MAGYARORSZÁG A FORRADALOM ÉS A NAPÓLEONI HÁBORÚK KORÁBAN (A MAGYAR REFORMKOR)

MAGYARORSZÁG A FORRADALOM ÉS A NAPÓLEONI HÁBORÚK KORÁBAN

(A MAGYAR REFORMKOR)

Előzmény

Magyar szabadságküzdelmek (XVII.-XVIII. század)

A Wesselényi mozgalom és következményei (1670)

Vasvári béke főúri összeesküvés leleplezés Habsburg abszolutizmus kurucok (üldözött katonák, nemesek, jobbágyok) szerveződnek Thököly Imre sikeresen harcol a Habsburgok ellen abszolutizmus mérsékelése; birtokát megtarthatja, aki hűséget esküszik I.Lipótnak; visszaáll a szabad vallásgyakolat.

Thököly fejedelemsége ÉK-Mo-n: célja: rendi monarchia, de kevés külföldi támogatója van + török vereség a Hb-któl ellentámadás: beveszik Munkács várát + száműzik Thökölyt.

A török kiűzése: oka: török hatalom gyengülése + rablóga 13113s1812n zdálkodás + Szent Liga támadása... karlócai béke (1699): az ország felszabadul a török uralom alól Habsburg megszállás: egész Mo-n abszolutizmus

Rákóczi szabadságharc (1703-1711): hegyaljai felkelés tiszaháti felkelés Esze Tamás nemesi segítséget keres Rákóczi

A szabharc okai: kevés császári csapat jelenléte + nemesi felhívás + harcoló jobbágyoknak a harc idejére adómentességet ígér. Parasztfelkelésnek indul + köznemesek és néhány főnemes is csatlakozik.

Rákóczi célja: központi abszolút állam + pénzügyi biztosítás + külföldi támogatás

Eszközei: rézpénz + nem szed adót

1705 szécsényi ogy: rendi konföderáció + Rákóczi vezérlő fejedelem + 24 tagú szenátus + Gazdasági Tanács, de nincs trónfosztás, se béke.

1707 ónodi ogy: trónfosztás + közös (jobbágy, nemes) adózás

Problémák: rendek, jobbágyok sérelme + gazd-i, katonai, külpol. gondok

1711 szatmári béke: közkegyelem + rendi ogy és nemesi vármegye + Rákóczi száműzetése

Gazdaság: alacsony népesség + mezg. fejlődik + főúri manufaktúrák + fellendül a ker, de kettős vámrendszer.

Társadalom: arisztokrácia, mágnás külföldön + köznemes + paraszt + kevés polgár

Államigazgatás: Erdély ir. Bécsből + királyi rendeletek, kormányszékek, önálló nemesi vármegye. Mária Terézia és II. József rendeletei magyar rendi ellenállás visszavonás

I. A forradalom hatása

1789 a francia forradalom kezdete polgári átalakulás híre jön Ny-Eu-ból, de a nemesség ellenállása mégsem olyan nagy, mint kellene, mert feudális születési előjogait (politikai hatalom + adómentesség) meg akarja tartani ellenállását az ogy-n juttatja kifejezésre (ha összehívják) csak a nemesi megyében fejezi ki magyarságát, nemzeti függetlenségigényét. Az ellenállás a nyelvújító mozgalomban jut kifejezésre (közös történelmi múlt + gazdasági közösség) passzív ellenállás

Megjelenik a magyar értelmiség (paraszti v. kisnemesi származásúak), ők fogadják be leginkább a felvilágosodás eszméit + sajátos magyar probléma a Habsburg abszolutizmus az értelmiség ellenállása vezet el a reformkorhoz cél: polgári átalakulás + függetlenség

ellenállást szervez az értelmiség Hajnóczy és Martinovics vezetésével (=jakobinusok), de kevesen vannak + az eszmék terjesztése sajátos: leírják programjukat = káté, aki ezt elfogadja és lemásolja, az elfogadja az eszméit is 300 képviselőjük van.

Az erőtlenséget mutatja, hogy 300-an se értenek egyet

Reformátorok Társasága: felülről végrehajtott reformokkal, nem fegyveres harccal akarnak változtatni (kisnemesek)

Szabadság Egyenlőség Társasága: jakobinus értelmiség: fegyveres harcra is képesek lettek volna (paraszti származásúak nincs veszíteni valójuk).

Probléma nincs francia segítség kivégzés

szűk körű a mozgalom (? Martinovics áruló) börtön

jó Habsburg besúgórendszer (Kufstein)

II. A napóleoni háborúk

Napóleon hódító körútra indult támadás érte Poroszországot és Ausztriát I.Ferenc rendi gyűlést tart: hadiadót kér, mert Napóleon (forradalom) ellen hadseregre van szükség.

1790-hez képest a nemesség ellenállása csökkent, mert 1804-05-ben megszavazzák a hadiadót (+ újoncok) a nemesség félti kiváltságait + egész Eu-ban háborús konjunktúra alakult ki a búza a legkeresettebb gazdagodik a nemesség gazdasági ereje nő politikai hatalmat is akar Habsburg reakció: leértékelik = devalválják a pénzt (ötödére csökken a pénz értéke) a nemesség jó része tönkremegy hogy ne legyen alkalom az ellenállásra 1825-ig nem hívják össze a rendi gyűlést (félnek a forradalom eszméitől).

Napóleon Oroszország felé indul, Győrnél kiáltványt intéz a magyar nemesekhez, de azok nem állnak mellé a Habsburgokkal szemben, elutasítják segítségét a Habsburgok hálával tartoznának a magyar nemességnek.

REFORMKOR

A FEUDALIZMUS BOMLÁSÁNAK JELEI A GAZDASÁGBAN ÉS A TÁRSADALOMBAN

I. A gazdaság jellemzői

A napóleoni háborúk idején: háborús konjunktúra fellendülés, majorsági árutermelés gazdagodó nemesség

A háború véget ér a búza iránti kereslet csökken közép- és kisbirtokos nemes tönkremegy.

A nyugati nagybirtok fejlődik majorság: jó termelési mód és eszköz.

Az ipar fejletlen a birodalmi munkamegosztás (osztrák és cseh ipar versenye) miatt.

feudális

A társadalom jellemzői

Nemesség főnemes: gazdasági + felsőházi politikai hatalommal

középbirtokos nemes:  gazdasági hatalommal + megyében és az alsótáblában képviseleti joggal rendelkezik, a polgári forradalom híve

bocskoros nemes: gazdasági hatalom nélkül, szavazati és adómentességi jogához ragaszkodik. (A földje olyan kicsi, hogy 7 szilvafánál több nem fér el rajta = 7 szivafás nemes; mivel jobbágy nincs a földjén a nemes végzi a paraszti munkát bocskorban = bocskoros nemes.)

Parasztság: gazdaságilag differenciált

gazdag paraszt: több telekkel és bérelt földdel (kevés)

telkes jobbágy: árutermelő

zsellér: munkaerő tartalék lehetne, de nincs manufaktúra.

Polgárság céhmester

kontár polgári átalakulás hívei

néhány manufaktúra tulajdonos  de kevesen vannak +

kereskedő gazdaságilag gyengék

kevés munkás

Értelmiség: kisnemesi, kispolgári származású polgári forradalom híve.

A REFORMKOR ÉS SZÉCHENYI PROGRAMJA

I. Az 1825-27-es országgyűlés

Oka: 1. Európai lázadások - forradalmi hullám újabb adókra van szükség

Nemesi ellenállás veszélye

I.Ferenc összehívja az ogy-t, de eredményt nem hoz Széchenyi fellépése

Széchenyi célja:  Polgári átalakulás

A reformkor két fő kérdése Függetlenség

Széchenyi fő célja a polgári átalakulás, függetlenséget csak annyiban akar, hogy a Habsburgok hívják össze a rendi gyűlést abszolutizmus helyett rendi állam, főnemesként elszakadásra nem gondol (gazdaságilag elkötelezettek vagyunk).

A polgári átalakuláshoz szükséges:

1. Hitel: a kapitalista termeléshez pénz = tőke és munkás kell. De Mo-n nincs ipar a birodalmi munkamegosztás miatt nincs belső tőkefelhalmozás külföldről lehetne csak pénzhez jutni = hitel: angol tőkéstől magyar nemesnek, hogy manufaktúrát hozzon létre, de a hitelhez szükség van fedezetre a föld lehetne, de ehhez le kell mondani az ősiség törvényéről.

2. Jobbágyfelszabadítás: önkéntes örökváltsággal

amelyik főnemes akarja

amikor kívánja teljes szabadság nem lesz

a jobbágy fizessen kártérítést

A jobbágy elvileg elköltözhet, de csak bérmunkás lehet belőle a nemest nem érné nagy veszteség az értéktöbblet miatt, hisz övé lenne a manufaktúra nagy kizsákmányolás a zsellérek nem tudnak kártérítést fizetni.

Jelentősége

Mo. kapitalizálódását nem indította el, de programot ad a liberális köznemesség a gazdasági és politikai szabadság eszméjét magáévá teszi

Irodalmi munkáiban is ezt támasztja alá Hitel, Világ, Stádium.

II. Széchenyi gyakorlati alkotása

Példát mutatott a tőkés gazdaság fejlődését segítette.

Tisza szabályozása árvízvédelem

Vaskapu (Duna alsós szakasza) hajózhatóvá tétele kereskedelem

selyemhernyó és lótenyésztés (kevés tőkét sok munkaerőt igényel)

malomipar fejlesztése hengermalom a búza feldolgozására liszt, amit már drágábban lehet eladni Pest malomipari központ lett

magyar szellemi élet fejlődése érdekében: Akadémia létrehozása

+ Kaszinó megalapítása.

HALADÁS ÉS REAKCIÓ A REFORMKORBAN

I. A haladás jelei

-ban a Habsburgok rendi gyűlést hívnak össze, mert félnek a forradalom elterjedésétől.

Európa szerte kolera pusztít (a kormányzat elrendelte a kutak fertőtlenítését elterjedt a jobbágyok körében, hogy az urak meg akarják mérgezni őket) + magas árak ellenállás veszélye

A liberális köznemesség támogatja Széchenyi programját, de az 1830-as ogy-n nem ér el eredményt a magyarság

1832-36-os ogy-n már előáll a nemesség Széchenyi örökváltságával az alsótábla elfogadja annak törvénybe iktatását a felsőház is elfogadja elküldik a királyhoz szentesítésre, de ő elutasítja.

Következmény

A király beavatkozik a nemesi megyék választási rendszerébe megakadályozza az ellenzéki követek küldését az alsótáblába a haladás követeinek helyére Habsburg hű embereket akarnak választatni a bocskoros nemesek lefizetésével.

Mivel az 1836-os ogy-n már Habsburg hű követek vannak az alsótábla elfogadta a bocskoros nemesek adóztatását.

II. Reakció és megtorlás

Oka: a liberális eszme terjedése.

Kossuth Országgyűlési Tudósításokkal jelentkezik tudatja a Habsburg beavatkozást a választási rendszerbe liberális köznemesség (nagy tömeg) ellenállása

Habsburgok eszköze: igazságtalan bebörtönzés (Lovassy, Wesselényi, Kossuth), de a folyamat megakadályozása nem sikerül. Ny-Eu-ban szólásszabadság van Mo-n bebörtönzés.

Következmény: a megyei nemesség az igazságtalanság miatt a liberális eszmékre figyel (Széchenyi és Kossuth programjára) + a köznemesi ellenállás fokozódik.

ÉRDEKEGYESÍTÉS ÉS IPARFEJLESZTÉS. KOSSUTH PROGRAMJA

I. Az ellenzék diadala

Oka: törvénytelenség, sérelmi föliratot küld a nemesség a királynak (egységesedik a parlament), de a király visszautasítja 20 x ismétlik

Eredmény

Dessewffy konzervatív pártot alakít: a felsőtáblán mágnásokat győznek meg, hogy alakítsák meg a "változatlanság pártját" a Habsburg igényeknek megfelelően.

1839-40 amnesztiát kapnak a bebörtönzöttek (Kossuth...)

+ ipari üzemalapítási lehetőséget, de tőke még nincs hozzá

+ hozzájárulnak az önkéntes örökváltság törvénybe iktatásához.

Kossuth a Pesti Hírlap szerkesztője, de erős cenzúra, hogy ellenőrizzék

A modern újságírás kialakulása vezércikk megszületése.

II. Kossuth programja

Fő célja: függetlenség

a magyar polgári átalakuláshoz a megfelelő államforma: alkotmányos monarchia (közös = Habsburg király, de önállóság). Nem akart köztársaságot, mert az nyílt szembefordulás lett volna a Habsburgokkal, és Kossuth is nemesi származású volt = a feudalizmus fő támasza + Európában sehol nincs köztársaság + gazdaságunkat nem tudjuk elszakítani (birodalmi munkamegosztás miatt nincs iparunk).

Eszköze: érdekegyesítés: egységes fellépés kell a sikerhez közelíteni kell egymáshoz a jobbágyság és a nemesség érdekeit meg kell nyerni a jobbágyságot, akikhez a Habsburgok közelebb álltak, mint az őket közvetlenül kizsákmányoló nemes Mária Terézia úrbérrendelete + II.József rendeletei miatt.

Kötelező örökváltság: azonnal minden nemes szabadítsa fel a jobbágyait + az állam fizet kártérítést a nemesnek.

Közteherviselés: a jobbágy + a nemes is adózik az államnak.

Népképviselet: a nép vagyonhoz (cenzushoz) kötött választójogot kap.

Bázisa: középbirtokos nemes, mert a hazai polgárság gyenge és idegen.

Új programpont: (a polgári fejlődés útján) az önálló nemzeti ipar.

Eszköze önálló magyar védővámrendszer az iparfejlesztéshez

Védegylet létrehozása a magyar ipar védelmére (6 évig a belépők csak akkor vásárolnak külföldi árut, ha az adott hazai termék hiányzik).

III. Széchenyi és Kossuth vitája

Széchenyi fél a Habsburgoktól + félti az arisztokráciát felülről jövő reformokban bízott.

Kossuth gazdasági és politikai függetlenséget akar csak Széchenyi tartja forradalmárnak (+ az események teszik azzá).

A GAZDASÁG ÉS A KULTÚRA FELLENDÜLÉSE

I. A tőkés termelés jelei

- Nő a szántóterületek aránya az erdőirtással + mocsarak lecsapolásával

- Nő a távolsági kereskedelem jelentősége DK-re, a Balkán felé

- Infrastruktúra kiépítése útépítés a kereskedelem hasznából

- Ipari fejlődés élelmiszer, textil, papír, vas

Következmény városiasodás = urbanizáció

közlekedés javulása piacok összekapcsolása

egységes piacszerveződés (Pest országos központtá fejlődik).

II. A nemzeti kultúra

Magyar irodalom: Vörösmarty, Petőfi, Arany, Jókai; színház: Petőfi

Művészet:

klasszicizmus: esztergomi, egri székesegyház, debreceni református Nagytemplom; középületek: Nemzeti Múzeum, Nemzeti Színház (Pollack Mihály, Hild József, Zitterbarth Mátyás)

romantika: nemzeti jelleggel a függetlenségért, a nemzeti öntudat ébresztésének hatásos eszköze (Erkel: Hunyadi László; Liszt, Kőrösi Csoma Sándor). Ekkor fedezték föl a paraszti-népi művészetet népmese, népdalgyűjtés.

1844 magyar a hivatalos nyelv

Következmény

nemzeti ellentétet hoz felszínre

magyar földesúr nemzetiségi jobbágy ellentéte oszt. harc is

nemzetiségek is követelik nyelvüket.

A REFORMKORI MAGYAR TÁRSADALOM

Úr  főnemes mágnás

arisztokrata

köznemes = földbirtokos

kisnemes jól kereső ügyvéd

orvos

Polgár gazdag (kereskedő, tulajdonos, katona, tanár)

kézműves nemes 2.-3. szülött

pesti polgár kereskedő ( vidéki polgár)

külföldi kontár

Jobbágy gazdag (gazdaság vezető

telkes jobbágy

szegény ügyvég = prókátor

Zsellér

MAGYARORSZÁG A FORRADALOM ELŐCSARNOKÁBAN

I. Cél: az ellenzék kiszorítása az országgyűlésből

Habsburgok eszközei megvesztegetés

adminisztrátor rendszer (saját hívek megválasztása)

közlekedés fejlesztése (Anglia felé)

nemesség megosztása (jobb - centrum - bal)

Nemesség/ellenzék eszközei magyar, parlamentnek felelős kormányt (átvenné a kormányszékektől a végrehajtó hatalmat)

szabad iparfejlesztést akar.

Eredmény 1846 a Habsburgok reakciós = konzervatív pártot alakítanak

1847 a nemesség ellenzéki pártot alakít céljaikat Ellenzéki Nyilatkozatban mondják ki, melynek tételei Kossuth programján alapszanak alkotmányos monarchia: király álljon Mo. élén + magyar kormány legyen a végrehajtó.

II. Az utolsó rendi gyűlés 1847-48

Az ellenzék csekély többséggel volt jelen

Eredmény háziadó megszüntetése (ogy működése érdekében, az országház fenntartására szedett adó)

ősiség törvényének eltörlése a fejlődés érdekében eladható a föld fedezetként szolgálhat a hitelre.

Kossuth alkotmányt kér a cseh, osztrák, magyar tartományoknak tárgyalásokat kezd a pesti értelmiségi ifjúsággal = forradalmi demokraták (a francia forradalomért lelkesedtek). Céljuk azonos: függetlenség elnyerése, de eszközük: Kossuth: törvényes úton reformokkal; ifjúság: akár fegyvert is hajlandó fogni (forradalmi eszközök) gyökeres változást akartak. A forradalmi demokraták vezéregyénisége Táncsics Mihály bebörtönzik (jobbágyfelszab.)

Eszköz: forradalom 1848 március 15-én Pesten

magyar nemesség

Március 3. pozsonyi ogy. fölirati javaslat

Március 14. a főrend is elfogadja Kossuth elviszi Bécsbe a királynak a magyar 48-as törvények a kossuthi politika és az ogy. akarata alapján születtek.

Március 17. a király elfogadja a programot, mert közben Kossuth-tól és az ogy-től függetlenül kitört a forradalom Bécsbe ér a híre a király megijed.

Április 11. törvények szentesítése.