SRAMLI KINGS - JÓDLI DAL
Kimentem az erdöre, tüzifát vágni estére,
Jo-rá-há-ri-ri, jo-rá-há-ri-ró,
Tüzifát vágni estére.
Megkértem a szomszéd lányt,
Hogy jöjjön velem, egy, két há,
Jo-rá-há-ri-ri, jo-rá-há-ri-ró,
Jo-lá-lá-li, ri-há-ró.
Az erdöben sétáltunk, minden féle fát vágtunk,
Jo-rá-há-ri-ri, jo-rá-há-ri-ró,
Jaj de nagyon fárasztó.
Kerestem egy kemény fát,
Azt amelyik, egyenesen állt,
Jo-rá-há-ri-ri, jo-rá-há-ri-ró,
Jo-lá-lá-li, ri-há-ró.
Haza tértem estére, asszony mondta,
Füteni kéne!
Jo-rá-há-ri-ri, jo-rá-há-ri-ró,
Jo-lá-lá-li, ri-há-ró.
Sebaj mondja asszonykám,
Gyere ember bujj hozzám.
Jo-rá-há-ri-ri, jo-rá-há-ri-ró,
Jaj de nagyon fárasztó.
|