KERESKEDELMI ÉS TURISZTIKAI EGYSÉGEK MENEDZSMENTJE

KERESKEDELMI ÉS TURISZTIKAI EGYSÉGEK MENEDZSMENTJE

A tantargy célja:

 A szolgáltató vállalatok sajátos politikáinak (személyzet, folyamat, tárgyibizonyítékok, fogyasztók) megismerése kidolgozásuk és alkalmazásuk gyakorlása. A szolgáltató vállalatok sajátos stratégiáinak ismertetése.

 Cél az anyag- és áruáramlások termelőhelyektől, raktáraktól a fogyasztói pontokig ivelő útjával kapcsolatos lehetőségek ismertetése és a korszerű kereskedelmi és idegenforgalmi szemléletmód kialakitása.

A tantárgy rovid tartalma:

 A kereskedelem és a turizmus, mint szolgáltatás ismertetése,

 Kereskedelmi és turisztikai vállalatok inditásához szükséges információk eltulajdonitása,

 Kereskedelmi és turisztikai vállalkozások működésével összefüggő tehnikai, munka- és üzemszervezési kérdések

I. A KERESKEDELEM, MINT SZOLGÁLTATÁS ISMERTETÉSE

1.1. A KERESKEDELEM SZEREPE ÉS HELYE A NEMZETGAZDASÁGBAN

A kereskedelem rendkívül sokrétű gazdasági tevékenységet magába foglaló folyamat

gazdasági értelemben a termékek cseréjére, adásvételi és más kereskedelmi ügyletek megkötésére és lebonyolítására irányul.

jogi szempontból a kereskedelmi tevékenység nem más, mint beszerzett áruk üzletszerű értékesítése viszonteladók vagy a fogyasztók részére

A kereskedelem szerepe:

a termelők és a fogyasztók, az egyes termelési ágak, a város és a falu, a belföldi és a külföldi piac között a gazdasági kapcsolatok közvetítője. A megtermelt javakat a kereskedelem juttatja el a termelőktől a fogyasztóhoz.

A társadalmi újratermelés folyamatában tehát a termelés és a fogyasztás, illetve felhasználás közötti összekötő kapocs szerepét tölti be.

A kereskedelemnek fontos szerepe van a gazdasági egyensúly fenntartásában és a gazdaság fejlesztésében. Az értékesítő-beszerző vállalkozásokban a kereskedelmi funkció teljesítéséhez jelentős humán és anyagi kapacitás kapcsolódik.

A kereskedelem a nemzetgazdaság ágazati rendszerében a termékek bel- és külföldi cseréjét, az áruforgalmat lebonyolító önálló gazdasági ágként szerepel, a hozzáadott érték 11,6%-át képviseli.

Jelentőségét a kereskedelemben foglalkoztatottak számának és arányának, valamint a hozzá-adott értékből való részesedésének alakulása szemlélteti

1.2. A KERESKEDELEM FELADATA

Az emberi szükségletek a történelmi fejlődés során a termeléssel állandó kölcsönhatásban folyamatosan fejlődnek. Ebből következik, hogy a termelés újabb és újabb árukban megjelenő kínálata újabb és újabb keresletet támaszt, a fejlődő szükségletek viszont újabb és újabb termékek előállítását követelik meg.

A kereskedelem feladata, hogy ezt az állandó fejlődést és körforgást folyamatosan közvetítse, s ezáltal nem csak az árucserének, hanem a fejlődésnek is közvetítője, sőt motorja legyen: az egyre magasabb színvonalú termelés számára támasszon keresletet, az állandóan változó, fej-lődő szükségleteknek pedig teremtse meg a termelési fedezetét.

1.3. A KERESKEDELMI TEVÉKENYSÉG ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI

1. A beszerzett áru értékesítésének üzletszerűnek kell lenni.

A tevékenység akkor üzletszerű, ha rendszeres és keresetszerű, azaz haszonszerzés céljából történik.

A tevékenység eseti (alkalomszerű) gyakorlása (pl. a felesleges készlet viszonteladók részére történő értékesítése) nem minősül kereskedelmi tevé-kenységnek, mert nem valósul meg a jogszabályban megkívánt rendszeresség követelménye, ennek hiányában pedig a tevékenység nem minősíthető üzletszerűnek.

Haszonnak minősül mindaz az előny, amelyre a kereskedő az értékesítésből szert tesz. Ez a kereskedelemben elsősorban vagyoni előnyt jelent, amely azonban nem szűkíthető le a pénzre (a vételárra). Az üzletszerűség szempontjából nem az a lényeges, hogy a kereskedő tényleges hasznot érjen el, hanem a szándék, amely a haszonszerzésre irányul. Ebből következően a veszteséges kereskedelmi tevékenység is lehet üzletszerű.

Az eseti vagy haszonszerzési cél nélküli értékesítési tevékenység tehát nem minősül kereskedelmi tevékenységnek.

2. Kereskedelmi tevékenységet gazdálkodó szervezetek végezhetnek.

Ilyennek minősül többek között a gazdasági társaság, a szövetkezet, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata és az egyéni vállalkozó.

A kereskedelmi tevékenység gyakorlásának előfeltétele, hogy az a természetes személy vállalkozói igazolványában, a gazdasági társaság társasági szerződésében, a vállalat alapító okiratában, szövetkezet alapszabályában fel legyen tüntetve.

3. A kereskedelmi tevékenység a legtöbb termék esetében teljesen szabadon, tehát hatósági engedély vagy hatósági nyilvántartásba vétel nélkül folytatható.

Kivétel ez alól néhány termék, pl. a különböző fém- és színesfém hulladékok és melléktermékek, papírhulladék, gyógysze-rek, szeszek, jövedéki termékek, üzemanyagok stb.

4. A viszonteladó a terméket nem saját felhasználásra szerzi be, hanem azért, hogy a beszerzett terméket változatlan állapotban, üzletszerűen viszonteladónak, fogyasztónak,

termelőnek vagy felhasználónak értékesítse.

1.4. KERESKEDŐ TÍPUSOK

a) Saját nevükben, saját számlára üzletet kötők

A saját számlás kereskedők az árut megvásárolják a termelőtől, és azt saját kockázatukra értékesítik. Hasznuk a vételi és az eladási ár különbözetéből adódik, az ügylettel kapcsolatos költségek levonásával. Tevékenységük mind a termelők, mind a felhasználók szempontjából hasznos, mivel mentesíti őket a saját kereskedelmi szervezet kiépítésétől és fenntartásától, a beszerzés és értékesítés gondjaitól és kockázatától.

 b) Saját nevükben más számlájára üzletet kötők

Tipikus esete a bizományosi forma, ahol a megbízó nem rendelkezik a szükséges piaci ismeretekkel, vagy kapcsolatokkal, ezért olyan valakit bíz meg, aki erre specializálta magát. A bizományos tehát a megbízó megbízásából vásárol vagy elad. Ennek a tevékenységnek a bázisa a bizományi szerződés, ami vonatkozhat csak belföldre, de vonatkozhat az exportra, illetve az importra is. A bizományos gyakran rendelkezik olyan raktárral, ahol a bizományosi értékesítésre szánt áru kerül tárolásra. A bizományi áru az eladásig a megbízó tulajdonában marad. Az eladatlan árut a bizományos visszaküldheti. Ennél fogva a megbízóé a rizikó, hogy az áru eladatlan marad. A bizományos (vevő) tehát saját nevében, de a megbízó (termelő) felelősségére és költségére köti meg az üzletet.

c) Mások nevében, mások számlájára dolgozó kereskedők

 Az ügynök, olyan önálló kereskedő, aki üzletszerűen átvállalja a kereskedelmi ügyletek tárgyára vonatkozó adásvételi szerződések közvetítését anélkül, hogy állandó szerződéses kapcsolatban állna valamely megbízóval. Jutalék fejében hozza össze a partnereket, és segédkezik az ügyletkötésnél. Az ügynök megbízói az eladók és a vevők, akik ügyletenként változnak. Az ügynökök gyakran specializálódnak egy-egy szakmára, és több egymással nem versenyző cég tevékenységét is támogathatja.

 Az alkusz (bróker), aki egyik féllel sincs szerződéses jogviszonyban, de összehozza őket, alkuszdíj fejében, elsősorban a koncentrált piacon (tőzsdén) tevékenykedik.

 A képviselő, aki egy, vagy több cég megbízása alapján külföldön fejti ki tevékenységét, az ügynöknél általában szélesebb körű feladatokat lát el. Felruházható a megbízót az adott piacon megillető jogokkal, és megbízható a megbízó tevékenységeinek ellátásával. A külföldi képviselő a közvetlen szervezésű exportban kulcsszerepet tölthet be, az árut kis- és nagykereskedelemi hálózatban értékesíti, illetve szükség szerinti raktárt tart fenn. A képviseleti megbízás lehet alkalmi vagy meghatározott, illetve határozatlan idejű.

1.5. A KERESKEDELMI ÜGYLETEK TÍPUSAI

 Két vagy több fél egyetértő nyilatkozata ügyletet, jogviszonyt hoz létre, illetve jogokat és kötelezettségeket megváltoztat vagy megszűntet.

 A kereskedelmi ügyleteken nem csupán a kézzelfogható áruk adásvételére kell gondolni, mert azok rendkívül változatosak lehetnek. A javak elcserélhetők, újraeladhatók, visszavásárolhatók, feldolgozhatók, bérbe adhatók. Maga az ügylet tárgya is sokféle lehet.

1. A kereskedelmi ügyletek döntő többsége természetesen áruügylet.

Ennek a legegyszerűbb típusa az adásvétel, amikor áru cserél gazdát pénz ellenében.

Az áruügyletek jellege alapján az egyszerű mellett meg kell említeni az ún. különleges áruügyleteket, amelyeket öt nagy csoportba lehet sorolni:

 − adásvételi - VISZONTELADÁSI ÜGYLETEK,

 − csere vagy kapcsolt (árukapcsolásos) - ÁRU CSERÉLŐDIK ÁRURA,

 − bérleti jellegű - LEASING,

 − megbízás jellegű és - ÁRUKÖZVETITÉS,

 − vállalkozási ügylet - SZÁLLITÁSI SZERZŐDÉS, BÉRMUNKA.

2. A szolgáltatási ügyletek mindig bizonyos gazdasági szempontok szerint mérhető, értékelhető tevékenységre vonatkoznak. Három nagy csoportra oszthatjuk őket

 − a logisztikai - FUVAROZÁSI, SZÁLLITMÁNYOZÁSI, RAKTÁROZÁSI ÜGYLETEK

 − a marketing - PROPAGANDA, REKLÁM, PIACKUTATÁS, PIAC-ELEMZÁSI TEVÉKENYSÉGEK

 − a menedzsment szolgáltatások - SZERVEZÉS, TERVEZÉS, TANÁCSADÁS

3. Anyagi értéket képviselő jogok értékesítésekor a műszaki-szellemi ismeretek átadását kezelő licencia típusú ügyletekről van szó.

a) A szabadalmi licencia, amikor a szabadalom tulajdonosa a szabadalom használati jogát ellenérték fejében és bizonyos korlátok között másnak átengedi.

b) A fortély (know-how) szerződés, amikor egy szellemi termék vagy mondjuk egy gyár-tástechnológia átadása az üzlet tárgya.

c) A védjegy licencia, amikor a védjegy tulajdonosa az átvevőt feljogosítja arra, hogy meghatározott földrajzi körben és meghatározott ideig a védjegyet használhassa.

d) A kombinált licencia esetében az előbb említett ügyletek egymással összekapcsolódva jelennek meg, hiszen a szabadalommal védett műszaki megoldás átadását legtöbbször a műszaki ismeretek átadása is követi, és a terméket a védjegy feltűntetésével értékesítik.

e) A franchise esetében az anyavállalat adja - legtöbbször - a berendezést, valamint az ér-tékesítés "fortélyait".

II. A TURIZMUS, MINT SZOLGÁLTATÁS

2.1. A TURIZMUS ALAPFOGALMAI

"A turizmus az emberek lakóhelyükön kívüli utazásából és tartózkodásából eredő kapcsolatok és jelenségek összessége, amennyiben azt nem motiválta letelepedési szándék, illetve az nem volt kapcsolatos semmilyen jövedelemszerző tevékenységgel."

Hunziker és Krapf

1963-ban az ENSZ "Nemzetközi utazások és turizmus"-ról tartott római konferenciája a kö-vetkező fogalmi meghatározásokat ajánlotta elfogadásra.

Látogató: minden olyan személy, aki állandó lakóhelyétől különböző, más országba látogat bármely célból a munkavállalást kivéve. Ez a meghatározás a látogatók két csoportját foglalja magában:

a) Turista, aki mint ideiglenes látogató legalább 24 órát tartózkodik az országban, és utazásának célja a szabadidő eltöltése (üdülés, pihenés, egészség, sport, tanulás vagy vallás), vagy üzlet, család, konferencia, kiküldetés.

b) Kiránduló, aki mint ideiglenes látogató kevesebb mint 24 órát tartózkodik az országban, beleértve a kategóriába a tengeri utazáson résztvevőket, de kizárva belőle az átuta-zókat.

Az 1970-es években Nagy-Britanniában az Idegenforgalmi Intézet egy komplexebb definíciót javasolt, amely így hangzott: A turizmus az emberek ideiglenes, rövid időtartamú helyváltoztatása lakó helyüktől és munkahelyüktől kívüli helyre, továbbá a meglátogatott helyen való tevékenységük összessége. Magában foglalja a különböző célú helyváltoztatásokat és a napon belüli látogatásokat, kirándulásokat.

2.2. A TURIZMUS 5 FŐ JELLEMZŐJE

1.) A turizmus az emberek helyváltoztatását és a meglátogatott helyen való tartózkodását foglalja magában.

2) Mindenfajta turizmus esetén megtalálható két elem: a desztinációra való utazás és az ott tartózkodással együttjáró tevékenység.

3) Az utazás és tartózkodás helye különbözik az állandó lakóhelytől és munkahelytől, így a meglátogatott helyen az utazók tevékenysége eltér az ott élők és dolgozók te-vékenységétől.

4) A helyváltoztatás, a meglátogatott helyen való tartózkodás ideiglenes, rövid időtar-tamú, a résztvevők néhány napon, héten vagy hónapon belül visszatérnek lakóhely-ükre.

5) A meglátogatott helyre valamilyen cél(ok) miatt utaznak a résztvevők, s ez különbözik a letelepedéstől, illetve a munkavégzéstől.

KÖVETKEZTETÉS: a turizmus mindig valamilyen utazással jár együtt, azonban nem minden utazás jelent turizmust.

2.3. A TURIZMUS A SZEREPEPLŐK SZEMSZÖGÉBŐL

a) A turisták a turizmus során a különböző fizikai- pszichikai motivációkkal összefüggő aktivitások elérésére törekszenek a lehető legjobb feltételek mellett. Ez az ok-, célrendszer alapvetően meghatározza az utazási célhelyet és az ottani tevékenységeket.

b) A turizmusban közreműködő szolgáltatásnyújtók, vállalkozók (közlekedés, szállás, a vendéglátás, kereskedelem, utazási irodák stb.) a turizmust a profitszerzés lehetőségének tekintik, és ennek érdekében igyekeznek megfelelni a kereslet igényeinek.

c) A fogadóterület irányítói, az állam elsősorban gazdasági, politikai szempontból ítélik meg a turizmust, amely attól függ, hogy az hogyan hat az ott élők jövedelmére, a helyi adóbevételek alakulására, a település fejlődésére. Nemzetgazdasági szinten nagy jelentősége van a költségvetési bevételek alakulásának, s nemzetközi turizmus esetén a külföldi devizabevételeknek.

d) A fogadóterület lakossága a turizmust általában foglalkoztatási és kulturális faktornak tekinti. A turizmus egy kölcsönös hatásmechanizmust teremt a turisták és a helyi lakosság között, amelynek lehetnek pozitív és negatív összefüggései.

2.4. A TURIZMUS FAJTÁI

Az utazás és tartózkodás helye szerint:

Belföldi (hazai) turizmus - az emberek lakóhelyükön kívüli területekre utaznak az országon belül. A turizmus során elköltött pénz az országon belül marad.

Nemzetközi turizmus - az emberek egy másik országba utaznak valamilyen idegenforgalmi céllal. Ennek lehetősége, körülményei a meglátogatandó ország(ok) helyzetétől függnek: azonos-e vagy különböző a nyelv, mi a nemzeti valuta, milyen szabályozás érvényes a külföldiek beutazására (vízum, útlevél)

A motiváció jellege szerint:

fizikai (pl. sportolás, gyógyulás) és

pszichikai (pl. vallás, ismeretszerzés, rokonlátogatás) motivációkat, illetve a kettő kombinációját.

Vannak szerzők, akik a Maslow-féle szükséglet- hierarchia elmélet alapján rendszerezi az

utazási motivációkat.

A turisták és a fogadó terület közötti kapcsolat szerint: Az üdülő-turizmusban résztvevők többnyire "idegen"-ek a meglátogatott helyen (kivétel ez alól a lakásos turizmus), és a motiváció nem tételez fel speciális kapcsolatot a turisták és a vendéglátók között.

Az üzleti turizmusban résztvevők az üzleti partnereiket keresik fel a meglátogatott helyen, míg harmadik csoportba tartozók valamilyen közös érdeklődés miatt

 egészen közeli kapcsolatba kerülnek a fogadóhely lakosaival: barátok, rokonok meglátogatása, vallási okok (pl. zarándoklat), etnikai kapcsolatok, tanulmányút stb.

Az utazás időtartama szerint:

napi vagy kiránduló

tartózkodóturizmust, amelynek időtartama minimum 24 óra

Az időtöltés alapján:

 vakációs (szabadságidő alatti) és

 hivatás (a hivatás gyakorlásával összefüggő, részben a munkaidő terhére és a küldő szerv finanszírozásával történő) turizmusról beszélhetünk

Attól függően, hogy a turista egyedül vagy egy csoport tagjaként vesz-e részt az utazásban:

 egyéni és

 csoportos turizmus

A turizmus során igénybe vett szolgáltatások (közlekedés, szállás, étkezés, városnézés, múzeumlátogatás stb.) biztosítása

alapján:

a turisták biztosíthatják saját maguk úgy, hogy vagy az egyes szolgáltatásnyújtókkal kerülnek közvetlen kapcsolatba, vagy utazási irodán keresztül egymástól függetlenül vásárolják meg az egyes szolgáltatásokat.

A turizmus másik formája, amikor a turisták egy utazást

meghatározott áron vásárolnak meg, amelyen belül az egyes szolgáltatási elemek árai nem ismeretesek. A turizmusnak ezt a formáját szervezett turizmusnak (angolul inclusive tour) nevezzük vagy más szóhasználattal csomagtúrának (package tour). Értelemszerűen a szervezett turizmus is lehet egyéni és csoportos.

A turizmus finanszírozása szerint:

Önfinanszírozó a turizmus, amikor a részvétel költségeit maga a turista vagy hivatásturizmus esetén - részben vagy egészben - a küldő szerv fizeti.

A szociálturizmus a turizmusnak egy támogatott formája, amely többnyire speciális fogadólétesítmények által nyújtott szolgáltatások igénybevételét tételezi fel. A szociálturizmusban való részvétel lehetősége általában korlátozott, foglalkozás, kor, családi, jövedelmi helyzet stb. szerint. A támogatást esetenként maga az állam, a különböző szakszervezetek, illetve egyéb szervezetek nyújtják.

2.5.IDEGENFORGALMI ADOTTSÁGOK, IDEGENFORGALMI TERMÉKEK

Az idegenforgalmi adottság, attrakció vonzza a látogatókat.

természeti tényezők/adottságok:az időjárás, a különböző évszakok, de különösen a nyár és a tél a többi természeti adottsággal (vízpart, hegyvidék, növény- és állatvilág, egyedi természeti jelenségek stb.) együtt jó lehetőségeket kínálnak a turisták számára

 ember-alkotta adottságok amelyeket a történelem folyamán nem a turizmus céljaira hoztak létre, de ma már idegenforgalmi vonzerővel bírnak: épületek, múzeumok, történelmi emlékhelyek,

 szórakoztató jellegű attrakciók egyre fontosabb tényezői az idegenforgalmi vonzerőnek:

állandó jellegűek, pl. ún. téma parkok (Disney World, Euro Dis-ney), állatkertek stb.,

időszakosak, pl. kiállítások, vásárok, zenei rendezvények, sport-rendezvények.

Mivel a meglátogatott hely többnyire távol esik a turisták állandó lakóhelyétől, biztosítani kell részükre az utazásukhoz és tartózkodásukhoz szükséges alapvető szolgáltatásokat (közlekedés, szállás, étkezés, higiénés feltételek) és a motivációjuknak megfelelő speciális szolgáltatásokat (ilyen pl. gyógyturizmus esetén a gyógykezelés, konferenciaturizmus során konferenciaterem, szinkrontolmácsolás stb.). Összességében ezekből a különböző szolgáltatásokból tevődik össze az idegenforgalmi termék. Az idegenforgalmi termék különböző szolgáltatások halmaza, nincsenek meghatározott paraméterei, nem egy (vagy több) dologi tárgy, amely megtekinthető, a vásárlás előtt kipróbálható, nmint más árucikk (pl. televízió, mosógép, gépkocsi stb.).

Sajátos jellemzője az idegenforgalmi terméknek, hogy nem szállítható és nem tárolható. Egy termék, egy idegenforgalmi szolgáltatás csak egy adott helyen és egy adott időpontban értékesíthető. Leegyszerűsítve azt lehet mondani, hogy az idegenforgalmi terméknek időbeni értéke van. Egy ki nem adott szállodai szoba, az el nem adott repülőjegy nem tárolható, más időpontban nem értékesíthető, s a szolgáltatásnyújtó számára elveszett bevételt jelent.

III.

AZ IDEGENFORGALMI KERESLET ÉS A FOGYASZTÓI MAGATARTÁS

3.1. AZ IDEGENFORGALMI KERESLET TÉNYEZŐI

3.1.1. Vásárlóképesség

3.1.2. Árpolitika

3.1.3. Hozammenedzsment

3.1.4. Árkialakítás

3.1.1. A vásárlóképesség

A közgazdászok a keresletet úgy definiálják, mint azon termék- és szolgáltatási halmazt, amelyet az egyén képes és hajlandó megvásárolni, meghatározott ártartományon belül és adott időszak folyamán.

Azokat a tényezőket, amelyek erre a keresletre hatnak kereslet-meghatározó tényezőknek nevezzük.

Ebben az összefüggésben a fontosabb tényezők a kö-vetkezők:

a) a potenciális vásárló(k) jövedelemszintje;

b) az idegenforgalmi "élmény" (vagyis a termék) ára;

c) azon egyéb szolgáltatások és áruk árai, amelyek kapcsolatban vannak az idegenforgalmi élménnyel, kiegészítik azt vagy versenyeznek vele;

d) a potenciális fogyasztó ízlése, szokásai és preferenciái.

Így az idegenforgalmi termékek iránti kereslet kifejezhető ezen változók függvényeként, amelyek okozati összefüggésben vannak a kereslettel, befolyásolják azt:

Dt = f(Y, Pt, P1, P2, ... Pn-t, T stb.),

Dt - egy bizonyos idegenforgalmi termék iránti kereslet,

Y - a potenciális turista jövedelemszintje,

Pt - a turizmus e formájának ára,

P1, P2, ... Pn-t - az egyéb termékek árai, amelyek kiegészítik vagy versenyeznek az idegenforgalmi döntéssel és

T - a potenciális turisták ízlésének és preferenciáinak a mérőszáma.

a.) a jövedelemszint A családok üdülési szándékai a családok jövedelemnövekedésétől vagy csökkenésétől függnek, amelyet a dolgozók jövedelemszerző képessége befolyásol.

ábra. Az idegenforgalmi kereslet és a jövedelemszint közötti kapcsolat Amint a jövedelem eléri az YD-t, az utazás vásárlása lehetségessé válik. Ez a jövedelem azon szintje, amelynél az alapvető szükségletek (étkezés, lakás, közlekedés, ruházat) kielégítésére fordított kiadások után marad pénz a turizmusban való részvételre. A jövedelem pontos szintje, amelynél ez bekövetkezik, a fogyasztási költésszerkezet és preferenciák szerint változik. E szint fölött a jövedelemszint Y1-ről Y2-re való növekedése az idegenforgalmi keresletet Q1-ről Q2-re növeli.

Azt, hogy a jövedelememelkedés milyen idegenforgalmi keresletnövekedést eredményez, a kereslet jövedelemrugalmasságával mérik, s amely normális körülmények között pozitív. Ezt eredményezheti a többszöri turizmusban való részvétel, pl. második/harmadik üdülés vagy az alacsonyabb minőségű utazási formák (hátizsákos turizmus, kempingezés) magasabb minőségű turizmusra cserélése (drágább szálláshely igénybevétele), a charterjáratos szervezett túra menetrend szerinti járatra és egyéni üdülésre cserélése vagy a kettő együtt.

b) Ár :Normál körülmények között a kereslet és ár fordított arányban áll, pl. minél alacsonyabb az ár, annál magasabb lesz a kereslet és fordítva

2. ábra. Az idegenforgalmi szolgáltatások ára és a kereslet nagysága közötti kapcsolat

A 2. ábrán a P1 árnál a kereslet mennyisége Q1. Ha az ár P2-re csökken, a kereslet Q2-re nő. Ez azért történik, mert a turizmus relatíve olcsóbbá válik és mivel az új, alacsonyabb ár esetén e kiadással összefüggő elégedettség megváltoztatja a más potenciális vásárlásokat (helyettesítési hatás). Egy bizonyos mértékű árváltozás rövid távon változást okoz a keresletben. Ezt a kereslet árrugalmassági együtthatójával mérik, amely azt mutatja meg, hogy az árak egységnyi relatív változásakor milyen relatív változás történik a keresletben. Az árrugalmasság kritikus értéke 1. Ha az áruk/szolgáltatások árrugalmassága 1-nél nagyobb, a kereslet rugalmasan változik, pl. 5%-os árcsökkenés több mint 5%-os keresletnövekedést fog eredményezni.

Megfordítva: ha a kereslet árrugalmassága 1-nél kisebb, a kereslet rugalmatlan, pl. 5%-os árcsökkenés kevesebb mint 5%- os keresletnövekedést fog eredményezni. az üzleti utazások iránti kereslet rugalmatlan az üdülés iránti kereslet árrugalmas

c.) Egyéb áruk és szolgáltatások ára A turizmus árát más termékek árai is befolyásolhatják, és így a keresletre is hatással vannak azon áruk és szolgáltatások árai, amelyek kiegészítő vagy helyettesítő jellegűek lehetnek.

Kiegészítő termékek (szolgáltatások) azok azelemek, amelyek a komplex termékhez hozzájárulnak, pl. a bor az ételekkel, üzemanyagköltségek és közlekedés. Így az egyik árának meg-változása a másik iránti keresletre is hatni fog, mégpedig a 2. ábrának megfelelő módon.

Kompetitív vagy helyettesítő termékek/szolgáltatások esetében valamely szolgáltatás árának csökkentése a hasonló szolgáltatás iránti kereslet csökkenéséhez vezethet.

Egy X idegenforgalmi termék árának P2-ről P1-re való csökkenésével, egy helyettesítő (Y termék) iránti kereslet mennyisége Q2-ről Q1-re csökken.

d) Ízlések, szokások és preferenciák A potenciális turisták ízlésének és preferenciáinak változásai - a hirdetés és értékesítés-ösztönzés révén hatással lehetnek a turizmus speciális formái iránti keresletre (3. ábra).

3. ábra. A reklám hatása az idegenforgalom iránti keresletre

A 3. ábrán az idegenforgalmi keresletet a D1 mutatja, amelyről leolvasható, hogy P1 ár esetén a kereslet mennyisége Q1. Egy sikeres reklám/marketing kampány a keresletet D2-re változ-tathatja, s így P1 árnál a kereslet új mennyisége Q2.

3.1.2. Árpolitika

Az az ár, amit a fogyasztó hajlandó megfizetni és a mennyiség, amit megvásárol, meghatározza az utazásszervező bevételeit (ár x vásárolt menynyiség = bevétel). Így a vállalkozás törekedni fog az árbevétel növelésére egy megfelelő árpolitika mellett, amely a különböző piaci szegmensek eltérő árrugalmasságát figyelembe veszi (4. ábra).

4. ábra. Rugalmatlan árpolitika

A DL mutatja a keresletet egy üdülési piaci szegmens esetében, DB pedig mutatja a keresletet egy üzleti piaci szegmens esetében. Mindkettő jelentkezhet szállás és közlekedés szolgáltatások iránt, Így a vállalkozás bevétele:

P1 . Q1 → üdülési kereslet esetén,

P1 . Q1 → üzleti kereslet esetén

vagy a kettő együttese → X(P1 . Q1).

5. ábra. Differenciált árazás

Az 5. ábrán az üzleti szegmensből származó bevétel most PB . QB , az üdülési piac bevétel PL . QL. E kettő kombinációja nagyobb bevételt biztosít, mint nem differenciált ár esetén.

3.1.3. Hozammenedzsment

Ideális esetben minden vállalkozás a bevétel maximalizálására törekszik olyan árakat alkalmazva, amelyek tükrözik a potenciális keresletet a keresleti görbén belül (6. ábra).

6. ábra. A hozammenedzsment illusztrálása

A 6. ábrán P1 árnál a keresett mennyiség Q1 és így a bevétel P1 . Q1. Ez azonban figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a potenciális kereslet P1-től Y árig nem ad további bevételt. Így a hozammenedzsment alkalmazásával a vállalkozás a termékei értékesítésekor a bevételi hozam maximalizálására törekszik az elérhető legmagasabb ár meghatározásával (repülőgép-férőhelyek, szállodai ágyak).

3.1.4. Árkialakítás

Az eszközkihasználtság maximalizálásának (pl. járművek terhelése a közlekedésben, szállodai ágy/szoba kapacitás-kihasználtság) feltétele, hogy a szolgáltatások/termékek iránti potenciális kereslet állandóan létezik. Sajnos ezek a feltételek nem mindig érvényesülnek, így az árkialakitás, mint marketingeszköz használható a potenciális kereslet ösztönzésére.

A változó kereslet problémája a turizmusban a szezonalitás.

szezonális kereslet csúcsán a vállalkozások növelik az árakat a bevétel növelése érdekében

holt-szezonban a kereslet ösztönzésére az árak csökkenthetők.

Bizonyos működési költségek állandónak tekinthetők (a működéstől függetlenül felmerülő költségek, pl. kölcsön- visszafizetések, amortizációs költségek, az eszközök bérleti díja stb.). Továbbá a vállalkozásnál felmerülnek változó költségek, amelyek az értékesítés növelésével növekednek, és amelyek a szolgáltatást igénybe vevők számának változásával függnek össze, pl. élelmiszernyersanyag a szállodákban, repülőgépek üzemanyaga. Holtszezonban elégtelen a kereslet ahhoz, hogy fedezze ezeket a költségeket és még profitot is termeljen. Ezért csökkentik az árakat abból a célból, hogy ösztönözzék a keresletet (speciális ajánlatok, alkalmi árak, holtszezoni árengedmények).

Az árcsökkentés lehetséges mértékét az ún. hozzájárulási elvre épülő ármeghatározás mutatja be.A hozzájárulási elvre épülő árkialakítás elmélete szerint az árak addig csökkenthetők, amíg az elért bevétel meghaladja a szolgáltatás változó költségét. A változó költségeken felüli többletbevétel az állandó költségekhez járul hozzá

Egy szállodai szoba költség/bevétel-szerkezete a következő:

Értékesítési ár 12 000 lej/éjszaka

Állandó költség 8 250 lej/éjszaka

Változó költség 750 lej/éjszaka

Összes költség 9 000 lej/éjszaka

Nyereség 3 000 lej/éjszaka

Ha a 12 000 lej/éjszaka szállodai szoba iránt elégtelen a kereslet, a 8250 lej/éjszaka állandó költséget továbbra is fizetni kell.

Ha azonban egy speciális értékesítés-ösztönzéssel keresletet lehet generálni a 7 500 lej/éjszaka szoba iránt, akkor a szoba változó költségeit (750 lej/éjszaka) az ár fedezi, és a többlet (6 750 lej/éjszaka) hozzájárul az állandó költségek fedezéséhez.

Így rövid távon az üzemeltető érdeke az, hogy minimalizálja a veszteségeket. Jobb 1 500 lej veszteség (8 250 - 6 750), mint 8 250 lej veszteség:

3.1.4. Árkialakítás - példa

Noha a közgazdasági elmélet magyarázatot ad az árak piaci alakulására, és ez az árpolitika alapjául szolgál, vannak más tényezők is, amelyek a gyakorlatban befolyásolják a fogyasztói keresletet. A gazdasági elmélet feltételezi, hogy az emberek racionálisan reagálnak, de a fogyasztók gyakran irracionálisan döntenek (nem feltétlenül a legolcsóbb áron vásárolnak), nem ismerik, nem vizsgálják és nem mérlegelik az alternatívákat, nem próbálják maximálni a hasznukat, hanem ösztönösen vásárolnak. Így, noha a gazdasági elmélet megmagyarázná a vásárlási lehetőséget, más tényezők lépnek közbe, és hatnak a vásárlási döntésre.

IV. KERESKEDELMI ÉS TURISZTIKAI EGYSÉGEK ALAPITÁSA

4.1. SZERVEZÉSI FORMÁK

A gazdaságban a javak termelése, körforgása, eladása, fogyasztása, vagy a szolgáltatások nyújtása egymástól jogilag és gazdaságilag is elkülönült gazdasági résztvevők (kereskedelmi táraságok) által valósul meg.

A kereskedelmi társaságok természetes és/vagy jogi személyek társulásával jönnek létre, kereskedelmi tranzakciók lebonyolítása céljából. A 31/1990-es kereskedelmi társaságokról szóló törvény alapján a kereskedelmi társaság- formák léteznek:

Gazdasági társaság- formák

4.2. Lépések és szükséges dokumentáció

1. Fizibilitás-tanulmány/Üzleti terv elkészitése

2. A társasági forma kiválasztása

3. A szükséges dokumentáció

1. Fizibilitás-tanulmány elkészitése

A fizibilitás-tanulmány a gazdálkodó szervezet gazdasági potenciáljának a reális helyzetét, a tevékenység minőségét tükrözi, amelyek a piacgazdaság távlatában biztositják ennek életképességét.

Mikor szükséges fizibilitás-tanulmányt késziteni?

Új vállalkozás inditásakor,

Már létező vállakozás bővitésekor,

Korszerűsitéskor

Fontosabb információk:

A beruházás nagysága,

Az előrelátható pénzügyi-gazdasági eredmények,

Szükséges gépek, felszerelések,

Fontosabb ügyfelek (beszállitók, vevők, stb.)

A fejlesztés időtartama (beütemezése),

Finanszirozási források (saját, idegen),

Belátható termék és szolgáltatás értékesités.

A fizibilitás-tanulmány struktúrája

I.A gazdálkodó szervezet bemutatása

I.A vállalat rövid története (megalakulás, fejlődés)

II.Megnevezés, tevékenységi terület

III. Szervezés, alkalmazott vezetési rendszer.

II. Műszaki, gazdasági-pénzügyi helyzet

A műszaki, gazdasági-pénzügyi helyzet vizsgálata egy mutatói rendszer alapján történik, melynek csoportositása:

Műszaki-gazdasági potenciál felhasználásának hatékonysága (termelési-értékesitési potenciál, alapeszközök, beruházások, forgóeszközök, emberi potenciál)

Pénzügyi-gazdasági eredmények (vagyoni helyzet, társasági tőke, önfinanszirozási képesség, fizetőképesség, árbevétel, nyereség).

III. A vállalat piaci helyzete

1. Eladói piac:

- a kereslet nagysága,

- a kinálat nagysága,

- az eladás volumene,

- értékesitési részarány

2. Beszerzői piac:

- gépek, felszerelések

- nyersanyagok, segédanyagok, üzemanyagok és energia beszerzése

IV. Diagnózis

A diagnózis rögzitése céljából szükséges az erőforrások, a kapcsolatok, tevékenységek, eredmények és a gazdasági hatékonyság elemzéséből fakadó következtetések szintézise. Hasonlóképpen szükséges a gazdálkodó egység erős és gyenge pontjaikna kimutatása a környezet függvényében, amiből kitűnnek a következő időszak stratégiai következményei.

V. A vállalat stratégiája Az előző pontokban meghatározást nyert a vállalat potenciálja, a továbbiakban meg kell állapitani ennek a potenciálnak a fejlődését a következő időszakban:

- A vállalat termékeinek, szolgáltatásainak kereslete az elkövetkező 2-5 évben,

- A kereslet kielégitésének lehetősége ebben az időszakban.

- A várható előállitási költségeket, összhangban az eladás előirányzott nagyságával,

- A bruttó, nettó nyereség felbecslése a következő évekre,

- A befektetések önerőből történő finanszirozása,

Az üzleti terv

Az üzleti terv lényeges követelmény akkor, ha a vállalkozás kockázati tőkét kián beszerezni bankoktól vagy más befektetőktől. Az üzleti terv lehetővé teszi, hogy elképzeléseinket, ötleteinket közöljük a bankokkal, lehetséges beruházókkal vagy partnerekkel, tehát hozzásegit finanszirozási források megszerzéséhez. Az üzleti terv segiti a vállalkozót a kezdeti időszak céljainak és tennivalóinak meghatározásában, valamint annak megtervezésében, hogy mit kell tennie céljai elérése érdekében.

I Szakasz: a szükséges adatok, információk begyűjtése

II Szakasz: az adatok, információk rendszrezése,feldolgozása és irásbafoglalása

I. Szakasz: a szükséges adatok, információk begyűjtése

Célok meghatározása

Marketing: a piac felvevőképessége a termékek v. szolgáltatások iránt

Finanszirozás

Üzemeltetési információk, a gyártási és szolgáltatás nyújtási műveletek mgvalósithatóságához szükséges információk

Értékelés a nyereségességről

II. Szakasz: az adatok, információk rendszrezése,feldolgozása és irásbafoglalása

1.Bevezeto oldal - nev, cim, tulajdonosok, penzigeny jelzese

2 Osszefoglalo: a teljes uzleti terv 3-4 oldalas osszefoglalasa

3 Iparagelemzes: trendek, kilatasok, versenytars-elemzes

4 A vallalkozas leirasa: termekek, szolgaltatasok, a vallakozas merete, szemelyzet

5 A termelesi/szolgaltatasi terv: a folyamat megtervezese, a telephely, gepek,berendezesek, szallitok

6 Marketing terv: ar,,forgalmazas, eladas-osztonzes, elorejelzes

7. Szervezeti terv: tulajdonforma, tulajdonostarsak, foreszvenyesek, vezetok,

Munkamegosztas

8. Kockazatbecsles: SWOT analizis, varatlan esemenyekre valo felkeszules

9. Penzugyi terv: elozestes jovedelemterv, penzforgalom, elozetes merleg, penzforrasok

10 Fuggelek ( tamogato anyagok) - levelek,piackutatasi adatok, berletek vagy

szerzodesek, szallitok ajanlatai

V. KISKERESKEDELMI EGYSÉGEK ALAPTEVÉKENYSÉGÉNEK

SZERVEZÉSE

5.1. KISKERESKEDELMI HÁLÓZATOK

Kereskdelmi hálózat: ugyanazon területen működő kereskedelmi egységek összessége

A kiskereskedelem célja az áru állapotának - a használati érték megváltoztatása nélküli - szükségszerű módosítása és azután pénzre történő cseréje, ami által az áru v. szolgáltatás a vágső felhasználókhoz jut.

A kiskereskedelmi hálózat operativ alapegysége a kereskedelmi üzlet (bolt), amely elhatárolt

térben, önállóan működik, az áruk beszerzésére, raktározására és értékesitésére is képes.

5.2. Kiskereskedelmi egység tipusok

A stabilitástól függően:

A.) Állandó (fix) székhelyű kerskedelmi egységek

B.) Változó (mobil)

A.) Állandó (fix) székhelyű kerskedelmi egységek Állandó székhelyyel rendelkező, sajátosan berendezett kereskedelmi létesitmények.

Tipusok:1. Kereskedelmi nagyüzemek

2. Kis kereskedelmi egységek: boltok, büfék,automaták

Kereskedelmi nagyüzemek: ÁRUHÁZAK:

Jellemzők, előnyök: Egy épületen belül - széles kereslet és nagy vásárlóerő lekötésére, nagyszámú vásárló igényeinek szolgálatára vállalkozó kereskedelmi létesítmények. Méreteik valamennyi árucsoport gazdag választékának koncentrált kínálatát teszik lehetővé, ami a vásárlóknak előnyös bevásárlási, a kereskedelemnek előnyös kínálati körülményeket teremt.

Az árubeszerzéseknél nagyvevőként lépnek fel, a legfejlettebb módszereket alkalmazhatják mind itt, mind az értékesítésnél, kedvezőek a feltételeik a gépesítéshez, az elektronika bevezetéséhez. Az áru értékesítéséhez széleskörű szolgáltatást tudnak kapcsolni.

Nagyszámú dolgozót foglalkoztatnak, sokoldalú munkamegosztásra, szakmunkaerők alkalmazására, folyamatos továbbképzésre van lehetőségük.

Áruház-tipusok:

A forgalomszervezés szempontából: nagyáruház, mely egy tulajdonos pénzéből épül, annak egységes vezetésével egybefüggő üzemként működik. Ez a "klasszikus" áruháztípus, itt az osztályok a vevő előtt csak oly mértékig különülnek el, hogy számadásilag a forgalmi és anyagi felelősség megvalósulhasson. közösségi áruház: önálló kereskedők működési formája egy épületben. Az áruházépület úgy jön létre, hogy a jövőbeli árusítók egy szervezőnél a beruházási költséget előre lejegyzik a szükséges területre, vagy pedig egy vállalkozó saját tőkéjéből épít egy nagy áruházépületet, és amikor kész, bérbe adja a benne levő üzlethelyiségeket, árusító és raktár területeket. Emellett igyekeznek az elkülönülés látszatát kerülni és az épület szerkezetei is úgy alakítják ki, hogy a vevőben az áruházi összetartozás képe kialakuljon

Telepítés helye szerint:

belvárosi áruházak, ellátási központok áruházai: nagyvárosokban történelmileg alakultak ki olyan utcák, terek, melyek mellé a kereskedelem azért települt, mert a városi élet fő funkciói ezeken vagy ezek körzetében bonyolódtak le alközponti, elővárosi és lakótelepi áruházak: feladata az, hogy ellátási alközpontok és kisvárosnyi lakótelepek számára tegyék lehetővé lakóhelyük közelében a napi és időszaki szükségleti cikkek beszerzését, mindenkor a hely jellegéből adódó áruszükségletek kiemelésével (pl.: kertészkedéshez szükséges termékek)

bevásárlóközponti áruházak (szupermarket - hipermarket, lakberendezési, építési, kertészeti vagy más szakáruházak): autóval sok irányból megközelíthető forgalmi csomópontba települnek, a parkolási lehetőség bőséges, nem ritkán az üzlet alapterületének 2-4-szerese, a

bevásárló kocsik szabadon a járműhöz tolhatók, a gépjárművel nem rendelkező vásárlói réteg érdekében városi és távolsági autóbusz járatok is felkeresik vagy az áruház saját bevásárló járatokat szervez.

diszkont áruházak, nagy- és kiskereskedelmi raktáráruházak: csak a leggyorsabban forgó áruk választékát tartják a kezdeti időszakban legtöbbször egyszerű épületben működtek, ma viszont már egyre inkább új egységekben üzemelnek kevés berendezést használva, néha göngyölegből, rakodólapról árusítanak, a kisebb árukat egyszerű állványokra rakják teljes önkiszolgálással, minimális személyzettel dolgoznak, csak fizetett szolgáltatást vállalnak, vagy még ilyet sem árukínálatukban előfordulhat a szavatossági idejének vége felé járó, de még fogyasztható áru, divathullámban el nem kelt cikk, tömegében túltermelt, ezért árán el nem adható áru, nem szabványos termék, stb. raktár áruházak: bontatlan kartonokban, ládákban, nagy csomagokban helyezik ki az árut, melyet a nagyvásárlók maguk szednek össze egy erre kiképzett bevásárló kocsira, és számlázás, majd fizetés után saját járművel maguk szállítják el. Az árakban az egyszerű körülmények, bontatlan csomagokban történő vásárlás, házhozszállítás elmaradása, stb. csökkentő tényezőként hatnak.

Bevásárlóközpontok

A bevásárlóközpont történelmi kategória. A társadalom fejlettségi fokának megfelelően jelent meg és formálódott, míg a mai tökéletességig eljutott. A telepített üzletek létrejöttéig a piacok voltak a vásárlási központok. egyesített szervezés és tervezés alapján megvalósított, nagy alapterületű közösségi létesítmény, alapvető időszakos és ritka kereskedelmi szükségletek, vendéglátási, szolgáltatási, szórakozási, sport, stb. igények kielégítésére, jellemzően néhány nagylétesítmény (áruház, stb.) mellett, a keresletnek megfelelő nagyságú és áru-összetételű szaküzlettel, vegyes profilú üzlettel, szolgáltató létesítménnyel várja a lakosságot, kiegészítve ezeket a pénzügyi, egészségügyi, szellemi igények, pihenés, játék, szórakoztatás, igazgatás adott helyen hasznos intézményeivel, közlekedési csomópontban fekszik, nagyszámú parkolóhellyel tudja fogadni az érkezőket, emellett a gépkocsival nem rendelkezők számára tömegközlekedési kapcsolata is van.

Melyek a bevásárlóközpontok főbb építményi formái?

Üzletbokor: az üzletek egy terülten, viszonylag szétszórva helyezkednek el. Az áruutánpótlás vagy az áruszállításra elkülönített utakon hátulról, vagy árufeltöltő alagútból történik.

Szalag ("strip") központ: az üzletek egy utca vagy tér két oldalán helyezkednek el.

Passzázs vásárlóudvar: fedett térben van elhelyezve, belső utcájának két oldalán találkozhatunk üzletekkel

Galéria vásárlóudvar: fedett térben van elhelyezve, a tereket körbefogó földszinti és emeleti utcák mellett sétálva ismerhetjük meg a kínálatot.

A világ legnagyobb bevásárlóközpontjai

USA: Mall of America 400.000m2-nél nagyobb bérbeadható területtel.

Nagy-Britannia: Gateshead-i METRO-Centre225.000m2 bérbe adható területtel.

Franciaország: hat 90.000 m2-nél nagyobb bevásárlóközpont, Párizs szívében "les Halles"57.000m2

Ausztria: Shopping City Süd 136.000m2; Duna túlsó oldalán 74.000m2; HUMA 50.000m2

Németország: 30 db 40.000m2 feletti

Milyen szempontokat mérlegeljünk kisebb bevásárlóközpontokba való településkor?

Versenytársak: a bevásárlóközpontban a lakosság szempontjából nagy előnye, hogy a kínálat

teljességével találkozhat egy fedél alatt, és nem kell nagy távolságokban, sok üzletet felkeresnie. Ez fontos ajánlás a kereskedő számára is, de csak addig, amíg a konkurencia nem lépi túl az egy versenytárs által arányosan elérhető, ún. elegendő forgalomrészt. Ez a helyzet a telítettség. Nem szabad elfelejteni, hogy a túl merész versenyvállalás csődbe visz. Telekárak, bérleti díjak: mérlegelni kell, hogy a létesítés ráfordításai vagy a havi bérlet költsége megkereshető-e a várható forgalomból. Ennek megfontolásakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a környék lakossága milyen árszínvonalat bír el. Munkaerő-ellátás, bérek: hozzá lehet-e jutni az adott területen megfelelően képzett munkaerőhöz a telephely kalkulációjában elviselhető áron? Ha nem, lehet, hogy a kereskedő sok gondot vállal magára. Adózás: az egyes kerületek, városok, községek részben eltérő tételekkel adóztatnak. (Pl. építményadót vetnek-e ott ki, biztosít-e az önkormányzat adómentességet legalább az indulás évtizedére?)

Reklám: van-e lehetőség gyakorta eljutni a hirdetés különböző formáival a bevásárlóközpont fogyasztó-rétegét jelentő lakossághoz. Akciók esetén biztosítható-e a reklámozott előnyök gyors tudatosítása a potenciális vásárlók körében? Van-e vagy lesz-e intézményesített reklám a bevásárlóközpontban?

Üzleti szolgáltatások: van-e saját postahivatal; van-e bank az épületben vagy a közelben; étkezés milyen formában lehetséges; takarítás hogyan van intézményesítve; karbantartás milyen fokú és az elszámolása hogyan történik; vagyonvédelem milyen szintjét biztosítják szervezetileg és milyen további nívójának kiépítésére van lehetőség; a biztosítás mire terjed ki, mire kell egyénileg biztosítást kötni; hogyan történik a közös költségek felosztása, elszámolása; raktározásra van-e lehetőség.

Helykiválasztás Jó árukörnyezet: fontos, hogy az egymás mellett lévő üzletek árukínálata nem üsse egymást, (pl. finom ruházati cikk mellett autósbolt), inkább egészítsék ki egymást (pl.bútorüzlet mellett szőnyegüzlet).

Sarok: a sarokfekvés legtöbbször felértékeli a helyet, néha 30-50%-kal is.

Napos-árnyékos oldal: a vásárlók jó rész nem kedveli az erős napsütést, szívesebben sétál az árnyékos oldalon. Emellett, ha kirakat is van, nagy gond az árukár elleni védelem.

Földszint - emelet - mélyszint: ha mozgólépcső van, kevés az értékeltérés, egyébként aföldszint magasabb értékű. Felsőbb emeletekre jó vevőtájékoztatással lehet a vásárlókat felcsalogatni.

Kellemes környezet: jó belső atmoszféra, virágdísz, szökőkút, vevőpihenők, gyerekjátszók, nívós toalettek.

Sok mindent befolyásol, vagy eldönt az, hogy hol lehet - a parkolással együtt - jelentős telekigényt biztosítani. E téren az elöregedett városrészek, a múlt túlterjeszkedő, korszerűsíthetetlen gyártelepei sok esetben kedvező megoldást kínálnak. Még nagyarányú bontások árán is, mert a kiépített közlekedés, az infrastruktúra és a lakossági tömegkapcsolat felbecsülhetetlen előnyt jelentenek.

Kereskedelmi nagyüzemek:

Értékesitési formák:

Klasszikus eladás:

elárusitó a központi elem: ő ad információt és az eladás is őáltala történik,

Bármilen árukészlet értékesitésénél használható

Önkiszolgálás:

Az elárusitók relativ hiánya jellemző, a vásárló szabadon választhatja ki a kivánt terméket, Fontos az áruáramlás megszrvezése.

Kis kereskedelmi egységek: boltok, büfék,automaták

 Boltok, büfék:

 Mobilitás,

 Vevők közelsége,

 Kis terület elegendő,

 Gyors eladás,

 Kis befektetés

 Automaták:

 Kereskedelmi tevékenység kiegészitői,

 A teljes kereskedelmi folyamat automatizált,

 Forgalmas helyeken felszerelhető

B.) Változó (mobil) kereskedelem

 Jellemzők: Mobilitás, Az egységek ''keresik'' a vevőket, Kis termékskála, Szezonalitás-függő,

5.3. A kiskereskedelmiegységek operativ folyatamai

Elemei: a munka tárgyát képező áru jellemző kiindulási és célállapota, valamint - az egyes technológiai tevékenységek eredményeként bekövetkező - állapotváltozása a vevők szükségletének kielégítése, illetve az értékesítés érdekében elvégzendő munkafolyamat tevékenységeinek sorrendje és teljesítésük módja a technológiai folyamat végrehajtásához szükséges technikai eszközök fajtái, alkalmazásuk feltételei és kapacitásuk a munka tárgyának, a munkafolyamatot alkotó tevékenységeknek, az elvégzésükhöz szükséges technikai eszközöknek és a munkafolyamatot megvalósító, a technikai eszközöket üzemeltető munkaerőnek (és a vevőnek) mennyiségi, térbeli és időbeli egymáshoz rendelése

5.3. A kiskereskedelmiegységekoperativ folyatamai

 Befolyásoló tényezők:

 a bolt (áruház) profilja

 a forgalmazott áruk fizikai jellemzői

 a bolt tevékenységi köre

 a bolt tevékenységének nagyságrendje

 a bolt technológiai adottságai (technikai eszközök)

 a bolt külső technológiai kapcsolatai és

 az értékesítési mód

Készletezés

Beszerzés

Értékesités

Előkészités

Az operativ folyamat megszervezéséhez szükséges elemek

Fő funkcionális területek:

Áruátvételi terület

Az áruátvételi tevékenység a bolti technológiai folyamat első részfolyamata.

Jelentősége: az áru itt lép be a bolti technológiai és logisztikai folyamatba

A raktár:

A készleteket tárolhatják az áruház épületén kívül; az áruházépület üzemi területének raktáraiban; az eladótér kéziraktáraiban; az eladótér magasállványainak felső soraiban.

Előkészitő terület:

Az áru értékesítésre alkalmas állapotának ellenőrzése, az áru állapotának megváltoztatására irányuló tevékenységek tartoznak ide. Pl. az önkiszolgálással értékesítendő ingek eladótéren kívüli csipeszelése, az áru eladótéren kívüli előrecsomagolása, darabolása, vagy a hús, csemegeáru előre szeletelése. Ezeket a feladatokat azért kell az eladótéren kívül végezni, mert ezáltal lehetőség nyílik a munkaerő racionális felhasználására, a boltkapacitásának növelésére. Az eladótér: aránya az összterületből 50-70% megszervezéséhez szükséges elemek

2. Szükséges gépek, felszerelések:

 Pénztárgépek,

 Hűtőberendezések,

 Vitrinek,

 Vágó, szeletelő, kávéörlő gépek, stb.