Horgászat 5. rész
Írta: János
Elõzmény
- Mi van veletek? - kérdezte Magdi Pistit, miközben a halat a grillre tette
- Semmi - felelt Pisti mogorván - csak ez valahogy nem az én napom.
- Inkább Sanyival beszélnél? - erõs 14114d312o ködött Magdi, a hitetlenség szikrájának
homályos fényével a szemében. - A vak is észrevenné, hogy valami nem stimmel
nálatok. Minek emészted magad? Nem vagyunk már barátok? Nem bízol bennem? -
kérdezte Pistit, miközben erõsen a szemeibe nézett. Pisti elfordította a
tekintetét, és zavartan, megszégyenült hangon megszólalt.
- Persze, hogy megbízok benned, de ez nem olyan egyszerû - suttogta, és szemei
elfátyolosodtak.
Magdi levette a halakat a grillrõl.
- Gyere üljünk le. Nem gondolod, hogy ki kéne beszelned magad? Megfogod látni,
hogy jobb lesz. A nyaralásotokon történt valami? Pisti szomorúan bólintott, és
leült Magdi széke mellé a fûre.
- Tényleg lefeküdt Jutka egy fekete sráccal? - kezdte el nejem a vallatást.
- Kettõvel is. - nyögte ki Pisti.
- Hm.... Nem semmi. De hogy kezdõdött?
- A campingben megismerkedtünk egy idõsebb párral. A férfit Bélának, a nõt
Klárinak hívták. - kezdte Pisti vontatottan - Már többször voltak ott, és jól
ismerték a környéket. Közösen átjártunk egy nudistatelepre, és egyik este
elmentünk táncolni. A nõk leültek, mi meg elmentünk a bárhoz, hogy valami
hûsítõt felhajtsunk.
- És ott voltak a feketék? - türelmetlenkedett Magdi.
- Nem. De tulajdonképpen ott kezdõdött a hülyeség. - mondta Pisti, aztán Magdi
térdere borulva elakadó hangon suttogta - Ne haragudj. - és nehéz, mélyrõl jövõ
sírásba kezdett.
Magdi egyik kezet a vállára tette, a másikkal anyáskodva beletúrt Pisti hajába.
- Dehogy haragszom - szólt elkeseredett barátomhoz - nyugodtan sírd ki magad.
Az megnyugtat. Jó tíz perc után barátom izmai elernyedtek, és légzése is
nyugodtabb lett.
- Mirõl beszélgettél Bélával? - kezdte Magdi újra a gyontatást.
- Úgy, minden félérõl. Aztán elkezdte dicsérni Jutkát, hogy milyen aranyos, meg
intelligens, meg jó formája van. Kissé kínosan éreztem magam. Túl sok volt a
dicséret. Én is megemlítettem, hogy Klárinak igen fürgén vág az agya, meg a
nyelve is.
- Az igaz - vágta rá Béla, és egy pillanatra elgondolkodott.
- Nem félsz, hogy valaki elcsábítja tõled Jutkát? - kérdezte egy különös
színezettel a hangjába.
- Nem gondolkoztam ilyenen. De nem hiszem, hogy fenn állna ez a veszély.
- Hát soha nem lehet tudni. - dörmögte az orra alá - Próbára tetted már az
õszinteségét?
- Nem hiszem, hogy szükség lenne rá. Az csak felébresztené mindkettõnk
bizalmatlanságérzetet. - mesélte Pisti, miközben felült Magdi mellé.
- Jó válasz. Ki sem néztem volna belõled. - helyeselt Magdi szemtelenkedve,
miközben Pistire mosolygott.
- Vicces - morgott Pisti, és elhallgatott.
- Na most be ne savanyodj. - dorgálta meg nejem. Mi történt ezek után?
- Béla témát váltott, és visszamentünk az asztalhoz. Aztán egész este csak
táncoltunk, és ittunk. Nem tudom mikor értünk vissza a campingbe, de másnap
délbe ébredtünk fel. Az egész napot az agyba töltöttük, és csak este mentünk el
egy kisebb sétára a tengerparton.
Másnap reggel Béla ébresztett.
- Jössz horgászni? A mólóról indul egy hajó, és meg van hely rajta.
- Elmennék, de nincs felszerelésem. - válaszoltam, miközben megpróbáltam
felébredni.
- Nem kell semmit hoznod. Adnak mindent. A beugrót meg én állom. - válaszolta,
és türelmetlenül toporgott.
- OK, de szolok Jutkának.
- Siess. Én meg haza ugrok egy meleg pulóverért. A tengeren reggel még hûvös
van. - hátat fordított, és sietõs léptekkel elindult. - Majd el felejtettem.
Klári bemegy ma a varosba. Ha Jutka gondolja bemehetne vele. Legalább nem érzi
magát egyedül, és nem morog, ha késõbb jövünk vissza. - megint hatat fordított
nekem, és eltûnt a lakókocsiban. Egész délelõtt kinn voltunk a tengeren. Hát
nem fogtuk meg a fehér bálnát, de azért vacsorára elég lett. Visszafelé jövet,
láttunk egy hajót, amin valami filmet forgattak. Nem mehettünk közel hozza,
mert motorcsónakok vigyáztak, hogy ne kerüljön oda hivatlan hajó.
- Ez az. - kezdte Béla. - Csináltál már sexet kamera elõtt?
Kérdése váratlanul érintett, úgy, hogy csak nagyra nyílt szemekkel bámultam rá.
- Dugtál már Jutkával, mikor valaki filmezett? - ismetelte meg kérdését.
- Nem - válaszoltam végre - De nem hiszem, hogy Jutka belemenne ilyenbe.
- Az csak a tálalás kérdése. - okoskodott Béla.
- Ha ügyes vagy, meg tudod gyõzni róla. És ha ki akarod próbálni, meddig
mehetsz, kérd meg, hogy mással csinálja, miközben te nézed õket. - gyõzködött
Béla, és egész tûzbe jött magyarázkodás közben - nekem van egy barátom, õ
pornófilmeket csinál, és éppen itt vannak a közelbe. Én azt sem tudtam mit
csináljak. A legszívesebben szájon vágtam volna, de aztán valami hülye,
kíváncsi érzés kerített hatalmába. Hogyan reagálna rá Jutka, ha ilyent kérnék
tõle?
A két bevásárló bajnok csillogó szemekkel üdvözölt bennünket.
- Sziasztok halászok! - kiáltott Klári, mikor hazaértünk - Hol vannak a halak?
Nem híztunk el a vacsorától. Finom volt a hal, de négy személynek elég kevés. A
maradék kalóriát aztán vörösborral pótoltuk. Mikor Kláriék elköszöntek, Bélát
halkan megkérdeztem.
- Te már csináltad?
- Mit? - kérdezte, mintha nem tudná, hogy mire gondolok.
- Hat a kamera elõtt.
- Persze. Mit gondolsz mibõl fedezem a nyaralásunkat?
- Klárival? - sutyorogtam csodálkozva, hogy a többiek ne értsék mirõl is
beszélünk.
- Igen. Vele is, meg másokkal is.
- És Klári mit szól hozza?
- Neki tetszik a dolog. Ha én kifáradok, néha meg két vagy három fiatal sráccal
is megbirkózik. Ettõl a választól aztán teljesen kiakadtam. Mikor megint ketten
voltunk, oda fordultam Jutkához.
- Tudod, hogy Béláék mibõl fedezik a nyaralásukat?
- Tudom. - mondta Jutka, mosogatás közben - Filmeznek.
- Honnan tudod?
- Ma mesélte el Klári, vásárlás közben.
Gondolkodóba estem, aztán megkérdeztem.
- Mit vettetek?
- Találtam pár édes blúzt, meg egy kis bugyit. - kacsintott ram ravaszul
- Hol vannak?
- A blúzok a barna bõröndbe.
- És a bugyi?
- Találd ki. Jutka mögé álltam. Átöleltem, és kezeim hasát, majd melleit
simogatták. Hosszú haját félretolva nyelvemmel kerestem azt a pontot, ami
mindig ledönti a lábáról. Farkam ágaskodva keresett egy helyet a nadrágomon,
ahol kibújva megszabadulhatna kényszerzubbonyától.
- Hagyd, hogy befejezzem a mosogatást! Ne legyél türelmetlen. Na! - megpróbálta
kiszabadítani magát karjaimból, de nem túl nagy sikerrel. Nyelvem füle mögött
csiklandozta bõrét, majd ajkaim közé véve fülcimpáját gyengéden beleharaptam.
- Tudod, hogy ennek nem tudok ellenállni. - aztán megadóan elernyedt. Fejét
hátra hajtva, nekem támaszkodott, és keze derékszíjamat tapogatta. Nadrágom
hamarosan lecsúszott a derekamról. Kezébe vette pallosomat, és lágyan
masszírozta. Rövid szoknyája alá nyúlva le akartam venni a bugyiját.
- Ne. Hagyd. Nem szükséges. - megfordult, a szemembe nézett, majd szájon
csókolt.
Átölelve derekát felültettem a mosogatóra. Alig ült biztosan, lábaival átölelte
derekamat, és testemet magához húzta. Arra gondoltam, hogy legalább félre kéne
húzni a bugyiját, de ebben a pillanatban megéreztem szõrzetét, sõt farkam be is
csúszott forró, nedves lyukába. Hátra tett két kezére támaszkodott, lábaival
még szorosabban ölelte derekam, popsiját megemelte, és vad iramot diktálva ficánkolt
kéjtõl duzzadó dákómon. Mellei kicsúsztak a kigombolt blúz alól, és úgy
dobálóztak, hogy kezeimmel kellett megtartanom õket. Mellbimbója kemény és
barnás színû lett. A lámpa fénye ráesett combjaira, és csillogó fényárral
öntötte el egész ágyékát. Ekkor vettem csak észre, hogy Jutka új bugyiján egy
csipkékkel szegélyezett nyilas van. A fekete bugyi fehér csipkéi úgy simultak
Jutkára, mint ahogy egy ráma a képet körbefogja.
- Mit szólnál hozzá, ha bennünket valaki filmezne? - suttogtam bizonytalanul
fülébe.
- Én igen felpörögtem, mikor te Magdit dugtad. De Pistit ismerem. Nem tudom mit
éreznék, ha egy idegen lenne mellettem. - válaszolta, és újból szájon csókolt.
Átöleltem a derekat, leemeltem a mosogatóról és a konyhai asztalkához vittem.
Letettem, és megfordítottam. Jutka rákönyökölt az asztalra, farát felém tartva.
Szoknyáját fellebbentve kreolbarna feneke hívogatóan mocorgott elõttem.
Letérdeltem, nyelvemmel combját nyalogatva, középsõ ujjam csiklóját simogatva
és hüvelykujjam fenekének remegõ nyílását masszírozta.
Jutka légzése felerõsödött, teste remegni kezdett. Az asztalkába görcsösen
kapaszkodó kezein izzadságcseppek nedvesítették be az abroszt, és halk,
elfojtott sikollyal, rezgõ térdekkel elelvezett. Izmai elernyedtek, vonaglása
lecsillapodott, lélegzete fáradt de normális lett. Felállt, megfordult, és két
kezével nagyot lökött rajtam. Bokáimra csúszott nadrágom akadályozta mozgásom,
úgy, hogy rövid tántorgás után, mikor elértem az ágy szélét, egyszerûen
hagytam, hogy hanyatt vágódjak.
- Te suft! Nem meg mondtam, hogy elõször mosogatni akarok? - nézett rám,
fenyegetõ villámokkal a szemeiben. De aztán hozzam lépett, letérdelt, és izzó
makkomat nyalogatta. Kezei kiszabadítottak lábaimat a nadrágszárból, majd
felemelve vállára tette. Rövid játszadozás után térdhajlataimat megfogva
szétfeszítette lábaimat. Nyelve makkomról a golyóimra vándoroltak, és szája,
mint egy porszívó beszippantotta zacskómat. Leengedte lábamat, átfordult
felettem, és a számra ült. Lábaimat ismetelten megemelte, hogy térdhajlataimat
honalja alá helyezhesse. Kezébe vette fenekemet, miközben punciját a számra
tapasztva ide - oda mocorgott. Nyelve farkammal játszadozott. Néha mélyen
beszívta heréimet, hogy aztán nagy cuppanással megint kiengedje õket a
szájából. Egyszer csak nyelve belenyalt fenekembe.
A legszívesebben felvisítottam volna a gyönyörtõl, de számat elnémította
bársonyos puncija. A következõ pillanatban elengedte lábaimat, ráfeküdt a
hasamra, és erõs szájmunkába kezdett. Pöcke úgy feldagadt, hogy mar nem csak nyaldosni,
hanem szopogatni is tudtam. Aztán meleg érzés öntötte el testemet. Bõrömrõl
izzadság csorgott az ágynemûre, izmaim megfeszültek, és hangos hörgéssel
akkorát élveztem, hogy a fehér láva betakarta Jutkának száját, arcát és hajara
is jutott.
- Na! - mordult rám Jutka - Ez a köszönet, hogy hagytam magam feltartóztatni a
mosogatástól. - aztán elmosolyodott, és visszament a maradék mosatlan edényhez.
Rendbe szedtem az ágyat, segítettem eltörölgetni, aztán tusolni mentünk. A
campingnek csak egy nagy tusolója volt, középen deszkából összetákolt
válaszfallal. Késõ éjszaka lett, mikor odaértünk. Az egész környéken sötét
volt. Mindenki aludt. Beleptem, és szemügyre vettem a tusolót. Egy elég rég nem
renovált, de tiszta, megkopott színû falak között öt darab tusolórózsa
meredezett az oldalfalról halk csöpögéssel. A válaszfalon egy kis lyukat
fedeztem fel. Egy törölközõakasztó alá fúrták, vagy kaparták. Nem volt túl
feltûnõ. Kiosontam és körülnéztem. A nõi tusolóból víz csobogása hallatszott,
de különben minden csendes. Visszalepve a tusolóba, átnéztem a lukon. Jutka
törölközõjének a szélét, és majdnem az egész nõi tusolót be lehetett látni.
Jutka már végzett a szappanozással. Éppen visszaállt a tus alá. A langyos víz
rácsorgott hajára, végigfolyt hátán, és fenekén csíkokban pörgött lefelé a
buborékos szappanhab. Nejem megfordult. Szép arcát a vízsugaraiba fordította,
és szemmel látható élvezettel mosatta le magáról a habot. Szép formájú mellein
csillogott a lámpa sárgás fénye.
A víz hasán lefolyva szeméremszõrzetét lelapította, és testére tapadva izgatóan
mozgott a víz rohanó áradatában.
- Jutka - szóltam át a lyukon - Jutka - susogtam ismetelten
- Mindjárt jövök. - kiáltott Jutka vissza - csak lekell mosnom magamról a
szappant.
- Tudom. Csak azt akartam mondani, hogy igen jól nézel ki tusolás közben.
Jutka körülnézett, majd megint megszólalt.
- Hol vagy?
- A férfitusolóban. Latod azt a kis lyukat a törölközõd mellett?
Jutka szemeivel keresgélt, majd vizet vett a kezébe, és a falra locsolta.
- Nem szégyelled magad, nõs ember létedre kukucskálni?
- Oh de nagyon. - válaszoltam - Nem vagy kíváncsi rá, hogy mennyire? Mar
egészen bele merevedtem a szégyenkezésbe.
- És most meg akarod dugni azt a deszkafalat?
- Inkább gyere át. - kérleltem
- Gyere át te. - jött a válasz a másik oldalról. - Neked ugyan olyan messze van
mint nekem.
- Jól van. Tudod mit? Gyere ki a tusoló elé, és ott találkozunk. - láttam
Jutkán, hogy egy pillanatra gondolkozik, aztán oda jött a falhoz, levette
törölközõjét, körbe tekerte magán, és elindult az ajtó felé. Én is így tettem.
Törölközõmet magamhoz véve igyekeztem kifelé.
- Hát veled mi történt? - fogadott nejem a tusoló sötét árnyékában.
- Úgy nézel ki, mint aki lenyelte a fogkeféjét. - nevetett, miközben megfogta
törölközõm ágaskodó részét.
- Ez nem is fogkefe, inkább tollseprû, csak a nyele kissé vastagabb.
- Mit szólnál hozza, ha kipókhálóznám a barlangodat? - egy mozdulattal
leszedtem róla a törölközõt.
- És ha jön valaki?
- Most?... Bajosan. De különben is itt olyan sötét van, hogy úgy sem láthat
minket senki.
Megfogtam Jutka mellét, és nekitámasztottam a tusoló falának. Jutka közben
meglazította törölközõmet, ami azonnal leesett a derekamról. Hozzá simulva
nyelvem nyelvével játszott. Jutka megemelte jobb lábát. Én a kezembe vettem, és
még egy kicsit emeltem rajta. Aztán térdeimet kissé behajlítva farkamat a még
mindig csöpögõ puncihoz tettem. Jutka kis mozdulattal váltott helyzetén, hogy
szerszámom biztosabban célhoz érhessen. A nedves vénuszbarlang lassan engedett
behatolásomnak, míg makkom teljesen belecsúszott. Ekkor Jutka átölelt, és másik
lábát is megemelve körbe fonta derekamon.
- Így akarok hazamenni. - suttogta a fülembe alig hallhatóan. Leguggoltam,
összeszedtem a két törölközõt, visszamentem a tusolóba a tisztálkodási
csomagomért, majd átvittem Jutkát a másik oldalra az õ cuccáért, és haza
indultunk. A camping csendes volt, majdhogy csak üresnek tûnt. Csak a mi
csendes, visszafojtott nevetgélésünket halhattuk. A lakókocsiban lekapcsoltam a
villanyt, a még mindig rajtam csüggõ Jutkával az agyhoz mentem, kissé elõre
dõltem, és elhagytam magam. Belezuhantunk a takarok és párnák közé. A lakókocsi
hangosan megnyikkant.
- Meg a végén szétdugjuk a lakókocsit - mondtam, és hangosan felnevettünk.
- Ilyen izgalmas utat meg soha nem tettem meg egy lakókocsi és egy tábori mosdó
között. - mosolygott rám a holdvilág halványan beszûrõdõ fényében. Aztán
átölelte ismetelten nyakamat, és vad szerelmi hadakozásba kezdtünk.
Egyszer csak nagy huppanással értem földet. Jutka mindjárt utánam mászott, és
ráült szerszámomra.
- Nehogy azt hidd, hogy olyan könnyen szabadulsz! - és vad iramban lovagolt
rajtam.
Nem tartott sokáig, mikor majdnem egyszerre feszültek meg izmaink, és a kéj
érzése elöntötte testünket. Mikor kissé visszanyertem erõmet, fel akartam ülni,
de fejem az asztal aljába ütõdött. Hogy, hogy kerültünk oda, az elég homályos
volt elõttem. Nem kis munkába került kimászni az asztal alól, és megint az
ágyba bújni. De aztán mind a ketten mély álomba merültünk. Reggel mikor felébredtem,
az egész ágynemû a földön volt.
- De nagy hülyeséget álmodtam! - fordultam ébredezõ nejemhez.
- Képzeld el, te Bélával dugtál, Klári filmezett, engem meg valaki hozza
kötözött egy strandszékhez, hogy mindent lássak, de meg se tudjak mozdulni. Meg
a számat is bekötötték.
- Hat ez tényleg elég lökött alom. Nem hiszem, hogy le tudnék feküdni Bélával.
Azzal az apró fúrójával még hozzám se férne a nagy hasától. - nevette el magát
Jutka.
- De a filmezés nem állna távol tõled? - faggattam érdeklõdve
- Ki tudja. - válaszolt. Felvette fürdõköpenyét, és keresgélni kezdett.
- Mit keresel? - kérdeztem
- A tisztaságcsomagomat.
- Nézd meg az asztal alatt. Talán leesett róla az éjszakai birkózásunk közben.
- Ááá! Megvan - kiáltott fel diadalmasan. - A székre tetted és nem is az
asztalra.
Kézbe fogta a kis táskát és eltûnt a tusoló felé.
Jutka megint elkezdett pityeregni. Megsimogattam hosszú haját. Szemmel
láthatóan tetszett neki. Mintha kissé megnyugtatta volna. Abba hagyta a
szipogást, és zsebkendõjével felszárította könnyeit.
- Mi történt, mi után Pistiék visszajöttek? - kérdeztem, és kíváncsian
hegyeztem füleimet, mert Jutka ha szomorú volt, még sokkal halkabban beszelt,
mint normálisan.
- Semmi. Ittunk, táncoltunk egész este. Következõ nap csak este felé mentünk el
sétálni. Aztán másnap reggel Pisti ébresztett, hogy kimegy Bélával a tengerre
pecázni, és, hogy Klári bemegy a városba. Ha akarok elmehetnék vele, mert õ nem
tudja mikor érnek haza. Reggel kilenc óra lehetett, mikor kopogtatásra ébredtem.
- Ki az? - kérdeztem álmosan
- Én vagyok - jött a válasz - Klári
Körülnéztem gyorsan, hogy mekkora a rendetlenség, aztán magamra húztam a
takarót.
- Gyere be. - szóltam ki az ágyból.
Az ajtó kinyílt, és belépett Klári. Egy könnyû nyári ruha volt rajta,
strandpapucs, és egy nagy karimájú szalmakalap.
- Ne haragudj. Felébresztettelek? - mondta bocsánatkérõ hangon.
- Igen, de nem baj. Úgy is fel akartam már kelni.
- Bemegyek a városba. Lenne kedved velem jönni? - kérdezte
- Ha tudsz várni egy fél órát, akkor mehetünk. Csak szeretnék elõtte még
letusolni, és a lakókocsit rendberakni.
- Persze. - jött az örömteli válasz - Menj nyugodtan tusolni, én addig rendbe
teszem az ágyat.
- Kösz, de ne haragudj. Még az anyósomnak sem engedem meg, hogy nálunk takarítson,
vagy, hogy utánam összerámoljon. De ha van kedved olvasgathatsz addig, míg én
tusolok. Az asztalon van pár magazin. Indulásunk elõtt vettem, és én meg alig
néztem bele.
- Ahogy gondolod. - húzta meg a vállát, és felvett egy vaskos divatkatalógust,
asztal sarkáról.
Én magamra kaptam a fürdõköpenyemet, és átszaladtam a tusolóba. Pár perces
tisztálkodás után felüdülve tértem vissza. Klári még mindig a katalógussal volt
elfoglalva.
- De édes kis cuccok vannak itt. - dicsérte a céget, meg a fényképészt.
Felvettem egy bugyit, kivettem a bõröndbõl egy melltartót, majd ledobtam
magamról a fürdõköpenyt.
- Mit használsz a bõrödre? - szólt hozzám váratlanul.
- Semmit. - feleltem csodálkozva, mert nem tudtam, hogy mire gondol.
- Nem ártana ha kicsit vigyáznál magadra. A nap elég erõs itt, és a sós víz
nagyon szárítja a bõrt, aztán jön a szél, és úgy nézel ki, mint egy pikkelyes
hüllõ.
- Hat van valami nedvességet adó krémem a táskámban, de még soha nem próbáltam
ki.
- Add oda, majd bekenem a hátadat. Ha egyszer kitöredezett a bõröd, sokáig tart
megint rendbehozni. - kinyújtotta felém a kezet, és magam sem tudom miért,
gondolkodás nélkül odaléptem a táskámhoz, megkerestem a krémet, aztán a kezébe
adtam.
- Fordulj meg. Így nehéz lesz bekennem a hátadat, ha a fal fele fordítod.
- Kisse zavarodottan ereztem magam. Megfordultam, és Klári elkezdte masszírozni
a hátamat. A hûvös krém frissítõ hatással volt bõrömre. Klári erõs kezei
elfelejtettek velem, hogy tulajdon keppen egy nõ áll mögöttem. Mikor hozzáért a
nyakamhoz, bizsergés futott végig a testemen.
- Feküdj le az ágyra. - hallottam szavait.
Nem tudom mi volt velem. Mintha egy mágus kezébe kerültem volna. Gondolkodás
nélkül odaleptem az agyhoz, és végig nyúltam rajta. Klári még egy kis krémet
csöpögtetett a hátamra, és mielõtt szétkente volna, két ujjával benyúlt bugyim
alá, és lehúzta rólam. Kezei aztán keményen masszírozták vállaimat, és hátamat.
- De jól csinálod - dicsértem meg Klárit - Hol tanultál masszírozni?
- Pár évet dolgoztam egy rehabilitációs intézetben. Ott ragadt rám egy és más -
mondta, és hirtelen lecsúszott keze a fenekemre. Megfogta popsim két partját és
úgy összepréselte ujjai között, hogy azt hittem mindjárt kicsattan belõlük a
vér. Majdnem felsikítottam a fájdalomtól. Aztán lassan, de a szorításon alig
engedve széjjel húzta fenekemet, és felfelé csúsztatta kezeit. Ezt megismételte
még kétszer. Az utolsó alkalommal mar nem fájt szorítása. Vérkeringésem
felgyorsult, és fenekem kipirosodott erõs kezei alatt. Végiggyúrta combomat, és
vádlimat, a talpaimat, aztán megint megszólalt.
- Jól esett?
- Oh nagyon. - sóhajtottam fel, mert azt hittem, hogy befejezte. De különben
tényleg jól esett amit csinált. Egészen felfrissültem tõle.
- Fordulj meg. - hallottam ismét kemény, ellenkezést nem tûrõ hangját.
Miután hátamra feküdtem, egy lépést tett hátrafelé és végig mustrálta testemet.
- Tudod, hogy nagyon szép vagy?
Azt hiszem elvörösödtem, mert egyszerre felnevetett, és szelíd hangon szólt
megint hozzam.
- Irigyellek. Ritka szép bõröd van, jó formád, kemény melleid, és ami a
legfontosabb, fiatal vagy.
Egy pillanatra még elgondolkozott, aztán megint mellem lépett, a krémet
melleimre, hasamra és combomra csurgatta, majd kevés krémet tett a kezére.
Szétdörzsölte, és hozzám hajolt. Becsuktam a szemeimet, úgy vártam, hogy melyik
testrészembe fog belenyilallni a fájdalom. Klári hûvös kezei hozzam értek, és
melleim felett belülrõl kifelé irányuló mozgással masszírozni kezdett. Benyúlt
a honom alá, majd gyengéden rápréselte ujjait, és felfelé húzta izmaimat.
Nagyon kellemes érzés volt. Várakozásom ellenére egyáltalán nem fajt. Mikor egy
- egy mozdulat végére ért, az izmok szabályosan fellélegeztek, és bõröm
megfeszülve csillogott. Mellbimbóim kemények lettek, és kéjre várakozva
ágaskodtak Klári felé. O nem sokat foglalkozott velük. Éppen, hogy átfutó ujjai
hozzá - hozzáértek. Ilyenkor remegõ érzés járta át a testemet. Ujjai közé vette
mellemet, aztán mint a nõgyógyászok, összenyomta, és keresgélõ masszírozásban
kezdett. Kis idõ után elégedetten elmosolyodott, és kezei a hasamra csúsztak.
Enyhe nyomással az óramutató járásával megegyezõ irányban lassan dörzsölgette.
Egyszer kis zsibbadásszerû érzést ereztem, majd beleimben egy kisebb légzsák
felszabadulva elhagyta fenekemet.
- Elnézést - dadogtam megszégyenülve - nem tehetek róla. Nem akartam....
- Ne foglalkozz vele. - csendült meg lágyan simogató hangja
Jobb kezét a szeméremdombomra helyezte, és ujjai hol masszírozva, hol kopogva
játszottak szõrzetem között. Forró érzés öntötte el testemet. - De jó lenne, ha
most itt lenne Pisti - gondoltam. Klári mintha megerezte volna, hogy mire
vagyom, bal kezével megfogta mellemet, és ujjai hegyével dörzsölgetni kezdte
mellbimbóimat. Fölém hajolt és ajkait a számhoz közelítette. Ebben a
pillanatban ujja belecsúszott a már teljesen átnedvesedett cicámba. Kisse
megemeltem a fejemet és ajkaimat kinyitva nyelvét mélyen szívtam be, mintha fel
- le akarnám nyelni. Ujjait kijjebb húzta, és pöckömet ingerelve masszírozta,
paskolta, nyomkodta ujjaival. Két kezemmel megfogva fejét csókoltam, és faromat
mozgatva élveztem játékát. Gyomromban remegõ érzés támadt, ami kisugárzott
lábaimba, kezeimbe, és lassan átvette egész testemet. Izmaim megfeszültek,
fenekem felemelkedett, mintha Klári kezét magába akarná zárni. Éreztem, hogy
fejbõröm felmelegszik és hajamon apró cseppekben gurul párnám felé az izzadság.
Egyszerre alig kaptam levegõt, de Klári fejét el nem engedtem volna. Fenekem
majdnem begörcsölt, hasamban, mint egy tûzgolyó valami megindult, végig
bizsergette belsõségeimet, majd robbanásszerû erõvel mintha kiszabadult volna
lábaim közül.
Elengedtem Klári fejét, és testem elernyedve terült el az agyon. Klári lassan
visszahúzódott, majd combomat masszírozva mosolygott ram.
- Maradj meg tíz percet az ágyban, és ne gondolj semmire. Aztán menj át a
tusolóba, és csak hidegvízzel öblítsd le testedrõl az izzadságot. De nehogy
kiugorj az ágyból, hanem csak lassan kelj fel, különben még megszédülsz, és
elesel. Ha készen vagy, szólj be hozzám, aztán indulhatunk bevásárolni. Hátat
fordított, megtörölte a kezét egy törölközõbe, aztán kiment a lakókocsiból.
Én majd, hogy aléltan terültem el az ágyon. Tíz perc letelte után megszólalt az
ébresztõs rádió. Úgy látszik Klári állította be, hogy el ne aludja. Az
épületben csak pár kislány ugrándozott. Locsolgattak egymást, és hangosan
nevetgéltek közben. A zuhany alá álltam és kinyitottam a csapot. Nem is tûnt
hidegnek a víz. Az egyik kislány átszaladt a tusolón, megcsúszott, és a síkos
kövön lábamig csúszott könnyû teste. Hangos sikításba tört ki
- Iih ez hideg!!! - felugrott mintha meg sem ütötte volna magát, és visongva
kiszaladt a tusolóból.
A csapot elzárva gondolataimba mélyedve mentem vissza a lakókocsihoz. Mit
csinált velem Klári? Miért nem ereztem hidegnek a vizet? Miért nem volt szabad
gyorsan felkelnem? És mi volt az a tûzgolyó ami a hasamból indult és élvezetté
válva hagyta el a testemet? Felvettem egy könnyû kis blúzt, egy rövid sortot,
meg a kedvenc szandálomat, és beszóltam Kláriért.
- Készen vagyok. Mehetünk?
- Felõlem - jött a válasz és megjelent a lakókocsi ajtajába. Beültünk a
kocsiba, Klári bekapcsolta a rádiót, és szó nélkül gurultunk a közeli kisváros
bevásárló centruma fele. Egyik butikból a másikba mentünk. Nem tudom hány ruhát
próbáltunk fel, de igen megszomjazva, és kissé fáradtan tértünk be dél körül
egy kisebb, a boltok árnyékába épült éttermecskébe. Szegényes kopott bútorok
között alig - alig ücsörgött pár vendég. A tulaj, egy idõs férfi jött elénk, és
hellyel kínált bennünket. O legalább annyi idõs volt, mint a kocsmája. Kopott,
de tiszta abroszt használt köténynek. Átnyújtotta az étlapot, és megkérdezte,
mit innánk.
Hamarosan két deresedõ korsóval tért vissza, és elõzékenyen fordította le az
étlapot. A felesége fõzött. Egy isteni Kevapcsicsit ettünk, erõs kávéval
leöblítettük, majd pincehideg bort hozott az öregúr, és szívéjesen kínált
bennünket.
Talán a bor oldotta fel a nyelvemet, de hirtelen úgy ereztem, mintha semmiféle
gátlás sem szorítaná torkomat.
- Mi lett a fekete barátoddal? - kérdeztem hirtelen, és magam is elcsodálkoztam
nyíltságomon.
- Az elsõ alkalom után még néha - néha összefutottunk, de nem lett a
szeretkezésünkbõl semmi. Úgy hat hónap múlva sikeresen államvizsgázott, és
hazament Németországból.
- És elmesélted Bélának, hogy mi történt?
- El.
- Hogy fogadta? - kérdeztem kíváncsi szemekkel
- Nem fogod elhinni. Kinevetett, és azt mondta, hogy találjak ki egy másik
históriát, mert ez túl átlátszó.
- Miért nem hitte el? - kérdeztem, kissé elkeseredett hangon.
- Szerintem akkor meg nem nézte ki belõlem, hogy félre tudok lepni.
- És most már elhinné?
- Biztosan. De most inkább nézni szereti, ha mással vagyok, és nem az én
elbeszélésembõl megtudni, hogy mi történt.
- Tessék? Hogy érted, hogy nézni? Beül a szekrénybe ha látogatód van? Klári
elnevette magát.
- Milyen filmeket nézel te? De különben nem vagy túl messze az igazságtól. Úgy
kezdõdött, hogy egyik pénteki reggel az UPS egy csomagot hozott. Béla már
második hete kiküldetésen volt Franciaországban, és csak a hétvégére vártam
haza. Mivel szabadnapos voltam, meg nem öltöztem fel, mikor az UPS autó megállt
a ház elõtt.
Magamra kaptam egy rövid kimonót, és úgy nyitottam ajtót. Egy fiatal srác barna
egyenruhában. Igen jól állt neki, és nagyon megkívántam a fiút. Oszintén szólva
nem gondoltam, hogy egy ilyen fiatal, és jó kinézetû srác áll az ajtó elõtt.
Megkértem, hogy vigye be a konyhába a csomagot, mert a körmeimen még nem
száradt meg a lakk, és nem akartam elrontani az egész reggeli munkámat.
Aláírtam a csomag átvételét, és borravalót akartam adni a srácnak, de nem
voltam biztos a dolgomba. Kisse izgulva, mint egy iskolás kislány,
becsúsztattam a zsebébe öt márkát. Bal kezével elkapta a kezemet mielõtt
visszahúzhattam volna, és magamhoz nyomta. Jobb kezével pedig átölelte a derekamat.
Megadóan emeltem fel a fejemet, és megcsókolta arcomat. Ekkor én öleltem õt át,
és nem engedtem, hogy elengedjen. Nadrágja már keményen feszült, tekintete
vágyakozóan bújt aprócska selyem köntösöm alá. Száját kóstolgatva toltam hátra,
a hálószoba felé. Útközben leszedtem róla az inget és derékszíját. Nadrágját
már a hálószobában veszítette el. Egy gyenge mozdulat, és a könnyû kimonó
leesett rólam. Felhevült testem sóvárgott utána. A srác megtorpant egy
pillanatra, majd dupla hévvel támadásba lendült. Farka kibújt alsónadrágjából,
és mint szegezett lándzsa közeledett felém.
Megfogta vállamat, és akkorát rántott rajtam, hogy tengelyem körül egyszer
megfordultam, mielõtt végig vágódtam az agyon. Nem is tudtam, hogy mi történik
velem. Gyorsan a hasamra fordultam, és lábaimat összezárva arcomat a párnába
temettem. Erre õ lehajolt és akkorát harapott a fenekembe, hogy a fájdalomtól
felvisítottam, és azonnal a hátamra fordultam. Mellém feküdt, majd ujjai
meztelen testemen felfedezõútra indultak. Elõször melleimet, köldökömet, majd
combom belsõ felét cirógatták. Ettõl a váratlan gyengédségtõl megint
felbátorodtam, és lassan kinyújtottam felé a kezemet. Hozzám hajolt és lágyan
megpuszilta arcomat. Teljesen meg voltam zavarodva. Nem tudtam, hogy sírjak -
e, vagy megpróbáljak menekülni. Nagy szerszámmal volt megáldva, és ez a
hatalmas húsdarab félelmet keltett bennem. Mi lesz, ha ezt mindet belém nyomja?
Tán még bele is halok! Ilyen és ehhez hasonló gondolatok jártak az eszembe. A
srác közben már hasam alját csókolgatta, és nyelve egyre mélyebbre hatolt.
Meggörnyedt teste mellettem feküdt. A vállam magasságában lázasan lüktetett
vastag, és hosszú dárdája. Kissé felbátorodva, hogy talán meg sem akar dugni,
közelebb csúsztam hozzá. Bõrének kellemes, ápolt illata magamhoz térített.
Aki ilyen jól ápolt, az nem is lehet egy vadállat. Gondoltam, és kezembe vettem
erektõl sûrûn átjárt farkát. Számmal közelítve gyengéd puszit nyomtam rá. Erre
nyelve belemélyedt vénuszkagylómba, ujjai pedig fenekemet masszíroztak. Számat
egyre nagyobbra nyitva hagytam, hogy dorongja belém csússzon. Rövid ideig
szopogattam. Aztán majdnem begörcsölt a szám. Kivettem fegyverét ajkaim közül,
de kezemmel nem hagytam abba kényeztetését. Nyelvem makkját csiklandozta, és
zsákját puszilgattam. Ujja egyre erõsebben dörzsölte fenekemet, míg végül
egyszerre két ujjal is behatolt hátsó részembe. Halk sikítással feleltem. Nem
is annyira a fájdalomtól, mint a meglepetéstõl.
- Faj? - kérdezte
- Nem. Abba ne hagyd. - kérleltem, és faromat mozgatva toltam ujjaira. Nyelve
egyre hevesebben csapkodta felduzzadt csiklómat, és ujjai ki - be csúszkálva
fenekembe kör körös mozgással tágították, és egyúttal izgatták lyukamat. Megint
számba vettem kemény farkát, és nyelvemmel paskolva, ajkaimat összeszorítva
erõsen szívtam.
Elõször lassú, ütemes lökésekkel dugta számat, majd felgyorsult, és egyre
melyebben hatolt belém. Izmai remegni kezdtek, erei még jobban kidagadtak, hogy
ajkaimmal minden egyes szívverését érezni tudtam, aztán megállt,
- Jövök - mondta, de nem hagyta abba pinám nyalását. Ujjai tövig jártak a
fenekembe, mikor forró spermája elöntötte a számat. Nem volt sok spermája, de
igen jó ízû. Úgyhogy egy cseppet sem engedtem kárba veszni, az utolsó csepp
nedvet is kiszívtam. Ezt az elvezetet egy másik, sokkal erõsebb érzés váltotta
fel. Bõröm izzadt, hajam csapzott, belsõségem remegett. Mikor harmadik ujja is
behatolt fenekembe, elélveztem. Vénuszkagylóm egy adag folyadékot engedett ki
magából, amitõl a srác begerjedt, és meg vagy húsz percet nyalogatta érzékeny,
tûzben álló nyilasomat. Ez alatta a húsz perc alatt meg kétszer érette el velem
a kéj kapuját, pedig ujjai már nem segítettek hozzá nyelve mozgásához. Aztán
fáradtan, de kielégülten csillogó szemmel elterültünk az ágyon. Pár perc múlva
a barna USP uniformis megint testén simult.
- Boldog születésnapot - mondta, hátat fordított, és pár másodperc múlva
hallottam autójának felpörgõ motorját. Ekkor tértem csak észbe. Tényleg! Nekem
ma szülinapom van. Egészen megfeledkeztem róla. De honnan tudja azt ez az alak?
Felkeltem, átmentem a fürdõszobába és hûvös, de nem hideg vízzel letusoltam. A
víz felfrissített, de nem szabadultam meg a gondolattól, hogy mi úton tudhatta
az UPS - es, hogy nekem ma szülinapom van. A konyhába lépve megláttam az
asztalon várakozó csomagot. Felemeltem. Nagyon könnyû volt, mintha üres lenne.
A címkén az én nevem és pontos címem állt, de semmi más. Se feladó, se bélyeg,
se bélyegzõ. Izgulva téptem le a barnás csomagolópapírt. A dobozon kis, géppel,
vagy Computerrel írott cédula. " Óvatosan kibontandó! " Na ettõl még
jobban furdalt a kíváncsiság. Mi lehet benne? A cetli utasítását követve
lassan, vigyázva nyitottam ki a doboz tetejét. Belül egy csomó fehér vattába
egy kis réztáblácska volt becsomagolva. Mikor elolvastam a rávésett szöveget,
majdnem hanyatt estem. " Te vagy a legédesebb feleség! Boldog
születésnapot drágám. Remélem tetszett az ajándékom. "
Tehát a csomagot a férjem küldte, és az UPS - es férfi volt az ajándék.
- Tényleg Béla küldte neked azt a csomagot? Vagy a férfit? Vagy mar nem is
tudom pontosan mit gondoljak. - dadogta Jutka zavarodottan.
- Igen. De ez meg semmi! Mielõtt magamhoz térhettem volna, egy kéz nyúlt át a
vállam fölött, egy pohár pezsgõvel. Ha hirtelen el nem kap a másik kezével,
biztos összeestem volna ijedtembe.
- Egészségedre - hallottam Béla hangját Megfogtam a poharat, és egy szuszra
kiürítettem, aztán megfordultam, hogy egy nagy pofont lekeverjek neki. Béla
ellenben mihelyt elõtte álltam, átfogta a derekamat, és tüzesen csókolta a
számat. Ettõl megint lehiggadtam, és új vágyak ébredtek a testemben.
- Érdekes íze van a szádnak - szólalt meg a csókolózás után.
Mély levegõt vettem, de aztán a torkomra akadt a szó. Miután leszoptam a
postást, ugyan letusoltam, de még nem volt idõm fogat mosni. Amit Béla érzett,
biztos, hogy a férfi spermája volt. Megszégyenülten indultam a fürdõszobába.
Béla utánam lépett, karjaiba vett, és a hálóba vitt. Ott rádobott az ágyra, és
eszelõs tempóban szabályosan leszaggatta magáról a ruhait. Aztán mellém ugrott
az ágyba, tüzesen csókolt, és nagy szerelmi birkózásba kezdtünk. Nyelve minden
testnyílásomat, és bõröm egész felületét átcikázta, farka minden lehetséges
résbe behatolt. Aztán szinte egyidõben nagyot élveztünk, és fáradtan elterülve
elaludtunk.
Klári kiitta poharát, hívta a pincért, és fizetett.
- És, hogy került arra sor, hogy Béla téged szeretkezés közben kukkol? -
kérdezte Jutka nem kis érdeklõdéssel a hangjába.
- Az a másnapi partin kezdõdött. - mesélte Klári - De errõl majd késõbb, most
mennünk kell, hátha a halászok mar hazaértek.
Kimentünk az étterembõl, és erõs tempóval száguldoztunk egész a campingig.
Folytatás
Vissza
|