Középkor: Európa szempontjából kiemelkedő fontosságú
Mare Nostrum: Földközi-tenger elnevezése a rómaiak által ("a mi tengerünk")
Finister: világvége (Finster-fok)
Súlypont: Mediterráneum
Középkor szimbolikus vége: 1492
Római Birodalom hivatalos megszűnése: 1806
Nagy Károly: kulcsfigura, egységes Európa törekvések
Ókor vége: Európa törésvonala kelet-nyugati irányú, tehát észak-dél dichotómia - óriási kulturális különbségek
Középkor: észak-dél törésvonal, kelet-nyugat dichotómia
antik örökségből (Imperium)
"barbár" (Imp.-on kívüli) örökségből táplálkozik
kereszténységből
i.e. 776 görög időszámítás kezdete, "e 16316s189q urópai kultúra szimbolikus kezdete", polisz!
i.e. 753 római időszámítás kezdete
expanzió - gyarmatosítási törekvések
főníciai betűírás átvétele
homéroszi eposzok
Ivins: középkor jelentősége, találmányok, technikai és technológiai eljárások feltalálása
Európa földrajzilag értelmezhetetlen, nem önálló kontinens: Eurázsia
Kulturálisan önálló kontinensnek tekinthető.
Európa regionális felosztása teljesen más, mint kulturális felosztása.
Szűcs Jenő - régiók: strukturális modellek (kulturális, történelmi régiók)
Magyarország földrajzilag Közép-Európához tartozik, ám történelmi-politikai szempontból sokszor sorolódott Kelet-Európához.
A geográfiai helyzet meghatározó (pl. Isztambul).
Hatalmi szemponból: centrum - periféria (Kosáry D.: fennsík - perem)
Egy adott terület a történelmi fejlődés során különböző régiókból áll össze, ezek fejlődése egyenetlen. Az épp legfejlettebb zónákat nevezzük centrumnak, a fejletlenebbet perifériának.
Nagy-Britannia (splendid isolation - áldott elszigeteltség!):
geográfiailag perem - gazdaságilag centrum
Petrella: A nemzetállamok létrejöttének lényege a centrum - periféria harca.
Az európai kultúra gyökerei: i.e. 776, a görög időszámítás kezdete.
Szűkebb értelemben: az európai történelem kezdete a Római Birodalom (Imperium) vége körül keresendő.
Az Imperium eszméje meghatározta a (kora)középkori Európa történetét.
translatio imperii: a birodalom átörökítése
renovatio imperii: a birodalom felújítása
versengés: ki a birodalom örököse? ki a császár? - központi kérdés
→ aki a császár, az az örökös
A Nyugati Császárság bukása után a római kultúra töretlenül él tovább - római és antik tradíciók szimbiózisa.
nem pejoratív
barbaroi: nem görög népek, de a görögség mellett élők
barbari (Róma):
rómaiak
görögök
barbárok: minden más nép
a germán törzsek tartoznak elsősorban ide
i.sz. II. sz.: cimberek és teutonok első megjelenése
római - germán kapcsolatok:
kultúrák találkozása
folyamatos konfliktusok, de állandó gazdasági kapcsolatok
kölcsönös akkulturáció (germanizáció, romanizáció) →
gyökeresen új kultúra: európai, egységes középkori keresztény kultúra
Germánok
szász - gót csoport:
kontinentális csoport
északi-tengeri csoport
legfontosabb képviselők:
vizigótok (vesi: bölcs, derék)
frankok
angolszászok
Dél-Skandinávia, Baltikum: Germán őshaza?
Róma számára tökéletes kudarc; szégyene, mélypontja
a Birodalom dezintegrálódása
- palotaforradalmak
- germán betörések
damnatio Memoriae: az emlékezet eltörlése
(cserélhető fejű császárszobrocskák)
- legnagyobb gazdasági válság
- infláció
- városi élet kevésbé virágzó
kedvező helyzet az új ideológiák számára
- kevesebb rabszolga a nagybirtokon
bérlők: függő viszonyban lévő parasztok
Diocletianus (284 - 305)
újjászervezi a Birodalmat
stabilizálja a helyzetet (ideig-óráig), de:
szenátus: formális szerep
Itália központi szerepe megszűnik
már nem Róma a főváros
Nyugati társcsászárt nevez ki
Constantinus: Diocletianus helyére
- kelet - nyugat dichotómia létrejötte
- kereszténység legitimálása
Milánói ediktum: keresztényüldözés megszüntetése
bevett vallásnak tekinti, legitimálja
még nem államvallás!
(a világon először államvallás a kereszténység: 301 Örményország)
I. egyetemes zsinat - Niceai zsinat
a császár elnököl az egyház világi fejeként
5 pátriárka:
Jeruzsálem
Antiochia
Konstantinápoly
Alexandria
Róma (egyetlen a nyugati félen)
Constantinus újjálapítja Byzantiumot: Konstantinápoly (erődváros)
A Bizánci Birodalom alapja ez az erődváros, sokáig bevehetetlen
körül kezdődött (kb. 2 évszázadon keresztül) a nagy népvándorlás →
Európa politikai térképe totálisan és tartósan átalakul
Kb. 350-től az 1300-as évekig: eurázsiai népmozgás
domináns népmozgás: ázsiai eredetű népek (pl. türkök) nyugat felé vándorlása
hunok megjelenése → germán törzseket nyomják a Birodalom felé maguk előtt
(hunok: nyugati /Attila/ és keleti)
Európa népessége 30%-kal csökken a népvándorlás alatt
Nagy Theodosius
vizigótokat (nyugati gótokat) letelepíti a Birodalmon belül
megmarad a politikai szervezetük
első germán enkláve a Birodalmon belül → híre megy → egyre erősebb germán fenyegetés → egyre több germán törzs letelepítése → dezintegráció
Római Birodalom egyetlen államvallása a kereszténység → pogányüldözések
Theodosius véglegesen felosztja a Birodalmat két fia között (K: Konstantinápoly, Ny: Ravenna)
→ KI A VALÓDI ÖRÖKÖS? - állandó versengés
391 - 395: KÖZÉPKOR KEZDETE
Vandálok és alánok áttörik a limest (határt)
Gallia és Hispánia elveszik a Birodalom számára
Britek → Nagy-Britannia
Nagy Szent Leó
a római pátriárka primátust élvez a keletiekkel szemben
egy időre megszakad a Nyugati Császárság folytonossága (Odoaker)
jelentős esemény, de nem korszakváltás
Ostogót(?) Császárság: Itália, Ravenna
450 körül angolszász törzsek inváziószerűen megszállják a sziget (Nagy-Britannia) déli részét, keltákat innen kiszorítják
Arthur mondakör: britek (kelták) harca az angolszászok ellen
V.század folyamán:
jelennek meg a szlávok
germán - barbár törzsek: Nagy Barbár Királyságok; legfontosabb: Vizigót Királyság → fénykorában az Ibériai-félszigeten; arabok benyomulása: az északi sávot soha nem tudták elfoglalni (Baszkföld, Asztúria)
Kereszténység államvallás → germán törzsek rohamos gyorsasággal vették fel, de az ariánus ágát (az első eretnek vallás; Arius: szentháromság hierarchikus volta).
Vizigótok fennmaradásának kulcsa: időben visszatértek az ariánus vallásról az ortodox kereszténységre.
Frankok soha nem vették fel az ariánus vallást, hanem egyből az ortodox kereszténységet (egyedül a germán törzsek közül).
Ortodox - ariánus ellentétek:
politikai érdekek
eretnekség elleni harc
Kelet-Római Császárság (Nearoma)
Sokáig anarchikusnak, dekadensnek, elítélendőnek tartották → modern bizantológia relativizálni próbálta a képet (L. Bréhier).
Bizánc: nem helyes az egész birodalomra alkalmazni
Másik elnevezés: Görög Császárság
Ők magukat egyszerűen Római Birodalomnak nevezték.
Egyetlen legitim örökösnek tartotta magát, a folytonosság fennmaradt.
A két császárság közti ellentétek egyre inkább vallási alapokra tevődtek át.
Szkizma: egyházszakadás
ariánus
nagynyugati (mindkettő ideiglenes)
A szkizmák határozták meg a K-Ny-i kapcsolatot.
Justinianus
Kelet-Római Császárság fénykora
hódítások
kísérlet a Római Birodalom egységesítésére
Justinianus halála után egyre több ellenség (szlávok, perzsák).
Nagy langobard invázió: Pannóniából Itáliába
a nagy népvándorlás utolsó mozzanata
megszünteti a Kelet-Római uralmat Itáliában, Ravenna kivételével
Konstantinápoly: Európa kapuja, védőpajzsa
első arab ostrom
törökök elfoglalták
nyugati szerzetesség megalapítása
Szt. Benedek megalapítja az első bencés kolostort
Szerzetesség:
nyugati
keleti
ír
Ír egyház:
soha nem ismerte el Róma közvetlen fennhatóságát
kolostori hálózat (nem püspökség)
Nyugati szerzetesek:
felszentelt papok
szerzetesrendek
közösségi szervezet: munkavégzés, regulák jellemzik
Keleti szerzetesek:
aszkéta és remete mozgalmakból nő ki
kontempláció: tétlen szemlélődés
szélsőséges aszketizmus
mérsékelt munkavégzés
keleti kereszténység eredetileg: aszketizmus és önsanyargatás
Szerzetesség alappillérei:
szüzesség
engedelmesség
szegénység
Nagy Szent Gergely
megváltoztatja a pápaság intézményét
megalapozza a pápa világi uralmát
Hidzsra
az arab időszámítás kezdete
meghal Mohamed (1. kalifa)
E 10 év alatt meghódítják az Arab-félszigetet és iszlamizálják (perzsák és rómaiak ellen).
Arab Birodalom: muzulmán hívő közösséget jelentett
Omár (2. kalifa)
Dzsihád meghirdetése: a vallás szisztematikus terjesztésének a kötelezettsége; ha lehet, békés eszközökkel, de ha nem, akár háborúval is (szó szerint valóban Szent Háborút jelent)
Páratlanul gyors terjeszkedés, amit nem lehet gazdasági okokkal magyarázni → ideológiai okok.
elfoglalja a Közel-Keletet: Egyiptom, Irán, Ciprus és Rodosz, Örményország
VII. szd: Közel-Kelet az övék
Központ: Damaszkusz, majd Bagdad
674 - 678 Konstantinápoly 1. ostroma (664?)
egész Afrika partvidékét elfoglalják
Elérik az Atlanti-óceánt
Észak-Afrika az uralmuk alatt
átkelnek Gibraltáron → megvetik a lábukat Európában
Jerez de la Frontera ütközet
megsemmísítő csapást mérnek a vizigótokra
elfoglalják az Ibériai-félszigetet
keleten elérik az Indus völgyét
a birodalom eléri legnagyobb kiterjedését
→ dezintegráció
Kordobai Emirség
Arab államtól független, az első ilyen
megindul az Arab Birodalom felaprózódása
Az arabok révén jutott el Európába: Arisztotelész, keleti találmányok
Szűcs Jenő: Európa történelme akkor kezdődik, amikor az arabok Észak-Afrikát kikapcsolják az európai vérkeringésből.
A centrum északabbra tolódik.
Az egyetlen germán törzs, amely nem az ariánus, hanem az ortodox kereszténységet vette fel.
Első frank király: Klodvig - a Frank Királyság megalapítója
A királyság tagolt:
Austasia
Neustria
Klodvig a Meroving dinasztia megalapítója
Halála után: hatalom az udvar kezében, maiordomus az állam élén
Pippin (Középső Pippin) - Austasia
Karoling dinasztia megalapítója
Maiordomus volt, megkoronáztatta magát
Támogatás: frankok és a pápaság szövetsége
Egyesíti a két királyságot (Austasia és Neustria)
Martell Károly: Pippin fia
Karolingok hegemóniájának kiterjesztése
Martell Károly - arabok
Poitiers-i ütközetben hatalmas ütközetet mér rájuk
Elakad az arab terjeszkedés
Kis Pippin: Martell Károly fia
Nagy Károly uralkodása
egységes nyugati keresztény kultúra dominanciája
hódítások
frank hegemónia
frank típusú hűbérrendszer
frank típusú egyházszervezet
határok: keletről Elba és Duna, célről Appeninek, nyugatról Pireneusok
pápaság egyre jobban függ a frankoktól
Nagy Károlyt császárrá koronázza III. Leó pápa Rómában
renovatio imperii
a pápa deklarálja, hogy Nagy Károly a római császárok örököse
birodalmának elnevezései:
Imperium Christianum
Regnum Christianum
Regnum Europae
Imperium Europae
Frank Birodalom - Szent Római Birodalom
Szent Római Birodalom 1806-ig virtuálisan létezett (1806-ban Napóleon lemondatja a Szent Római Császárt)
császár megkoronázásának joga nyugaton a pápáé
elismerik Nagy Károlyt császárnak a Kelet-Római Birodalomban
cserébe megkepják Velencét
előrevetíti a Kelet-Római Császárság bukását
képromboló zsinat
képtisztelő zsinat
Nagy Károlytól várták a vita eldöntését → ő mindkét zsinat határozatait elveti
elhatárolódik kelettől
Frankfurti birodalmi zsinat
Libri Carolini - a frankok válasza
[Szűcs Jenő Közép-Európa definiálása]
Karoling Birodalom keleti határa: Elba, Saale, Lajta
→ az akkori Európa legfontosabb belső határa
nyugat: keresztény Európa
kelet: Keleti Császárság
kettő közé ékelődve: Közép-Európa
keresztény ~ Európa ~ nyugat
Bizánci szemszögből a Nyugati Császárság barbár (germán)
nagy egyházszakadás (szkizma)
végleg elszakadt a keleti és nyugati kereszténység
kölcsönösen kiátkozzák egymást
A Karoling Birodalom 800-as keleti határa és az 1054-es valláshatár között: Közép-Európa
Átmeneti jellegű terület, kulturális szempontból is.
Kelet:
reformáció az 1054-es határtól keletre nem terjedt
a nagy művészeti stílusok sem terjedtek
autonóm város intézménye ismeretlen
rendi tásadalom (ismeretlen?)
800-as határ két markáns reprodukciója:
XVI.sz. török hódítás ékként verődik a két határ közé
XX.sz. HIDEGHÁBORÚ
Az 1054-es határnál e két ízben dominánsabbá vált a 800-as.
Verduni szerződés: felosztják Nagy Károly birodalmát
Kopasz Károly
Lothar
Német Lajos
Merseni szerződés (Verduni szerz. korrekciója)
francia, német, olasz nyelvterület kialakulása
francia - német határ: Lotharingián át húzódik (tehát megszűnik a lotharingiai sáv)
Ribemonti szerződés
Burgundi Királyság beékelődik
ez a négyes struktúra nem tudott stabilizálódni
Karolingok német ága kihal
Karolingok francia ága is kihal
a Capeting dinasztia oldalágon 1848-ig fennmarad
a frank birtokrendszer európai birtokok tipikus modellje, frank jogrendszer is tipikus modell
szabadparasztság és kisbirtokok visszaszorulása
regionális hatalom, röghözkötés
nagybirtok: terra dominica (belső rész) és terra mansionata (külső sáv)
terra dominica: földesúr kezelésében van, jobbágyokkal művelteti
terra mansionata: parasztokkal művelteti
szabadparasztok (prekaristák): nem kellett robotolni, csak terményjáradákot fizetni
birtokadomány: benefitium → nem öröklődött
senior - vazallus viszony
IX - X.sz-tól: feudum → már öröklődött (877 Kopasz K.) → feudalizmus tipikus modellje
e struktúra szerint szerveződik újjá Európa
X - XII.sz.: nagy agrártechnikai forradalom
vaseszközök
kerekes eke
borona
vízimalom születése és
lópatkolás elterjedése
hám, kengyel
lóvontatás
háromnyomásos földművelés
átlaghőmérséklet magasabb volt
→ demográfiai robbanás
belső kolonizáció: szűzföldek feltörése
külső kolonizáció: nyugati telepesek kelet felé való kirajzása (főleg Baltikumot érinti)
normann: északi ember
~ viking: öblök gyermekei
dánok, svédek, norvégok ősei
780-as évek normann zsákmányoló portyák
Nagy-Britannia:
kelták
angolszászok
normannok
Izland és Grönland gyarmatosítása
1000 tájékán Vörös Erik fia: Amerika
varégok: Kelet-Európa felé portyázó normannok
Ruik, normann zsoldosvezér Novgorodban dinasztiát alapít
XVI.sz végéig a kievi és moszkvai uralkodók tőle származtatják magukat
Konstantinápoly első orosz ostroma
keleti kereszténység uralomra jut Oroszországban
keleti kultúra dominánssá válik
Keleti-Frank uralkodó letelepíti a normannok egy csoportját a Szajna torkolatánál: Normandia
Dél-Itáliában normann uralom
Roger (?) egyesíti a dél-itáliai államokat Szicília központtal
kisöprik az arabokat
1600-as évekig legjelentősebb skandináv nép: dán
dán hegemónia
Hastingsi csata
Hódító Vilmos megszerzi az uralmat → angol - normann feudális állam
1170-es évektől angolok írországi terjeszkedés
meghódítják a Walesi Fejedelemséget
X.sz végétől önálló Velencei állam
Kiváltságok a Keleti és Nyugati Császárságban
Itáliai városfejlődés:
városi élet folyamatos a Római Birodalom óta
városok püspökök hűbéresei
nemesség dominánsan városokban lakik és intenzíven részt vesz a közéletben
lombardiai városi mozgalom
autonómia megcélzása
európai tendencia: a király a parasztsággal szövetkezik a nemességgel szemben
XII.sz-tól a Nyugat-Római Császárság bukásáig latin hatás
Német terjeszkedés az Elba - Saale vonaltól keletre, a Baltikumig elért
Ekkor szlávok még pogányok → keresztesháborúnak nevezték, ezzel indokolták
Augsburg
véget értek nyugaton a pogány támadások
jelentős külső veszély 955 előtt: arab, normann, magyar
Nagy Ottó koronázása
az egész nyugat-európai kereszténység elismeri
bizonyos szempontból ez is renovatio imperii
Szent Római Birodalom legvirágzóbb periódusa
hatalmának alapját az egyházi hűbér (birtok) alkotja
választófejedelmek választják a császárt, a pápa koronázza meg
"Ottók korszaka" (I., II., III. Ottó)
birodalmi és millenáris eszme megerősödése
→ szász dinasztia
Madarász (III.) Henrik (1039 - 1056): Szt. Római Birodalom tetőpontja, a pápa abszolút a császártól függ
Többször betört Magyarországba
Cluny reformmozgalom:
pápaválasztás legyen a bíborosok joga
pápa legyen a legfőbb vezető
még hierarchikusabb egyház
→ INVESZTITURA: a püspök hűbérbe iktatása
Wormsi konkordátum: a pápát a császár iktatja be
Stauf és Guelf (Gibellin ↔ Guelf) dinasztikus küzdelem
Guelfek ↔ pápa → a birodalom szétforgácsolódása
Gibellinek: pápa-párti olaszok
Legnanoi ütközet
polgári hadsereg (városok) győz a lovaghadsereg fölött
→ lombardiai városok autonómiája
I. Frigyes átszervezte a birodalom hűbéri rendszerét.
Papok, világiak jogköre egyre szélesedett (szétbomlás 300 államra)
Hamsa szövetség: észak-német kereskedők szövetsége
k-ny irányú
kereskedelmi fölény szárazföldön, dánok legyőzése (2x)
kogge típusú (evező nélküli) vitorláshajó feltalálása
200-nál több város, központ: Lübeck
XIII.-XIV.sz: a baltikumi hegemónia a hamsáké lesz
II. Frigyes egyesítette Szicíliát a birodalommal, fejlett hivatalnokállam jött létre.
Nem érdekelte Németország.
A XIII.sz. derekán a Szt. Római Birodalom már csak önálló fejedelemségek társulása
I. (Habsburg) Rudolf a dinasztia megalapítója
Ausztria és Stájerország megszerzése
Világi hatalma is erősödik
3 ősi (svájci) kanton szövetsége (Schwyz, Uri, Unterwalden) a Habsburg követelések
ellen
Észak-Itáliában független, autonóm városállamok alakulnak, először Firenzében: digarchikus köztársaság.
Itália vezető hatalma bankár és kereskedő réteg miatt; első aranypénz
Másik vezető hatalom ekkor Európában: Flandria
Velence végleg legyőzi Genovát
Velence terjeszkedése
Levantei kereskedelem elsőszámú városa
Megszerzi Dalmáciát
Köztársasági látszat, valójában egy családé a vezetés
→ tirannátus a hivatalos államforma Velencében és Firenzében
ezek az udvarok töltik a mecénás szerepét a reneszánszban
Mediciek Firenzéje
pápaság hatalmának virágkora
Dél-Itáliában anjou uralom, majd Aragóniáé lesz Szicíliával együtt
XI.sz. rekongvista (?) keresztesháború
Pireneusi-fsz. felszabadítása az arab uralom alól
I. Alfonz
Portugália megalapítója és királya
Függetleníti hercegségét a Leóni Királyságtól és pápai hűbérré válik (1143)
XIII.sz-ra a félsziget nagyjából keresztény kézen van
Kereszteshadjáratok kora
(Runciman: A kereszteshadjáratok története; Konstantinápoly)
7 hadjárat volt
cél: Szentföld felszabadítása az iszlám uralom alól
megvalósult egy összeurópai összefogás, amit a pápa is támogatott
pápa, lovagság, kereskedők
római egyház expanziója
itáliai kereskedővárosok expanziója
az első hadjárat sikerrel járt: évtizedekre elfoglalják Jeruzsálemet
lovagrendek létrehozása
gazdasági és kulturális jelentősége nagy, sokmindent átvesznek kelettől (johannita templomos német lovagrend)
a német lovagrend a Baltikumra került: krisztianizálni (vagy kiirtani) a poroszokat (szlávok); asszimiláció → elnémetesedés
kelet felé is próbálnak terjeszkedni, de ezt megakadályozzák az oroszok (1242)
a Grünwaldi csata (1410) vet véget a német lovagrendnek
Macedón kor: IX.sz utolsó harmadától a XI.sz-ig
Döntő győzelem a bolgárok felett
a kereszteshadsereg elfoglalja és feldúlja Konstantinápolyt (4. hadjárat)
→ a császár Kis-Ázsiába menekül
a római egyház alá rendelik a keletit egyházat
görögök visszafoglalják a latinoktól
az állam már csak a város és környéke, de még császárság
II. Fülöp Ágost (1180 - 1223) az összes francia területet egyesíti → Francia Királyság
Szoros szövetség III. Ince pápával → befolyásolja Ágostot → az albigensek (katar eretnekség dél-franciaországi képviselői, előreformációs mozgalom) ellen kereszteshadjáratot hirdet
→ provanszál kultúra teljesen megsemmisül
a bíborosok francia származású pápát választanak
Avignon a pápa székhelye
a pápa visszatér Rómába; központ: Laterán, majd Vatikán
francia párt ↔ olasz párt → két pápa → ellenpápák
Nagy nyugati egyházszakadás (szkizma/schisma)
Konstanci zsinat véget vet ennek: egy új pápát választanak
a zsinat a leghivatottabb a kereskedelem képviselésére (?) (1414 - 1418)
Százéves háború
igény a francia trónra
Flandria (Hollandia és Belgium) fontos szerepe
a francia király megtiltja a gyapotimportot → Angliába települnek a posztókészítők, takácsok → Anglia a textilipar központja
az első periódusban az angolok majdnem egész Franciaországot elfoglalták
végül Franciaország megerősödve került ki a háborúból
→
nagybirtok megszűnése
központosított állam
az alapok megteremtése
XV.sz végére Burgundia is a franciáké
Nagy pestisjárvány; a "fekete halál"
Szicíliában jelenik meg, onnan terjed szét egész Európában
Demográfiai jelentőség
Mentalitásbeli változások
(E. Friedell: Az újkori kultúra története) - az újkor nyitányának tartja a járványt
XIV.-XV.sz több rendi monarchia alakul ki Európában
Rendi gyűlés: királyi hatalom ellenőrzése
Anglia, legelső rendi gyűlés
1320-as évek új agresszív nagyhatalom: oszmán törökök
elfoglalják az arab világ magvát
elfoglalják Gallipolit
- Konstantinápolyt akarják maguknak
- Bekerítik a császárságot, de nem tudják bevenni
- Fokozatosan elfoglalják a Balkánt
- Velence minden területét elfoglalják
- Kérdésessé válik a keleti luxuscikkek beszerzése
- Az európai tengerészek új irányba kezdenek tapogatózni:
Portugálok megkezdik Afrikát körbehajózni dél felé: 1484 Jóreménység foka
Firenzei zsinat: a Kelet-Római Császárság világi képviselői elfogadják az egyházszakadás megszüntetését → egyesült erővel a muzulmán hódítók ellen
sikertelen lesz a keleti papság miatt
oroszok nem ismerik el a konstantinápolyi pátriárkát
törökök elfoglalják Konstantinápolyt → Isztambul
szultán központja
Nándorfehérvári diadal (Hunyadi János)
következmények:
a nyugati császárság ellenfél nélkül maradt
III. Iván cár elveszi az utolsó Kelet-Római császár lányát → császárrá kiáltja ki magát, és Moszkvát 3. Rómának nyilvánítja
A keleti kereszténység vezetésének joga Moszkváé: translatio imperii
A cár az ortodox ehyház keleti védelmezője
Az újkor legtartósabb konfliktusa: orosz ↔ török
Az oroszok fel akarják szabadítani a Balkánon élő keresztényeket
Cél:
Isztambul elfoglalása, de ez nem sikerül az oroszoknak
A tengerszoros elfoglalása is sikertelen
Kalmari Unió: jelentős skandináv szövetség
átrendeződés: svédek fölénye a dánokkal szemben
Vasa dinasztia Svédországban
Schlswig-Holstein: dán - német konfliktusok
XV.sz derekán dél-német kereskedővárosok hegemóniája Augsburg központtal
(~ firenzei bankárdinasztiák)
A bányák többségét megszerzik a fuggerek (→ fukar)
Alpoktól északra dél-német reneszánsz kibontakozása (földgömb, zsebóra; a föld gömbalakja még kérdéses)
Kezdete:
eseménytörténetileg: 1492 (szimbólumértékű dátum)
egyháztörténetileg: 1517 (reformáció kezdete)
E. Friedell: 1347 (nagy pestisjárvány)
Marx: 1640 (Angol polgári forradalom)
Újkor lényege az európai expanzió.
1437-től csak Habsburg-házi császár ül a trónon, 1740-ig.
Ezután Lotharingiai Ferenc lesz a császár (Habsburg Lotharingiai Ottó)
Cél: növelni európai birtokainak terjedelmét.
Ez háború nélkül sikerült, ügyes házasodás révén.
I. Miksa (1493 - 1515) - a választófejedelmek választják
hegemóniát tovább fejleszti
megszerzi Németalföldet (Hollandia, Burgundia)
Jagelló dinasztiával kötött szerződés: jogot szereznek az üres pozíciók betöltésére a magyar és a cseh trónon
Kasztíliai és aragóniai nagyhatalmak közötti házasság: katolikus királyok (Aragóniai Ferdinánd és Kasztíliai Izabella) - befejezik a reconguistát (Ibériai-fsz. visszafoglalása)
Portugália királya egyesíti a félszigetet a Spanyol királysággal (????): ez a Habsburg dinasztia kezére jut, házasodás révén
Észak-Amerikában partot ér az első európai (Cabot) a normannok után
Tordesillasi szerződés: a portugál és a spanyol királyi ház között
VI. Sándor pápa kijelölt egy meridiánt, amely szerint felosztotta az újvilági területeket:
A vonaltól keletre a portugáloké (Brazília), nyugatra a spanyoloké
Zaragozai szerződés: új meridián
Ázsia keleti részén jelölik ki
Gyarmatosítás: eltérő célok, eltérő módszerek
spanyolok célja a hódítás, kirablás → valódi gyarmatokat hoznak létre
portugálok célja kereskedelmi hálózat kiépítése az egész világon → soha nem lesz erős gyarmatosító, nem végeznek népirtást sem; nincs valódi gyarmatuk, hanem kereskedelmi telepeik és támaszpontjaik vannak → elvesztik ezt a hálózatot
Megnyílnak a "nemesfémcsapok" az Újvilágból, az európai aranykészlet megnő → árforradalom (nőnek az árak).
Aki a nemesfémet az országban tudja tartani, annak ez pozitív folyamat (pl.: Franciaország), aki nem, annak negatív folyamat (pl.: Spanyolország)
Gazdasági hatékonyságát tekintve Európa fokozatosan a többi kontinens fölé emelkedett.
A XIX.sz végére a Brit Birodalom a világ leghatalmasabb birodalma lett; ennek az I.vh. véget vetett.
Az újkorról általában:
- Folyamatos technológiai és gazdasági versengés.
- Európa gazdasági és katonai értelemben a többi kontinens fölé emelkedett.
- Eu. saját magát gerjesztve tett szert előnyre a kontinensek között.
- Európai felsőbbrendűségi tudat - Európa a világ közepe
- Kontinentális hegemónia (szinte világhegemónia)
- A középkori történelem miatt Eu. helyzeti előnyben volt.
- XVI.sz. spanyol hegemónia
- XVII.sz. francia hegemónia
- XVIII.sz. angol hegemónia
- A XIX.sz.-ot a nagyhatalmak stratégiai egyensúlya jellemzi (első fele: orosz hegemónia);
1815-re stabilizálódik a rendszer - 5 vezető nagyhatalom: Anglia, Franciaország, Ausztria, Poroszország, Oroszország - a diplomácia virágkora
- XIX.sz. második fele: (nagy)hatalmi politika
(Diószegi István: A hatalmi politika virágkora /1789 - 1939/)
- Európai egység eszméje (kulturális egység)
- Középkori felfogás szerint a lényeg a kereszténység
- Újkori felfogás szerint már inkább kulturális töltettel bír.
- Újkor: katolikus és protestáns Európa
- 1630 - 1730 barokk Európa; barokk fontos szerepe: megőrzite és átadta a felhalmozott tudást
- A forradalmak rombolták le a klasszikus Európát. (ancien régime)
- A XVII.sz-ban minőségi változások:
gazdaságtörténeti
középkori keretek változása
határok állandósulnak
járványok leküzdése
szellemtörténeti változások (felvilágosodás előszele) - Descartes, Newton
V. Károly (1519 - 1556) - akinek birodalmában nem nyugszik le a Nap
Kezében a legjelentősebb, legnagyobb birodalom
Uralkodása alatt volt utoljára egységes a Habsburg Birodalom
Elsődleges riválisa:
I. Ferenc (1515 - 1547) francia király
Nyomasztónak tartja a Habsburg fölényt
Szövetségesei: protestánsok és törökök
Fő célja: V. Károly likvidálása
Kettejük küzdelme meghatározó.
Páriai (?) csata
a XVI.sz legnagyobb európai ütközete
I. Ferenc fogságba esik
Sacco di Roma: V. Károly feldúlta és kirabolta Rómát
Máltára telepítette a johannitákat
Itáliai háborúk: a XVI.sz közepére az itáliai városállamok elvesztik önállóságukat
a XVII.sz-ra egész Itália spanyol befolyás alatt
Luther fellépése: reformáció kezdete
Marbugi hitvita: elválik a kér reformációs irányzat → lutheránus - helvét ref. (kálvinista)
Augsburgi vallásbéke: akié a föld, azé a vallás (amilyen a fejedelem vallása, olyan az államé is)
Tordai edictum: vallási tolerancia legmagasabb szintje (Szapolyai János Zsigmond)
antitrinitarizmus (unitárius) vallás elismerése
német államok egy része katolikus, másik része protestáns
Protestantizmus (lutheranizmus): Skandinávia, Baltikum, német államok jelentős része
Katolicizmus: Franciaország, Ausztria, Itália
Helvét reformáció: Svájc, Skócia, Németalföld északi része, Franciaország déli része, Anglia, Magyarország - Erdély, Pfalz
Presbiteriánusok vagy puritánok: Angliából Amerikába emigráló telepesek, vallási menekültek: az Anglikán egyház üldözte őket
Nándorfehérvár eleste
Mohács
Lepantói ütközet: egyesült keresztény spanyol seregek győzelme a törökök felett (Don Juan)
német lovagrend birtokai szekularizálódnak → hercegség; első protestáns európai állam (1618: Poroszország és Brandenburg: Hohenzollern dinasztia /Németország alapja/)
jezsuita rend pápai jóváhagyása
Tridenti zsinat: rekatolizáció (ellenreformáció nem helyes kifejezés), katolikus reform
nemzeti nyelvű Bibliák, misék
jauzinizmus: reformmozgalom
II. Fülöp (1556 - 1598), spanyol király
a Spanyol királyság fénykora, legnagyobb kiterjedés
Európa első abszolút monarchiája
Spanyol hegemónia: spanyol barokk aranykora
Rendi gyűlés: Cortez
Sikertelen külpolitika
Gyenge gazdaság, nemesfémet nem tudták az országban tartani → merkantilizmus
Fülöp halála után totális gazdasági hanyatlás
(Fernand Brandel: A Földközi-tenger és a mediterrán világ II. Fülöp korában /I-III. köt./)
I. Erzsébet (1558 - 1603)
az angol tengeri hajózás és távolsági kereskedelem virágzása: a Brit Birodalom létrejöttének alapjai
az angol kalózhajók legyőzik a spanyol flottát
tengeri hegemónia fokozatosan az angolok kezébe kerül
az angol gyarmatosítás kezdete Afrikában
1562-től francia vallásháborúk
hugenottizmus ott virágzott, ahol egykor az albigens mozgalom (délen)
IV. Henrik (1589 - 1610) - nemzetközi tekintély
Nantes-i edictum: szabad vallágyakorlás a hugenottáknak
A XVII.sz végéig érvényben marad
XVII.sz: francia hegemónia
Richelieau (első miniszteri poszt): abszolutizmus megalapozása
németalföldi szabadságharc
önálló polgári köztársaság: a világ első köztársasága
Észak-Németalföld: Hollandia
A majdani belga területek Habsburg kézen maradnak
Belgium: katolikus; Hollandia: protestáns
Flotta kiterjesztése: portugál kereskedelmi központok elfoglalása
Anglia után a legjelentősebb tengeri hatalom
Holland városok: banki központok (Amszterdam)
Angol - skót perszonálunió → Nagy-Britannia (XVIII.sz-tól él az elnevezés)
a XVI.sz végére Írország is mindinkább függ Angliától
United Kingdom: Nagy-Britannia és Írország egyesült királyság
Írországot formálisan bekebelezik
XVII.sz-ra a svédek felülkerekednek a dán hegemónián - Skandinávia és Baltikum
II. Gusztáv Adolf király a hegemónia megalapozója, legnagyobb hadvezére
Harmincéves háború
vallásháborúnak indult, de nagyhatalmi küzdelem lett
fő hadszíntér: német államok
cél: protestáns német államok felszabadítása a Habsburg uralom alól
fordulat: svéd beavatkozás - Gusztáv Adolf Pomerániában partra száll
a beavatkozást az egyensúlyi politika határozta meg
Vesztfáliai béke
Spanyolország és Dánia elsüllyedése
Franciaország és Svédország meghatározó hatalom lesz
Portugália függetlenné válik
Angol - portugál szövetség állandósul
Svájc és Hollandia függetlenségének elismerése
Konzerválódik a német állam széttagoltsága (több, mint 300 fejedelemség)
Császári cím szimbolikussá válik
Svédek megkapták a pomerániai területeket
Poroszország tengeri kijárathoz jut → Poroszország - Brandenburg nagyhatalom; fejedelem: Frigyes Vilmos - megalapozza a német egység magját; hugenották befogadása; 1701: Porosz Királyság - Hohenzollern dinasztia
Augsburgi vallásbéke helyreállítása
Angol polgári forradalom (1640)
dicsőséges forradalom: ellenhatás az angol polgári forradalomra
Orániai Vilmos az angol trónon
alkotmányos monarchia; tipikus angol parlamentizmus
kapitalista szemlélet a domináns, polgárok hatalma
az angol gazdasági fölény alapjai ekkor jönnek létre
XVIII.sz: angol hegemónia Európában
Angol - holland szoros együttműködés
A "tengeri hatalmak" összefognak Franciaország ellen és megpróbálják terjeszkedését megakadályozni
XIV. Lajos (1643 - 1715)
az "igazi" abszolutizmus
Colbert gazdaságpolitikus a gyakorlatba is átülteti a merkantilizmust
az állam gazdasági egység
aktív külkereskedelem
nemesfémek felhalmozása
belső piac, infrastruktúra építése, fejlesztése
katonai kudarcok sorozata
gazdasági kimerültség
hugenották kiűzése
gyarmatosítás
Spanyol örökösödési háború (1701 - 1714)
Az angol beavatkozás célja, hogy az európai egyensúly ne boruljon fel.
Anglia ekkor szerzi meg Gibraltárt.
Nagy-Britannia születése
a monarchia egyre inkább szimbolikussá válik
Északi háború (1700 - 1721)
Véget vet a baltikumi svéd hegemóniának
Orosz nagyhatalmi korszak nyitánya
Örökösödési háborúk: spanyol, lengyel, bajor, osztrák (1747 - 1748)
Porosz király a kontinens legerősebb katonai nagyhatalma.
II. (Nagy) Frigyes: felvilágosult abszolutizmus
Hétéves háború (1756 - 1763)
Előzménye a diplomáciai forradalom: nemzetközi politikai rendszer megváltozása
Átalakulása: osztrák - francia közeledés
Ausztria fő ellensége Poroszország: osztrák - porosz viszály →
Porosz - angol közeledés
A háború ürügye Szilézia → porosz-ellenes koalíció (Poroszországot csak Anglia támogatta)
Egyben a gyarmati háború is kitör Anglia és Franciaország között Indiában és Amerikában (0.vh.)
Franciaország elveszíti gyarmatait, ezért újak után kell néznie.
Nagy-Britannia a világ legerősebb hatalmává válik.
elismerte az USA függetlenségét, Észak-Amerikából ki kellett vonulnia
Genova eladja Korzikát Franciaországnak (egy évvel később itt születik Napóleon)
XIX. századi általános tendenciák
a "hosszú XIX. század": 1789 - 1914 (rövid XX. század: 1914 - 1989)
modern nemzetállamok létrejötte
nagyhatalmi politizálás
egyensúly fenntartása, a diplomácia virágkora
imperialista típusú gyarmatosítás
első fele:forradalmak kora (E. Hobsbawm)
második fele: tőke kora
forradalmak: nemzeti küzdelmek az egységes és önálló államokért
új nemzetállamok születnek, pl.: Oroszország, Japán, USA
béke időszaka
nincs kontinentális méretű háború; ez kedvez a gazdasági, kulturális fellendülésnek
a Nagy Brit Birodalom: brit tőke globalizációja
a tőkebefektetés súlypontja már nem Anglia, de még Angliáé a haszon
(első koncentrációs tábor Afrikában a búroknál)
Napóleoni háborúk jelentősége:
7 különböző koalíció
formálisan is megszűnik a Szent Római Birodalom → osztrák császári cím
a polgári intézmények egész Európában szétsugároznak, ez követendő mintát jelent
Bécsi kongresszus (1814 - 1815)
minden nagyhatalom képviselteti magát
cél: Európa új rendje
a francia határövezetet megszállják a szövetségesek
Dél-Németalföld egyesül Hollandiával
1830: létrejön a független Belgium
írásban is garanciát nyer Anglia tengeri kiváltsága
örökös semlegesség deklarációja: Svájc
megerősítik azt a laza szövetséget (Deutsches Bund), melybe az osztrák területek már nem tartoztak bele
független lesz Piemont (az egységes olasz állam "elődje")
Oroszország Európa "csendőre" lesz - független nagyhatalom
A krími háborúval (1853) ér véget ez a konzervatív reakciós rendszer.
Nem voltak komoly háborúk, ez gazdasági, technikai stb. fejlődést eredményez.
Három fő támasza: Oroszország, Poroszország, Ausztria
Intervenciós jog: belépési, beavatkozási jog
1849-es orosz beavatkozás: ez ellen csak Anglia tiltakozott
Krími háború (1853 - 1856)
nagyhatalmi vetélkedés
oroszok maguknak akarták : Fekete-tenger, Isztambul, Boszporusz, Dardanellák; ezt az angolok elutasították a hagyományos egységes európai egyensúly fenntartása miatt
oroszok által kiprovokált háború törökök, angolok, franciák ellen
Ausztria és Poroszország semleges maradt
oroszok veszítettek
már modern értelemben is nyilvánosság előtt zajlott (sajtó, fotóriporterek)
1856: Fekete-tenger teljes pacifikálása
a Szent Szövetség vége
Oroszország elveszítette kontinentális vezető szerepét
a klasszikus diplomácia virágkora
Berlini kongresszus
Oroszország egyre inkább eltávolodik az osztrákoktól és a németektől
egységes olasz állam, a pápai állam megszűnik
egységes Német Császárság
független Izland
Ír Szabad Állam
1914-ben létező államformák:
nincs abszolút monarchia
3 alkotmányos monarchia (Spanyol Királyság, Német Császárság, Osztrák-Magyar Monarchia)
parlamentáris monarchia (Nagy-Britannia, Dán-, Norvég-, Svéd Királyság, Olasz Királyság, Belgium, Hollandia)
3 köztársaság (Franciaország, Svájc, Portugália)
|
