Fro., osztrák örökös tartományok, Mo. katolikus

2. Svájc - Németo. Megszlot

3. K-i rész: ortodox

Vándorlások:

idénymunkások:

menekültek

1609-1614: Sp-ból móriszkók (1501-1526 keresztény hitre tért muszlimok)

kiűzése 500 ezer

Előzmények: mórok megjelenése a 8. sz.: határ Duero folyó és kantábriai hegyek

-Katolikus uralom: Ny-n (portugália), É-n: Galícia, Leon, Ó-Kasztíli, Baszk., , és a frankokkal határos területek: Katalónia, Navarra

-al-Andalusz: muzulmán Spo. többség mozarab marad (keresztény), ellenáll az asszimilációnak

-Mór - hispán kult.: kapcsolatok É-Afr-val és Ny-Európával

szintézis: arab, berber, zsidó, vízigót, hispanorómai

erős K-i hatás: étkezés, divat, fürdőkult., tudomány

Keresztény hat.: ünnepek átvétele

Nyelv: kétnyelvűség kezdetei

Zsidók kultúraközvetítők: fordítókp. (Toledó) héber, arab, görög, latin

-reconquista: 1085-tól Betelepülők áttérnek a kizsákmányoló gyarmatosításra + erőszakos áttérítés

1685: Fro-ból hugenották kiűzése 200 ezer

Zsidók kiűzése Sp-ból

1492-ben: Oszmán Birodalomba, Portugáliába

1690 -s évek: Angliába, Németalföldre mennek

állandó elvándorlás kedvezőbb területekre

Demográfiai fejlődés a 18. sz. végétől

1750-1965: népességnövekedés gyors, folyamatos általános

19. sz. végéig magas születési arányszámok

18. sz-ban kezd csökkeni a születések száma

I. VH után helyreállítási periodus

18.sz. közepétől növekedés: országok közti eltérések nőnek

demográfiai forradalom: modernizáció, különbségek halványulnak

Ny-i házassági minta halványul

Halálozás: 19-20-ban kevésbé cssökken, mint a születés

1880-tól gyors csökkenés súly a csecsemőkről az idősebbekre

Migráció: gazdasági válságok idején nő

A modern család: 19. Sz. végétől

Házastárs szabad választása, nő függetlenedik, válás, családon belüli születésszabályozás

Polgáriasulás

Erkölcsrendészet, deviancia (homoszex, prostitúció) tud-s megalapozása

Életciklus: házasság időtartama csökkent, nő 30-es kráig szül, öregkor megnő

Kamaszkor hamarabb kezdődik 19. Sz-tól serdülőkort külön számítják

lassulás a népességnövekedésben

második demográfiai forr.:

visszaesett a szül. sz., házasságok sz. csökkent, nő a válások sz. házasság veszít társadalmi szerepéből.

Ok: nők helyzete megvált. 1880-1914 első emancipációs hulláma

1965 individualizálódás

Félelem a népességnövekedéstől: Malthus (1766-1834)

Halálozás csökkenése 19. sz. végéig

Fő ok: több, jobb élelem

1830-1880: higiénia javul

19. sz. végétől orvoslás

Sajátosságok:

Hollandia: magas halálozás és születés

Demogr. forr.: 1880-1914 TÁRSADALMI TÖMBÖSÖDÉS jellemző: termelékenység régiók, szakmák, vallás szerint eltérő. Oldódása: 1945-85.

19.sz-ig kivándorlási többlet

1950-től bevándorlási többlet: olaszok, törökök, marokkóiak

Németország: regionális változatosság eltérő demográfiai minták

1933: általános tendenciákkal megegyezik. 1933-39: nagy kivándorlás (400.000)

Gazdasági fejlődés 1750-től

A preindusztriális és a modern gazdasági növekedés

Modern: a gazd. Összes területét érinti. integrált gazd-i rendszert hozott létre

1850u. nemzeti gazd-k kölcsönös függősége erősödik nemzetközi gazd. Rendsz.

Növekedés állandó

Konjukturális hullámzás: a nemzeti termelés rövid távú hullámai (7-10 éves ciklusok)

Konjuktúra: termelés, foglalkoztatottság nő, növekvő beruházások, emelkedő árak

Recesszió=depresszió:term. Csökken, munkanélküliség, csökkenő árak,

Válság: konjuktúra + recesszió fordulópontja

Kondratyev hullámok: 50-60 éves ciklusok konjuktúra mozgás ennek a része

Felívelő szakaszban a konj. Hullámok csúcsai magasabbak

Lefelé ívelő szakaszban a konj. Hullámok rövidebb lefolyásúak

Termelékenység növekedés okai: műszaki fejl., tőke termelékenysége nő, új nyersanyagok és

E források, szakosodás, gazdasági int. fejlődése, negyüzemi termelés,

Feltétele: kedvező piaci körülmények

Az ipari forradalom Angliában: a leghamarabb korszerűsödik, de a 19.sz-ban eltűnik a különbség A. és a többi ország között.

Mezőgazd: 18. Sz. kialakul a piacra termelő farmer

Mezőgazd. forr. terület kiterjesztése, termelékenység nő: szakosodás, intenzifikáció: vetésforgó, csatornázás, gép, műtrágya

Szállítás: költsége csökken

Ok: kiterjedt víziúthálózat csatornázás 1830-ig: Ehhez kisbefektetők tőkéjét használják fel rugalmasabb tőkepiac

1825-től vasút munkalehetőség, kereslet a vas iránt

Ipar: pamut, vas sikeres átállás kimagasló termelés legnagyobb brit exportcikk

Pamut: áttörés a háziioartól a gyárra elöszőr a pamutiparban

Vas: iparosodásnál létfontosságú a nehézipar termelők a vas és szénbányákhoz költ.

Nemzetközi ker.: Ang. Lett a legnagyobb exportáló és importáló o. gyarmatárú ker.

Vállalkozók: új társ. csoport a self-made man=ipari elit: maguk erejéből emelkedtek fel

Nagy a felfelé tartó mobilitás: textilgyárosok többsége középosztálybeli

Első ipari vállakozók vallási non-konformisták hivatali, katonai tisztségek el voltak zárva előlük. Nem tanulhattak Oxfordban, Cambridgeben.

Bankok: rövid lejáratú kölcsönök

Gazdaságpolitika: liberális, laisser-faire elv

Állam: szabadalmakat ad, védte a feltalálót, szociális törvények

IVH után vezető szerep vége: műszaki tudományok alacsony presztise, újítások elmaradása

Az ipari forradalom Németo-ban: nem előzte meg agrárforr.

Minél nagyobb volt egy ország viszonylagos elmaradottsága, annál gyorsabban iparosodott, mivel rögtön a fejlettebb technikát vette át.

1850: fejletlen ipar és infrastruktúra, politikai széttagoltság, szegény paraszttömegek

1914: a világ legnagyobb acél- és vegyipari exportőre

1807-től jobbágyfelszabadítás defferenciálódás + regionális eltérések

1850-ig korszerű ipar: Szilézis, Szászo., Rajna-vidék, Vesztfália

1834: vámszövetség csökkenti a gazdasági széttagoltságot

1870u: AZ ipari forr. 2. országa új kp. A Ruhr-vidék

Bankszféra: bekapsolódik az iparba a nehézipar alaptőkéjét finanszírozzák a kisbefektetők

pénzéből gyors fejlődés kartellek, nagyvállalatok

Mások találmányianak gyors átvétele jell.

Ker.: együttműködött az egyetemekkel, laboratóriumokkal fontos a term. és technikai tud-k

Vállalatok: költöttek kutatásra

Tulaj és igazgató szerepköre szétválik

Az ipari forradalom Franciaországban: mezőgazd. termelés alacsony.

Ipari forr-t késleltette: a forradalom, a koalíciós háborúk, nyersanyaghiány, kis

exportlehetőségek, hagyományos mezőgazdaság

Forr. Vidéken konzerválta a tulajdonosi szerkezetet, adók maradtak, városiasodás alacsony fokú, parasztság a családi birtok gondozására törekedett

Bankok: fejletlen bankrendszer, nem fektettek be az iparba

Kevés korszerű vállalkozó. Ők É-n és K-n acél, autó

Társ. presztis: föld, állampapír

Az ipari forradalom Németalföldön: kiegyensúlyozott növekedés

19.sz-ra a városok hanyatlanak, munkanélküliség, sorvadó ipar

1850-1910: megszünik a létszükségleti cikkek adója, bérnövelés nő a vásárlóerő

virágzásnak indul a mezőgazd. (1880-ig tart)

1850: ipari növekedés K- és D-Hollandiában a munkaigényes iparágak fejlődnek

Holland tartományban a tőkeigényes vállalkozások

késedelem oka: szűk belső piac, magas adó, gyenge infrastruktúra, nyersanyaghiány

éles regionális különbségek

tengerpart: specializált kertészet, ker.i növények, tejtermelés, sertés

homokos ter.: önellátásra rendezkedett be

Mezőgazdasági válság:

Ok: USAból érkező olcsó gabona, tejtermelés, kertészet tovább virágzik

Fro.+Németo. Protekcionista intézkedések

Hollandia: fontossá váltak a szövetkezetek, ahol a gazdák közösen szerezték be a gépeket

1918-1929: Fellendülés

mezőgazdaságban strukturális tültermelés

IVH után: gyarmattok is elkezdenek termelni

Növekvő vámok

Új pénzügyi kp. New York lett

Válság, recesszió:

1929: tőzsde összeomlott

Ok: kicsi kereslet kerekedelmi mérleg hiánya

Megoldási lehetőségek:

1. Pénzszűkítés = defláció: termelési költséget csökkentik, elősegíti a kivitelt, fékezi a behozatalt kudarc, mivel a világker. egészét érinti a probléma

2. védelem = protekcionizmus: vámok, mennyiségi kvóták

3. pénzrontás = devalváció: vonzóbbá teszi a saját termékeket

Korrekciós politika: John Maynard Keynes (brit közg.) beruházásokkal növelni kell a

fizetőképes keresletet. Veszélye: állam túlköltekezik

Alkalmazta: Fro., Németo., USA, Svédo., Argentína

Gazdasági fejlődés a IIVH után: 1945-70 növekedés, 1970-80: visszaesés

Munkások magasabb iskolázottsága, ésszerű termelésszervezés, termelés összpontosítása, tőkekoncentrálás, konténeres áruszállítá, számítógép, olcsó E

Gazdasági életbe való állami beavatkozás

Szolgáltatási szektor nőtt

Társadalmi juttatások széles skálája automatikusan stabilizáló rendszert épített a gazdaságba

1970-es évek

olajválságok: 1973. 1979

konjukturális visszaesés, tömeges munkanélküliség

új protekcionizmus

1980-s évek: álllami kiadások visszafogása, juttatások lefaragása

Eu-i gazdasági integráció: 4 szakasz

1. szabadkereskedelmi övezet: importvámok eltörlése

2.vámunió: közös külső vám

3. közös piac: tőke+munkaerő szabad áramlása

4. gazd. és monetáris unió: közös piac, gazdaság, szociálpolitika, pénzrendszer

Csoportok, társadalmi viszonyok, mentalitás a 18. Sz. végétől

Állam hatalmának kiszélesedése

Központi kormányzatok hatalma megnövekedett

Bürokrácia Hatalom személyessége csökkent

Társadalmi gondoskodás az államra hárult

Renditől az osztálytársadalom felé elmozdulás fokozatbeli különbség

Új társadalmi csoportok kialakulása: vállalkozók, munkások

Középosztály felduzzad: csúcson és legalul lévő csoportok vesztenek jelentőségükből

19.sz-tól új ideológiák

angol ipari és fr. társ-pol. Forradalom hatásai jelentkeznek: új eszmék, nő a társadalmi mobilitás

a hatalom hagyományos tulajdonosai még őrzik pozícióikat

1880-1940

választójog kiterjesztése általános választójog

2 nagy társ-i mozgalom: szakszervezett munkásmozgalom, jobboldali radikalizmus

nőtt a politikai stabilitás, demokratikus rendszer,

állam felelős állampolgárai létbiztonságáért gondoskodó állam

Az állam

Állam inkább ösztönzője, mint aktív résztvevője a gazdasági tevékenységnek

vasútépítés: a felhasznált tőke nagyobb része magánszemélyektől származik

Távíró: lehetővé vált nagyobb területek tényleges irányítása

Katonai kiadások arányaiban csökkentek: megjelent a szociális ellátás

Oktatás szerepe nő

A közrend felügyelete bővítik a rendőrség feladatait, titkosrendőrség létrjön, cenzúra

A polgárság

Polgárság és nemesség közt erőeltolódás változó hatalmi szerepek konfliktusok

Igyekeznek befolyásolni a politikát: Állam köteles megteremteni a gazdasági növekedés feltételeit

Fejlődésbe vetett hit

Angliában: a polgárság gazdasági sikere

Vállalkozók csop. kialakul: Tőkét hosszabb távra fektetik be: gépekbe, épületekbe.

A nyereség javát visszaforgatják.

Később a fejlesztés: banktól, magánszemélytől felvett kölcsönből

Fro.: polgárság összetétele nagyon heterogén

Nagypolgárság = Pénzemberek és bankárok: átveszik a nemesi életstílust

Szabad értelmi hivatások képviselői: ügyvéd, mérnök, orvos, újságíró

Közhivatalnokok

Középosztálybeliek: patikusok, könyvkereskedők

Németo.: 19. Sz.ban különbséget tettek 2 polgári csoport közt

"Pénztulajdonosok" = Akik társadalmi pozícióikat az iparosodásnak köszönhették

Bürgertum = akik más háttérrel rendelkeztek: tudásból, képzettségből adódó szerep

hivatali: tőlük indultak ki a 19 sz. fontos kezdeményezései

katonai karrier

Hollandia: polgárságnak van iráníyítási tapasztalata stabilitást biztosított az országnak

Hivatalnokok és szabad foglalkozásúak száma nő

Kereskedők és járadékből élők magas aránya

A nemesség

KOnfliktus polgárság, parlament

Hatalmának nagyobb részét tovább őrzi: főleg hadseregben és diplomáciában

OK: 1873-as agrárválság miatt magas földárak, bevétel

Erkölsci tekintély marad, mások utánozzák

Ang: 1880-ig uralkodó csop. Felsőház-peerek, alsóház-középnemesek. ált. választójog

1880u: helyi irányításra nagy befolyással rendelkező önkormányzatok tagjai választott képviselők lettek

jól szervezett pártok

nemesek rákényszerültek, hogy iparral, ker.el foglalkozzana

összeolvadt 2 hatalmi tömb: arisztokrata mezőgazdasági + pénzügyi-ipari

Főrendek egyre nagyobb arányban polgárok

Fro.: többség elvesztette birtokát, vidéken megszűntek a félfeudális viszonyok

1815 után hatalmi restauráció: egy részük hivatalnokként keres munkát

1830-s forradalom után: polgárság uralta az országot

Németek: megszüntették az úrbért, hagyományos szolgáltatásokat

Jobbágyoknak kártalanítani kellett a földesurakat föld 87%-a gazdát cserélt 1885-ig

Konzervatív arisztokrácia továbbra is tartja megbefolyását

Németalföld: arusztokrácia már a preindusztriális időben sem játszott jelentős szerepet

néhány régi patríciusi család nemesi rangra emelésével új nemesség jön létre

nemesség befolyása helyi szintre korátozódott, szerepük diplomáciában fontos

Egyéb csoportok

Városiasodás hagyományos közösségi kapcsolatok eltűnése új városlakók normavesztése

A családi jövedelem az egyéni bérek összege lett társadalmi függetlenséget adott

1880-ig csak a polgárság és a nemesség bír hatalommal

viszonyuk befolyásolta a modern társadalommá alakulás módjait

Feltétele volt a demokratikus politikai str.

Parasztok a piac függésébe kerültek, vetélytársak személyes kötődések háttérbe szorulnak

Kézművesek: kezdetben hasznot húznak az iparosodásból a piac egymás közti és az árak

rögzítésén alapuló termelési rendszert a versenyre épülő váltja fel

Ipari munkások: az új iparvárosokban és a régi városok új iparkörzeteiben koncentrálódtak

Csak 1880 váltak számottevő csoporttá

Ideológiák: A haladásba vetett hit és a liberalizmus

Állam és alattvaló új kapcsolata tudományos viták tárgya

Szerződéses jelleg

Liberalizmus elemei: haladásba vetett hit és emberi egyenlőség.

Fontos az egyén autonómiája és maximális kibontakozásának lehetőségei

Gazdasági lib.: alapja a munkamegosztás és a piaci mechanizmus

Adam Smith: a vállalkozó nemcsak saját jólétét növeli, hanem az egész társadalomét

David Ricardo: munkás bére nem növekedhet tovább annál az összegnél, amely a családja életben tartásához kell

vállakozók az általános érdek képviselői

Oktatás: egyenlőségideál követelménye tudáson alapuló hatalom

növeli a társadalmi mobilitást

egyházi befolyástól mentesnek kell lennie

Nacionalizmus

A liberálisoknak érdek az erős nemzeti állam támogatás a magántulajdon védelméhez, infrastr. kiépítése, szabad ker. biztosítása

felülről jövő nacionalizmus: állami oktatás, közös nyelv kialakítása Fro.

alulról jövő: ahogy lazultak a hagyományos közösségi kötelékek szükségessé vált egy másfajta összetartozás érzés kialakítása Németo.

Radikalizmus

Fro.-ban a modernizmus elleni tiltakozás társadalmi jellegű

Fourier, Prudhon Antikapitalizmus

A népies gondolkodás Németo.ban, és a radikális Fro-ban a kispolgárságra, kézművesekre, parasztokra volt jellemző

Az ellenállás

Ludditák 19.sz. erős helyi szervezetek

Chartizmus: 30-40-es években mozgalommá nőtt. Politikai követelések: általános választójog,

titkos szavazás, választókörzetek újra felosztását követelték

Önsegélyező egyesületek: angol kézműveseknél már a 18. sz-ban

A szocializmus

Marx-Engels 1880előtt megfogalmazta a munkásmozgalom ideológiai elemeit

osztályharcelmélet

Állam befolyása tovább nőtt. Új csoport, a munkásosztály is beleszól a politikaába

Tömegtársadalmak megjelenése: közös az élet- és fogyasztási modell

Létminimum feletti jövedelem

Városias életmód

A választójog révén beleszólás a döntéshozatalba

Kibontakozása a II. VH után.

Az állam

Modern imperializmus

Merkantilista szabályozások eltűnnek "be nem avatkozás" ideológiája

Iparosodás, urbanizáció következményei

Idegenkedés az alsóbb néposztályok helyzetétől védekezés mechanizmusai

szociális kérdés

Munkanélküliség, szakképzetlen munkások, higiénia, lakáshiány, gyerek-nőmunka

kezdetben a városi polgárság kereste a megoldást

később a központi hatóságok

Társadalombiztosítás: Német császárságban vezették be legkorábban a baleset, öregségi, és betegbiztosítást. Hollandia sok területen utolsóként.

Németo.: az első állam, ahol fentről társadalombiztosítási rendszer Bismarck vezetésével

18. sz-ban az államot már a jólét előmozdításának eszközeként tekintették:

Államnak támogatni kell a magántulajdon megszerzését, biztosítja a jólétet . Szembefordultak a laisser.fair elvét hirdető tanokkal

A munkásosztály

Gazdasági szerkezet módosul vezető szerep az iparé majd szolgáltatási szektor

koncentráció városi ipari központok

1880k került egyértelműen látótérbe

1880 után tömegmozgalmak cél: munka-, bérhelyzet javítása, politikai tevékenység

Anglia: több kísérlet az együttes fellépésre.

1850k munkás elit szervezkedik

1880k modern szakszervezet

Fro.: munkások vagy szervezetlenek voltak, vagy sok különböző szervezetben működtek

Ok: Többségben volta a kisvállalkozók, életszínvonal lassan javult

Németo.: munkások többsége nem fogadta el a monarchiát.

Ideológiák

Revizionozmus

Revizionozmus a szocialista gondolat javított változata

Eduard Bernstein (1850-1932, német szocialista)

a különböző társadalmi osztályok egymásba nőnek

A szocialista társadalmat fejlődés és nem forradalom útján

Fro.-ban, Németo-ban, Hollandiában ez vált a politikai szocializmus forrmájává

Angliában a mérsékelt irányzat uralkodott

Az egyházak

A magas egyházi méltóságok sok esetben az állam oldalán álltak.

IX Pius pápa (1846-1878): nyíltan elítélte a szocializmust és a liberalizmust.

Pápa csak 1891-ben ismerte el szociális probléma létezését

Hollandia: az egyháznak sikerült a munkásosztály egy részét magához kötni

a "társadalmi tömbösödés" keretében létrejött egy protestáns-keresztyén és egy római katolikus mozgalom

tömbösödés: 1950ig a társadalmi elrendeződés jellegzetessége Hollandiában.

-Nem egyenlő összetételű csoportokba rendeződik a társadalom

-Összetartó erejüket közös ideológiából merítik: vallás, életszemlélet (szocializmus, liberalizmus)

-Egy adott tömbben az illetők, minden olyan szolgáltatással, intézménnyel találkoznak, amely a társadalmi működést lehetővé teszi: munkásmozgalom, iskola, egyetem, sportklub, kórház, nyugdíjbiztosítás stb.

-Ez a társadalom függőleges tagolódása: minden tömbnek megvan a maga elitje. Tömbön belül az elitnek döntő szava van.

Pacifikáció: A tömbök elitjei közt konszenzus van, hogyan kell kormányozni az országot.

A fasizmus

Sikerének oka: a széles körű liberális polgárság hiánya. Vidék megőrizte konzervatív jellegét

A munkások és más társadalmi csoportok

Kézművesek

hagyományos kézművesek: hagyományos szerszámokkal, kis műhelyekben. Szembekerültek a gépesített munkavégzéssel ludditák

kézműves szövetkezetek létesítése: egyaránt termelési és fogyasztási szövetkezetek. Kézműves módszerrel termeltek, és a hangsúlyt a mesterség elsajátítására és a taglétszám korlátozására helyezték. Pl. nagyker áron vásárol a szövetkezet, és a tagoknak nyereség nélkül adja tovább. Lakásépítési szöv.

A mozgalmat általában támogatta a burzsoázia.

munkásarisztokrácia: szakmunkásként a gyárakba került kézművesek, és akik a kézművükön belül maradtak, de gépesítettek (nyomdászok, gyémántmunkások).

Az új burzsoázia

viszonya a munkásosztályhoz ellentmondásos: A laisser-fair ideológia alapján megtiltotta a szakszervezetbe tömörülést. Gyámkodás = elügyelet a munkások fölött.

Törvény tiltotta a céheket, szakszervezeteket, sokáig a gyülekezési jogot korlátozzák

Nemesség

Visszahúzodnak saját köreikbe.

Földművesek integrálódása

Piaci kapcsolataikkal, oktatásban való részvételükkel, katonai sorkötelezettségükkel állampolgárrá váltak.

Városba költözés, szakosodás

Kisebb gazdák szövetkezetbe tömörülve átálltak a nagyüzemi termelésre versenyképesek lettek

A nők

1. feminista hullám célja: választójog, munka-oktatás terén egyenjogúság. Választójog: Németeknél 1919-től, franciáknál 1945-től. USÁból indul Anglia

2. feminista hullám célja (60-s évek): nők általános felszabadítása

Munkáskultúra-tömegkultúra

országos szionten csak a 19. Sz utolsó 20 évében jöttek létre munkásszervezetek. Általános céljaik: május 1., nyolcórás munkanap.

Jell: sztrájk kialakult forgatókönyve van,

Polgárság "civilizációs offffenzívája"

Munkásosztályon belül vasárnapi iskola

Szabadidő általánossá válik: kereskedelmi jellegű eltöltés mozi, sport, nyaralás

Kispolgári életmód

1945-től máig

Gondoskodó állam

Középrétegek

Foglalkoztatottsági szerkezet tovább differenciálódott.

Kialakul a menedzserréteg: vezeti a vállalkozásokat és az államot.

Erősen differenciálódott

Tőke és munka közti polarizáció kezdett eltűnni

Kiegyenlítődési folyamat: betanított munkások előre. Társadalom alsó része felemelkedett.

Feldolgozzóipar szerepe csökken, szolgáltatóé nő: Új középrétegek java része ebből a szektorból származik.

Individualizáció, globalizáció

Iskolázottság növekedése

"új szegények" szakképzetlenek nehezebben jutnak munkához belőllük kikerülő munkanélküliek, idősek, segélyre szorulók: Ők kizárólag az államra vannak utalva.

Modern társadalom ideológiája

Aktív szocialista mozgalom.

Hidegháború kitörése óta a bal oldal ügye a revizionosta szoc. Pártok területvé válik.

1990 óta ideológiai vákuum.

1960-s évek: szembefordulás a teljesítményorientált, fogyasztói társadalommal.

Házfoglaló mozgalom: különösen a 70-s évek közepétől Anglia, Németo., Hollandiában egyre jobban radikalizálódott ( állam felvásárolta a foglalt házakat és berendezte a fiataloknak).

Rokonszenv Szu után Kuba és Kína felé fordult.

Egyházak háttérbe

Homoszexuálisok, nők emancipációja

Tömegkultúra

1980 k jelentkezett: család, hobby, csináld magad

A gondoskodó állam problémái

Anglia: vállalkozások élén 3 csoport: részvénytulajdonosok, pénzügyi szakértők, menedzserek.

30-s évek uralkodó osztályának összetétele: a konzervatívok, a kormány, a közhivatalok, a bíró hatalom, és mgas rangú katonák társadalmilag homogén csoportból válogatódtak.

A konzervatív parlamenti képviselők a lakosság leggazdagabb rétegeiből kerültek ki: az üzleti életből származtak, részvénytulajdonosok, vállalkozások igazgatói.

Hátteret erősítette, hogy együtt nevelkedtek a legfontosabb "public school"-ban és az egyetemen (Oxford, Cambridge).

Fro.: későn modernizálódott a társadalom.

A Vichy köztársaság idején (1940-44) népesedési politika a nagycsaládokat előnyben részesítette ez folytatódott stabilizáló hatású

A vezető pozíciók száma nem tartott lépést a diplomásokéval a csúcspozíciók az elitiskolák diplomásainak kezében maradt.

Németo.: 1918-33 közt a középosztály félt az alulról jövő mobilitástól. Ez 45 után

eltűnt felfelé mobilitás ösztönzése.

Régi arisztokrácia teljesen eltűnt.

új elit 45 után: pénzügyi világ vezetői.

Német elit tagjai csak a csúcspozíciókban találkoztak először. nem uniformizált, hanem szegmentált. Létezik külön gazdasági, művészi, politikai, tudományos elit. Csoportjaik közti kapcsolat elhanyagolható

A nemzetállamok kialakulása

Nemzet fogalma

Rendi nemzet: középkori Eu.-ban ( vezető réteg), tartományi nemzet

Egyidejűleg több "nemzet" tagja volt az egyén

Modern nemzet: utóbbi 200 évben alakult ki

Benedict: 1. elképzelt politikai közösség

együvé tartozás képzete: közös tudás és felejtés nemzeti identitás

kialakulása hosszú folyamat eredménye: válogatás, intézményesülés

Jell.:   1. korlátozott, mert a nemzet határa véges

2. szuverén: a nemzetek a felvilágosodással a szabadságért harcoltak

3. közösség: mert független az aktuális társadalmi viszonyoktól

Gellner: nacionalizmus nemzeteket alakít ki ott, ahol azok nem léteztek

Hobsbawn: kettős jelenség felülről teremtődik meg, de nem érthető meg az alsóbb néposztályok nélkül

Konstruálás folyamatos cserélődés kezelni kell az ellentmondásokat

Kultúraépítés: Nemzeti tudat kialakítása, újratermelődése

Frykman: társ és egyén tapasztalatai integrálódása a meglévő gondolkodási mintákba:

Szimbólumokon keresztül

Tartalma: közös történelem sorsközösség

Nyelvteremtés: politikai súlyú melyik dialektus lesz kitűntetett

Etnicitás: közös eredetre hivatkozás

Vallás: pl. Íro.

Nemzeten belül több modell

Rétgenként eltérően választanak az adott szimbólumkészletből

Shils és Eisenstadt választáshipotézise: 1. Elit, 2. Elithez tartozó csoportok

A hivatalos nemzeti orientációba bekerül a peremen lévők szimbólumai majd a peremre kerülők megindulnak újra befelé cserélődés

Nemzeti szimbólumok:

Állandóak értelmük változik: a jelen kontextus és a múlt alakítja

Löwgren 3 szint: 1. Nemzetközi szinten lévő állandó modell

2. adott jelképkészlet: csak módosításokat lehet rajta végrehajtani

3. kisebb csoportok szimbólumai a nemzeten belül

- himnusz: legrégibb az angol (1740) Királyhimnusz. Utána lévők a nemzet szellemi lényegét próbálták meghatározni

- címerek, zászlók: identitáskifejezők

- főváros

- fr. Marianne, Británia, Germánia (harcos), svájci Helvetia

- ünnepek, emlékművek, szobrok, védszentek

- helyek, nemzeti tájak virtuális - szimbolikus: zsidóság számára ókori Izrael

Svájcban hegyek szabadságjelkép

-viseletek

Hobsbawn: "hagyományok tömegtermelése": nemzeti jelentést kapnak a mindennapi élet gyakorlati rendeltetésű, apró összetevői is: bélyeg, utcanevek

A nemzeti önrendelkezés eszméje az 1789-es fr. forr. népszuvereniás elvéből nőtt ki

az abszolút uralkodói hatalom és a nemesi kiváltságok ellen irányult.

A forr. után kezdett a nemzetiséghez, az etnikailag meghatározott néphez kötődni.

Védekező nacionalizmusok: gazdaságilag, politikailag elnyomott "népek" egyenjogúsítás, felszabadítás

Nemzetállamok kialakulásában kiemelkedő

1. a centralizálódó állam: Pol.-katonai hat. megteremtette a keretet

2. polgárság: Autonóm gazdasági-társ.-i folyamatok

1. a centralizálódó állam: Pol.-katonai hat. megteremtette a keretet

Központ és periféria harca (Riccardo Petrella):

Kiindulópont a központ kiterjeszti befolyását a környező térségekre, csoportokra

Terjeszkedés határa: saját mozgósító és ellenőrző erő

Az integrált térségek ellenállása

Más lehetséges központok ellenállása

Asszimilálás határai az általános erőviszonyokat jelezte

Központosító hatalmi eszközök, egységesítő intézkedések alapja: felvilágosult szemlélet

Francia megyék meghatározása: célszerűség szerint (egy nap lóval bejárható

Modern állam: kormány és állampolgár közvetlen kapcsolata alattvalóból állampolgár

A tömegek politikai tudata tartalmazta a szülőhaza eszméjét.

Az állam megpróbálta az állami patriotizmust az "imaginárius közösség" érzelmeivel feltölteni és szimbolumaival megújítan felhasználják ehhez a közoktatást

2. polgárság: Autonóm gazdasági-társ.-i folyamatok

A nemzeti kultúra megkonstruálása: alap a nemzetállam kialakulása

A polgárság kezdetben ellenkultúra

A korábbi közösségszervező erőket és kulturális rendszereket támadta.

A világi arisztokráciával és az uralkodóházzal szemben.

1. Történeti rétegek (ariszt., par., nemesség): hagyományőrzés, esszencializmus

2. Modern osztályok (polgár, tőkés, munkás): radikális, progresszív törekvések

Egyházi oktatás állami képzés

Arisztokrácia előjogai közteherviselés

Jobbágyság szavazópolgárok

Kettős társadalmi spirál: minden eu-i országban jellemző egymással versenyben lévő osztályok ellentéte.

Nemzeti kult. és népi kult. kapcsolata

A nemzeti mozgalom 3 fázisa

1. 18.sz-i Eu.: tisztán kulturális, irodalmi és népi. Nem voltak különösebb politikai és nemzeti vonatkozásai

2. nemzeti eszme úttörői és harcosai megjelennek politikai kampányt kezdenek

3. nemzeti programok tömegtámogatás v. tömeg egy csoportjának támogatása kíséri

A nacionalizmus átalakulása: 1870-1918

etnikum és nyelv vált a nemzeti lét meghatározó kritériumává (1880-1914)

- középosztály számára nyelv = tőke ez a réteg adja a politikai antiszemitizmus alapját

Evolucionizmus hatása: a nemzet genetikai leszármazásának elméletei Társtud

- Faj és nemzet fog. sokszor szinonímaként használják 1870-1914 között

Társadalmilag 3 fejlemény növelte jelentőségét:

1. tradicionális csoportok ellenállása a modernitással szemben

2. új, nem tradicionális osztályok gyarapodása

3. népvándorlási hullám

A nacionalizmus csúcspontja 1918-1950

Ok: Közép és K-Eu. soknemzetiségű államai összeomlanak, orosz forr., gazd. válság

1918 rendezés: cél az etnikailag-nyelvileg homogén nemzetek kialakítása

territoriális államok létre tömeges kiűzetések, lakosságcsere

területi követelmények: nemzeti mozgalmak földrajzi kiterjedése

1919 után nemzeti mozgalmak szeparatisták: nem egységesítőek

Nemzeti identitás új kifejezői:

1. modern tömegkommunikáció elősegíti a tömegideológiák egységesítését

2. sport nemzetközi sport a nemzeti küzdelmek kifejeződése

Paraszti és nemzeti kultúra kapcsolata (nemzeti mozgalmak 1. fázisa)

Paraszti kultúra felfedezése

Romantika: új eszmék a helyi, nemzeti, lokális kultúrák felfedezésének kora.

Nép a XVIII. század végén, került be az európai elit érdeklődésébe.

néprajz kialakulása: anyagot szállít a nemzeti kultúra konstruálásához

Herder (1744-1803) által a népdal , később mások révén a népmese népmonda

kifejezések, a XIX. század elején a népkönyv néprajz népi színjáték

A költészet hatóerejét a népköltészetben kell keresni

Legkorábban az irodalomban jelentkezik :Herder, Goethe, Schiller, Grimmék

Nemzeti népdalgyűjtemények jelennek meg (például: Kalevala).

Elit kultúra 2 irányultsága a 18-19. Sz-ban

1. romantikus nacionalista érdeklődés: társadalomjavító szándékú, államismerettel foglalkozik: lényege a paraszti k. kiemelése, megjavítása

felvilágosodás kritikája: elitizmusának, hagyományellenességének, én-központúságának megvetése

2. paraszti k. fontos a nacionalista nemzetkialakításhoz: paraszti k-ban egy ősi modellt keresnek folklór felértékelődik

NY-Eu-ban főleg a kisebb polgárság a minta,

K-Eu-ban a parasztság hangsúlyosabb

Válogatás: a népi kult. ünnepi vonásait hangsúlyozza

Esztétikai kategóriáit vetíti ki az elit ennek megfelelően átfogalmaz

Szimbólikus jelentéstulajdonítás: ideológiai elvárásoknak való megfeleltetés

Herder a népi kultúra jellegzetessége:

primitivizmus: A népi kultúra elemei visszavezethetők az ősi múltba,

közösségiség: a közösségnek nagyobb szerepe van benne, mint az egyénnek

purizmus= stílustisztaság : A népet a parasztokkal azonosították, akik természetközelien éltek, idegen szokásoktól mentesen

Robert Redfieldi (1930) modell: bizonyos társadalmakban két kulturális hagyomány van:

- a művelt kevesek nagyhagyománya

- a többiek kishagyománya a nem-elit rétegek hagyománya

Hosszú ideig nem válik szét.

A két hagyomány között kétirányú a forgalom.

Fő különbség az infoáramlásban: intézményes rendszer informális út

Eltérő az újításhoz való viszony: fontos az alkotó közösségi szűrő

kritika: a felső osztály is részt vett a népi kultúrában

Peter Burke: a két hagyomány nem fedte pontosan a két társadalmi csoportot.

Az elit részt vett a kishagyományban, de a köznép nem volt részese a nagyhagyománynak.

Oka: különböző továbbadási lehetőségekkel rendelkezett.

A nagyhagyomány iskolák, intézmények közvetítésével,

A kishagyomány informális utakon terjedt.

Az elit a nagyhagyományt komolyan vette, a kishagyományt szórakozásként élte meg.

Népi kultúra paraszti kult. azonosítása

Redfield Herderhez hasonlóan definiálta: műveletlenek, az elithez nem tartozók kultúrája

Burke: nem hivatalos kultúra az eliten kívüli csoportok, alávetett osztályok kultúrája. (Burke kultúrafogalma: közösen értelmezett jelentések, attitűdök, értékek és azokat hordozó szimbolikus formák rendszere. A kultúra egy teljes életforma része, de nem azonos vele.)

Parasztság: A feudális struktúrában nem önálló rend. Csak bizonyos társadalmi formákhoz rendelhető hozzá a paraszti életforma.

Robert Redfield résztársadalmat alkotnak, önmagában paraszti társ nem létezik

Lényeges a szakadék választja el az intézményes és paraszti kultúrát

Falers: gazdaságilag az a paraszt, aki önellátásra termel

politikailag, aki faluban él. Ez egy sajátos egység

Wolf: a járadéki árutermelés választja el a parasztot és földművelőt

létezik egy viszony a paraszt és a nem-paraszt közt

Kölcsönhatások:

A kora újkorban egymás mellett élt a kis- és a nagyhagyomány

kapcsolat, kölcsönhatás elméletei

Swift, német folkloristák: a lesüllyedt kultúrjavak

Herder, Grimm testvérek: az alkotókészség a néptől ered; az elit átveszi a népi kultúrából.

Állandó oda-vissza közlekedés elmélete : (pl. népmeséből morális tanítás, majd újra népmese): a hagyományos megkülönböztető kritériumok elmosódnak.

Ponyvakultúra: A kis- és nagyhagyomány között közvetítő szerepet tölt be .Ez a félművelt réteg kultúrája, akik jártak iskolába, de nem sokáig, tudtak olvasni, de nem ismerték a műveltek nyelvét, a latint.

Kritika: nem számolnak a parasztság belső tagolódásával

regionális különbségek

Carl von Sydow: A régiók szerepére a népi kultúrában.

Átvette az ökotípus fogalmát kiterjesztette a néphagyományokra.

Kritika határkérdés. A hagyományok terjedésének korlátai: nyelvi, politikai, területi

Történtek próbálkozások a régiók szerinti felosztásra.

Bizonyos ellentétek Európa minden részén megtalálhatóak (pl. síkság-hegyvidék, centrum-periféria, erdő-mező, tengerpart-belső terület).

Európa három részre: Északnyugat-, Dél- és Kelet-Európára. Egy közösség kultúráját akkor tudjuk megérteni, ha elhelyezzük a három Európa valamelyikében, illetve a fenti ellentétek koordinátarendszerében. Egy falu kultúráját nem egy nagy részeként, hanem több kisebb kultúra részeként kell tekinteni.

Nemzetállamok kialakulása

Már meglévő jogállami kereteken belül létrehozott "egységes" nemzet

Politikai, területi egység létrehozása → utána egységes nemzetkonstruálás

a.       Német egység

b.       Olasz egység

Függetlenségi mozgalmak

a.       OMM belül

b.       Balkánon (Török Bir. Meggyengülésével → keleti kérdés)

→Szerb: 1804. Petrovics Karagyorgye vezetésével felkelés a törökök ellen

1805. Szerb nemzetgyűlés → elkezdődik az önálló állam kiépítése

1813. Törökök vissza Szerbiát

1815. Felkelés

→ Oroszo. kényszeríti a törököt az autonómia elismerésére

→Görög: 1821. felkelés

1822. Nemzetgyűlés kinyilvánítja a függetlenséget

1825. török + egyiptomi sereg megtámadja görögöket

1829. belép Anglia, Fro., Oroszo.

1830. Török Bir. Békére kényszerül → elismeri a görög függetlenséget

→Román: 1828-29. orosz-török háború

→ intézményesült a orosz befolyás Havasalföldön és Moldvában: egységesítik a két fejedelemség belső rendjét

→ 1858. A két fejedelemség külön-külön Alexanro Cuzát választja fejedelemnek → egyesülés

→1878. berlini kongresszus: Korlátozza az orosz befolyást a Balkánon

-elismerik Szerbia, Montenegro, Románia függetlenségét

-Bolgár Fejedelemség, K-Rumélia autonóm terület lett

-Macedónia visszakerült Töröko.-hoz

-Ciprust megkapta Anglia

-D-Besszarábiát megkapta Oroszo.

-Bossznia, Hercegovinát megkapta OMM

Ny-Eu. Nemzetek és nemzeti kisebbségeik

Ny-Eu-i nemzeti mozgalmak a 18. Sz-ig vezethetők vissza.

Kezdetben rendi jellegűek, mivel a vezető réteg védekeztek a centralizáció ellen.

a mozgalmak a társadalmilag, gazdaságilag elmaradottabb területek "harca" az elnyomó, bekebelező polgári állammal szemben.

1-nek: népművészet, irodalom, művelődési társaságok, kutató mozgalmak

breton, okszitán, fríz, baszk, walesi stb. irodalmi nyelv kialakítása.

ahol a nyelv másodlagos szerepű volt, ott gazdasági követelések: írek, skótok

ezután: politikai

Kelet és Közép-Eu-ban területi átalakulásokat értek el a mozgalmak

Ny-Eu-ban a status quo erősödött meg. Íro. kivételével nem vezettek területi függetlenséghez.

1960-as évektől: kisebbségi, megújulási mozgalmak 2. szakasza

Nyelvi-kult-s jogokat és önkormányzatokat igénylő szakasz

1. Nemzeti jellegű mozg.: ír, skót, baszk, katalán, flamand.

2. Okszitán, rétoromán, fríz: cél a nyelvi közösség megteremtése és a regionális tudat megújítása.

Ny-Eu-ban 5 fő kisebbségi térség

-Kelta népek által lakott térségek a Brit-szk-n és Fro. Ny-i partvidékén: Íro., Skócia, Wales, Bretagne

-Földközi-t. ny-i medencéjénél élő újlatin nyelvű kisebbségek: Katalónia, az okszitán nyelvetrület, Korzika, Szardínia

-Alpok íve mentén elhelyezkedő perifériás ter. a rétoromán Graubünden (Svájc) és Friuli (Olasz), és a fr. Valle d' Aosta (Olasz)

-rajna-lotharingia tengely menti 4 tájegység: Elzász, Vallónia, Flandria, Frízföld

-történelmi-kulturális szempontból egyedülálló egység: Baszkföld

Ny-Eu-i nemzeti kisebbségek 2 típus

- a klasszikus, k-eu-ihoz hasonlő kisebbségek az IVH után kerültek új állami keretbe.

d-tiroli németek, trieszti szlovének, ausztriai szlovének és horvátok

- a nemzeti kisebbségek és az állam nélküli etnikumok között határesetet alkotó kisebbségek: finnországi svédek, olaszországi albánok, Valle d'Aostai franciák.

Van anyanemzetük, de a többségi nemzettel való kapcsolatuk sokkal régebbi, mint az első csoportba tartozók esetében. Másik jellemzőjük hogy az anyanemzettől eltérő történelmi fejlődésen mentek át, álatlában középkorban szakadtak ki törzsetnikumokból. Pl. svédek bevándorlássa Finno. Ny-i partvidékére a 12. Sz-ban kezdődött. Finno. Függetlenné válásáig, 1917-ig az uralkodó kisebbség szerepét játszották.

Nem tekinthetőek nemzeti kisebbségnek történelmi kialakulásuk és nemzettudatuk alapján a belgiumi vallonok, svájci olaszokat és franciákat, elzásziakat inkább önálló etnikumnak, mint nyelvi közösségnek tekinthetők.

Brit-szigeteken

→Wales, Skócia, Íro. meghódítását, majd Angliával való Unióját nem követte

az elkülönülés minden jegyének megszűnése.

→Walesben és Skóciában kialakult egy átfogó brit nemzettudat

→Íro-ban ez a kettősség nincs.

1536. angol-walesi unió: Wales csaknem teljes beolvadása, társadalmi és gazdasági asszimiláció csak egy évszázaddal később. Kulturális-nyelvi különállás máig.

1707. angol-skót egyesülés: biz. intézményi jellemzők is megmaradtak, mint a presbiteriánus vallás, és az angoltól eltérő jog és bírósági rendszer

D-Skóciában a gazd.-nyelvi integráció mellett erőteljes a nemzeti mozgalom

1801. ír politikai -intézményi beolvadás: sem gazd., sem pol. Beilleszkedés nem történt meg. Nyelvi asszimiláció miatt a nemzeti mozg. a katolikus vallással párosult

Franciao egységes állam expanzió eredménye

-13. sz.: provanszálok=okszitánok (latin nép) Párizs fennhatósága alá kerül

1539. királyi ediktum az "Ile de France" nyelvét teszi hivatalossá nyelvi asszimiláció kezdete

18. sz-ig Provance önálló gazdasági életet élt

- 1532 Egyesülési Szerződés Bretagne-nyal: addig önálló államisággal rendelkezett

-ig széles körű önállóság

nemességnél, polgárságnál nyelvi-tudati asszimiláció a 16. Sz-ban indult

-Elzász: 1648-as vesztfáliai béke (30 éves háború vége) csatolja Fro-hoz.

1789-ig feudális vámkülönállás, régi közigazgatás, német nyelvjárás megmaradt

kétnyelvűség terjedése csak a felső rétegeket érintette

-1768. Korzika meghódítása

-1789. Ipari fejlődéssel együtt társadalmi méretekben indította be az aszimilációt, bár nem számolta fel teljesen a regionális tudatot

Spanyolo.: nemzeti állam kialakulásának központja Kasztília

-1482 unió a katalánlakta Aragóniával majd Valencia, Katalónia különállásának megszűnése. De a 18. sz-ig széleskörű törvényhozási, pénzügyi, katonai autonómia.

-1695 Pireneusi szerződés Fro.-val: É-Katalóniát (Roussillon) Fro-hoz, D-i részt Sp-hoz csatolta 18. Sz-ban katalán kormány felszámolása, és egynyelvűség kimondása

-Baszkok szintén a fr-sp területen. 16. Szig önálló állam volt a Navarrai Királyság.

1512 a királyság annektálása.

Sokáig közigazgatási, törvényhozási, adózási autonómia jellemezte, 19. Sz. 2. Felében számolták fel teljesen.

Ma erős nemzettudat: hosszú autonómia és a sp-nál jobb gazdasági helyzet miatt

Belgium: duális flamand-vallon nemzeti szerkezet

1830-ban jött létre egységes politikai államként

1815-ban a bécsi kongresszuson a nagyhatalmak létre akartak hozni ütközőállamot Fro-gal szemben a Németalföldi Királyságot. De a katolikus belga lakosság ellenezte a protestáns Hollandiával való uniót.

1830. londoni konferencián a semleges Belgium létrehozása

-A vallon területek fejlettebb gazdasági és társadalmi szerkezete és hivatalos fr. nyelvhasználat flamand emancipációs mozgalmat váltott ki. vallon ellenmozgalom

-föderációs típusú területi beosztás jött létre

Svájc: 4 myelvi közösség a svájci németek, fr., olaszok és rétorománok állama.

-önkéntes szövetség, azonos gazdasági-társadalmi fejlettség egységes svájci tudat

-1848. Kantonrendszer véglegesítése: megőrízték a kantonok az autonómiát

-kisebbségi kérdés csak néhány vegyes lakossú katonban:

Bern német-fr. lakosság: 1978-ban aq fr. közösség kiválik és új kantont alkot

Graubünden rétoromán szorvány: nincsennek elszakadási szándékai.

Asszimiláció

elsősorban a magasabb jövedelmű rétegek igyekeznek azonosulni a többségi társadalommal

modern társadalomban közvetett asszimiláció

- gazdasági: kormány beruházási politikája

- társadalmi: a társadalmi felemelkedés előfeltétele a nemzeti asszimiláció

- demográfiai: lakosság kényszerű kivándorlása (munka, pol., jogi eszközök hiánya)

- területi-adminisztratív: területi autonómia formálissá tétele

- politikai-választói: heterogén közegben többségi választói elv antdemokratikus

- nyelvi - kulturális: iskola, hadsereg, sajtó, tömegkommunikációs eszk. Hiányában

- környezeti: nemzeti, népművészeti jellegű építmények megszűntetése

- pszichológiai: kisebbségi helyzetből következik