ALTE DOCUMENTE |
ELEMEZZE AZ 1222. ÉVI ARANYBULLÁT! MILYEN TÁRSADALMI KÖVETELMÉNYEKET TÜKRÖZNEK AZ IDÉZETT CIKKELYEK?
Az Aranybulla-mozgalom és a nemesi vármegye kezdete
III. Béla halála után fiai, Imre és András között trónviszály keletkezett. A főurak újabb és újabb birtokadományokat szereztek, így erejük, hatalmuk tovább nőtt. II. András (1205-1235) idején a királyi birtokok nagyon megfogyatkoztak, a királyi vármegyerendszer nem volt képes ellátni közigazgatási és katonai feladatait. A királyi hatalom gyengülése veszélyt jelentett a királyi vitézekre, a szerviensekre. A nagyurak igyekeztek birtokaikat és személyeiket hatalmuk alá vonni. Ezért szervezkedni kezdtek a főurak nyomása ellen. A főurak sem támogatták mindannyian II. Andrást. Eltérő okok miatt ugyan, de szinte az egész társadalom szembekerült a királyi hatalommal. Az elégedetlenség társadalmi mozgalommá alakult. 1222-ben kényszerítették arra a királyt, hogy jogaikat törvényben, az Aranybullában erősítse meg. Az Aranybulla rendelkezik a nagybirtok eladományozása ellen, a bárók, ispánok túlkapásai ellen, a királyi bíróságok felállításáról, valamint arról, hogy az ország védelmére kötelezhetőek a szerviensek, de hódító háborúkban való részvételre már nem. Ezután - mivel ez nem védte meg a szervienseket az önkénytől - ismét összefogtak érdekeik érvényesítéséért. 1232-ben a zalai szerviensek elérték, hogy maguk közül szolgabírákat választhassanak. Ez jelentette a nemesi vármegye kezdetét, ami a földbirtokosok önkormányzati szervei. Élükre a király nevezett ki főispánt.
|
