Magyarázat a mellékelt Excel adatbázis mezőinek tartalmához

Minta: "Békés"

Példa: A Békés megyében fekvő Békés település adatai (alapsor)

Az oszlopok jelentése:

A - BÉ. A középkori megye (vagy más területegység) kódjele. A BÉ kódot kapta minden olyan település, amely a középkori Békés megye határán belül feküdt. (Az 1500 körüli állapotot tüntettem fel.) 454l1115e

B - 17. A "mező" kódjele. Azt jelzi, hogy az ebben a sorban (alább) megnevezett település Békés megyén belül melyik területegységben (alább: "mező") feküdt. A mezők egy vagy több településből álló földbirtokot jelölnek. Békés megye mezőinek száma 34. A BÉ 17 jelű mező a gyulai uradalomhoz tartozó egyik birtoktest. (Az uradalomnak számos más birtoktest is a része volt.)

C - 1 Sorszám. Az ugyanazon mezőben fekvő - vagyis ugyanazon birtoktesthez tartozó - települések megkülönböztető jele. (A BÉ 17 mezőben 7 település található, azaz a megyének ezen a helyén ennyi egymással határos település tartozott a gyulai uradalomhoz. Közülük Békés kapta az 1-es számot.)

D - Békés. A település "standard" középkori neve. (Az a névforma, amelyet a térképen feltüntetni kívánunk, és amelyen a település összes adatát nyilvántartjuk.)

E - pont. Annak jelzése, hogy a településhez "pont" tartozik a térképen, azaz megtalálható rajta. (Az Adattárban olyan elpusztult települések is szerepelnek, amelyeknek még közelítő fekvése sem volt megállapítható, ezért a térképen nincsenek feltüntetve. Ezeknél ez a rovat üres.)

F - A település nevének "szótári" alakja. Abban különbözik a "standard" névalaktól (D oszlop), hogy a helynév jelző nélküli alakja áll az élen, az esetleges jelző (Alsó-, Felső-, Kis-, Nagy, stb.) pedig hátravetve zárójelben található. A BÉ 17 mező 5. sz. települése, a Békés melletti Alsódoboz "standard" alakja ez, "szótári" alakja ellenben Doboz (Alsó-).

G - Békés. Ebben a rovatban egyazon település esetleges névváltozatai találhatók. (Az alapsorban ez a rovat mindig megegyezik az előző (F) rovattal. Az esetleges névváltozatokat további sorok tüntetik fel. Békés esetében nincs ilyen sor, mert a helységnek nem volt egyéb neve.)

H - (Békés m.) Annak a középkori megyének ill. területegységnek a neve zárójelben, amelyhez a települést a 16. században számították. Általában azonos azzal a megyével, amelyet az A oszlop kódjele (esetünkben BÉ) tüntet fel. Eltérések három okból adódnak: 1. Utólag kitűnt, hogy a település eredeti besorolása (tehát kódjele) téves volt. A helyesbített adat ebben az oszlopban (H) található. 2. Némely helység egyidejűleg több megyéhez is tartozhatott, amit a kódjellel nem tudtunk kifejezni, szövegesen viszont igen. 3. Számos települést az idők folyamán másik megyéhez csatoltak. Az ilyen változásokról ebben a rovatban jegyzet tájékoztat.

I - 3. A településtípus kódszáma. (1-10 közötti számok. A 3-as szám értelme: nagy mezőváros. Békés helység ebben a kategóriában kapott helyet.)

J - Mezőváros. A településtípus neve. város, mezőváros, falu, puszta, vár vagy kolostor. (A kategóriák száma itt hat, tehát kevesebb, mint az előző rovatban:.)

K - CP 1553 (= Conscriptio portarum, Békés, 1553). Ebben a rovatban tüntettem fel, ha a település valamelyik 16. századi (Veszprém megye esetében az 1488. évi) adójegyzékben szerepel. Ebből tűnik ki legbiztosabban, mely településeknek voltak akkoriban jobbágyportái, azaz melyek voltak lakottak. Rendszerint a Maksay Ferenc által feldolgozott listákat vettem alapul, de számos megyéhez (Baranya, Győr, Komárom, Nyitra, Pozsony, Somogy, Tolna, Zaránd stb.) más összeírásokat is figyelembe vettem. Néhány megye településeinél ebben a rovatban más rövidítés is előfordul: CN (= Conscriptio nobilium unius sessionis) az egytelkes nemesi összeírásokra utal (Pozsony és Vas m.), Urb. (Zala m.) az 1524. évi alsólendvai és az 1530. évi kanizsai urbáriumra, Dec. a kalocsai érsekség 1520-22. évi tizedjegyzékeire (Bács, Bodrog és Csongrád m.), amelyeket Szabó István munkája, ill. Rasztik Tibor kézirata alapján használtam, Jb. az 1525. évi Bács megyei jobbágynévsorra.

L - kastély, város 1567. Jelentése: a helységben castellum állt, és az 1567. évi török összeírásban városként szerepel. Ebben a rovatban ilyen típusú adatok találhatók (egyelőre igen hiányosan).

M -  (1567: A felhasznált oszmán összeírás évszáma. A dikális összeírások mellett az oszmán defterek adatait is feltüntettem.

N - Az oszmán forrásban olvasható névalak (fonetikusan). (Békés esetében a rovat üres, mivel a török adószedők is Békés néven írták össze.)

O - békési náhije. Annak az igazgatási egységnek (náhije) neve, amelyhez a települést az oszmán összeírások szerint számították.

P - 551. A település nagysága. 16. századi tájékoztató adat arról, hogy a településen hány adóegységet írtak össze. Célja, hogy képet adjon a település viszonyagos jelentőségéről. (Békés megye esetében a legkorábbi török összeírások adatait tüntettem fel. Békésen 1567-ben 551 "hánét" azaz jobbágyportát írtak össze.)

Q - háne. Az adóegység típusa.

R - keddi hetipiac, állandó sedria (hétfő). A rovatban akkor van adat, ha a településnek volt hetipiaca, ill. több-kevesebb rendszerességgel megyei törvényszék (sedria) színhelyéül szolgált.

S - két orsz. vásár. A rovat azt tünteti fel, hogy a településnek országos (évi) vására volt.

T - hídvám 1567. A rovatba a vámokra, révekre, harmincadokra és sókamarákra vonatkozó adatok kerültek.

U - A kolostorokra és ispotályokra vonatkozó adatok. (Békésen egyik sem volt, ezért a rovat üres.)

V - pléb. A beírás azt jelzi, hogy a településnek plébániája volt. (Némely esetben az egyház védőszentjét is feltüntettem.) Az adat, ha másképp nincs jelezve, az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékből származik.

W - békési főesp. Az egyházi igazgatási beosztást jelzi.

X - Békés. A középkori település mai helye ill. megfelelője.

Y - A település hivatalos magyar neve az 1913. évi helységnévtár szerint, amennyiben ma nem Magyarországhoz tartozik.

Z - M. Országkód. Annak az országnak a betıjele, amelynek területére a középkori település ma esik. (Itt: Magyarország).

AA - Birtoktörténeti rovat. Jelzésszerű, tájékoztató jellegı adat(ok) arról, hogy a település mely időben mely birtokos(ok)é volt, ill. melyik nagyobb birtokegységnek (uradalomnak) volt a része. (A beírás jelentése tehát: Békés helység1403-1560 között egyfolytában a gyulai vár uradalmához - azon belül a békési kerülethez - tartozott, és más birtokosa ebben az időtartamban nem volt.)

AB - Corvin. Ez a rovat a település1498. évi birtokosát (vagy birtokosait) nevezi meg. (A gyulai uradalom - és ezen belül Békés helység - birtokosa 1482-1504 között Corvin János herceg, Mátyás király törvénytelen fia volt. Ez csak Gyula vár és helység megfelelő rovatában van feltüntetve, így itt az előző (AA) rovatból nem derül ki.) Ennek a rovatnak az adatai alapján kirajzolható az ország 1498. évi birtoktérképe.

AC - gyulai urad. Az előző (K) rovat alosztálya, azt további információval bővíti. (Itteni jelentése: Békés helység Corvin János számos uradalma közül a gyulainak volt a része.)

AD - Gy. I. 503. Nem következetesen kitöltött rovat arra nézve, hogy a település előfordul-e alapvető helytörténeti kézikönyvekben.