számú melléklet

Interjú Mátéffy Gyözövel, a Hargita Megyei Turisztikai Egyesület elnökével

Melyek azok a problémák, amik gátolják, lassítják megyénk turizmusának fejlődését?

Ha párhuzamot állítanánk térségünk és Magyarország turizmusa között, persze leszámítva a Balaton idegenforgalmát és egyéb, híresebb attrakciók látogatottságát, joggal állíthatom, hogy jobban állunk és jobb a jövőben is az esélyünk idegenforgalmi szempontból, mint az Anyaországnak. Ami hiányzik nálunk, az a szakembercsoport és a jól 414f59e képzett személyzet. Hiszen jelenleg a turizmusban, vendéglátásban olyan szakembercsoport dolgozik, mint amilyen turizmusunk volt 1995-ben, vagyis öreg, romos, elavult. Összegezve hiányzik a humán erőforrás.

Az utak fejlesztése hogy halad a megyében?

A turizmus egyik lényeges eleme a jó minőségű úthálózat. Ezek fejlesztése, mint minden más ágazat országunkban lassan halad, de már vannak biztató megvalósítások. A Magyarországra vezető (Csíkszereda-Udvarhely-Marosvásárhely-Kolozsvár-Nagyvárad) főútvonal mai állapotát össze sem lehet hasonlítani az 1992-es, 1993-as állapotával. Megyénkben tavasztól indul be az úthálózat fejlesztése. A jelek tehát ilyen szempontból is biztatóak.

Környezetvédelmi szempontból milyen teendőket javasol?

Vannak pozitív és természetesen negatív példák is. Sajnos a turista nem mindig vigyáz a tisztaságra, de persze van amikor nem is tudna, hiszen egyes helyeken kevés, vagy éppen hiányoznak a szemetes ládák, nincs kijelölve szeméttározó. Természetesen környezetvédelmi szempontból vannak hiányosságok, de ezek évről-évre megoldódni látszanak.

Hogy halad a privatizálás a régióban, vannak turisztikai komplexumok állami tulajdonban?

Ezen a problémán már túl vagyunk. Jelenleg megyénkben turisztikai egység állami tulajdonban nincs.

A szakképzettségről már tett említést Mátéffy Győző Úr. Turizmussal kapcsolatos képzések nem is léteznek a térségben?

Vannak olyan jellegű szakképzések, amik elvégzése szükséges a turisztikai-vendéglátói vállalkozások működési engedélyének kiváltásához. Ilyen tanfolyamok jelenleg Székelyudvarhelyen működnek. Ezek pár hónapos felkészítők, jelenleg a falusi vendégfogadás témakörében folyik a tanfolyam.Viszont a Babes-Bólyai Tudományegyetem gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozatán folyik felsőfokú képzés, de ennek profilja a földrajz (idegenforgalmi földrajz) szak.Összegezve vendéglátói vagy szálloda szak jelenleg nincs.

A Hargita régiót felkereső vendégeknek mit ajánlanak?

Ajánlataink végtelenek. Viszont van négy pont, amit ajánlásunk nélkül is felkeres a turista. Ezek a helyek: Korond, Csíksomlyó, a Szent Anna-tó és a Békási-szoros-Gyilkostó útvonal. Mint már említettem, ezeken kívül rengeteg attrakció van régiónkban, amit felkereshet az ide látogató.

A Hargita régió turizmusára mennyire jellemző a szezonalitás?

Jellemző, de nagyon kismértékben. Nyáron jóval több vendég érkezik térségünkbe, mint télen.

Minőségi szolgáltatásokat tudunk biztosítani?

Lassan próbálunk felzárkózni minőségileg is. Csak az idén hat sípályával több épült megyénkben. A jelek azt mutatják van igény és kereslet ezekre is. Svájcból hoztunk hótaposót, természetesen nem a legújabb technológiát, hanem a 1971-est, de nekünk ez egyelőre megfelel.

Hogy próbálják eladni, értékesíteni a régiót?

Létrehoztuk a Hargita Turisztikai Egyesületet, ami már hat éve működik. Ehhez további két megye Kovászna és Maros is csatlakozott. Ezen megyékben működő vendéglátó üzletek többsége tagja egyesületünknek. Róluk megjelent szórólapokat összegyűjtöttük és egy közös prospektust adtunk ki. Az egyesület számos kiállításon jelen van. Csak az idén 15 rendezvényre készülünk. Ezen kívül saját honlappal rendelkezünk.

A megyében található szállodák hogyan próbálják eladni szolgáltatásaikat?

Leginkább utazási irodák segítségével. De van példa, hogy egyénileg - értem itt azt, hogy Egyesületünktől függetlenül - is részt vesznek különböző kiállításokon. Viszont 2003-ban megjelent az egyéni turista. Az a turista, aki már 1990-től részt vett két-három alkalommal valamilyen csoportos kiránduláson térségünkben és most egyénileg is visszatért.

Léteznek turisztikai információs irodák?

Igen, Magyarországi mintára létrejöttek a Tourinfo irodák. Már működnek Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson és működött Marosvásárhelyen is de ezt - mivel ezen irodákat az Önkormányzatok működtetik - sajnos nem tudták fenntartani.

Mátéffy úr hogy látja, Magyarország Uniós csatlakozása milyen hatással lesz régiónk turizmusára?

Ha május 1-je után kérdezel, talán pontosabban tudok válaszolni. Az Anyaországból aki nyugatra szeretett volna utazni kirándulás céljából, az eddig is megtehette. Aki minket választott, neki is megvolt a lehetősége, hogy idelátogasson. Magyarországon az utazási irodák 60-70%-a nyugatra utaztat. Létezik 10-15 iroda, aki Romániába, pontosabban Erdélybe szervez utakat. Ez a jövőben sem fog lényeges változni. Egyszóval, nem hiszem, hogy minket befolyásolni fog Magyarország Uniós tagsága.

Mi az ami miatt idelátogat a turista?

Először is a látnivalók. Továbbá nálunk mindenre az olcsóság jellemző, a turizmusban a vendégszeretet, a tiszta és érintetlen természet. De ami nagyon lényeges és számunkra teljesen észrevehetetlen, csak a 800 vagy 1000 km utat megtett vendégnek kellemes meglepetés, hogy Romániában van egy nagy országrész, ahol magyarul beszélnek az emberek.

Milyen beruházások történtek régiónkban?

A Danubius szállodalánc a legnagyobb befektető. Megvásárolták a szovátai szállodát és teljesen újjáépítették. Az udvarhelyi Küküllő szállodában részes az ÁPV Rt.

Milyen javaslatai vannak a turizmus jobbá tételére?

Javaslat nagyon sok van, akárcsak tennivaló. Egyelőre jó minőségű szálláshelyeink vannak. Jó minőségű programokra lenne szükség, amiket a vendégeknek tudnánk ajánlani. A vendégéjszakák számát kellene növelni. Meghosszabítani a téli szezont. Ismételten mondom, programcsomagok kellenek, hiszen csak olyan vendég jön, akinek valamilyen kikapcsolódást ajánlunk. A falusi turizmust össze kellene hangolni a szállodák szolgáltatásaival. Törekednünk kell térségünk megismertetésére, hiszen volt már példa egy szolnoki kiállításon, hogy megkérdezték: "Csíkszereda 50 km- re van a határtól?".Persze vannak kivételek és pozitív vélemények. Fejlesztenünk kell turizmusunkat, hiszen kereslet van rá.