FELVILÁGOSODÁS - AUFKLARUNG

Felvilágosodás - Aufklärung

1. A felvilágosodás korának önértelmezése, három metafora

- Önmagukat nevezték így: Aufklärung, enlightenment, siècle des lumières (= a fény százada). Az elnevezés mögött egyszerű metafora húzódik: sötétség → világosság / hajnalhasadás. Önértelmezésük szerint eddig a történelemben a tudatlanság sötétsége uralkodott, most az ész, a ráció fényt hoz az emberiség életébe. A tudás megszabadítja az embereket a tudatlanságtól, irracionális félelmektől, a babonától, a kiskorúságtól és gyámoltalanságtól. Az új eszmény a tudós, tanult, önálló gondolkodású férfi, aki határozott állásfoglalásra és politikai cselekvésre képes.

- Másik metafora saját ko 15315k1013p ruk meghatározására: kiskorúság → nagykorúság. E metafora mögött a fejlődéseszme húzódik. Eddig a történelem kiskorú volt. A kiskorú társadalmat külső eszmék (vallás, babona) és intézmények (egyházak) irányították, most viszont önállóvá válnak a polgárok, akik egyrészt képessé válnak a szabad döntésre, másrészt ezt a tudásbeli és politikai szabadságot, az önálló döntés jogát igénylik is maguknak.

- Harmadik metafora saját gondolkodásuk meghatározására: rabság → szabadság. A tudás hatalmassá tesz: ha önállóan gondolkodunk, meg tudunk szabadulni azoktól az előítéletektől, ideológiáktól, hatalmi szervezetektől, amelyek eddig megakadályozták az önálló gondolkodást és cselekvést.

2. A felvilágosodás történelmi környezete

- Európában a népesség számának megugrása. Dinamikusan fejlődő városok. A nyomda elterjedése és az oktatás javulása miatt egyre több az írni-olvasni tudó emberek száma. Akik viszont már nem analfabéták, azok jogokat követelnek maguknak. Újfajta gazdag, cselekvő, öntudatos, művelt és kritikus nyugati polgárság megjelenése. E társadalmi rétegben jobb az egészségügy, javulnak az ellátások, nő az életszínvonal és az átlagéletkor.

- Tudományok hihetetlen fejlődése: természettudományos felfedezések. A matematika válik a világ megismerésének kulcsává (képletekkel leírható, törvényekbe rendezhető a természet, a társadalom, az ember). Technikai felfedezések segítik az életszínvonal javulását és az ipar fejlődését.

3. Korszakai (körülbelüli adatok)

a) 1680-1730: természettudományok megújulása: kihatással a társadalomtudományra és a filozófiára - Galilei és Descartes generációja nyomán Newton, Leibniz.

b) 1730-1770: összegzés kora: francia Enciklopédia - Diderot, Voltaire, D'Alembert

c) 1770-1810: viták kora: Rousseau (Magyarországon az első irodalmi viták!)

4. Állandó jellemzői

a) Szekularizáció: az a szellemtörténeti folyamat, amelyben a vallásos gondolkodást evilági gondolkodás váltja fel. E folyamat során az eddigi teológiai fogalmak határozottan evilági jelentést nyernek (pl.: isteni üdvtörténet helyett politikai üdvtörténet, vagy megváltás helyett Bildung), a teológia helyett pedig inkább a természettudomány és a társadalomtudományok kerülnek a figyelem középpontjába. [definíció]

b) Szabad polgár: nem túlvilági üdvösségre rendelt hívőként, hanem polgárként értelmezik magukat. Elsősorban az egyetemes emberiség és társadalom polgárai (kozmopolitizmus; ekkor jelenik meg az egységes Európa gondolata), másodsorban az adott ország polgárai (nemzeti önértelmezés kezdődő jelei). Fontos a szabadság fogalma: ekkor alakul ki az emberi és polgári jogok tana. A természettől fogva minden embert megilletnek bizonyos jogok.

c) Fejlődéseszme: történelemben és személyes életben egyaránt. Történelemben: a tudomány, az emberi megismerés és a társadalom fokozatosan fejlődik. A mostani generáció feladata az, hogy a következő nemzedéknek még jobb legyen. Személyes életben: a képződés feladata (Bildung!). A nevelés révén mindenki találja meg a maga helyét a társadalomban és a világban, ahol a leginkább hasznára válhat a többieknek.

d) Természettudományos világkép: a természettudományok pontos ismeretet közölnek a világról, míg a teológia, az irodalom, a művészetek nem rendelkeznek pontos fogalmakkal, bizonyítási módokkal, így másodrendűek a természettudományokhoz képest. A világ leginkább a matematika révén válik hozzáférhetővé: Isten is, az emberi történelem is.

5. Az istenhit értelmiségi formái a felvilágosodásban

a) Materializmus: csak az anyagi világ van. A természeti törvények által önmagától működő világ nem igényli valamely transzcendens (túlvilági) lény feltételezését. /Diderot/

b) Deizmus: a természetet Isten teremtette meg, de ez a természet saját törvényei szerint működik, így nem szorul Isten fenntartó tevékenységére. A világ működése Isten nélkül is magyarázható. /Voltaire/

c) Panteizmus: a megismerhető világ, a természet az ember csodálatát váltja ki. A természetben feloldódott Isten, a világ egyenlő Istennel.

d) Teizmus: az emberi lélek Isten közvetlen megnyilatkozási formája. A lelkiismeret törvénye azért abszolút, mert a lelkiismeret az ember istene. /Rousseau/

6. A felvilágosodás két filozófiai irányzata

a) Racionalizmus: az a felvilágosodás korabeli filozófiai irányzat, amely szerint ismereteink magából az értelemből erednek. A racionalizmus szerint egy állítás igazságát csakis az ész, a ráció képes igazolni. Az ember méltósága az elvont (matematikai) gondolkodás képességében rejlik. [definíció]

b) Empirizmus: az a felvilágosodás korabeli filozófiai irányzat, amely szerint ismereteink a külvilág tapasztalásából erednek. Az empirizmus szerint egy állítás igazságát csakis a tapasztalat igazolja. Az ember méltósága a tapasztalatuk sokféleségében, kifinomultságában rejlik. [definíció]

7. A felvilágosodás két művészeti stílusirányzata

a) Klasszicizmus: a felvilágosodás korának azon stílusirányzata, amelynek jellemzői: a világos szerkezetű, áttekinthető, és logikus művek, a letisztult formák, a szigorú szabályok és az antik minták követése. Egyszerre akar gyönyörködtetni és tanítani. A racionalizmus filozófiai irányzatán alapul. [definíció]

Jellemző műfajok: szatirikus regény (Swift: Gulliver utazásai); tézisregény (Voltaire: Candide); Bildungsroman, nevelődési regény (Goethe: Wilhelm Meister).

(Többször közvetlen tanító, nevelő, tanácsadó szándék - ez nem tesz jót az ilyen mű színvonalának. Politikai, filozófiai, társadalmi kérdést tárgyaló művek.)

b) Szentimentalizmus: a felvilágosodás korának azon stílusirányzata, amelynek jellemzői: az ember érzelmi oldalát hangsúlyozó művek, a személyesség és érzelmes megnyilatkozás fontossága. Fontos a természetkultusz és a gyermekkor magasztalása, a természetben és a gyermeklétben való feloldódás vágya. Az empirizmus filozófiai irányzatán alapul. [definíció]

Jellemző műfajok: az énregény különös válfaja a levélregény (Rousseau: Új Héloïse; Goethe: Werther szerelme és halála; Kármán József: Fanni hagyományai); vallomásos líra művei.

8. Német felvilágosodás - összegzés, világirodalmi csúcs, átmenet a romantikába

a) A nagy német filozófia (Kant, Hegel) és esztétika (Lessing, Winckelmann) kora.

b) A francia klasszicizmus ellenhatásaként jön létre az 1770-es években a Sturm und Drang irányzata. A klasszicizmus szabály-központúsága és a kötelező antik minták ellenében a szabadon teremtő zseni esztétikája. A zseni egy lázadó titán (Prométheusz mintájára), aki maga számára szabja meg a legfőbb törvényeket. Később, az 1780-as évektől a görögségeszmény hatására a Sturm und Drang képviselői a klasszicizmus, a tiszta antik minták felé fordulnak, de a szentimentalizmust is beépítik művészetükbe. Ez a weimari klasszicizmus. A klasszicizmus és szentimentalizmus szintézise jön létre, megfejelve a lázadó-kor zseniesztétikájával.

c) A német (weimari) későklasszika irodalma a világirodalom egyik csúcsa: nagy filozófiai igénnyel megalkotott művek (Goethe: Faust - világdráma), amelyek az akkori irányzatokat, művészeti korstílusokat egyesítik, és megnyitják az utat a romantika felé. Schiller és Goethe jelentik e betetőzést.

d) A zenetörténetben az osztrák-német kultúrkör nyújtja ezt a teljes szintézist: Haydn, Mozart és Beethoven.

Tankönyvi anyag:

- A felvilágosodás irodalmának történelmi, szellemi, művészeti környezete (11-18 / építészetben és szobrászatban csak a két magyar, Pollack Mihály és Ferenczy István neve

- A német felvilágosodás és klasszika irodalma (48-50 / Kant, Hegel nem kell

- A magyar felvilágosodás irányzatai, az irodalmi élet kialakulása (70-73 / az öt folyóiratnak csak a címe kell

Kötelező olvasmány:

- Kant: Mi a felvilágosodás?

- Voltaire: Candide

Ajánlott olvasmányok (mindegyik művet ajánlom, plusz ötös lehetőségével):

- Defoe: Robinson Crusoe

- Swift: Gulliver utazásai

- A francia Enciklopédia szócikkei

- Beaumarchais: Figaro házassága

- Goethe: Werther szerelme és halála (elszántaknak)

- Goethe: Faust I. rész (Matúra sorozatban, Márton László fordításával!)

- Goethe: Vonzások és választások

- Schiller: Don Carlos (elszántaknak)

- Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója

- Kármán József: Fanni hagyományai (elszántaknak)

- Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya

- Fazekas Mihály: Ludas Matyi

Ajánlott szakirodalom (Ha valami érdekel, lapozd fel ezeket a köteteket! Érdekesek, izgalmasak):

Chaunu, P. (1998) Felvilágosodás. Bp.

Simonyi Károly  (1986) A fizika kultúrtörténete. Bp. (vonatkozó fejezetek)

Bíró F. (1994) A felvilágosodás korának magyar irodalma. Bp.

Szalai A. (1980) szerk. Pennaháborúk. Nyelvi és irodalmi viták. 1781-1826. Bp.

Bécsy Á. (1998) "Halljuk, miket mond a lekötött kalóz.". Berzsenyi-versek elemzése, értelmezése. Bp.

Rosen, Ch. (1977) A klasszikus stílus. Haydn, Mozart, Beethoven. Bp.

Fodor G. (2002) A Mozart-opera világképe. Bp. (Szövegkönyvvel és jó CD-vel vagy DVD-vel felszerelkezve mindenképpen ismerkedj meg Mozart öt mesteroperájával: Szöktetés a szerájból, Figaro házassága, Don Giovanni, Così fan tutte, Varázsfuvola!)