ALTE DOCUMENTE |
MILYEN VILÁGKÉPET TÜKRÖZNEK HÉRAKLEITOSZ TÖREDÉKEI?
A milétoszi filozófusok
Az első gondolkozók, akik a világ keletezésére és rendjére vonatkozólag tudományos igényű elké 242l1119c pzeléseket fejtettek ki, Milétoszban, a kis-ázsiai tengerpart legvirágzóbb városában éltek a Kr.e. VI. században. A világot egyetlen őselemből származtatták, feltételezték, hogy a világ sokfélesége valahogyan mégis egységes. Azt tanították, hogy az őselem anyagi természetű. Azt a filozófiai szemléletet, miszerint a világban az anyag az elsődleges és mindent ebből kell megmagyaráznunk, materializmusnak nevezzük (materia - anyag).
Hérakleitosz világképe
E kor legjelentősebb filozófusa Hérakleitosz volt. Őt a meglévő világ rendje foglalkoztatta. Azt tanította, hogy a dolgok állandóan változnak, mindenben ellentétek rejlenek, minden ezeknek az ellentéteknek az egységéből áll, s az ellentétek egymással szüntelenül harcban vannak. A nap például két ellentétes dolog, a nappal és az éjszaka egysége, melyek kölcsönösen véget vetnek egymásnak.
"A tenger a legtisztább víz és a legszennyesebb; a halaknak iható és megtartó, az embernek ihatatlan és pusztító" - írja Hérakleitosz 61. töredékében.
Ugyanarról a dologról egy adott pillanatban is igaz lehet két ellentétes állítás, ha a dolgot más-más szempontból nézzük. Az ilyen szemléletet dialektikus szemléletnek nevezzük. A dialektika szerint a dolgok egymással összefüggnek, fejlődnek, az ellentétek harcban állnak egymással és éppen ez a harc a fejlődés mozgatója (dialegomai - beszélgetek, vitatkozom). Hérakleitosz nemcsak a természetben látta az ellentétek egységét, hanem a társadalomban is megfigyelte: a társadalmat rabszolgákból és szabadokból álló egységnek látta.
|
