HOGYAN ÁLLAPÍTJA MEG 1689-BEN A JOGNYILATKOZAT AZ ANGOL KIRÁLY JOGAIT? MILYEN ELŐZMÉNYEK MAGYARÁZZÁK KELETKEZÉSÉT?

HOGYAN ÁLLAPÍTJA MEG 1689-BEN A JOGNYILATKOZAT AZ ANGOL KIRÁLY JOGAIT? MILYEN ELŐZMÉNYEK MAGYARÁZZÁK KELETKEZÉSÉT?

Az alkotmányos monarchia kiépülése (angol polgári forradalom)

II. Jakab elűzése és örökösének mellőzése a trónöröklés elfogadott rendjének - a kontinensen még sérthetetlen - fölrúgását jelentette. Győzött a népfelség elve. A vér nélküli rendszerváltozás "dicsőséges forradalom" néven vált ismertté. A fordulat után elfogadott Jognyilatkozat (1689) elvei alapján a XVIII. században Angliában kifejlődött az alkotmányos monarchia rendszere. A közhatalom megszilárdulása kedvezett a gazdaság fejlődésének is.

A Jognyilatkozat a személyes szabadság fogalmát állítja a középpontba. Értelmében alkotmányos joggá lett petíció (kérvény, panasz) benyújtása. Az uralkodó hívja össze a parlamentet, de annak működési rendjét nem szabályozhatja. A király csak a parlament egyetértésével nevezhet ki főtisztviselőket és nem adhat kegyelmet. A törvényeket a választott parlament hozta, a hadsereg, a pénzügyek a hatáskörébe kerültek. A kormány tagjait a többséghez jutott párt soraiból a király nevezte ki, de a parlamentnek tartoztak felelősséggel ("A király uralkodik, de nem kormányoz"). Fokozatosan kiépültek - a személyi és vagyonbiztonság védelmének követelményeként - a királytól és a parlamenttől független bíróságok. A későbbiekben két fő párt alakult ki: a whig párt (az alkotmányt a király és a nép közötti társadalmi szerződésnek tekintették), illetve a tory párt (a király iránti engedelmességet hangoztatták). A XIX. századra a whig párt a liberális, a tory párt pedig a konzervatív pártnak felel majd meg.