Yamaji Masanori
Japán nyelvkönyv
Bírálta:
Dévényi Kinga
Iványi Tamás
Janó István
Róna Júlia
Anyanyelvi
lektor:
Dr. Fukuda Hideichi
A
képanyagot gondozta:
Róna Júlia
A rajzokat LehocZky István készítette
A
nyelvkönyv a Japan Foundation (Tokyo) anyagi támogatásával készült.
A támogatásért ezúton mond a Tankönyvkiadó köszönetet. 17517n1321r
本書の出版は国際交流基金(東京)の助成になるものであることをここに記し、教科書出版社の謝意を表するものであります。
ISSN 0239-0582
ISBN 963 18 2342 3
© Yamaji Masanori, 1988
Képanyag: Róna Júlia, 1988
Nyelvkönyvünk célja a mai japán nyelv, illetve azon belül az ún. "közös nyelv", a kyōtsūgo megtanítása. Ez a mai japán élet fő kommunikációs eszköze, a sajtó és a szépirodalom nyelve, ez képezi az iskolai oktatás alapját.
A japán nyelv esetében elsősorban az írásrendszer megtanulása okoz a kezdőknek nehézséget, nyelvtanilag viszont meglehetősen egyszerű e nyelv. Ezért mindenkinek, aki viszonylag rövid idő alatt akar japánul megtanulni, azt ajánlom, fogadja el tényként a mai japán írásrendszert, s ne a latin betűs írással összehasonlítgatva keresse a nehézségeket. Tapasztalataim szerint - s erre hívom fel egyetemi és más óráimon is tanítványaim figyelmét - azoknak megy könnyebben a japántanulás, akik képesek nyugodtan ülni és sok-sok füzetet telerajzolni - teleírni.
A tanulás megkezdése előtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a japán egészen más szerkezetű nyelv, mint az angol vagy a francia vagy bármelyik más európai nyelv, amellyel eddig már foglalkoztak. Éppen ezért nem szabad ezekkel összehasonlítgatni, s így próbálkozni a megértésével, mert ez csak zavart okoz, és félreértések forrása lehet. Ha valamihez mégis hasonlítani akarjuk, legfeljebb a magyar lehet az, ugyanis ebben fedezhető fel időnként némi hasonlóság. De a különbségek természetesen óriásiak, s ezért azt ajánljuk, hogy először mindig magát a japán szerkezetet próbálják megérteni és használatát begyakorolni. Majd később, amikor már jól tudnak japánul, elmélyedhetnek az elméleti, nyelvészeti kérdésekben.
Nyelvkönyvünk két fő részből áll. Az első részben 17 lecke található, ezek gondos tanulmányozásával elsajátíthatjuk a japán nyelv alapjait. A második rész szemelvényszövegeket tartalmaz, ezek az első részben tanultak további gyakorlását, az írott szöveg megértési készségének fejlesztését szolgálják.
Az első lecke a japán szótagírás-jeleket és kiejtésüket mutatja be. Minél gyorsabban és tökéletesebben tanuljuk meg ezt a kétféle írást! A további leckék főleg ezzel a két írásmóddal íródnak.
A második leckétől a leckék szerkezete a következő: főszöveg, szószedet, nyelvtani magyarázatok és gyakorlatok. Az ötödik leckétől a gyakorlatokat a kanjik, a kínai eredetű bonyolult írásjegyek megtanulására készült táblázatok követik.
A leckék egymásra épülnek, s előrehaladva olvasmányokkal is bővülnek. Ez azért szükséges, mert a mai Japánban még mindig igen nagy a beszélt nyelv és az írott nyelv közötti eltérés. S hogy japánul ne csak beszélni, de aktívan olvasni és írni is tudjanak, az olvasmányt éppúgy, mint a nyelvtan illusztrálására készült főszöveget, alaposan meg kell tanulni. Ha a gyakorlatokat minden alkalommal gondosan elkészítik, elvégzik, akkor a nyelvtani alapok kis erőfeszítéssel elsajátíthatók.
A japán nyelv tanulása, mint már említettem, írásrendszere miatt elég nehéz. De gazdag irodalomkinccsel és az utóbbi idők modern tudományos és technikai ismeretanyagával bőven rendelkező nyelvről lévén szó, nemcsak a kuriózumot keresőknek, de mindenkinek hasznos tevékenységet jelenthet.
Végezetül mindazoknak köszönetet mondok, akik értékes tanácsukkal, észrevételeikkel segítettek a könyv megírásában, valamint a Japan Foundationnak az ELTE, valamint az MTA Könyvtárába küldött felbecsülhetetlen értékű szakkönyvadományaiért, amely nélkül e könyv megírása lehetetlen lett volna, és a könyv kiadásához nyújtott támogatásáért. Külön köszönet illeti meg Lászlóné Róna Júliát, aki nemcsak a képek, illusztrációk összeállítását vállalta, hanem gondosan átolvasta a kéziratot is, s hasznos javaslataival hozzájárult a könyv tető alá hozásához. S nem utolsó sorban a Kőrösi Csoma Társaság Nyelvi Kollégiumának, ahol széles körben kipróbálhattam a könyv anyagát, és munkatársaimnak, barátaimnak, akik e nyelvkönyv megszületésének útját egyengették.
Budapest, 1988. november
A szerző
|