Germanus Gyula, arab neve: al-Hadzs Abdul Karím (Bp., 1884. nov. 6. - Bp.,
1979. nov. 7.): orientalista, író, az
irodalomtudományok doktora (1958). 1902-03-ban a bp.-i tudományegy.-en,
1903-06-ban az isztambuli, 1906-07-ben a bécsi és a lipcsei egy.-en történelmet,
latint, keleti nyelveket, arab és török irodalmat tanult. 1907-től a
londoni British Museum munkatársa. 1911-21-ben a bp.-i Keleti Kereskedelmi
Akad 21121m1224v . tanára, 1921-29-ben a bp.-i tudományegy.-i Közgazdaságtudományi Kar
Keleti Intézetében az arab és a török nyelv előadója, valamint az angol
nyelv megbízott előadója. 1926-29-ben a Pen Club m. tagozatának titkára,
1929-32-ben Indiában a szantiniketáni egy. tanára. 1932-34-ben a bp.-i
tudományegy.-i Közgazdaságtudományi Karon, 1934-1948 között a bp.-i József
nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egy.-en az arab és a török nyelv
intézeti tanára. 1934-ben Mekkába zarándokolt. 1948-tól nyugalomba vonulásáig a
bp.-i tudományegy. arab tanszékének tanszékvezető egy.-i tanára.
1958-66-ban ogy.-i képviselő. Számos arab tudományos ak. (kairói, bagdadi,
damaszkuszi, ammani stb.) és más külföldi tudós társ. tagja volt. Több utazást
tett a Közel-Keleten és különböző európai országokban. Az 1910-es években
részt vett az ifjútörökök mozgalmában, halálra is ítélték, de végül sikerült
Töröko.-ból kijutnia. A mohamedán népek kultúrtörténetével és az arab irodalom
történetével foglalkozott. - F. m. Evlija Cselebi a XVII. századbeli
törökországi czéhekről (Bp., 1907); Schidlof 1000 szó gyakorlati
módszerének angol nyelvtanában előforduló ezer szó magyar-angol
zsebszótára (Latzkó Hugóval, Bp., 1911; új, javított kiad., Bp., 1939);
Schidlof gyakorlati módszerének magyar-angol zsebszótára. Magyar-angol és
angol-magyar rész (I-II, Bp., 1913); Turán (Bp., 1916); Az angol nyelvnek szóban,
írásban és olvasásban tanító nélkül való elsajátítására. (Bp., 1916); Az arab
nemzeti kérdés (Bp., 1917); A föld és a faj hatása a történelemben (Bp., 1920);
Az oszmán állam megalakulása (Bp., 1921); Török nyelvtan (Bp., 1925);
Gondolatok Gül Baba sírjánál (Bp., 1928); Pensées sur la révolution turque
(Bp., 1928); Lecture on Turkish Popular Literature (Lahore, 1931); Modern
Movements in Islam (Calcutta, 1932); A mai India (Bp., 1933); The Role of Turks
in Islam (I-II, Hyderabad, 1933-34); The Awakening of Turkish Literature (I-II,
Hyderabad 1933); India világossága - Mahatma Gandhi (Bp., 1934); Allah Akbar
(Bp., 1936); Arábia, Szíria és Mezopotámia felfedezése és meghódítása (Cholnoky
Jenő: Európa, Kisázsia, Belső- és Kelet-Ázsia, Bp., 1938); Sulle orme
di Maometto (Milano, 1938); Az arab szellemiség megújhodása (Bp., 1944);
Mahmoud Teymour and Modern Arab Literature (London, 1950); Sources of the Arab
Nights (London, 1951); Unknown Masterpieces of Arab Literature (Hyderabad,
1952); Causes of the Decline of Islamic Peoples (Lahore, 1953); Arab
Geographers (London, 1954); Bayna Fikraini (Damaszkusz, 1956); A félhold fakó
fényében (Bp., 1957); Trends of Contemporary Arab Literature (I-II, London,
1957-58); Arab költők a pogánykortól napjainkig (válogatta, bev.,
jegyzetekkel ellátta, Bp., 1961); Az arab irodalom története (Bp., 1962; 2.,
átdolgozott, bővített kiad., Bp., 1973); The Berber-Arab Literature of
Marocco (Hyderabad, 1964); Kelet fényei felé (Bp., 1966); Ibn Khaldoun, the
Philosopher (Bahore, 1967); Arab poets and critics (Delhi, 1967); New Arab
Novelists (Lahore, 1969); Gondolatok Gül Baba sírjánál.
Művelődéstörténeti tanulmányok (válogatta, szerk., az utószót írta
Antall József, Bp., 1984). - Irod. G. Gy. (Kardos István: Sokszemközt tudósokkal,
Bp., 1974); Hegedűs Géza: G. Gy. (Nagyvilág, 1980. 2. sz.). Székely
György: G. Gy. (Magy. Tudomány, 1980. 3. sz.); Antall József G. Gy. családneve
(Nagyvilág, 1980. 4. sz.); Tusnády László: Találkozás és arckép G. Gy.-ról
(Borsodi Művelődés, 1985. 4. sz.); Germanusné Kajári Kató: Kelet
vándora. Visszfény (Bp., 1985); Kubassek János: G. Gy. 1884-1979 (Földr. Közl.,
1989. 3. sz.).
