MAGYAR ÉVSZÁZADOK II. rész

MAGYAR ÉVSZÁZADOK II. rész

V. István lett az ország királya,

De a főurak kezében volt a hatalma,

Kik többnyire idegen eredetűek voltak,

A magyar nemzetből hasznot húztak.

A cseh király ellenségként tört be hazánkba.

Amerre elvonultak a cseh hadak,

Róluk égő városok, falvak, lerombolt templomok árulkodtak.

Végül a magyar sereg az ellenséggel a Rába és Mosony között ütközött meg.

Nemcsak hogy alaposan megverték, a betolakodókat Bécsig kergették.

Ottokárt, a cseh királyt, békére kényszerítették.

Amikor egyszer a király a Dráván túl járt,

Magával vitte László nevű 10 éves fiát.

Hallatlan dolog történt! A szlovén bán elrabolta gyermekét.

A kaporcai várba vitték. Fiát sajnos nem tudta kiszabadítni.

Két éves királyság után a halállal neki is szembe kell nézni.

Az özvegy királyné - Kun Erzsébet - kiszabadítja a fogoly gyermeket.

Megkoronázták Lászlót, kiben az Árpádok vére folyt.

Izgatni kezdték a pápát a király ellen, ki a kunokkal élt nagy békességben.

Újra átsüvölt az országon a hír: Jön a tatár!

És jött a tatár! Igaz volt a hír.

A király segítségre szólítja fel a keresztény világot,

De segítséget sehonnan nem kapott.

A természet jött segíteni a magyarnak. Fergeteges esős idők, árvizek tomboltak.

E csapás állja útját a tatárnak.

Kiűzik az országból őket. nem vihetnek magukkal foglyokat, kincseket.

Többen pályáztak a trónra.

1290-ben, az éjszaka leple alatt, orvul megölték királyukat.

Kun Lászlónak nem volt gyermeke.

Megindult a pártoskodás, lángba borult az ország.

Az Árpád házból élt még II. Endre unokája: Endre,

Ki Habsburgi Albert várából szökött meg, Álruhába öltözve.

1290-ben III. Endre lett a nemzet vezetője.

Trónkövetelő volt még Martel Károly,

Ki László nővérének-a nápolyi király feleségének-volt a fia.

Sőt Habsburgi Albert is, ki az országot meg is támadta.

III. Endrének két házasságából sem volt fia, felborult a rend az országban.

Kiskirályok uralkodtak parancsoltak.

A rettenetes élet a király erejét megtörte. 1301-ben Budán lelkét kilehelte.

Négyszáz esztendő viharainak állott ellen Árpád fája.

Letört az utolsó ága.

A fa kiszáradt,

De tövéből kisarjadt

A nemzeti öntudat.

III.Endrével kihalt az árpád ház férfi ága.

Valójában az országnak 9 évig nem volt királya.

A kiskirályok uralkodtak, Csák Máté volt közöttük a leghatalmasabb.

A jó hazafiak méltán aggódtak. Király kell az országnak!

1310-ben meg is választották Róbert Károlyt,

Ki kun László nővérének unokája volt.

Új főnemességet teremtett, dacoltak velük a régiek.

20 éve volt már király Róbert Károly,

Mikor Zách Felicián- a büszke, gőgös úr- a király életére tör.

Róbert Károly a merényletet kegyetlenül megtorolta.

Felicián testét darabokra vágatta.

Fejét Budán, teste többi részét más városokban kiszögezték.

Nemzetségének több tagját is kivégezték, megszégyenítették.

A király folytatta a jobbágyok nemesítését.

Megalkotta az ősiség törvényét.

Új pénzt veretett, megszüntette a kamarai nyereséget, helyette adót fizettet.

Két felesége is fiatalon halt meg.

A harmadik feleség 5 fiúval ajándékozta meg.

Fényes udvart tartott Visegrádon.

Lovagi játékokat szervezett, melynek messze földön híre lett.

Ha a lovagok sorába emelt egy nemest, az nemesebbé tette a azt a nevet.

42 esztendeig viselte fején a koronát,

Megtörte Csák Máté elviselhetetlen hatalmát.

Harc nélkül megvetette Magyarország alapját.

42 éves uralkodása, egy szebb jövő hajnala.

Visegrádon halt meg. Fehérváron temették el az Árpádok sírboltjába.

Legidősebb fia Lajos, 16 éves volt, amikor 1342-ben fejére tették a koronát.

Daliás termetű, szép arcú, művelt lelkű, bátor szívű férfi volt.

Apja példájára fényes udvart vezetett.

Ha harc volt, mindig a harc élén állott.

27 éves volt, amikor megházasodott. Szíve tanácsát követte a házasságban

Gyönyörű feleségének - Erzsébetnek - 3 lánya született.

Gond ült Lajos lelkén, hogy fia nem lehetett.

Egy nagy, hatalmas birodalomról álmodott.

1370-től Lengyelországnak is királya volt.

Sok magyar vér folyt, míg a birodalom 3 tengerig húzódhatott.

Három tenger mosta az ország határát.

Nagy Lajos 40 esztendeig volt az ország királya.

A magyar történelemnek ez a 40 esztendő egyik legfényesebb kora.

Sokszorosan megérdemelte a "nagy" jelzőt.

Nem csupán azért, hogy naggyá tette az országot.

Nagy volt azért is, mert királyi hatalmát népe javára használta.

A nép panaszát meghallgatta, orvosolta.

Fejlesztette a városokat, utakat, közlekedést, más országokkal a kereskedést.

Főiskolát alapított Pécsett, hol évenként 1000 fiú végzett.

Visegrádról Budára költözött az udvar.

Palotát építtetett, melyet Attila várának neveztetett.

A magyar nép igaz lélekkel szerette Lajos királyt.

Szerette benne a nép atyját.

Csodálta benne a bátor szívű hőst, ki a hadakozásban nem a sereg mögé húzódott.

Csapata élén mindig elől állott:

- Utánam! - így kiáltott.

Kár, hogy e nagy embernek nem volt fia!

Emiatt neki is nagy volt a gondja.

Mária nevű lányának a lengyel,

A feltűnő szépségű Hedvignek a magyar koronát szánta.

És leszállt a halál angyala.

1382. szeptember egyik éjjelén, Nagyszalontán, szemeit örök álomra lehunyta.

Az özvegy királyné oktalan viselkedése, a bajok, a zavarok egész sorát szülte.

Megmásította férje akaratát, Mária fejére szánta a koronát.

A vőlegénye Zsigmond - IV. Károly német császár fia volt.

A lengyelek elfogadták volna Zsigmondot királyuknak,

De komoly feltételt szabtak: Magyarországról nem kormányozhatnak.

Csak akkor ismerték el őket, ha Lengyelországban laknak.

A királyné Zsigmondot elűzte,

Lányát Károllyal-egy francia Anjou herceggel eljegyezte.

Végül Hedvig lette a lengyelek királynője,

Ki szíve ellenére lett Jagelló Ulászlónak hitvese.

Lengyelország végképp elszakadt Magyarországtól.

A tömeg sok helyen forrongott.

Kis Károlyt - az Anjou herceget - Budára hozták, meg is koronázták.

A koronát csak néhány hétig viselhette, hamarosan merénylet készült ellene.

Az Erzsébet kezére került ismét a hatalom,

De már ez sem segített a királyi családon.

Az özvegy királynét megölték.

Zsigmond feleségül vette Máriát, a kedvesét.

1387-ben Zsigmondot 19 évesen megkoronázták.

Férfi kezébe adták a királyi pálcát,

Ki vidám kedélyű, eleven eszű, nagy műveltségű ifjú volt.

Nem valami kecsegtető körülmények között kezdte az uralkodást,

Több ízben kellett levernie lázadást.

A lázadás vezérei nemesek voltak, kik az ország igazi érdekei ellen harcoltak.

Közben pusztítottak raboltak, gyilkoltak, lázadásukkal gyengítették a magyar uralmat.

Akaratlanul is egyengették útját a török hódítóknak.

A király e vétséget szigorúan megtorolta, pillanatnyi haragjában halálukat okozta.

A török sereg egyre előrébb nyomult, 1392-ben a magyar határig jutott.

Zsigmond bárkihez fordult, a keresztény világtól támogatást nem kapott.

A török sereget néhányszor visszaverte, mikor felesége váratlanul életét vesztette.

8 évi házasság után, a szerencsétlenség lovaglás közben érte.

A török felhasználta a kedvező alkalmat.

A magyar határon áttört az ellenséges had.

Erre a keresztény hatalmasságok is felébredtek,

A pápa keresztes hadjáratot hirdetett.

Összeverődött 9 ezer fős szövetséges sereg. Zsigmond maga vezette e sereget.

Bolgár területen kegyetlen csata lett.

A harc vége, a 40 ezres török sereg győzelme.

Szörnyű harc volt ez!

A legjobb vitézek holtteste borította a csatateret.

Maga a király is menekülésre kényszerült.

Tumor kán vad mongoljaival megszállta Kis-Ázsiát.

A török uralkodóra ez nagyon nagy csapás,

De legalább nyugton hagyta Európát.

Bonifác pápa a papságot Zsigmond ellen hangolta,

Nápolyi Lászlót királynak akarta.

Rajta kívül akadtak még más trónkövetelők.

Erre már eszmélni kezdett a nemzet.

Mit akarnak ezek?!

Az országban küzdelmek árán rendet teremtettek

Az 1404-es országgyűlés egy akarattal fosztotta meg a pápát,

A magyar ügyekbe való beavatkozástól és a papi állások betöltésének jogától.

1414-ben Zsigmond Európa legelső, legtekintélyesebb uralkodója.

Magyar - német - cseh király s egyben római császár.

(folytatjuk) Kovácsné Klárika