DEÁK FERENC HÚSVÉTI CIKKE ALAPJÁN MUTASSA BE A KIEGYEZÉS LÉTREHOZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGÉT ÉS LÉNYEGÉT

DEÁK FERENC HÚSVÉTI CIKKE ALAPJÁN MUTASSA BE A KIEGYEZÉS LÉTREHOZÁSÁNAK SZÜKSÉGESSÉGÉT ÉS LÉNYEGÉT!

Az önkényuralom csődje

1860. március 15: diákfelvonulás. 15215n1318p A katonák sortüze emberéleteket követelt. Széchenyi teljes tanácstalanságában öngyilkos lett. Temetésén ismét több tízezren tüntettek.

1860: menesztik Bachot.

1860 október 20: októberi diploma: abszolutisztikus, föderalisztikus és alkotmányos elemekből álló alaptörvény (elutasítva).

Az udvar ismét próbálkozott a megegyezéssel, 1861. február 26-án kiadja a februári pátenst. Ez alkotmányos, centralisztikus elképzeléseket tartalmazott. Szintén elutasították. Az 1861-ben összehívott magyar országgyűlés egységesen elutasította a császári ajánlatokat. Kizárólag a 48-as alapokra épülő kompromisszumot tartottak elfogadhatónak. Az elutasítók két csoportra oszlottak: a Deák féle Felirati párt a 48-as alapok visszaállítását maximumnak, míg a Teleki féle határozati párt azt minimumnak tekintette és abból semmit nem volt hajlandó engedni.

1861-1865: Schmerling a miniszterelnök. Ezt az átmeneti időszakot a provizórium időszakának nevezzük.

A kiegyezés

1865, húsvéti cikk: a 48-as alapokról lemondanak, a birodalom érdekeit tartják szem előtt. Schmerlinget menesztik, a februári pátenst érvénytelenítik.

1866-ban sor került a porosz- osztrák háborúra, ami osztrák vereséggel végződött. Ezek után a Habsburg birodalom. nagyhatalmi helyzetét csak Magyarország közreműködésével tarthatta meg.

1867-ben Gróf Andrássy Gyulát nevezik ki miniszterelnöknek, az újonnan összehívott országgyűlés becikkelyezte a kiegyezési törvényt. Ferenc Józsefet ezután magyar királlyá választották.

Az új államforma: parlamentáris alkotmányos monarchia, amely egy kétközpontú dualista állam. Közös az uralkodó: a birodalmi hadsereget vezeti, programokat elfogadja, kormányt nevez ki, és a papi méltóságok beiktatása is az ő jogkörébe tartozik. Közös a hadügy, külügy és az ezekkel kapcsolatos pénzügyek. A törvényhozás a birodalmi gyűlés feladata. Létrejön a vámunió Magyarország és Ausztria között. Közös a pénz, a mértékegységek. Bevezetik a kvótát, azaz a közös költséget miszerint a költségekben Ausztria 70, Magyarország 30 százalékban vállal részt. Magyarországon a törvényhozás, a közigazgatás és a kormány független.