ALTE DOCUMENTE |
VILÁGHÁBORÚ ELŐZMÉNYEI, OKAI, FŐBB ESEMÉNYEI 1942-IG - ELEMEZZE MAGYARORSZÁG HÁBORÚBA LÉPÉSÉNEK OKAIT ÉS A SZOVJETUNIÓ ELLENI HADMŰVELETEKET!
A világháború okai
Az I. világháborút lezáró békék nem oldották meg az alapvető problémákat. A háborúra való készülődés Németor 11311b110l szágban gazdasági program is volt egyben, ez párosult az agresszív külpolitikával. Mindemellett az antanthatalmak engedékenynek mutatkoztak, mindenáron a béke fenntartására törekedtek. Az Egyesült Államok elzárkózott az európai politikától, a Szovjetunió pedig kiegyezett Németországgal (német-szovjet megnemtámadási szerződés), ezzel Hitler biztosította magát kelet felől.
A világháború sajátosságai
A II. világháború folyamán totális háború folyt, azaz minden erővel, minden téren, a gazdaságot, a társadalmat nem kímélve a végsőkig. A háború főszereplői az új, tömegpusztító fegyverek voltak. A harcok a polgári lakosságot közvetlenül és súlyosan érintették (bombázások, népirtások).
A háború szakaszai
A német-szovjet terjeszkedés és együttműködés időszaka (1939-1940)
Lengyelország lerohanása (1939. szeptember 1.)
Furcsa háború (Nagy-Britannia és Franciaország nem avatkoznak be)
Balti államok szovjet bekebelezése, finn-szovjet háború
Dánia, Norvégia német megszállása (1940. április)
Franciaország, Benelux-államok megszállása
A német sikerektől a lassú fordulatig (1940-1942)
Angliai csata (bombázások - viszontbombázások; német vereség)
Háromhatalmi egyezmény: Berlin-Róma-Tokió tengely
Olaszország afrikai és balkáni kudarcai
Észak-Afrikai hadszíntér (Rommel sikeres támadása a brit erők ellen)
A Balkán lerohanása
Német-szovjet háború (1941. június 22-től)
Japán támadás (Pearl Harbor) - amerikai hadba lépés (1941)
A fordulat (1942-1943)
A japán támadás megállítása a Midway-szigeteknél
Sztálingrádi vereség (1942-1943)
A szövetségesek olaszországi partraszállása (1943)
Atlanti csata (amerikai hadihajók és tengeralattjárók ellen)
Teheráni konferencia (Churchill, Roosevelt, Sztálin)
A szövetségesek győzelme (1943-1945)
Normandiai partraszállás (1944. június 6.)
Japán vereségek
Jaltai konferencia (1945)
Német kapituláció (1945. május 8.)
Potsdami konferencia
Atomtámadás Japán ellen - a világháború vége
Magyarország háborúba sodródása
Az 1938-as első bécsi döntés értelmében Magyarország birtokba vette a Felvidéket. Teleki Pál miniszterelnök arra törekedett, hogy Magyarország a fegyveres semlegesség politikájával kimaradjon a világháborúból, és katonai erejét őrizze meg a háború utáni rendezés idejére. Ezért ígéretet tett a brit kormánynak, hogy Magyarország nem adja fel semlegességét, nem enged át német csapatokat. Teleki tehát 1939-ben elutasította azt a berlini kérést, hogy a németek csapatokat szállíthassanak a Felvidéken keresztül Lengyelországba. A határ nyitva maradt, hazánkba lengyel menekültek érkeztek (főként katonák). A németek a lengyelbarátságra a hadianyag-szállítás leállításával válaszoltak.
Az 1940. augusztus 30-ai második bécsi döntés visszaadta Magyarországnak Észak-Erdélyt és a Székelyföldet jelentős nemzetiségi lakossággal. Teleki mindent megtett annak érdekében, hogy az erdélyi bevonulás megbékélést hozzon: ő nem az elmúlt évek sérelmeinek megtorlásában, hanem egy türelmes nemzetiségpolitikában látta a kiutat.
Magyarország számára Jugoszlávia volt az egyetlen lehetőség, hogy kijárata maradjon a német "élettérből". Ezért a két ország 1940-ben örök barátsági szerződést kötött egymással. 1941-ben a németek hozzákezdtek a görögországi hadjárat előkészítéséhez, Bulgáriát és Jugoszláviát csatlakoztatták a háromhatalmi szerződéshez. A jugoszláv ellenállás miatt Hitler üzent Horthynak, hogy Magyarország engedje át a német csapatokat, és vegyen részt a Jugoszlávia elleni harcokban - cserébe a délvidéki területekért. Horthy erre igent mondott, Teleki viszont látta, hogy ezzel hazánk a náci birodalom csatlósává válik. Ezzel összeomlott Teleki koncepciója. A miniszterelnök 1941. április 3-án öngyilkos lett.
A német haderő lerohanta Jugoszláviát, Magyarország birtokba vette Bácskát, a baranyai háromszöget és a Mura-vidéket. Kassa feltételezett szovjet bombázása (1941. június 26.) ürügyet adott Bárdossy László miniszterelnöknek, hogy bejelentse: Magyarország és a Szovjetunió között beállt a hadiállapot. Az év végén beállt a hadiállapot Magyarország és Nagy-Britannia között is, és Bárdossy hadat üzent az Egyesült Államoknak is.
Harcok a Szovjetunió ellen
1941. július: 45 000 magyar katona lépi át a szovjet határt
1942. április: megkezdődik 200 000 katona és 50 000 munkaszolgálatos kiszállítása a Don partjára
1943. január: a szovjet hadsereg általános támadása, áldozatul esik ennek a
Voronyezs térségben harcoló 2. magyar hadsereg
1944. április: a szovjet fronton támadásra vezénylik az 1. magyar hadsereget
(300 000 magyar katona harcolt a nácik vesztett ügyéért)
|
