MEGELŐZŐ ORVOSTAN ÉS NÉPEGÉSZSÉGTAN

Az ischaemiás szívbetegség miatt 0-64 éves életkorban bekövetkezett halálozás időbeni alakulása Magyarországon és Európa régióiban

Bevezetés:

Azért választottam ezt a címet, mert leendő mentőtiszt szakos hallgatóként, munkám során a belgyógyászati betegségek közül az acutan előforduló történések nagyrészt kardiológiai eredetűek lesznek, melyek nagy számban kapcsolódnak majd a szív coronaria vérellátásának zavarához. Mindezek miatt fontosnak tartom ennek a betegségnek a pontos ismeretét, hogy hogyan alak 21521s185v ul ki, mi miatt, hogyan történik a lefolyása, mert csak így nyújthatunk szakszerű segítséget a prehospitális ellátásban és menthetünk meg életeket.

Anyag és módszer:

Az adatok a HFA adatbázisából származnak. A vizsgált országok között szerepel Magyarország, Finnország, Németország, Oroszország, valamint az Európai régió.

Standard:

Az európai populáció 1976 - os koreloszlása.

(SDK: Az ischaemiás szívbetegség miatt 0 - 64 éves életkorban bekövetkezett halálozás időbeni alakulása Magyarországon és Európa régióiban)

Eredmény:

A diagrammok a megvizsgált országok nők és férfiak 0 - 64 éves korig történő eloszlását mutatja 1988 - tól 2004 - ig. A két diagramm különbségén jól látszik, hogy a nők kisebb számban mutatnak hajlandóságot az elhalálozásra az ISZB iránt, mint a férfiak. Szembetűnő differenciát tapasztalhatunk Oroszország értékeinél, hisz mindkét nem magas számot produkál az elhalálozási rátán a többi vizsgált ország és a régió

eredményeihez képest. Az 1988 - as számokat figyelembe véve a férfiak száma átlagosan 85 -el több mint a nőké. Az orosz férfiaknál ez a szám konkrétan 114- el több, a magyaroknál 100-al, a finneknél 97 - el, az Európai régióban 69 - el, a németeknél ez a szám a legkisebb, ott csak 46 - al. Ezek a különbségek látszólag megtartottak az évek alatt alakuló értékekkel szemben. Az elhalálozási eredmények közül a legkisebb számot Németország mutatja, ezt követi Finnország, az Európai régió, majd Magyarország és Oroszország. Az 1988 - as és 1991 - es intervallumban a magyar és orosz eredmények szinte megegyeznek a nőknél, a férfiaknál az orosz halálozási szám a magasabb. 1993 - ig Oroszország, Magyarország és az Európai régió eredményei emelkedést mutatnak, ebből a magyarok száma enyhén, az Európai régió száma közepesen és Oroszország vonaldiagramja drasztikusan változik. Finnország és Németország kis számú csökkenést produkálnak ebben az időszakban. 1994 - ben Oroszország számértékei elérik a legmagasabb értéket. '94 -től minden vizsgált ország ISZB által történő elhalálozása csökken. Ez csökkenés az oroszoknál megint csak drasztikusan jelenik meg. 1998 - as évtől az utolsó felmérésig a finn, a magyar és a német számok csökkenést mutatnak, az orosz továbbra is emelkedést, majd kis számú csökkenést, az Európai régió stagnál, ill. enyhe emelkedést. Így alakult a vizsgált országok ischaemiás szívbetegségekben elhunyt emberek statisztikája az elmúlt években.

Megbeszélés:

Ischaemiás szívbetegség = ISZB, Coronaria - szívbetegség (coronary artery disease - CAD). Az ISZB a koszorúerek atherosclerosisa. A coronariaszűkület okozta áramláscsökkenés miatt coronaria insufficientia keletkezik, ami a szívizom O₂ -igénye és a kínálat közötti aránytalanságot jelenti. Az így kialakult myocardialis ischaemiának különböző manifesztációi lehetnek: - látens ISZB, - manifeszt ISZB. Az eközben fellépő komplikációk ( arrythmiák, AMI, balszívfél- elégtelenség) bármelyike eredményezhet hirtelen szívhalált.

A fejlett ipari országokban az ISZB a leggyakoribb halálok. Németországban az egész életre kiterjedő prevalencia  férfiakban 30%, nőkben 15%. Mint a legtöbb betegségnél, itt is megtalálhatók a rizikófaktorok, amelyek lehetnek fő rizikófaktorok (major risk factors) valamint egyéb rizikófaktorok. Fő rizikófaktorok lehet: a dohányzás, hypertonia, emelkedett LDL-koleszterin, csökkent HDL- koleszterin, életkor (férfi=45 év, nő= 55 év), Diabetes mellitus. Egyéb rizikófaktorok lehet: az atherogen étrend, adipositas, fizikai inaktivitás, zsíranyagcsere zavarai, károsodott glükóz- tolerancia, gyulladásos állapot, thrombosis hajlam. Ezeket a faktorokat kivédve elérhetővé lehetne tenni az ilyen acutan előforduló történések számának a csökkenését. A gyors segítség és szakszerű ellátás mérvadó a heveny szívbetegségek kimenetelében. A veszélyeztetett réteget folyamatosan tájékoztatni kellene a veszélyekről, illetve a szűrővizsgálatok számát növelni, a kontrollok közötti időt pedig csökkenteni. Mindez a magyar egészségkultúrában sajnos nem jelenik meg. A tendencia azt mutatja, hogy a magyarok csak akkor keresik fel háziorvosukat, amikor már észlelik a problémát és a legtöbbször akkora már kialakul a betegség. Talán a média segítségével elérhető lenne egy bizonyos szintű javulás a prevenció felé, hisz mint tudjuk a médián keresztül társadalmi normákat változtathatunk meg. Remélem, hogy ez a közeljövőben megvalósul és gyakorló mentőtisztként egyre kevesebb hevenyen előforduló szívbetegséggel fogok találkozni.

Debreceni Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar

Nyíregyháza

MEGELŐZŐ ORVOSTAN ÉS NÉPEGÉSZSÉGTAN