Történelem

Történelem

I. Az ókori Görögország

Két fajta polisz létezett: - Spártai - arisztokratikus

- Athén - demokratikus

Előzmények: görög gyarmatosítás

Démosz <----> arisztokrácia

1. Kr.e.621. Drákón törvényei - írásba foglalás

2. Kr.e.594. Szolón arkhón:

- adósrabszolgaság eltörlése

- teherlerázás - az állami felé tartozások eltorlése

- a lakosság osztályokba sorolása (vagyon alapján) 500m, 300, 200, 200 alatti - hármas cél: adózás, katonaság, tisztségviselés

- esküdtbírósághoz való fellebbezés

- passzivakról szoló törvény

- családjogi törvények - a férjnek havonta 3x együtt kell hálni a nejével

- 400-ak tanácsa

3. Egyensúlyi helyzet ----> Türannisz - Peiszisztrátosz Kr.e. 560-527.

Intézkedései: - építkezés, kereskedelmi kapcsolatok

- vidékre kiszálló bíróság

- Dionysos kultusz

4. Kr.e.510. Türannisz elűzése - a fejlődés gátjává vált

Kr.e.508. Kleiszthenész reformjai

- 10 kerület (phülé) 50x10 emer = 500-ak tanácsa (bulé)

- a kerület három részre osztása (tengerpart, szárazföld, város)

- cserépszavazás (osztrakizmosz)

- népgyűlés a legfontosabb törvényhozó szerv

5. Kr.e.462. Areioszpagosz jogkörét csökkentették

Periklész Kr.e.444-429. Az első sztratégosz - a modern demokratikus államok alapja

A demokrácia értékelése (összevetés Spártával)

Athén Spárta

Társadalom: szabadok- teljes  Társadalom: arisztokraták

- tammiász körüllakók - ipari termelés

rabszolgák helóták - mezőgazdaság

Állam: Demokratikus állam Állam: 2 király

Népgyűlés (ekrézsia) 28 - vének tanácsa (gnuszia)

Ötszázak tanácsa 5 felügyelő

Esküdtbíróság (heliaia) Népgyűlés (apella)

Sztratégoszok

Tammiászok

Az állam, demokrácia, értékelése

+ -

- Nők, Metoikoszok, rabszolgák

- Kultúra magas fejlettsége  - Rabszolgatartás

n Közvetlen demokrácia

2. Az ókori Róma Kr.e.753-Kr.u.476.

A tétel: 1. Miért jutott válságba a Római Köztársaság és kik, hogyan keresték a kiutat

2. Patrícius - plebejus harc állomásai

B tétel: 1. A kereszténység forrásai, elterjedése (!)

Római Köztársaság Kr.e.510-Kr.e.27.

Városalapítás (Romulus, Remus, stb.)

Kr.e.510. - II.század közepéig  

védekező háborúk, hódító háborúk:

- Itália

- Fölközi tenger medencéje (pld. pun háborúk)

Válság és kiútkeresés II - I.század

IV - III.század patrícius - plebejus harc

Válság oka: Hódítások - A városállamból birodalom lett

A válság jelei: 1. Földkérdés - társa 20320m124u dalom összetétele

2. Katonaság - a hadsereg válsága

3. Polgári kérdések - provinciákban élők nem részesülnek polgári jogokban

4. Államszervezet válsága - tisztségek, a provinciákban is vannak - évenete csere

5. Rabszolgalázadások (pld. szicíliai)

Kik és hogyan keresték a kiutat?

Kr.e.133.Tibérius Gracchus

Földkérdés - felújítja a Kr.e.367-es Licinius - sextius féle földtörvényt: 500. jugerumnál nagyobb területet nem bérelhet senki, a maradékot szétosztják - meggyilkolják

Kr.e.123. Caius Gracchus

Földkérdés - az afrikai telepeknek polgárjogot ad

A szenátus ellen szövetkezik - öngyilkos lesz

Kr.e.107-102. Márius

Hadsereg válságát oldja meg - zsoldoshadsereg: a nincsteleneket besorozza, a kiszolgált öreg katonákat letelepíti

Kr.e.91. Livius Drusus

Polgárjogot adott Itália lakóinak, a szövetségeseknek - meggyilkolják

Kirobban a szövetséges háború Kr.e.94-88. - a szövetségesek megkapják a polgári jogokat

Kr.e.82-79. Szulla diktatúrája

A régi köztársasági hagyományok visszaállítása

Kr.e.60-44. Caesar

Kr.e. 60. - I.Triumvirátus (Crassus, Pompeius, Caesar)

Kr.e. 59. - consul

Kr.e. 58-49. - Gallia meghódítása

Kr.e. 48-44. - Diktátor

Intézkedései: 1. Antiproletárok letelepítése

2. Gallia provinciának polgárjog

3. Szenátus 300 - 600- 900 fő --> szélesebb körű

4. naptár, pénzreform, adóreform

5. Leszámolt a köztársasággal

6. Minden címet felvett (kiv. király)

Túl korai, túl drasztikus módszereket alkalmazott, pedig eredményesek voltak

kr.e 43. II. triumvirátus (Antonius, Oktáviánus, Lepidus) - megölik Brutust és Cassiust

kr.e 31. Oktáviánus és Antonius közti csata Actiumnál - Antonius Egyiptomba menekül

Végső megoldás: Augustus (Oktáviánus) princeps

Látszólag köztársaság, de valójában egyszemélyű hatalom - minden tisztséget elfogad, csak a diktátorit nem.

3. A magyar nép eredete, a Honfoglalás, kalandozások

A tétel: A magyar feudális állam alapítása

B tétel: A magyar nép vándorlása

Nemzetközi helyzet: már feudális államok

962.Német-Római Császárság; Bizánci B.; Lengyel K.; Kijevi Rusz K.; Bolgár K.; Pápaság

Magyar előzmény: 896-907. Árpád ---> Zolta ---> Fajsz ---> Taksony ---> Géza

A kalandozások kudarca:   933. Magdeburg

955. Augsburg

Géza 972-997.

A magyar feudális állam kialakulásának feltételeit teremtette meg

Külső:

- 973. Quedlinburgi követjárás (17 követ I.Ottóhoz) - békés politika

- házasságpolitika: István - bajor Gizella

lányai: - lengyel Bolesz László

- bolgár trónörökös

- velencei dózse (Orseolo Ottó)

- német hittérítő papok behívása

Belső:

- Erdély megszerzése - feleségül veszi Saroltot

- nemzetiségi központokba fejedelmi katonaság

- Pannonhalma alapítása 996. - Szent Márton bencés papoknak

I.(Szent) István 997-1038:  - államalapító

- egyházszervező

Államalapító: - Leveri a pogánylázadásokat (Gyula, Koppány)

- Koronázás - II.Szilveszter által küldött korona (5 koronázási jelvény)

- Királyi vármegyerendszer kiépítése - 45, majd 48 (Zala=Kolon)

- Törvények 1001., 1030.

- Külpolitikája - 1030-ban leveri a német támadást Pozsonynál

- Intelmek

Egyházszervező:

- Esztergomi érsekség

- 5 Apátság (Zalavár)

- 10 Püspökség (Egervár, Kalocsa, Veszprém, Győr, Pécs)

Egyházi törvények:

- 10 falu - 1 templom

- Decima (tized)

- Vasárnapi Istentisztelet

Géza és István értékelése:

A keresztény Nyugat-Európához kapcsolta a magyarokat

4. Anjouk kül- és belpolitikája

1301. Kihal az Árpádház

Gondok: interregnum

- trónutódlás kérdése ---->

- bajor Ottó

- cseh Vencel

- itáliai Károly Róbert (1308-1342) - pápa, érsek, Ny-Mo.-i birtokosok segítik

- kiskirályok (Zalában a Kőszegiek) - ellenük fel kell venni a harcot

1312. ->Rozgonyi csata, győzelem az Abák ellen

Károly Róbert Intézkedései:

- hadsereg kérdése --> bandériális hadsereg

- királyi hatalom gazdasági alapja eddig a föld volt ----> intézkedések

- regálék: - bányabér (urbura)

- nemesérc, vas-monopólium

- vámok reformja (Nyugat fele harmincad-, Balkán fele huszadvám)

- a pápai jövedelem harmadát lefoglalja

- új, értékálló pénz (aranyforint)

- első állami adó: kapuadó (Mátyás ezt változtatja füstadóvá)

Kereskedelem és külpolitika:

Eddig önellátó gazdálkodás volt, IV.Bélától kezdve megjelennek a városok, Károly Róbert korától élénk kereskedelem bontakozik ki, megjelenik az árutermelés, pénzgazdálkodás. Probléma - Bécs árumegállító joga ---> 1335.Visegrádi király-találkozó: III.Kázmér (lengyel), Luxemburg János (cseh), Károly Róbert. Eredmény: északi kereskedelmi útvonal, gazdasági megállapodások, a dinasztikus kapcsolatok erősítése.

Károly Róbert egyetlen csatája Basarab román vajda ellen - elveszti.

Nagy Lajos (1342-1382) - lovagkirály

Belpolitikája: 1351.törvények

- ősiség törvénye (az Aranybulla megújítása) - 1848-ig fennáll

- kilenced - a kilencedik tized a földesúrnak

- ugyanazon nemesi jogok (Aranybulla): a nemes adómentes, személyében szabad, csak bíró ítélheti el, hadviselésii jog

- sómonopólium

- ezüstdénár, ezüstgaras - vátópénzek

Külpolitikája: hadjáratok

- Nápolyi hadjáratok - öccse, Endre halála miatt

- Velence elleni - Dalmáciáért

- Balkáni hadjáratok

- 1370-1382 lengyel király - perszonálunió

5. Hunyadiak törökellenes harcai

Nemzetközi előzmény: Török megjelenése Európában

1354.Gallipoli; 1389.Szerbia eleste - I.Rigó mezei csata, az oszmán birodalom közvetlen szomszédunk; 1393.Trnovo-i csata - bolgárok eleste; 1453.Bizánc eleste

Magyar előzmény:

- 1387-1437. Zsigmond:

1396.Nikápoly, 1428.Galambóc - vesztes csaták a török ellen

- 1437-1439.Habsburg Albert

- 1439-1444. Jagelló Ulászló

Hunyadi János élete, tisztségei:

- erdélyi vajda

- temesi ispán

- szörényi bán

- nándorfehérvári főkapitány

- 1446-1453. kormányzó (gubernátor)

Harcai: - 1441. Délvidék

- 1442. Erdély: - Marosszentimre - vereség

- Gyulafehérvár - győzelem

- Jalomica-folyó - győzelem

- 1443-1444.Hosszú hadjárat: Nis - Szófia - cél Drinápoly ----> béke

- 1444. Várnai csata - vereség, a király meghal

- 1448. II. Rigó mezei csata - vereség

- 1456. Nándorfehérvár - győzelem, rá két héttel elvitte a pestis

Hadserege: - huszita zsoldosok

- famíliárisai

- népfelkelők

Taktikája: támadójellegű

Halála után trónöröklési harc:

- V. László - meghal

- Hunyadi fiai - Lászlót kivégzik, 3 * lecsapták, de nem kapott kegyelmet

1958. elején Mátyás a király (16 éves, Szilágyi Mihály a gyámja)

Új, központosított államszervezetet hozott létre, új hivatalszervezettel (kancelláriák) - belső rend

Külpolitikáját sokáig nem jellemezte a hódító háború, ennek ellenáre megszilárdítja Mo. pozícióját (visszaveri III. Frigyes seregeit, visszaszerzi a déli végvárakat - 1463.Jajca), modern zsoldos hadsereget szervez (feketesereg)

1474. A török betör Erdélybe

- 1476. Szabács, győzelem

- 1479. Kenyérmező (Kinizsi), előrenyomulás Szerbia területére, békekötés

6. Felfedezések kora XV.-XVII.század

Okai: - Szükséges volt:

1. Európában nemesfémhiány

2. Keleti luxuscikkek szállítási útvonalát elzárta a török

- Lehetőség:

1. Tudomány fejlődik - térképészet, "nagy tévedés"-kisebbnek számították a földet

2. Hajózási technika - carabella, iránytű

3. Vállalkozó egyének

Felfedezők: - 1487. Diaz Bertalan - Jóreménység foka

- 1492. Kolumbusz - Amerika

- 1497-1498. Vasco da Gama - Indiába Afrika megkerülésével

- 1505. körül Amerigo Vespucci

- 1519-1521. Magellán - A Föld megkerülése

Hódítók: - Pizarro

- Cortez

Felfedezett területek gyarmatokká válnak

Gyarmat: Olyan ország vagy terület, amelyet egy idegen állam erőszakkal megfosztott önállóságától. Gazdasági, politikai függés és katonai megszállás alatt tart.

- nemesfém beáramlás

- új növények

A nemesfém beáramlás hatása: - a pénz értéke romlik

- áruk ára emelkedik (főleg élelmiszer)

- eredeti tőkefelhalmozás (Angliában)

- világpiac

- Nyugat- és Közép-Kelet-Európa ellentéte

Nyugat-Európa Közép-Kelet-Európa

iparcikkek mezőgazdasági termékek

tőkés ipar, manufaktúra II. jobbágyság

Anglia - tőkések

Pénz - Áru - Pénz+profit - tőkés termelés Áru - Pénz - Áru ---. céh

--> munkaerő, eszköz, nyersanyag

7. Zrínyi Miklós (1620-1664)

Kor: XVII. század

Külpolitika: - 1618-1648. Harmincéves háború

- 1640-1689. Angol polgári forradalom

Belpolitika: Három részre szakadt Magyarország

Királyi Magyarország Török hódoltság Erdély

1608-1619. II. Mátyás 1613-1629. Bethlen Gábor

1619-1637. II. Ferdinánd 1630-1648. I. Rákóczi György

1637-1657. III.Ferdinánd 1648-1660. II Rákóczi György

1657-1705. I. Lipót

Zrínyi élete, tisztségei, művei:

Élete:

jó neveltetést kapott, haditechnikai ismeretek, irodalmi műveltség

Tisztségei: - Zala és Somogy megye főispánja

- Horvát bán

- Magyarországi főhadak parancsnoka 1663.

- Pályázik a nádori címre (de Wesselényi lett az)

Művei: - 1645-1646. Szigeti veszedelem - fő mű

- Tábori kis tracta

- Vitéz hadnagya

- Mátyás király életéről (rend (Magyarország) <---> anarchia (Lengyelország))

- Az török áfium ellen való orvosság

Zrínyi a politikus: - Felismeri, hogy Magyarország két ellenség között van:

Török Habsburg

Fő ellenség

Hogyan lehet legyőzni?

Nemzetközi összefogás - ekkoriban nincs esélye - harmincéves háború

Habsburg segítséggel - ára van, mert a Habsburgok maguknak akarják az országot

Egyedül, önerőből - Nemzeti királyság II. Rákóczi György

- Nemzeti hadsereg - parasztból ("pórból")

- Anyagi fedezet

Hadi tettei: TK.

- 1663. Érsekújvár felmentésére tett kísérletek

- 1664. Téli hadjárat (eszéki híd felégetése, Kanizsa visszavételének terve)

- Új Zrínyivár felépítése - Kanizsa ellensúlyozására építette

- 64-ben újra támad a török, Montecucori Szentgothárdi győzelme (aug. 1)

- vasvári béke megkötése - elégedetlenkedés

Egy osztrák vadkan nekiment és megölte.

8. Rákóczi szabadságharc okai, menete

Nemzetközi helyzet: - 1701-1714. Spanyol öröködési háború - Bourbonok (francia) - Habsburg

- 1700-1721. Északi háború XII.Károly (svéd) - Nagy Péter (orosz)

Magyar előzmény: Habsburg ellenes harcok: - Bocskay 1604-1606.

- Bethlen 1619-től három Habsburg ellenes hadjárat

- Wesselényi-felkelés 1666-1670.

- Thököly 1681-1685.

Rákóczi szabadságharc kirobbanásának okai:

- 1657-1705. I. Lipót intézkedései (nyílt abszolutizmus)

- Újszerzeményi Bizottság

- 1686. utáni politika (Buda visszavétele)

- a bújdosók mozgalmának kiszélesedése

- Habsburg segítséggel verték ki a törököt

Ára: - új szerzeményi bizottság \ A nemesség

- fegyverváltság / felhábodása

- 1687-es országgyűlés lemondatja a magyar rendeket a szabad királyválasztásról és az ellenállási záradékról, Habsburg fiúági örökösödés

- 1690-től Erdély - Gubernium

- Végvári katonák elbocsátása

- Idegenek betelepítése (végvárakba)

- Jobbágyterhek növekedése

- 1697. Tokajhegyaljai felkelés - Kis Albert, Tokaji Ferenc

1703-1711. Két szakasz: 1703-1707. Kedvező nemzetközi helyzet

Nemzeti összefogás a Habsburgok ellen

1707-1711. Nemzetközi helyzet kedvezőtlen

Nemzeti összefogás felbomlik

Járványok

Katonai események részletezése:

1703. május: Brezán - Esze Tamás zászlóadás II.Rákóczi Ferencnek

Tarpa - Tiszaháti felkelés

Dolha- Károlyi Sándor leveri

1703. június II.Rákócczi Ferenc hazatérése

Tiszántúl elfoglalása

A Duna-Tissza közének visszafoglalása (október)

Vetési pátens: - a harcoló jobbágyok mentesek a földesúri szolgáltatás alól

- az otthon maradottak kötelesek teljesíteni

1704. II. Rákóczi Ferenc kiáltványa Európa népeihez

1705. Bottyán János vezetésével: Dunántúli offenzíva

1706. őszi hadjárat: Erdély felszabadítása

szilézia, morva, magyar konföderáció

1708. Trencséni vereség

1711. Szatmári béke értékelése

Három országgyűlés: 1705. Széchenyi - államforma

1707. Ónodi - Habsburgok trónfosztása, adók

1708. Sárospataki - jobbágykérdés

9. Nagy francia forradalom (1789-1794)

Szakaszok: 1. 1789. július 14. - 1792. augusztus 10. (a királyság bukása)

(1789-1791. az alkotmány elfogadása; 1791-1792.)

2. 1792. augusztus 10. - 1793. június 2. (a gironde bukása)

3. 1793. június 2. - 1794. július 27. (Robespierre vád alá helyezése)

4. 1794. július 27. -1795.

5. 1795-1799.

Előzmények:

- 1774-1792. XVI. Lajos uralkodik - a francia gazdaság és társadalom problémái, az abszolút monarchia csődje

- demográfiai hullám

- a társadalom falusi elhelyezkedése, és természeti csapások - terményárak növekedése

- Fro. geopolitikai helyzete - mindegyik háborúba szerepelnie kellett

- a rendek egyenlőtlen eloszlása

- az amerikai szabadságharc támogatása fedezet nélkül (74 körül)

- 1789. május 5. - A rendi gyűlés összehívása

június 20. - Labdaházi eskü ---> rendi gyűlésből nemzetgyűlés

július 14. - Bastille bevétele, a forradalom kitörése, a "nagy félelem" kora

augusztus 4. - Az első két rend lemond a kiváltságairól (papság, nemesség)

augusztus 26. - Emberi-polgári jogok nyilatkozata

Alkotmányozó nemzetgyűlés - 1791.-re kész az Alkotmány

1789-1791. között hozott gazdasági intézkedések a feudalizmus felszámolására:

- assignaták kibocsátása

- céhek, monopóliumok eltörlése

- egységes mértékrendszer

- szabad árak

- földek áruba bocsátása

- eltörlik a nemesi előjogokat, címeket

- a papok állami alkalmazottak

1791. nyara - A király szökési kísérlete

1791.-től már Törvényhozó Nemzetgyűlés van

Háború kérdése: - háborút akar a király (hatalmának visszaállítását reméli tőle) és a girondisták (a forradalmat "exportálni" akarják)

- az alkotmányos monarchia hívei és a jakobinusok ellenzik a háborút

1792. április 20. Hadüzenet I. Ferencnek

1792. augusztus 10. Tuilleirák ostroma --> a királyság bukása, bebörtönzése

Közben megindul a háború

1792. szeptember 20. Valmy-i csata - a porosz haderők megállítása

1792. szeptember 21. A köztársaság kikiáltása - eltűnnek az alkotmányos monarchia hívei

Összeül a nemzeti konvent: - girondisták

- mocsár

- jakobinusok

A király pere ---> 1793. január 21.-én kivégzik

1793. június 2. - a gironde bukása

Jakobinus diktatúra időszakának intézkedései:

- háborúban: Fleunes-i győzelem

- gazdasági intézkedés: ármaximálás, földosztás

- új államszervezet: - jakobinus konvent

- Közjóléti Bizottmány

- Forradalmi törvényszék

- 1793-as Alkotmány

Erőviszonyok: Robespierre

- veszettek - a terror fokozása

- túlzók

- mérsékeltek (Danton) - a terror mérséklése

1794. július 27. - Robespierre vád alá helyezése (túlzók, mérsékeltek)

július 28. - Robespierre kivégzése

1794-1795. Thermidori konvent - nagypolgárság (girondisták) konszolidálják a helyzetet

1795-1799. Direktórium

- 1795.-ös Polgári Alkotmány

- Baloldali felkelés leverése (Babeuf összeesküvés)

- királypárti felkelés leverése

- új államszervezet: - Direktórium - végrehajtó testület

- vének tanácsa + 500-ak tanácsa = törvényhozó testület

Gódor féle:

. 1789 május 5. A király Versaillesban megnyitja a rendi gyűlést (az abszolutista állam csődbe ment). A rendi gyűlés a 3. rend (nemzetgyűlés) nyomására átalakul alkotmányozó nemzetgyűléssé (labdaházi eskü). Ennek elfojtására a király csapatokat vont Párizs köré. A nép a Bastille ellen vonul (július 14.) A kiváltságosok lemondanak előjogaikról, aug. 26.-án kihirdetik az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. Az első alkotmány létrehozása: törvény előtti egyenlőség, cenzus. Alkotmányos királyság létrejötte.

. 1792. aug. 10. A király bebörtönzése. Külső támadások visszaverése (Valmy 1792. szept. 20.)

. A király kivégzése (93. jan. 21.). A girondiak letartóztatása, a jakobinusdiktatúra alapjainak kiépítése. Forradalmi terror bevezetése. 2. alkotmány. Katonai sikerek.

. Roberspiere túllő a célon: 1794. július 27.-én kivégzik. Leszámolás a terroristákkal.

. 1799. nov. 9. Bonaparte államcsínye

államforma törvényhozás végrehajtás

alkotmányozó

alkotmányos nemzetgy.

monarchia ----- ----- ------- király

törvényhozó

nemzetgy.

nemzeti konvent közjóléti bizottság

köztársaság ----- ----- ------------

----- ----- ----------- Direktórium (5 tag)

Ötszázak és vének 95-99

tanácsa

10. Hogyan illeszkedik be Magyarország a Habsburg Birodalomba

1711-1740. III.Károly

1740-1780. Mária Terézia

1780-1790. II.József

Magyarország népességének változása a török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc után:

drasztikus métrékben lecsökkent

- 1784-ben 8.9 millió

- betelepítés (németek)

- bevándorlás (szerb, román)

- belső vándorlás (szlovákok, rutének)

Következmények: - nemzetiségi összetétel megváltozása - magyarok aránya 47-49%

- vallási összetétel

Területi rendelkezések:- Határőrvidékek

- Erdély külön kormányzása

Új államszervezet:- törvényhozó hatalom a magyar országgyűlés két háza

- helytartótanács: magyar kancellária és magyar kamara

- igazságszolgáltatás

Gazdaság: a Habsburgok gazdaságpolitikája: merkantilista alapok

A bécsi udvar eltökélt szándéka: a gazdaság területi széttagoltságának fenntartása 1754. - vámrendelet: kettős vámrenszer kialakítása. Magyarországon visszafejlett az ipar, agrárországként működik.

Jobbágykérdés: a jobbágy szolgáltatásai az egyháznak (tized), földesúrnak (kilenced, robot, stb.), államnak (hadiadó, porció), vármegyének (háziadó)

Mária Terézia az állami adóalany érdekében avatkozik be

Úrbéri rendelet (1767): földesúr - jobbágy viszony rendezése

urbárium(egyházi tized, és állami adók), kilenced

Jobbágy haszonvételei szolgáltatásai

jobbágytelek 16-40 hold szántó évi 1 forint földbér - cenzus

meghatározott rét és legelő 52-104 nap évi robot

ajándék

II.József jobbágyrendelete: - jobbágy név eltörlése

- szabad költözés

- szakmatanulás

- szabad házasodás

- jobbágytelki állomány védelme

Kultúra:

Ratio educationis, a közoktatást szabályozó rendelet

A német nyelv kötelezővé tétele

Szabad protestáns vallásgyakorlás, és hivatalviselés

11. Ipari forradalom (1770-1830)

Előzmény:

- középkor, céhek, kézművesipar kialakulása

- földrajzi felfedezések, tudományos felf. miatt nő a népesség - manufaktúrák kialakulása

- 1780 körül, James Watt tökéletesíti a gőzgépet - új energiaforrás

- Gazdasági feltétel - tőkés gazdaság

- Társadalmi feltétel - tőkés vállakozók

- Polgári feltétel - polgári forradalom (kettős forradalom - technikai, társadalmi)

Fogalma:

az a történelmi folyamat, mely során a korábbi manufaktúraipart korszerű gyáripar váltja fel.

- manufaktúra ---> gyár

- kéziszerszám --->gép

- közlekedés ugrásszerű változása

Szakaszai: Anglia:

1. könnyűipari - a textilipar forrradalma

Okai: nagy fogyaszói igény,

olcsó munkaerő,

kis tőkebefektetés,

kis kockázat,

gyors metérülés

2. nehézipari

Okai: a vasgyártás korszerűsítése

a kjözlekedés forradalma (gőzhajó, gőzmozdony)

hírközlés forradalma (Morse, Bell)

Az ipari forradalom csúcspontja: a gépgyártás gépesítése - szabványosítás

3. A monopolkapitalizmus rendszerének kiépülése

1848. után Európa többi részén is

Találmányok: Könnyűipar:   - fonás (Fonó Jenny)

- szövés (repülő vetélő)

Társadalmi következmények: 1. Demográfiai robbanás

2. Urbanizáció - bérmunkásosztály kialakulása

3. A tőkés társadalom két osztálya: burzsoázia, proletár

A fejlődés ellentmondásai: a munkanálküliség, a bérek alacsonyan tartása, nők, gyerekek dolgoztatása. Következménye:

Ösztönös mozgalmak: - Géprombolók

Szervezett mozgalmak (Trade Union) - sztrájk, chartizmus (parlamenti elismerés)

Elméleti törekvések:

- Utópista szocialisták (Saint Simon, Fourier, Robert Owen - egyedüli gyakorlati megvalósítás)

- Kispolgári szocialisták (Louis Blanc, Proudhon, Blanqui) - mindenkinek legyen tulajdona

- Marxizmus - a meglévő társadalmi rendszer elpusztítása után egy új világrend kialakítása

12. Széchenyi és Kossuth

A Reformkor (1825-1849) kiemelkedő alakjai

Két fő kérdés: - polgári átalakulás

- nemzeti függetlenség

Széchenyi (1791, Bécs - 1860, Döbling)

Élete

Művei: - Hitel 1830. (Széchenyi programjának megfogalmazása)

- Világ 1831.

- Stádium 1833. (12 pont)

Széchenyi programja: Cél a mezőgazdaság kapitalizálása - ehhez hitelre van szükség

A hitel három akadálya:- ősiség törvénye

- kincstár joga a birtokra

- csak a nemeseknek lehet birtoka

Ezeket az akadályokat el kell törölni

Ebből következik: - törvény előtti egyenlőség

- közteherviselés

- nem nemeseknek is lehet birtoka

Egyéb javaslatai: - önkéntes örökváltság (1848)

- robot megszűntetése

- utak, vizek karbantartása

- céhek, monopóliumok eltörlése

- magyar legyen az államnyelv

- országgyűlés ülései legyenek nyilvánosak

Átalakulás módja: - lassú, fokozatos, felülről kezdeményezett reformok útján: "én egy szelíd convulsió nélküli reformációt akarok"

- arisztokrácia vezetésével

- a Habsburgoktól nem elszakadva

Gyakorlati tettei: Lánchíd, Casino, gőzhajó, Vaskapu, sejemhernyótenyésztés, stb.

Országgyűlési tudódítások - itt találkozik Kosuthtal

Kossuth (1802, Monok - 1894, Torino)

1832-1836. Országgyűlési Tudósítások

1836-1837. Törvényhatósági Tudósítások

Börtön - megtanul angolul

1841-től Pesti Hírlap szerkesztője - lázít a Habsburgok ellen

Programja: Érdekegyesítés

1. földesúr, jobbágy is érdekelt a polgári átalakulásban és a nemzeti függetlenségben

2. kötelező örökváltság: - a jobbágy fölszabadítása földdel együtt

- állami kárpótlás a földesúrnak

Ipar fejlesztése: "Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás"

- 1841. Védegylet megalapítása

- 1842. Iparműkiállítás

Kossuth programja: - gyors, alulról jövő (tömegnyomás) függetleníteni

- köznemesség vezetésével

Széchenyi-Kossuth vitája ---> A Pesti Hírlap cikkei miatt robbant ki

Széchenyi Kossuth

Kelet Népe Felelet Gróf Széchenyi Istvánnak

Kossuthról: "szívhez szól, ahelyett, hogy az észhez szólna"

Nemzetiségi kérdés: akció (magyar) - reakció (német) Egy nemzet van és ez a magyar

Két nép: szláv, német ---> türelmes politika A nemzetiségeknek csak szabadságjogokat adna

Közteherviselés: Kétgarasos terv --> Állami kincstárba Háziadó terv ---> megyei pénztárba

Sosem tartozott egy párthoz sem  Ellenzéki párt vezető alakja

1848-ban mindketten országgyűlési képviselők: Kossuth Pest megye, Széchenyi Moson megye képviselője

13. 1848-1849. Forradalom és szabadságharc

Szakaszai: 1. 1848. március 3. (Felirati Javaslat) - Közcsendi B.

2. 1848. április 17. (B. kormány) - rend és béke

3. 1848. szeptember (IX.11-Jellasics) - OHB

4. 1849. április 14. (Függetlenségi Nyilatkozat)

5. 1849. augusztus 13. (Szemere kormány)

Európai forradalom hatása, előzmények:

- Szent szövetség létrehozása: a feudalizmus intézményének fenntartása

- reformkori törekvések

- Párizsi forradalom : 1848. február 22-24.

Híre eljut Bécsbe, Pestre, Pozsonyba (III.1-én) --> március 3. Felirati javaslat ->

1847-1848. országgyűlés: - birodalom népeinek alkotmányt

- felelős magyar kormányt

Március 14. este - Döntés (12 pont) --> 15-én Bécsbe viszik

Bécsi forradalom március 13. - hírére a Felsőház elfogadja a Felirati javaslatot

Március 17. Batthyány megbízása a kormányalakításra --> Április 7-én megalakul "rend és béke"

Április 11. Törvények

- cenzusos választójog

- cenzúra eltörlése

- kötelező örökváltság

- közteherviselés

- ellenjegyzési jog - miden hivatalos irat, ami a királytól származik, csak akkor érvényes, ha valamelyik miniszter aláírja

célok: társadalmi átalakulás - jobbágyfelszabadítás

alkotmányosság - felelős minisztérium

nemzeti egység és önállóság (nem volt egyértelmű Ausztria és Mo. viszonya)

- Unio

Értékelése: vérontás nélküli polgári átalakulás

Batthyány kormány felépítése:

Deák Ferenc - igazságügy

Szemere Bertalan - belügyminiszter

Eötvös József - oktatás és vallás

Széchenyi - közmunka

Kossuth - pénzügy

Esterházy - a király személye körüli miniszter

Ez a "rend és a béke" időszaka

Nemzetiségiek magyarellenes mozgalmai és a parasztelkelések - besorozás

Jellasics horvát bán készülődése a király segítségével

48. Szeptemberi fordulat:- szabadságharc

- Batthyány kormány lemondása --> Országos Honvédelmi Bizottmány

Kossuth vezetésével

A szabadságharc menete:

1. szept. 11. - Jellasics seregével átkel a Dráván, Móra tábornok megveri a horvát seregeket Pákozdnál (09.29.), majd üldözi Jellasicsot, de Schwehatnál (okt. 31.) a magyar seregek vereséget szenvednek. V. Ferdinánd lemondatása - az áprilisi törvények érvényüket vesztik.

2. Windischgratz támadása Pest ellen, az OHB elköltözése Debrecenbe. Bem karácsonyig visszaszerzi Kolozsvárt, tarja Erdélyt.

3. Tavaszi hadjárat: Pest, és egész Magyaro. felszabadítása májusig

4. Függetlenségi nyilatkozat (49. április 14.), a Habs. ház trónfosztása, Mo. függetlensége (forr. csúcspontja). Kossuth kezéből kicsúszik a hatalom - a Szemere kormány megalakulása

5. Orosz beavatkozás, hadműv. Erdélyben, Temesvár, aug. 9., aug. 13. világosi fegyverletétel. Busszú: okt 6. Arad

14. Olasz és német egység

Olasz egység

Itália - XIX. században megosztott:

- Saar-Piemonti Királyság az egyetlen, amely alkotmánnyal bír

- Velence, Lombardia - osztrák fennhatóság alatt

- Közép-Itália - sok fejedelemség: pld. Modena, Pápai állam

- Dél-Itália: Nápoly, Szicíliai Királyság - Bourbon hatalom alatt

Egység megvalósításának módja:

1. Demokratikus út: - 1821. Carbonári monarchia \

- Ifjú Itália - Mazzini - kudarc

- 1848-as itáliai forradalmak - Haynau, leveri /

2. Dinasztikus: Piemonti vezetésével (Cavour) francia segítséggel (cserébe Savoya, Nizza III.Napóleonnak)

1. 1859. Francia-olasz-osztrák háború Magenta, Solferino (1859. jún. 29.)

Következmény: Piemont és Lombardia egyesül

2. 1860. Közép-Itália fejedelemségei csatlakoznak

3. 1860. Garibaldi - vörösingesekkel Genovából Szicíliába (Marsalánál partraszállnak)

Dél-Itália felszabadítása

1861-től II. Viktor Emánuel uralkodásával egységes Olasz Királyság

4. 1866. Porosz-osztrák-olasz háború (osztrák vereség)

Következmény: Velence csatlakozása

5. 1870. Róma is visszakerül az egységes Olaszországba

Porosz-francia háború

Német egység

962-1806. Német-Római Császárság

1806-1815. Rajnai Szövetség

1815-től Német Szövetség (négy déli tartomány nincs benne)

Önálló: Poroszország, Ausztria

Az egység lehetséges útjai: 1. Demokratikus út: - Ifjú Németország

- 1848-as forradalom - sikertelen

2. Dinasztikus út: - Nagy-német egység Ausztria - Habsburgok

- Kis-német egység Poroszország - Hohenzollernek

1. 1862. Schleswig-Holstein-i kérdés

2. 1866. Porosz-osztrák háború (osztrák vereség) - Bismarck, Königgrätz, Sadowa

Eldől az egyesítés módja - porosz vezetés

Észak-Német Szövetség 1866.

3. 1870-1871. Porosz-francia háború

1870. szeptember 2. Sedan -francia vereség

1870. szeptember 4. Francia Köztársaság

1871. január 18. Versaillesben kikiáltják az egységes Német Császárságot - I.Vilmos (Hohenzollern) uralkodásával

15. A Kiegyezéshez vezető út

Előzmények:

1849-1850. Haynau rémuralma

1850-1859. Bach-rendszer

Aktív- és passzív ellenállás (Emigránsok, földalatti szervezetek, Deák)

Habsburgok - Ferenc József Magyarok

1859. Bach menesztése

1860. Októberi diploma: Elutasítják

- visszaállítja a megyerendszert

- visszaállítja az 1848. előtti államszervezetet

(kancellária, helytartótanács)

1861. Februári pátens 1861-es országgyűlés

Birodalmi gyűlésbe meghívja a magyarokat Feliarti Párt - Deák

Határozati Párt - Teleki László

Mindkettő elutasítja, csak a forma más

1861-1865. Provizórium

1865. Luskandtl 1865. április Húsvéti cikk

1722-23-as Pragmatica Sanctio

1791. X.törvénycikk

közös hadügy, külügy

1866. porosz-osztrák háború

1867. Kiegyezés: Közös: - király

- hadsereg

- közös ügyek

Külön: - parlament

- kormány

- delegáció

- Kvóta

- Kiegészítés

Értékelés

1867. június 8. - Koronázás

16. A monokapitalizmus és az imperializmus

Az ipari forradalomn harmadik szakasza (XIX. sz. vége)

Az imperializmus kialakulásának okai:

1, A II. ipari forradalom technikai találmányai

- A természetudományok és a technika kapcsolata:

elektromágneses indukció - generátor, villanymotor, rádiótechnika, telefon

- A kémia új korszaka: szerves vaegyületek, műtrágyák, robbanóanyagok, petrolkémia

- A közlekedés forradalma: belső égésű motorok, futószalag-rendszerű tömeggyártás, repülés

- Biológia: Darwini elmélet, Mandel-elmélet (gének)

- További felfedezések: X-sugarak, radioaktivitás, atommodellek

- haditechnikai fejlődés

2, Szabadverseny - részvénytársaságok létrejötte - tőkekoncentráció, centralizáció

Formák:

- USA - trösztök, nagyvállalatok (egy-egy iparágon belül az egész piacot monopolizálták)

kizárta és korlátozta a szabadversenyt - trösztellenes törvények

- Európa, Japán, Ausztria, Mo.: kartell, a vállalatok szorosabb-lazább együttműködési formája

a nyersanyagok, késztermékek árát definiálták, felosztották a piacokat

szindikátus - a kartellnél szorosabb együttműködés (Mitsubishi)

- konszernek kialakulása: bankok irányításával született óriásvállalatok

Az imperializmus ismérvei:

- monopólium: Az egyeduralkodó, a szabad versenyt kizáró, ill. korlátozó piaci helyzet. Jellemzői: a piaci kínálatot csak egy, agy vsak néhány vállalat adja, nincs olyan termék a piacon, mellyel helyettesíteni lehetne, az esetleges vetélytársak megjelenését korlátozzák. Formái: kartell, szindikátus, konszern, tröszt.

- finánctőke: A banktőkével egybeolvadt ipari monopoltőke.

- tőkekivitel: A tőke külfodre kihelyezése üzleti célokból. (gyarmatok)

- a világ gazdasági felosztása

- harc a világ újrafelosztásáért

3 b vonal: Berlin, Bizánc, Bagdad

3 c vonal: Cairo, Cartuum, Camerun

Szenegáltól Szomáliáig (francia)

17. Nemzetközi ellentétek szerepe az I.világháborút lezáró békerendszerben

Előzmények:

Az 1860-70-es években új nemzetállamok jönnek létre (nagyhatalmak), amelyek helyet követelnek maguknak a világban.

Két csoportba lehet osztani a nagyhatalmakat:

- Régi nagyhatalmak: Anglia, Fro., Oroszország

- Új nagyhatalmak: Németo., Olaszo.

követelik a világ újrafelosztását

A két csoportnak megfelelően két szövetségi rendszer alakul ki:

Antant - Fr., angol, orosz szöv. (1893, 1904, 1907)

Hármas szöv. - Német, OMM, olasz (1879, 1882)

Helyi háborúk:

- 1898. USA (győztes)- Spanyolo.

- 1899-1902. Angol (győztes) - búr háború Dél-Afrikában

- 1904-1905. Orosz - japán

- 1911. Olasz-török háború Líbiáért

- 1912-1913. I. Balkán háború

- 1913. II. Balkán háború

Háborús válságok

- 1905-1906. I. Marokkói válság (német-francia) - afrikai gyarmatokért

- 1908. Boszniai válság (előzmény: 1878. az OMM okkupálta, 1908. annektálta Boszniát)

- 1911. II. Marokkói válság - Párducugrás

Közvetlen kivátó ok:

Ferenc Ferdinánd meggyilkolása 1914. június 28,

Szakaszok:

- 1914 - Szerbia, Ny-i front (júli. 28), ill. német támadás Párizs ellen

- 1915 - K-i front (orosz, balkáni, török), a villámháború kudarca

- Olaszország belépése: isonzoi front

- 1916 - Ny-i front: az antant összehangolt támadása

- 1917 - fordulat a háború menetében: orosz forradalom, Amerika belépése

- 1918 - a frontvonalak megmerevednek

Forradalmi hullám söpör végig - a kapitulációk aláírása

Háborút lezáró békerendszer

Előzmény: 1918. január Wilson 14 pontja

1919. január 18. - Összeül a Párizsi békekonferencia

Béke:

- 1919. június 28. Versailles - Németországgal

- 1920. június 4. Trianon - Magyarországgal

Vélemény, értékelés a békéről

igazságtalan, több évtizeddel veti vissza a magyar társadalom fejlődését

18. Őszirózsás forradalom 1918 - 1919. március 20.

Előzmények:- OMM felbomlása --> nemzetiségek kiválása

- Az I. Világháború vége

1918. október 24. Magyar Nemzeti Tanács

Három pártból:

- Károlyi Mihály vezette Függetlenségi Párt (1916)

- Jászi Oszkár vezette Országos Polgári Radikális Párt (1914)

- Garami E., Kunfi Zs. vezette Magyarországi Szociáldemokrata Párt

1918. október 25. 12 pont - függetlenség, demokrácia, béke

1918. október 28. Lánchídi csata

1918. október 30-31. A forradalom győzelme, Károlyi kinevezése

Megoldásra váró kérdések kísérletek

- fegyverszünet november 3. OMM

november 13. Belgrádi konvenció

- államforma november 11. IV.Károly lemondása

november 16. Köztársaság kikiáltása

- nemzetiségi kérdés Jászi Oszkár sikertelen javaslata

- gazdasági gondok (antant blokád)

- földkérdés 1919. Károlyi Mihály földosztása - elbukik

- hadsereg (hazatérő katonák)

Belső erőviszonyok:

KMP (1918. november 24.) -----> Károlyi Mihály <------ MOVE, EME

1919. február 20. Népszava incidens - bebörtönzés

Az ellenfelek semlegesítése után a hatalom ismét Károlyi kezébe került

1919. március 20. Vix - jegyzék -----> Károlyi lemondása

20. A Horthy-kor stabilizációja 1919-1931.

1919. augusztus 1-6. Peidl Gyula kormánya - szakszervezeti kormány

- visszaadta a gyárakat

- megszüntette a Vörös Őrséget

- régi bíróságok visszaállítása

- augusztus 3-tól román bevonulás Budapestre

1919. augusztus 7-24. Friedrich István kormánya

- földek visszaadása

- fehérterror

Az antant nem ismeri el a kormányokat

1919. október Clerk-misszió

1919. november 16. Horthy Miklós bevonul Budapestre

1919. nov. 24. - 1920. márc. elejéig Huszár-kormány (koalíciós) - elismeri az antant

Nemzetgyűlési választások: 1920. január - Kisgazdapárt (győztes)

- KNEP

1920. március 1. Horthy kormányzóvá választása - Mo. király nélküli királyság

1920. március - július Simonyi-Semadam Sándor kormánya

1920. június 4. Trianoni béke

1920. július - 1921. március Gróf Teleki Pál

- beépíti a különítményeseket a karhatalmi szervekbe

- numerus clausus

- Nagyatádi-féle földreform

- IV. Károly első visszatérése

1921. július - 1931. augusztus Bethlen István

Célja: a rendszer stabilizációja a bel-, gazdaság-, külpolitikában

Belpolitika: - a pártokkal kapcsolatban: KMP-t illegalitásba küldi

SZDP legális ellenzéki párt (1921. december 22. - Bethlen-Peyer paktum)

- Kormánypárt megteremtése - Egységes Párt = KNEP + Kisgazdapárt

- Parlament reformja: - főrendi ház visszaállítása

- új választójogi törvény (Bp.-en és néhány nagyvárosban titkos, vidéken nyílt szavazás)

- Habsburgok trónfosztása - 1921. nov. 6. II. visszatérési kísérlet

- Klebelsberg Kunó művelődéspolitikája

Gazdaságpolitika: - Népszövetségi kölcsön

- Új pénz - pengő

- Protekcionista vámpolitika

Külpolitika: - Belép a Népszövetségbe

- 1927. Olasz - magyar barátsági egyezmény

Bethlen bukását a világválság okozza - Károlyi Gyula kormánya

21. A második világháború szakaszai és főbb eseményei

Előzmény:

1. Az I. Világháborút lezáró békerendszer magába hordozta egy újabb háború csíráját (a legyőzötteket túlságosan megalázták, a győztesek követelései irreálisak voltak).

2. Fasizálódási folyamat Olaszországban

3. Németország háborút vesztett - Franciaország gazdasági nyomása

4. 33-ig a szélsőjobboldal kerül hatalomra

5. Anschluss (1938. március. 12-13.)

6. Szudéta vidéki incidens

7. Müncheni kongresszus

A diplomácia alakulása:

- francia, angol - "impotens"

- szovjet 39. aug. 23. Molotov-Ribbentrop paktum

- francia-lengyel kölcs. seg. és meg nem t. egy.

Közvetlen előzmény: Gleiwitz-i eset

1939. szept. 1. Lengyelország lerohanása

szept. 17. Orosz támadás Lengyelo. ellen (Varsó eleste: 09.27.)

Szakaszok:

- 41. jún. 22.-ig: (a Barbarossa terv beindulása - Szu. megt.)

Európai háborúk (Lengyelo., É-i államok, Benelux államok, Fro.)

Angliai csata (légiháború, 40. aug. 13. - szept. 15.) - német kudarc

Szovjetunió megtámadása (41. dec. Moszkvai csata)

három front:

É-i - Leningrád

Közép - Moszkva

D-i - Donyeck-medence

- Sztálingrádi csata végéig (43. február)

Alapvető fordulat a háború menetében: német kudarc

Kurszki tankcsata (43. július 5.)

- 1943 december - Teheráni konferencia

Megállapodás a második frontról (Normandia - 1944. jún. 6.)

Osztozkodás: a vesztes államokat meg kell büntetni

- 1945. máj. 8. Berlin eleste - az európai háború vége

aug. 6. - Hiroshima

aug. 9. - Nagasaki

- 1945. szept. 2. Japán kapitulációja

22. Magyarország a második világháborúban

Előzmények:

- Elégedetlenség Trianon miatt

- Örök barátsági szerződés Jugo.-val (40. dec. 12.)

- Hitler "ki akarja ugratni a nyulat a bokorból"

1941. április 11. Magyarország belépése a II. világháborúba, Jugoszlávia megtámadásával.

1941. június 27. Hadiállapot a szovjetunióval (Kassa bombázása)

következménye:

- A Gyorshadtest bevetése

- katonai bíráskodás kiterjesztése

- munkaszolgálatos alakulatok szervezése

- III. zsidótörvény

- az életszínvonal zuhanása

- Háborúellenes mozgalmak kibontakozása (Magyar Tört. Emlékb.)

Moszkvai csata sikertelensége - Bárdossy lemondása - Kállay-kormány

A II. magyar hadtest frontra küldése - doni tragédia

Kiugrási kísérlet előkészítése: titkos fegyverszüneti egyezmény(ek)

eredmény: német megszállás 1944. március 19.

kudarca: a szövetségesek Normandiában szállnak partra, nem Görögo.-ban, Mo. a szovjet megszállási övezetbe kerül

következmény:

- Magyarország csatlós

- deportálások megkezdése

- terror

- gazdasági kiszolgáltatottság

Új helyzet: Románia átállása és hadüzenete Mo.-nak

1944. október 11. Béke Moszkvával

1944. október 15-16. nyilas puccs, Szálasi nemzetpusztító kormányzása

következmény:

- az anyagi javak németországba mentése

- K-i, Ny-i fosztogatások

- vérengzések (Számonkérő Szék)

1945. február 13. Budapest elfoglalása

1945. április eleje A német erők kiűzése Magyarországról

23. A nemzetközi viszonyok alakulása közvetlenül a II. világháború után

Előzmények:

- Jaltai konferencia - amerikai rövidlátás

- Teheráni konferencia (1943 vége) - szakadások a szövetségesek között, már vitatkoznak arról, hogy mi lesz a háború után

- Két győztes hatalom:

Amerika - megerősödött gazdaság, katonai erő

Szovjetunió - erős katonaság, siralmas gazdaság

- ENSZ létrehozása

1945-46. A hidegháború kezdete (Churchill) - atombomba

Szocialisa országok:

- Kominform megalakulása (a komm. pártok moszkvai irányítása)

- Belső ellentétek (Jugoszlávia - Tito), köv.: tisztogatások

- KGST megalapítása

Nyugati országok:

- Az amerikaiak vállalják a kommunizmus feltartóztatásának feladatát

- A kommunista pártok kiszorítása a nyugati parlamentekből

- Görög polgárháború támogatása

- Marshall segély (Közös piac megalakulása)

- NATO alapítása

Európán kívül:

- A zsidó állam létrejötte (Közép-Keleti konfliktus)

- Japán demokrácia megteremtése

1949. A hidegháború elmérgesedése:

- Németország felosztása

- McCarthy féle terror (Rosenberg házaspár)

- fegyverkezési verseny

1953. Sztálin halála - forradalmi hullám

24. A népi demokratikus átalakulás és a kommunista hatalomátvétel Magyarországon

Szovjet követelés: Ideiglenes kormány létrehozása

1944. dec. 21. Összeül az Ideiglenes nemzetgyűlés, majd megalakul az Ideiglenes Nemzeti kormány a moszkvai elvárások alapján.

A szovjet megszállás következményei:

- Mo. teljesen ki van szolgáltatva

- politikai befolyás

- Vörös hadsereget el kell látni ( 30%-kal meghaladja a nemzeti jövedelmet)

- a szellemi élet felügyelete

- "múltvizsgáló" igazolóbizottságok létrehozása

- a háborús bűnösök népbíróság elé állítása

Az ideiglenes kormány intézkedései:

- földosztás

- Magy. Dem. Ifj. Szöv.

- kormányalakítás:

belügyminiszteri tárca (belügyek és a rendőrség) a kommunistáké

megszerzik maguknak a gazdaság fölötti ellenőrzést

1946. február 1. A köztársaság kikiáltása, elnöke Tildy Zoltán

Küzdelem a demokráciáért:

A Kisgazdapárt és a Baloldali Blokk (MKP, NPP, SZDP) versengése: kisgazda meghátrálás külpolitikai okok miatt - feladat: nem szabad ürügyet szolgáltatni a szovjet kivonulás elhalasztására

Rajk László belügyminiszter: felszámoltat majd 1500 társadalmi egyesületet, megsemmisítve a demokrácia alapegységeit, a civil társadalom szervezeteit.

Gazdasági helyzet:

- a világtörténelem legnagyobb inflációja

- értékálló pénz: forint

1946: kísérlet a kommunisták visszaszorítására - sikertelen (SZEB erők miatt)

Válasz: politikai perek, Nagy Ferenc lemondatása, a legnagyobb politikai ellenfél pártjának szétugrasztása, idő előtti szavazás

Eredmény: a választójogi törvény módosítása, kékcédulás választás

1948. június Egyesülési Kongresszus: az MDP (Magy. Dolgozók Pártja) létrejötte, a proletárdiktatúra létrejötte

B tételek

Árforradalom: nagymennyiségű arany beáramlása a kereslet-kínálat egyensúlyának felborulásához vezet, az arany inflálódik

Eredeti tőkefelhalmozódás: az a történelmi folyamat, melynek sorána egyrészt nincstelen bérmunkások tömege keletkezik, másrészt a nekik munkát biztosítótőke egyes tőkések kezén felhalmozódását ~ nek nevezzük.

Müncheni egyezmény: 1938. szeptember 29. Németország (Hitler), Olaszország (Mussolini), Nagy-Britannia (Chamberlain), Franciaország (Daladier) részvételével. Ez az egyezmény tett pontot a német-cseh válság végére (Sziléziát Németo.-hoz csatolják). Jelentősége: a II. világhágorút eltolja egy évvel (Hitler vérszemet kap).

Feudum: A feudális hűbérrendszer alapja, a király által adományozott nem örökölhető földbirtok.

Beneficium: A király által adományozott, örökölhető földbirtok.

Robot: A jobbágy kötelező ingyenmunkája a földesúr, vármegye stb. részére.

Céhek:Ugyanazon iparral foglalkozó kézművesek érdekvédelmi szervezete. A szervezet megvédte tagjait a kontárok versenyétől. Igyekeztek a belső versenyt is felszámolni, ezért pontosan szabályozták a termelés egész folyamatát. Idővel ezek a szabályozások lettek a fejődés útjának.

Manufaktura: Kézműves munkára épülő ipari nagyüzem.

Egyszerű árutermelés

Tőkés árutermelés

Agrárolló: A mezőgazdasági termékekre nézve hátrányos eltolódás az iparcikkek áraihoz képest. Szétnyílása: a parasztsák rovására megváltoznak az árak.

Második jobbágyság: A XVI.-XVII. században ismét fokozódó mértékben vették igénybe a földesurak jobbágyaik terményjáradékait. Kiterjesztették majorságukat is, melyeket robotmunkával műveltetnek. Hogy a parasztokat rákényszeríthessék a munkára, megfosztották a korábban kivívott szabad költözködés jogától. (Kelet-közép Európa országaiban, elsősorban Lengyelországban).