ELEMEZZE SZÉCHENYI ISTVÁN REFORMPROGRAMJÁT! MUTASSA BE KOSSUTH LAJOS POLITIKAI PÁLÁYÁJÁT, ELEMZZE PROGRAMJÁT!

ELEMEZZE SZÉCHENYI ISTVÁN REFORMPROGRAMJÁT! MUTASSA BE KOSSUTH LAJOS POLITIKAI PÁLÁYÁJÁT, ELEMZZE PROGRAMJÁT!

Széchenyi programja

Széchenyi István (1791-1860) az 1825-ös országgyűlésen felajánlotta összes birtokainak egyévi jövedelmét az Akadémia megalapítására. 1830-ban az Akadémia megkezdte működését, elnöke Széchenyi lett. A dúsgazdag nagybirtokos édesapja Széchenyi Ferenc, a múzeumalapító. Édesanyja Festetich György nővére. Gyermekkora a bécsi udvar és a nagycenki kastély közt megosztva telt, később huszártiszt. Egy ideig könnyelmű életet folytat, amit lelkiismeret-furdalás követ. Önm& 12312h721m #369;veléssel, utazásokkal készült új életére (Wesselényi Miklóssal utazgat). Angliai útja rádöbbentette hazája elmaradottságára.

1830-ban írja meg a Hitelt (idézet: "Sokan azt gondolják: Magyarország - volt; én azt szeretem hinni: lesz"): az eddig felbukkanó gondolatokat újításokkal egészítette ki és összefüggő reformprogramba foglalta ("A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie kellene"). Arra keresi a választ, hogy miért tagadta meg egy bécsi bank a hitelkérelmét (amelyet adósságrendezésre kellett volna felhasználnia)? Arra a következtetésre jut, hogy mivel a nemesi birtokot sem eladni, sem elárverezni nem lehet. Széchenyi az ősiség törvényében látja a gazdasági fejlődés akadályát. Felismeri, hogy tőkére van szükség, ehhez hitel kell, így szükséges az ősiség törvényének eltörlése. Művében foglalkozik a feudális-jobbágyi rendszer felszámolásával is (a robotot el kell törölni, ezentúl bérlő legyen a paraszt). Gondolkodik a közteherviselés kérdéséről is. Az arisztokrácia támadja a Hitelt (Dessewffy József: Taglalat, 1831), a reformpárti köznemesség viszont egyetért vele.

1831-ben jelenik meg a Világ (mint világosság): ebben a jobbágyságról ír meleg szavakat, s a teendőek egymásutánjának leírásával ad programot. Stádium című művében rendszerét sűrítve tárja az olvasó elé. A mű 12 pontja olyan kérdésekkel foglalkozik, mint a hitel, az ősiség eltörlése, a törvény előtti egyenlőség, a monopóliumok, céhek, hatósági árak eltörlése vagy a magyar nyelvű közigazgatás és a nyilvánosság bevezetése a törvényhozás és az igazságszolgáltatás rendszerébe.

Széchenyi gyakorlati alkotásai a Vaskapu hajózhatóvá tétele, a Tisza-szabályozás előkészületei, a dunai gőzhajózás fejlesztése, hajógyár és téli kikötő létrehozása. A lótenyésztés újbóli felfuttatása módot adott lóverseny létrehozására. Vasúttársaságot szervezett és gőzzel hajtott hengermalmot létesített. A sors iróniája, hogy Széchenyi a Lánchídon sohasem kelhetett át.

Munkásságával Magyarország kimozdult tespedéséből és elindult a modern országgá válás útján. Kossuth: "Ujjait a kor ütőerére tevé, és megértette lüktetéseit; ... ezért tartom őt a legnagyobb magyarnak".

Széchenyi és Kossuth programjának összehasonlítása

Mindketten a reformkor nagyjai, gazdasági és politikai reformokat kívántak megvalósítani. A gazdasági problémákat nagyjából ugyanúgy meglátták, de a megoldásukra más-más módot javasoltak. Politikai kérdésekben nagyobb eltérések mutatkoztak Széchenyi udvarhűsége és Kossuth radikálisabb volta miatt. A két program közti különbség abból is adódik, hogy Széchenyi a sajátját egy évtizeddel korábban fogalmazta meg, és meg is valósította néhány pontját. Értelemszerűen ezek az elképzelések kimaradtak Kossuth programjából. Széchenyi a programját először 1830-ban, a Hitelben fogalmazza meg. Művét a Taglalat által ért kritika miatt érthetőbb formában, magyarázatokkal kiegészítve 1831-ben adja ki Világ címmel. Végül 1833-ban megírja a Hitel pontokba szedett változatát, a Stádiumot, de ezt nem adják ki. Kossuth a saját reformelképzeléseit az általa 1841 és 1844 között szerkesztett Pesti Hírlap vezércikkeiben teszi közzé.

Gazdasági kérdések közül egyetértettek feudális kötöttségek eltörlésében a gazdaság minden területén, ezzel lehetővé tenni, hogy bárki szabad polgári tulajdonnal rendelkezzen. Egyetértettek a kilenced és az ősiség eltörlésében. Széchenyi külön kiemeli még a robot eltörlését is. Fontos szerinte még a jobbágy érdekeltté tétele a termelésben, ily módon növelve ezt. Ezzel szemben Kossuth az állami támogatással végrehajtott kötelező örökváltságot vette fel programjába, mert a Kölcsey-féle önkéntes örökváltság legfőbb akadályozó tényezője a paraszt fizetésképtelensége volt.

Egy véleményen voltak továbbá az ipar pártolásáról is. Céljuk volt a szabad iparfejlődés lehetőségeit megteremteni a feudális (céhes) keretek felszámolásával. Kossuth a kettős vámrendszer eltörlését követeli, Széchenyi csak annyit ír, hogy ez kedvezőtlen feltételeket teremt a magyar gazdaságnak. Szerinte fejlett ipar a mezőgazdaság gépesítéséhez, a kereskedelem és a közlekedés fejlesztéséhez elengedhetetlen. Kossuth önálló programpontba vette föl a nemzeti ipar megteremtését. Úgy gondolta - ellentétben Széchenyivel - a gazdasági, majd a politikai függetlenség kivívásához elengedhetetlen. Mivel a hazai ipar ekkoriban eléggé gyenge volt a cseh vagy az osztrákhoz képest, Kossuth védővámok bevezetését javasolta.

Egyaránt nagy hangsúlyt fektettek a közlekedés fejlesztésére. Nézeteltérések abból adódtak, hogy amíg Kossuth a vasutat és a tengeri hajózást részesítette előnyben, addig Széchenyi egyaránt fontosnak tartotta az utak, hidak, vasutak építését, a folyami hajózást (ehhez folyószabályozások kapcsolódtak) és a mocsarak lecsapolását.

A bevezetőben említett ok miatt Kossuth programja nem tartalmazza a hitelkérdést. Ezt Széchenyi kielégítően megoldotta (létrehozta a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankot, a Magyarországi Takarékpénztárak Egyesületét, valamint kiépülnek ennek fiókjai is).

Széchenyi programja tartalmazza még a mezőgazdaság gépesítését és sokoldalúvá tételét is. Lényegesnek tartotta a bortermelés és a borkereskedelem fejlesztését, továbbá, angol mintára, a ló és juhtenyésztés elterjesztését, valamint a selyemhernyó tenyésztését is, ezáltal lendítvén föl a magyar selyemipart.

Kossuth kezdeményezésére létrejöttek:

1842 Ipari kiállítás a magyar és a külföldi ipar összehasonlítására

1844 Védegylet a hazai ipar pártolására

1846 Pest-Vác vasútvonal

1847 Pest-Szolnok vasútvonal

Kiépül még a Bukovár-Fiume vasútvonal is.

Politikai kérdésekben nemigen értettek egyet. A kevés kivételek egyike a törvény előtti egyenlőség volt, ennek bevezetését mindketten szorgalmazták. Egy véleményen voltak továbbá még a közteherviselés szükségességéről. Széchenyi azonban csak részlegesen akarta megvalósítani. Ez azt jelentette, hogy a nemesek csak a törvényhozási és az igazságszolgáltatási költségeket finanszíroznák a jobbágyokkal közösen. Ezzel Kossuth nem értett egyet, ő a teljes mértékű közteherviselés mellett foglalt állást, a fizetendő összeg nagyságát a birtok mérete alapján határoznák meg.

Szöges eltérések mutatkoznak a nemzetiségi kérdésben. Kossuth ugyan elfogadja az uralkodó személyét, de célja, hogy Magyarország a Habsburg Birodalomtól és tartományoktól egyaránt független legyen, mind gazdaságilag, mind politikailag. Ehhez szükségesnek tartotta a nemzeti ipar megteremtése mellett a magyar nyelvhasználatot az élet minden területén, egy politikai nemzet kialakulását, melynek mindenki egyenrangú tagja. A baj ott kezdődik, hogy hazánk soknemzetiségű társadalom. Ezért azt írta Kossuth, hogy a nemzetiségiek a hétköznapi életben használják saját anyanyelvüket, de a hivatalos nyelv a magyar. Széchenyi ebben az erőszakos magyarítás veszélyét látta, amitől a nemzetiségek szembekerülnek a magyarokkal, és ezt az udvar ki fogja használni ellenünk. Azt vallotta, mivel ez a kérdés igen bonyolult, sokkal körültekintőbben kell eljárni, a nemzetiségeket meg kell nyerni a magyar politikának.

A két politikus közti vérmérsékletbeli eltérés leginkább az osztrákokhoz való viszony kérdésében mutatkozik. Széchenyi a birodalmon belül akart maradni, gazdasági önállóságot és rendi alkotmány szerinti kormányzást kívánt. Ezt azzal magyarázza, hogy mi egy kis állam vagyunk, a körülötte lévő nagyhatalmak valamint a pánszlávizmus olyan fenyegető tényezők, amelyek elnyelhetik Magyarországot. További indoka volt még a gyenge ipar, amellyel nem lehet egy ország igényeit kielégíteni, ezáltal állandóan egy külső ország iparára lennénk ráutalva. Kossuth egy politikailag és gazdaságilag független országot képzelt el, ennek alapját egy erős nemzeti ipar adná.