Szigetvári Zrínyi Miklós jellemzése

Szigetvári Zrínyi Miklós jellemzése

A barokk jellemzés

A 16. század második fele a végvárak (Pl.: Szigetvár) ostromával zajlott. Száz évvel később még mindig itt tartózkodtak a török seregek. Zrínyi Miklós ezt soha nem nézte jó szemmel, minden erejével küzdött ellenük. Mivel a Habsburgokra nem számíthatott a törökellenes harcokban ezért egy önálló nemzeti hadsereget akart létrehozni. Ennek a hadseregnek a népszerűsítésére példaképekre volt szüksége. Dédapja, a szigetvári hős erre a feladatra tökéletesen megfelelt. Ezért 1645 telén megírta a Szigeti veszedelem című művét, ami Szigetvár 1566-os ostromát dolgozza fel. A mű barokk stílusa felnagyítja a vár elvesztésének jelentőségét és az idősebb Zrínyi szerepét is.

Az író a főhőst a barokk kornak megfelelően 20420o1416u ideális keresztényként írja le. Ennek jelei:

Elismeri, és imádja Istent ("Nem-é én tetüled csináltattam földbül?").

Hirdeti a keresztény eszmét - helyesen és eredményesen csak Isten kegyelméből lehet ("S minden világi jómat vettem kezedbül", "Mert az én érdemem nálad annyit teszen, | Menny vizet kis fecske szájába veszen").

Mártírságra való készség Isten és a haza érdekében: könyörög a mártírhalálért

Mindegyik jellemvonás megtalálható "Zrínyi imájá"-ban (2. ének), és ezek alapján mondhatjuk Zrínyiről, hogy Krisztus katonája - atleta Christi.

A hatodik énekben a levélben a várvédők vezére felmenti a királyt a felelősség alól, Szigetvár elvesztését saját vállára veszi. Ez csak azért történhet meg, mert a barokk eposzban megengedhetetlen, hogy a főhős ne legyen feltétlenül hűséges és lojális urához. Nem kérdőjelezheti meg a királyi hatalom döntéseit ugyanúgy, mint ahogy Isten döntéseit sem.

Zrínyi, szemben Szulimánnal, és az iszlámmal, etikai és hitbéli magaslaton áll, a kereszténység legtisztább lényegét képviseli. Ez egy fontos elem, hiszen a barokk kereszténységet az iszlám vallás terjeszkedése fenyegeti, ezért a hősnek mindenképpen le kell győznie a gonoszt, a legfőbb ellenséget, a másik ideológia, a másik vallás egyszemélyes megtestesítőjét: Szulimánt.

Az ellenség "legyőzéséhez" Zrínyinek az elméleti és a gyakorlati tudására is szüksége volt. Az író Zrínyit emberfeletti erővel ruházta fel: "Száz törököt kézzel maga Zrínyi lever", és ezt még fel is nagyítja a szultán megölésével:

"Így mondván derékban ketté szakasztá,

Vérét és életét az földre bocsátá"

Zrínyi halála is az erejét mutatja: semmilyen élő ember nem tudja legyőzni, csupán egy ágyúgolyó, amely letépi a fejét. Az író harc közben mutatja meg, hogy harcosaival milyen érzelmi közösséget alkot, így mutatva be az ideális hadvezért, parancsnokot.

Közelharcban Zrínyit a hatalmas testi erő mellett leginkább a gyorsaság jellemezte. Ennek kifejezésére (katonáival együtt) madártollat tűzött a fejére, így hasonlítva önnön sebességüket a madarak gyorsaságához.

Szigeti Zrínyi Miklóst többször azonosítják a trójai várvédők vezérével - mindkettőjük rendkívül erős, isteni támogatást kapnak, lelki és erkölcsi támaszt nyújtanak katonáiknak stb.). A Zrínyiről szóló, a vitézi öntudat is bemutató epigramma is ezzel a hasonlattal indul:

"Mint Hector Trójának

Úgy én Szigetvárnak

Erős őrzője voltam;"

Az író valószínűleg tisztában lehetett dédapja foltos lelkiismeretével. Ennek a mű során többször is hangot ad: "Mai nap szépíti minden elmúlt dolgunk", "rút, mocskos vagyok". Szigeti Zrínyi dicső halálával mintegy jóvátette korábbi bűneit. A bűnbocsánathoz még hozzátartozik az az érzés, ami már a második énekben meg lett fogalmazva: a végzet tudtának rémisztősége.

A Szigeti veszedelem főhőse a barokk eszközök révén olyannyira felnagyult, hogy nem csak a múltban, hanem a jelenben is példakép lehet.

Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem

A barokk kiemelkedő alakja, nemzeti irodalmunk egyik büszkesége Zrínyi Miklós. Politikus és hadvezér volt, a literatúrával csak mellékesen foglalkozott. Hadvezéri sikereire, török elleni harcaira volt elsősorban büszke, hírnevét mégis írói művészete örökítette meg igazán. Költői pályája nem az eposz megírásával kezdődött. Első alkotásainak megírására szerelme, Draskovich Mária ihlette. A versekben Viola néven megszólított hölggyel később házasságot is kötött. Majd a délvidéket a török elleni harcok bázisává igyekezett kiépíteni, s közben hadtudományi tanulmányokat folytatott.

Barokk vonások a Szigeti veszedelemben

1, Nyelvi, stiláris gazdagság

2, Monumentalitás, mely a műfajválasztás tekintetében is megfigyelhető. Az eposz nagy terjedelmű, rengeteg szereplőt és nagyszabású hősöket vonultat fel. Lényeges, hogy a költő a várvédelmet nemcsak a török-magyar, hanem a török s az egész keresztény Európa világméretű eseményeként ábrázolta. Hosszú, tekervényes körmondatai, részletező hasonlatai is a barokk monumentalitást bizonyítják. Csataleírásban is a méretek felnagyítását alkalmazza (török sereg félelmetes ereje, nagysága, a magyarok erkölcsi fölénye stb.)

3, Mivel a barokk az ellenreformáció stílusa, a vallásos érzület is kimutatható a Szigeti veszedelemben. Az initiatio Christi, Krisztus megváltásának jelenetét ismétli meg. Zrínyit, a nemzeti hőst, Krisztus katonájaként mutatja be, vele imádkozás közben találkozunk a 2. énekben: "Zrínyi egy hajnalban, az mint volt szokása, | Valamikor hajnalnak volt hasadása, | Az szent feszület előtt térden áll vala, | S így kezde könyörgeni az ű szent szája". A költő csodás elemeket előszeretettel alkalmaz - pld. az ima után a kereszt meghallgatja Zrínyi szavait: "Ím az te könyörgésedet meghallgattam, | Az te buzgó szüvedet mind általláttam.". A mű végén az angyali légió elűzi a pokolbeli lelkeket és a hősök lelkét a mennybe szállítja.

4, Politikai szándéka: mozgósítás a török ellen. Zrínyi e művében fogalmazza meg felismerését, hogy a magyarság nem számíthat segítségre, saját erejéből, nemzeti összefogással képes megszabadulni a török seregektől.

5, Szándékos illúziókeltés jellemzi, a csodás elemeket hihetővé teszi, valószerűvé váltja: a vereséget győzelemként mutatja be (paradoxon elem): a védősereget győztesként tünteti fel a várat elfoglaló ellenséggel szemben, de a történelmet nem hamisítja meg.

6, Festői látásmódjával nemcsak az illúziókeltést, hanem a monumentalitást is szolgálja. Pld. a szultán külső jellemzése: fantáziát tágító (idézni könyv 28/ 36-37), érzelmeket fakasztó képekkel jellemez s a tényanyagok reális adagolásával szoktatja hozzá a valószerűtlen elfogadásához.

7, Különböző műfaji elemeket kever:

Lírai: elmélkedések, dalszerű betét, pld. a 3. énekben: Szkender bég és Rézmán kávézik közben egy fiú lantozik. Lírai reflexió: pld. 12. ének Cumillea halála, Delimán őrjöngése. Könyv. 155.

Epikai: leíró jellegű részletek, elbeszélések, seregjellemzések. Könyv. 20.

Drámai: párbeszédes jelenetek, dialógusok - 3. ének eleje - konfliktushelyzetek pld. Deli Vid és Delimán párbajának során

Kulcshelyzetekben szónoklatokat alkalmaz, így a retorikus hangnemet jeleníti meg, pld. Zrínyi buzdító beszéde az eskütétel előtt könyv 57. 5. ének.

8, Mivel a barokk nem az értelemre, hanem az érzelemre akar hatni, festői képeket, túldíszített jelzőket használ - basa jellemzése (könyv 28.). Sokoldalúan hangulatteremtő, hangulatfestő kifejezésekkel jellemzi hőseit, érzéki hatású metaforákat, pompázó jelzőket és bizarr akusztikájú verselési formákat alkalmaz - basa külső és belső jellemzése (könyv 28.).

9, Ellentétek, kontrasztok és párhuzamok fedezhetők fel a jellemzésekben: a török tábor megosztottsága, egymást pusztító ellenségeskedése ellentétben áll a magyarok egységével, önfeláldozó hitvesi szeretetével. A pokol-menny ellentéte a mű elején és végén.

10, Tudatos szerkesztettsége, a számmisztika jellemzi. Zrínyi tudatosságára vall, hogy az eposz 15 éneke összesen 1566 strófából áll: utalás a szigetvári ostrom évére.